1 / 18

A feudális és rendi kor államfői intézménye

A feudális és rendi kor államfői intézménye. Képes György. Miről lesz szó?. az államfői intézmény, államfő és államforma a királyi hatalom megszerzésének jogcímei Koronázás a király jogállása , alkotmányos hatáskörei személyes és uralmi felségjogok a király helyettesítése.

Télécharger la présentation

A feudális és rendi kor államfői intézménye

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A feudális és rendi korállamfői intézménye Képes György

  2. Miről lesz szó? • az államfői intézmény, államfő és államforma • a királyi hatalom megszerzésének jogcímei • Koronázás • a király jogállása, alkotmányos hatáskörei • személyes és • uralmi felségjogok • a király helyettesítése

  3. Az államfői intézmény Definíció „A legfőbb politikai hatalom (szuverenitás)birtokosa vagy reprezentánsa egy adott államban” • Az állami szuverenitás, az állam egységének megtestesítője belföldön • Az állami szuverenitás képviselője külföldön (nemzetközi vagy külső szuverenitás) • Tényleges közhatalmat is gyakorol(hat) • A három hatalmi ág intézményeivel együttműködik

  4. Államfő és államforma /köztársaság vagy monarchia/ – A monarchia (pl. királyság) jellemzői: • történeti államforma (minden jelentősebb állam monarchia volt) • öröklött államfői tisztség (trónöröklés) • élethosszig szól a mandátuma • ceremoniális, helyenként szakrális jelleg – A köztársaság jellemzői • trónfosztáshoz, függetlenségi háborúhoz kapcsolódik(szakítást jelent a történeti államformával) • választott államfő (köztársasági elnök) • meghatározott ideig szól a mandátuma • kevésbé ceremoniális (kivéve USA)

  5. A magyar állam története Államforma: • királyság (1000–1946) = 95 % • köztársaság (1918–19, 1946-tól) Történeti kormányformák: • patrimoniális monarchia (11–13/15. század) • rendi monarchia (15. század–1848) rendi képviseleti monarchia: 1608–1848 • abszolút monarchia (17–19. század) Habsburg-kor, kísérletek: különösen 1765–1790

  6. A királyi hatalom megszerzése • Két feltétel: JOGCÍM + KORONÁZÁS • Jogcím = trónigény jogalapja • Árpád-korban: nemzetségi alapú (vérségi) • azon belül: primogenitura v. senioratus? Idoneitas? • vegyesházi királyok idején: választáson alapul • rendek királyválasztási joga érvényesül, 15. század • Habsburg-korban: dinasztikus • lemondás a királyválasztás jogáról: 1547, 1687, 1723 (= Habsburg család öröklési rendjének elfog.)

  7. Koronázás 1. • Eredete: • zsidó (ószövetségi): felkenés (Saul…) • hellenisztikus: diadema, korona („koszorú”) • A magyar király megkoronázása • három érvényességi kellék • esztergomi érsek • Szfvár (Boldogasszony templom) • Szt.Korona

  8. Koronázás 2. • A koronázás menete: • felkenés (kezek, hát, szentelt olajjal, érsek) • palást és hatalmi jelvények átadása (kereszt, jogar, országalma, zászló) • eskütétel az ország törvényeire • Szent Korona rátétele az uralkodó fejére • főoltárnál „többeket lovaggá üt” (karddal) • Szt. Péter és Pál templomban „törvényt lát” • városon kívül 4 égtáj felé csap a karddal • lakoma

  9. A koronázási eskü és hitlevél • A király a koronázás során esküt tesz a magyar alkotmányra (a régi törvényeket, szokásokat betartja…) • Kötelezettségvállalásairól hitlevelet bocsát ki (amelyet a koronázási eskü szövegével együtt a Corpus Iurisba becikkelyeznek) • Lényeg: a rendi alkotmány tiszteletben tartása (korlátozott monarchia) • II. József az egyetlen, aki ezt nem vállalja

  10. A király jogállása 1., személyes felségjogok („tiszteletjogok”) a király személyéhez kötődnek; olyan jogosultságok, amelyek az ő sajátos jogállását hivatottak védeni vagy szimbolizálni 2., uralmi felségjogok közhatalmi jogosultságok (a király alkotmányos hatáskörei)

  11. A személyes felségjogok • Felség (maiestas) megszólítás • Címek, rangok (Magyarország és társországok apostoli királya stb.) • Címerhasználat joga: az ország címerét a saját családi címerébe iktathatja • Udvartartás joga • Testőrség tartásának joga • Ünnepek (születés, koronázás, halál…) • Személye SZENT ÉS SÉRTHETETLEN • Az uralkodó FELELŐTLEN

  12. Az uralmi felségjogok csoportosítása: • Törvényhozással kapcsolatos jogok • Végrehajtó hatalommal(az ország kormányzásával, igazgatásával) kapcsolatos jogok • klasszikus államfői jogkörök • végrehajtó hatalmi jogkörök • Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok • Egyházkormányzati jogkörök

  13. A törvényhozással kapcsolatosuralmi felségjogok: • Patrimoniális államban • a Királyi Tanáccsal alkotja a decretumokat • Rendi államban • a törvényeket az országgyűlésen fogadják el • kezdeményez, szentesít • összehív, elnapol, berekeszt, feloszlat • Abszolutizmusban • rendeletalkotás (pátensek, edictumok)

  14. A végrehajtó hatalommal kapcsolatosuralmi felségjogok: (A polgári átalakulást megelőzően minden központi végrehajtó jogkört a király gyakorol, nincs független, a parlamentnek felelős végrehajtó hatalom; a király hatásköreinek a törvények, privilégiumok /pl. rendek autonómiája/ és a régi szokások szabnak gátat) • Patrimoniális államban • nincs korlátja a királyi végrehajtó hatalomnak (udvar, megye) • Rendi államban • Rendi alkotmány és nemesek jogai korlátozzák (nemesi vmegye) • birtokadományozás, nemesi cím adományozása, privilégiumok adományozása • kinevezési jog (országos és udvari méltóságok, tisztségek) • hadsereg irányítása (hadüzenet, békekötés, hadvezérség) • nemzetközi kapcsolatokban Mo-ot képviseli, követeket küld és fogad • gazdasági-pénzügyi jogosultságok (pénzverés, vámszedés, királyi monopóliumok, vásártartás engedélyezése stb.) • Abszolutizmusban • királynak felelős kormányzati szervek (dikasztériumok)

  15. A bíráskodással kapcsolatosuralmi felségjogok: • Patrimoniális államban • a király a legfőbb bíró • Rendi államban • a tényleges bírói feladatokat leadja (nádor, ob., tm.) • a nevében bíráskodnak;különös kiváltságot jelent, ha valaki felett ő • kegyelmezési joga mindvégig megmarad • Abszolutizmusban • kiépül a központi bírósági szervezet

  16. Az egyházzal kapcsolatosuralmi felségjogok: • Patrimoniális államban • a király a keresztény egyház világi vezetője, ő hozza létre az egyházmegyéket (10-et), egyházszervezetet, az ő akaratából lehet valaki főpap (püspök) • Rendi államban • egyházszervezési jog megmarad (hozzájárulása kell) • főkegyúri jog (ua. mint az invesztitúra) is! • Abszolutizmusban • ua. mint a rendi államban

  17. A király helyettesítése 1. • Családon belüli helyettesítési formák: • anyakirálynő (Árpád-korban), nemzetségi eredetű • király kiskorúsága esetén automatikusan (anyja) • illetve a király kérésére, távolléte esetén (anyja, esetleg felesége) • ducatus • családi viszályok, trónviszály feloldására • először: 1048. I. András – fia, Béla herceg • rex iunior • későbbi trónviszály elkerülésére (utódjelölés) • II. András – fia, Béla (Isten kegyelméből és atyja akaratából…) • reginatus • királynét is megkoronázzák (nincs önálló közhatalmi jogosítványa, férje méltóságán osztozik, ő is Felség) • corregens • Mária (Luxemburgi Zsigmond), Mária Terézia (Loth. Ferenc)

  18. A király helyettesítése 2. • Gubernator = gyámkormányzó • a király kiskorúsága idejére az országgyűlésválasztja • jogköre korlátozott (lásd: 1446, Hunyadi János) • 12 tagú tanáccsal ítélkezhet • hűtlenségi perben nem járhat el, nem adhat kegyelmet • 4 tagú tanáccsal együtt gyakorolhat kinevezési jogot • 32 jobbágytelket meghaladó birtokot nem adományozhat • Locumtenens = helytartó • a király távolléte idejére, általa kijelölt helyettes • A királyt képviseli, döntéseit hajtja végre 1485. Nádori cikkek!

More Related