1 / 23

A csángó magyarok

A csángó magyarok. Képek a múltból, s a jelenből. A „csángók ” : a Romániában elszórtan élő, a székelyekétől eltérő, ősi kultúrájukat megőrző, magyar népcsoportok neve. Négy, jól körülhatárolható területen élnek. Bukovina. zöld a régi hatá- rainkon belül,

zuzela
Télécharger la présentation

A csángó magyarok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A csángómagyarok Képek a múltból, s a jelenből.

  2. A„csángók”: a Romániában elszórtan élő, a székelyekétől eltérő, ősi kultúrájukat megőrző, magyar népcsoportok neve. Négy, jól körülhatárolható területen élnek. Bukovina zöld a régi hatá- rainkon belül, kékkék Kárpá-ton túl élő csángók földje. felső Moldva alsó Moldva Gyimesek Barcaság Gyimesi szorosban 7; Brassó közelében (Barcaságban) 7; és Moldvában 53 településen élnek a csángók. A csángók lélekszáma, közel 240 ezer fő. Ma már másutt is, pl. Déván, számos csángó család él.

  3. Bákó - megyei (moldvai) csángók, a házaik előtt. A katona, az I. világháborús román egyenruhában.

  4. A csángó népek eredete Nagy valószínűséggel, még a honfoglalás körüli időkben, a Kárpátok vonalában, az ősmagyar törzsektől leszakadt népcsoportok utódai. Sokan állítják: ők őrizték meg leginkább az ősi magyar kultúrát. Egyes néprajz szakértők, a kunok utódainak vélik őket. (Kérdéses!) Egy csángó falu népe, valahol a Gyimesekben.

  5. A „csángó” névről: - A csángó szót eredeztetik, a „csángat”, azaz csenget, kolompol igéből. ~ Mert ők –meglehet-, pásztorok voltak. A pásztor pedig kolompolt, amikor végig ment a falun a jószág terelésekor. - Talán több indokkal mondhatjuk, hogy a nevük, ma is használt „csángál” igéből származik, amelynek a jelentése: kószál, kóborol, csatangol. Ezek az emberek „el csángáltak”, a táraiktól valamilyen ok miatt elkóboroltak. - Ezek a családok, már kideríthetetlen ok miatt, a Kárpátok tövébe költöztek, vagy ott lemaradtak a többi magyartól. E két lehetőség közül bármelyik is, a közösségtől való elszakadást jelenti. És ugye, ezt az eltávolodást ők, a „csángál” szóval tudták megnevezni.

  6. A csángó népművészetről A „tisztaszoba”, a gazdaasszonyával. Általában a piros, a fehér és kisebb mértékben fekete színek érvényesülnek. A népművészetük egészen sajátos, és a székelyekéhez csak alig hasonlítható.

  7. A régi ruháikban Valójában, máig sem sokat változott, csak azért tűnik egyszerűbbnek, mert ezek a képek még fekete-fehér technikával készültek.

  8. Öltözetük remekei színesben Gazdagon hímzett „mellyes” Csángó leányok ünnepi ruhában, egy fellépésen

  9. A magyar-falusi csángó lányok.

  10. Székely jegyespár A kép csak összehasonlítás, a székely és csángó öltözethez! Csángó férfiak ropják a csűrdöngölőt, /A csűr előtt!/

  11. Gyimesfelsőlok A Mezőségtől kelet felé, a Gyimesi szorosban, az első csángó község. Árpád-házi Szent Erzsébet Székely–Csángó Gimnázium és Kollégium, ahol színvonalas oktatást kapnak az ottani magyar fiatalok. Létesítése Berszán Lajos atya nevéhez kötődik.

  12. Csángó falu -Gyimesközéplok-, télen. A Kárpátokban minden falu ilyen, sőt, még ilyenebb, ha eljön a zimankó.

  13. Templomba menet Gyimesközéplok: falurészlet nyáron A bemutatott képek nagy része régi felvétel. Ma már mást is láthatunk: modern házakat, autókat, TV-t, számítógépet. Ám a Kárpáton túli csángók között járva, úgy érzi az ember, hogy egy korszakot visszalépett az időben.

  14. Gyimesbükk .Pákó • Térképvázlat és magyarázata: • A piros kör, Gyimesbükk. • - A sűrű pontsor, a történelmi Magyarország határa. • Bákó és Onyest vidéke, • az ottani csángók hazája. • - Pákó, az első moldvai falu. Gyimesbükk a legkeletibb magyar település, a Kárpátok tövében. Csángók lakják.

  15. Egy régi, és a napjainkban készült kép a várról. Gyimesbükk, magyar határőrhely volt. Az egykor városi rangú település határában áll, a Rákóczy vár. A ‘30-as években még jó állapotban lévő várból ma már, a romjai is csak alig vannak meg. A II. világháború vége felé, itt védte a magyar határt Sebő Ödön főhadnagy és a maroknyi legénysége, a „Halálra ítélt zászlóalj”. Könyvének sokatmondó címe ez.

  16. Gyimesbükkön, vasútállomással szemben van Antal Mária tanítónő, gazdag helytörténeti és néprajzi gyűjteménye. A kép ízelítő a látnivalókból. A magángyűjtemény gazdája, jó szívvel várja a látogatót.

  17. A csángók falvai A Kárpátok tövében -innen, és túl-, még ennyi sok helyen élnek magyarok, csángó magyarok.

  18. Csángó család, valahol Moldvában

  19. Csángó lakodalom, már a mai világban.

  20. Egy nemrég rendezett csángó-fesztiválon készült kép. Igyekeznek megmutatni magukat!

  21. A bukovinai székelyek Szólni kell róluk azért, mert sokan, a kellő ismeret hiányában, csángónak nevezték őket is. - Való igaz, hogy ők is el csángáltak, de inkább lenne helyes az, hogy ők elmenekültek Erdélyből. A madefalvi vérengzés után, a Kárpáton túlra költöztek, s alapítottak ott öt falut. Ők a határőr-székelyek voltak, nem csángók. Hevesen tiltakoznak is, a csángó megnevezés ellen. Tudni való, hogy még a lakóhelyük sem azonos. - Az ő 5 falujuk Bukovinában, a Szeret folyó partján: Andrásfalva; Hadikfalva; Józseffalva; Istensegíts; és Fogadjisten. „Sokat mondó” nevű települések, mert HadikAndrás tábornok, József főherceg nevére emlékeztet. Ugyanis ők segítettek nekik új hazát teremteni. Az Istensegíts, és a Fogadjisten helynévhez –úgy gondolom-, nem szükséges magyarázat.

  22. A Kakasdra települt, bukovinai-székelyek népdalköre A bukovinai székelyek öltözete, bár ez a ruha sem egészen eredeti, hanem színpadi fellépő. /Kakasd, bukovinai székelyek lakta település Tolnában./

  23. A látott képsor kevés, a csángó történelem, és néprajz bemutatására. Valószínű, az ismereteim sem elegendőek! Legyen ez csupán némi ízelítő arról, hogy valahol nagyon messze a határainktól élnek magyarok, akik nem a divat miatt, hanem őszinte, belső indíttatástól vezérelve, vallják meg a magyarságukat. V É G E Horváth György 2011

More Related