1. A kor

1. Dr. Zachar Péter Krisztián:Az első világháborút követő társadalmi átalakítás kérdése: jól-lét diskurzus és kapitalizmus-kritika a két világháború közötti MagyarországonTársadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonságVersenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

2. 1. A kor • Első világháború mint korszakhatár • Európa újrarendezése politikai-földrajzi szempontból • gazdasági, államszervezési, társadalmi és szociális válság • infláció, pénztartalékok kiürülése, munkanélküliség és szegénység – növekvő társadalmi feszültségek • mindezt tetézi: fékek és korlátok nélküli individualista előnyökre, munkaköltség-csökkentésre és ezáltal profitmaximalizálásra építő kapitalista gazdaság 1929-es válsága – jól-lét kérdések napirendre kerülése • Kiút?

3. 2. Megoldás-keresés • Társadalom és gazdaság viszonyrendszerének újragondolása • Állami szerepvállalás kérdésének vizsgálata • Mit jelent a jól-lét az adott körülmények közepette? • A gazdasági liberalizmus és a manchesteri kapitalizmus kritikája • „A szabadság kiterjesztése nem a boldogság forrásává vált, hanem a „homo hominilupus” elv még fokozottabb megjelenésévé.” • „Az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik. A munkásokat magára hagyta és védtelenül kiszolgáltatta a munkaadók embertelenségének és nyereségvágyának úgy, hogy néhány dúsgazdag ember a szegények hatalmas tömegeire rakhatta a szolgaság jármát” (1891 – RerumNovarum)

4. 3. Politikai válaszok • 1917: szovjet kommunizmus (vagy leninizmus és sztálinizmus) • 1922: saját állami formákat kialakító olasz fasizmus • 1923: német típusú nemzeti szocializmus (hitlerizmus) • A liberális társadalom- és gazdaságszervezés megújítása Európában • Konzervatív, tradicionalista válaszok: keresztény-szociális gondolat és politika megszületése – hivatásrendiség mint új megközelítés a társadalom és gazdaság problémáinak kezelésére – közösen lehetőség a jól-lét megteremtésére

5. 4. Magyarország • Új intézmények, új nézetek – szociálpolitika megjelenése • Giesswein Sándor pápai prelátus; • Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök; • Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter • nem elzárt közösség, hanem Trianon után is a nemzetközi tudományos körökhöz és a friss elméletekhez szorosan kapcsolódó kutatók, szakemberek! • Korunk Szava • Új Kor • Magyar Kultúra • Vigilia • Hivatásrendi gondolat kibontakozása

6. 5. Hivatásszervezet • Komoly előzmények: • Mihelics Vid a szociális reformmozgalom kiemelkedő alakja • Kovrig Béla kormányhivatalnok, az OTI aligazgatója • Varga László jezsuita atya • Szegedi mozgalom • Glattfelder Gyula csanádi püspök támogatása • Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm jezsuita páterek szervező tevékenysége • KALOT, Actio Catholica • Radnai Mikes: munkaadók, munkavállalók és állami közigazgatás tripartit együttműködése a válság megoldására, a jól-lét megteremtésére • Imrédy Béla és Teleki Pál támogatása

7. 6. Zárszó • A Hivatásszervezet működése pártok feletti és felekezetfölötti • 5 év alatt egy újfajta, országos szakszervezetté fejlődött: közel 100.000 tag és 20 városi, illetve megyei titkárság. • A diktatúra időszakában kétszer is feloszlatták: még 1944 során a nyilas kormányzat hozott döntést a Hivatásszervezet megszűntetéséről, majd 1945-ben a kommunista hatalom is • Modern társadalmi tanítás megjelenése: • az individualista és a totalitárius tanítással szemben az ember személyi méltósága a döntő tényező; • a szolidaritás elve • a szubszidiaritás elve • a közjó elve • ezekből vezethető le egy általános társadalmi jól-lét képe

8. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonságVersenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)