XVII. DUNAGÁZ Szakmai Napok, 2009. Konferencia és Kiállítás

1. 20 kW teljesítmény feletti kazánok időszakos energetikai felülvizsgálataDr. Barna Lajos egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemÉpületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék XVII. DUNAGÁZ Szakmai Napok, 2009. Konferencia és Kiállítás

2. Az Európai Parlament és Tanács: 2002/91/EC Irányelv az épületek energiahatékonyságáról Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) A tagállamok, valamint az Európai Parlament 2002. december 16-án fogadták el; hosszas egyeztetések és szakmai fórumok után 2003. január 4-től lépett életbe. Cél: az épületek „energiahatékonyságának” növelése, azaz energiafelhasználásának csökkentése) Indok: • az EU országai energiaigényének 45-50%-át az épületállomány használja fel (fűtés, melegvízellátás, klimatizálás, villamosenergia-felhasználás stb.) • csökkenteni kell az EU energiaimport-függését;

3. Többszintű követelményrendszer: • új, illetve meglévő épületek energetikai jellemzőire vonatkozó minimum követelmények alkalmazása; • az épületek összesített energetikai jellemzőjének meghatározására szolgáló számítási módszer kidolgozása; • az épületek energetikai tanúsítása, az ehhez szükséges követelmények kidolgozása; • az épületek kazánjainak és légkondicionáló rendszereinek rendszeres felülvizsgálata, továbbá a 15 évnél régebbi kazánnal kialakított fűtési rendszerek ellenőrzése.

4. A 2002/91 EC irányelv érvényesítése az EU tagországaiban kötelező. • A 2002/91 EC irányelv keretrendelet, a számítási és vizsgálati módszereket, a követelményértékeket a tagországoknak éghajlati adottságaik, építőipari feltételeik és energiahordozó struktúrájuknak megfelelően maguknak kell meghatározniuk. • A tagországoknak 2006. január 4-ig kellett elkészíteniük saját nemzeti elő-írásaikat. • Magyarországon 2006. május 24-én jelent meg a hazai szabályozást jelentő 7/2006. Tárcanélküli Miniszteri Rendelet. • 2008. június 30-án jelent meg a az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítá-sáról szóló 176/2008. Kormányrendelet. • 2008. november 6-án jelent meg a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatát elrendelő 264/2008. (XI. 6.) számú Kormányrendelet.

5. A 264/2008. (XI. 6.) számú Kormányrendelet hatálya kiterjed: • minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületet vagy • épületrészt kiszolgáló • 20 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű hőtermelő berendezésre, • 12 kW-nál nagyobb effektív névleges teljesítményű légkondicionáló rendszerre, valamint • 15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszerre, • valamint • a hőtermelő és légkondicionáló berendezések tulajdonosaira és üzemeltetőire • és • az energetikai vizsgálatot végző szakértőkre.

6. Támogató szabványosítási folyamat: MSZ EN 15378:2008Épületek fűtési rendszerei. Kazánok és fűtőrendszerek felügyelete.

7. A 264/2008. (XI. 6.) számú Kormányrendelet szerint • az üzembe helyezéstől számított négyévente kell felülvizsgálni - a 20 – 100 kW effektív névleges teljesítménnyel üzemelő nem megújuló folyékony és nem megújuló szilárd tüzelőanyagot használó, - a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb gáztüzelésű hőtermelő berendezéseket. • az üzembe helyezéstől számított kétévente kell felülvizsgálni - a 100 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb nem megújuló folyékony és nem megújuló szilárd tüzelőanyagot használó hőtermelő berendezéseket. • energetikai szempontból egyszer kell felülvizsgálni - a15 évesnél régebbi és 20 kW effektív névleges teljesítménynél nagyobb hőtermelő berendezéssel üzemelő fűtési rendszereket.

8. A felülvizsgálat terjedelme a hőtermelő berendezések esetében • A hőtermelő berendezés – kazán – azonosítása • A kazánra és az üzemeltetésére vonatkozó dokumentációk összegyűjtése • A kazán és környezetének szemrevételezése (tüzelőanyag szivárgás, a hőszigetelés állapota, korom, vagy más szennyeződés megjelenése) • A berendezés karbantartási állapotának, üzembiztonságának, szabályozó és mérőeszközeinek ellenőrzése • A mérőműszerek leolvasása (tüzelőanyag fogyasztás, üzemóra számláló, tápvíz mérő, hmv mérő, hőfogyasztás mérő) • A kazán teljesítményének vizsgálata (tüzelőanyaggal bevitt teljesítmény, tüzeléstechnikai hatásfok, éves hatásfok) • Felülvizsgálati igazolás készítése, értékelés és javaslatok dokumentálása.

9. A rendeletben előírt felülvizsgálati igazolás formája

10. A hőtermelő berendezések jellemző veszteségei és üzemállapota A tényleges üzemállapot vizsgálata: a légellátási tényező meghatározása

11. Az égéstermék-hígítási tényező: A légellátási tényező: Tüzeléstechnikai hatásfok Az égő üzeme közben értelmezett hatásfok. A veszteséget az égéstermékkel távozó energia jelenti: A tüzeléstechnikai hatásfok az MSZ EN 15378 jelöléseivel:

12. A hőtermelő berendezések éves hatásfoka

13. A hőtermelő berendezések éves hatásfoka qk – készenléti veszteség ji – kihasználás

14. Az éves hatásfok az MSZ EN 15378 jelöléseivel: A számításhoz szükség van – a tüzeléstechnikai hatásfokra (hcmb), – a sugárzási veszteségre (age), – a készenléti veszteségre (aP0), – a kazán átlagos terhelésének (bcmb) a meghatározására

15. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!