1 / 119

Az élőlények szabályozó működése

Az élőlények szabályozó működése. Idegrendszer. Szabályozás, vezérlés. Vezérlés : a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem jellemző). Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat. információ  f eldolgozás  válasz.

Télécharger la présentation

Az élőlények szabályozó működése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az élőlények szabályozó működése Idegrendszer

  2. Szabályozás, vezérlés • Vezérlés: a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem jellemző). • Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat. információ  feldolgozás  válasz

  3. Elgondolások az idegrendszer működéséről • Viasztábla • Telefonközpont • Számítógép • Holográfia

  4. Az idegsejtek működése • Inger: kívülről vagy belső szervekből érkező jelzés • Ingerület: az idegrostban a központ felé haladó inger • Ingerválasz: a központtól visszaérkező inger • Az idegvégződésektől>> az idegsejtbe jutó ingerületnek>> a másik sejtbe való átjutása>> nyúlványok révén történik: -részben ingerátvivő anyagok képződésével -részben ionok segítségével (elektromosság) • Ingerület sebessége = átjutás gyorsasága>> óránként 600-700 km • Ingerület továbbításának helye:szinapszis (sejttest v. dendrit és axonvégződés között)

  5. A reflexív és a reflexkör • Az idegrendszer működési egysége a reflexív, receptor, érző idegsejt, interneuron, a mozgató idegsejt és a végrehajtó sejt vagy szerv alkotja. A reflexíven valósul meg a reflex, az ingerre adott válasz. • A reflexkör akkor alakul ki, amikor a központ a végrehajtó állapotáról tájékoztatást kap, visszajelzés jut a központba. Ugyanakkor központi neuron irányító akciós potenciálokat küld a receptorokhoz, beállítva annak ingerküszöbét.

  6. Az idegrendszer szerkezeti és működési alapegysége: neuron Részei: -sejttest, sejtmag, -rövid nyúlványok (dendritek), -hosszú nyúlványok vagy tengelyfonal (axon), -végfácska (hosszú nyúlvány idegvégződése), -myelin-hüvely (tengelyfonalat körülvevő velős hüvely)

  7. - Az idegsejtsejmagjakromatinban szegény, ezért kevés a DNS tartalma, osztódásra képtelen az idegsejt. /Emiatt akkor van a legtöbb idegsejtünk, amikor megszületünk. Életünk során pusztulnak idegsejtek, és ezek már újratermelődni nem tudnak. Az idegsejteket legjobban a merev részegség és a tudatmódosító szerek rombolják, ezért ajánlatos őket kerülni, illetve mértékkel fogyasztani alkoholt./ • - Az axonban tehát nem játszódik le fehérje szintézis, és mérete az 1 mm-től az 1 m-ig terjedhet. A velős hüvellyel borított axon neve: Idegrost.

  8. Az idegsejtek típusai

  9. Működésük szerint csoportosíthatjuk - Érző neuron /Információt visz be a központba./- Mozgató neuron /Parancsot hajtat végre. (pl. izmok működése)/- Vegetatív neuron /Zsigeri működéseket szabályozza. (táplálkozás, hőmérséklet, stb…/- Inter neuron /képzelt társításban van szerepe. Asszociációs neuronnak is hívjuk, az idegsejtek között teremt kapcsolatot. Ezek segítségével gondolkodunk./

  10. A velőshüvely kialakulása

  11. Az idegrendszert felépítő egyéb sejtek • Astrociták (csillagsejt) légzés?? • mikrogliák • neuronok • gliasejtek

  12. Mikroglia • mikroglia sejtek száma felszaporodik az idegszövet károsodása esetén • A központi idegrendszer gyulladásos megbetegedéseiben immunológiai végrehajtó sejtekké alakulnak. Nyúlványaikat visszahúzzák és a károsodás helyére vándorolnak.

  13. Szinapszisok • elektromos szinapszisok • szinaptikus rés 1-3 nm • konnexonfehérjék • mindkét irányú

  14. Elektromos szinapszis

  15. Szinapszisok 2 Kémiai szinapszisok • szinaptikus rés 20-50nm • végfácskáknál kalcium ioncsatornák • potenciálváltozás arányos az ingerületátvivő anyag mennyiségével

  16. Kémiai szinapszisok • Az ingerületátvivő anyag: aminosav: glutaminsav, GABA, és glicin • aminosav-származék: acetilkolin, noradrenalin, dopamin és szerotonin • Peptidek: encefalin, szomatosztatin • A központi idegrendszerben a leggyakoribb ingerületátvivő anyag a glutaminsav, acetilkolin, szerotonin

  17. Kémiai szinapszis és a jelátvitel mechanizmusa

  18. Elemi idegjelenségek • Membránpotenciál: membrán 2 oldala közti feszültségkülönbség / Bioáram • Nyugalmi potenciál: a sejt belseje= intracelluláris tér és a sejten kívüli tér=extracelluláristér közötti feszültségkülönbség • Minden élő sejt produkálja • Értéke átlag -70 mV • Ionok egyenlőtlen eloszlása a sejtmembrán 2 oldala között

  19. Ingerküszöb: az az ingererősség amivel az idegsejteket és izomsejteket ingerelni lehet • Mindent vagy semmit tv: • Ha az inger erőssége nem haladja meg az ingerküszöböt, akkor nincs akciós potenciál • Ha az inger erőssége meghaladja az ingerküszöböt akkor max amplitúdójú akciós potenciál

  20. Potenciálkülönbség

  21. Csúcspotenciál Na beáramlás K kiáramlás Pumpa helyreáll Hiperpolarizáció Cl beáramlás

  22. Kialakulása • K,Na, ATP áz: ionpumpa, ATP bontó enzim • 1 mol ATP bontásából származó energiával • 2 mol K-ot szív be a sejtbe • 3 mol Na-ot fúj ki a sejtből • Több pozitív töltés hagyja el a sejtet, mint amennyi bejut • Fehérjék- citoplazma fehérjéi anion formában vannak- negatív töltés intracellulárisan • Sejten belüli tér negatívabb, mint a sejten kívüli

  23. Serkentő szinapszis (hipopolarizáció) • A membrán polaritását a depolarizáció felé mozdítja el, fogadómembrán Na+ és K+ csatornáit nyitja meg. A válasz nem éri el az ingerküszöböt, de az idegsejt nyugalmi potenciálját az ingerküszöb felé mozdítják el, azaz hatásukra a sejthártya külső és belső felszíne között mérhető potenciálkülönbség, a feszültség csökken. A membrán polaritásának csökkenése miatt csökken az ingerküszöb. Érkező újabb, akár a szokásosnál kisebb inger is kiválthat tovaterjedős akciós potenciált • kialakuló helyi potenciálok azonban összegződhetnek

  24. Gátló szinapszis (hiperpolarizáció) • Glutaminsav, acetilkolin, aγ-aminovajsav(GABA), glicin, K+ és a Cl- csatornák kinyílását váltja ki, következménye a membrán polaritásának fokozódása, a potenciálkülönbség növekedése. Pl.: nyugati potenciál értéke -90m–ról -120mV–ra változik. A fogadósejt az átlagos ingerekre nem reagál, nem alakul ki tovaterjedő akciós potenciál, hiszen a membrán túlpolarizlása (hiperpolarizáció) ingerküszöb növeldését eredményezi.

  25. Ingerület terjedése • Velőtlen axonon pontról-pontra terjed • lassú • Velőhüvelyes axonon szaltatórikusan terjed • Ranvier befűződésről- Ranvier befűződésre ugrál • Gyors vezetés • Minél vastagabb a velőhüvely annál gyorsabb a vezetés

  26. Kialakulása

  27. Központi idegrendszer

  28. Gerincvelő

  29. Gerincvelő működése • Reflexközpont • Szürkeállomány • Szomatikus • Izom eredetű • Bőr eredetű • Vegetatív • Ingerületvezető rendszer • fehérállomány

  30. Elülső Köteg (2db) Oldalsó köteg (2 db) Elülső köteg (2 db)

  31. A gerincvelői idegek • A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak • Szimmetrikus elhelyezkedésűek • Tartalmazzák: • Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér • A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér • A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg • 31 pár: • 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár farki

  32. A környéki idegrendszer ( 31 pár gerincvelői ideg)

  33. Metszete: • Szürkeállomány: • belül, pillangó alakú • hátsó, oldalsó és elülső szarv • mozgató és asszociációs neuronok sejtestjei vannak itt • Fehérállomány • axonokból áll – pályák • felszálló pályák: hátul és oldalt • leszálló pályák: elöl és oldalt • Központi csatorna • benne agyfolyadék • az agykamrákban folytatódik

  34. Fehérállomány • Felszálló pálya • Gerincvelőből • Nyúltvelőbe • Kisagyba • Köztiagyba/ talamuszba • Leszálló pálya • Agykéregből gerincvelőbe • Piramidális • extrapiramidális • Asszociációs pálya • Gerincvelőben kezdődik, gerincvelőben végződik

  35. gerincvelői reflex • akaratunk nem képes befolyásolni • két nagy csoportja az izomeredetű és a bőreredetű reflexek • Izomeredetű: térdreflexősi gerincvelői reflex

  36. Térdreflex

  37. A gerincvelői idegek felépítése

  38. bőreredetű reflexek • erős nyomás-vagy fájdalominger hatására • végtag hajlításával távolítja el az ingerelt testrészt az ingerforrástól a reflex • Pl.: keresztezett hajlító- feszítő reflex

  39. Agy

  40. A nagyagy>Kéreg (cerebral cortex)>Féltekék közti összeköttetés (corpus callosum) • Legnagyobb, legfejlettebb agyterület • Agyhártyák borítják • Felszíne barázdált, tekervényes • Két féltekéből áll – ezeket a kérgestest kapcsolja össze • Lebenyekre osztható – a koponyacsontoknak megfelelően • Homloklebeny • Fali lebeny • Halánték lebeny • Nyakszirti lebeny • Szürke és fehérállománya elkülönül

  41. Az agy - lebenyek • -Központi barázda -Homloklebenyt a Falilebenytől • -Sylvius árok: -Halánték lebenyt a Falilebenytől

  42. Agy- gerincvelői burkok Rostos kötőszövet Vékony, erek, idegek, liquort termel Kemény agyhártya Pókhálóshártya Lágyagyhártya Agy, gerincvelő felszínére tapad

  43. A gerincvelő • A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el • Kisujjnyi vastag • Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ • Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak idegrostok vannak • Agyhártyák burkolják • Az idegek kilépése alapján a szakaszai: • Nyaki • Mellkasi • Ágyéki • Keresztcsonti

  44. AGYHÁRTYÁK • Skin = bőr • Skull = koponya • Dura mater = kemény agyhártya • Arachnoidea = pókhálóhártya • Pia mater = lágyagyhártya • Brain = agy

More Related