160 likes | 308 Vues
A FELELŐS GONDOSKODÁS ELVE ÉS A RELATÍV ANTROPO-CENTRIZMUS. Baritz Sarolta Laura OP Budapesti Corvinus Egyetem. < > = ?. Ökológiai válság ökofilozófia, környezeti etika ember és természeti környezet viszonya. Antropocentrikus Nem antropocentrikus
E N D
A FELELŐS GONDOSKODÁS ELVE ÉS A RELATÍV ANTROPO-CENTRIZMUS Baritz Sarolta Laura OP Budapesti Corvinus Egyetem
< > = ? Ökológiai válság ökofilozófia, környezeti etika ember és természeti környezet viszonya Antropocentrikus Nem antropocentrikus = ökocentrikus elméletek
Antropocentrikus elméletek ● Nem feltétlen környezetromboló magatartás ● A természeti környezet az ember számára hasznosságot jelent, ez az erkölcsiség fő kritériuma. (Jólét!) ● Értéket csak az ember rendelhet a környezethez. eszköz érték, (rekreációs, szimbolikus érték, életkörülmények biztosítása) nincs önértéke! ● Nyugati gondolkodás ●Erős – Gyenge antropocentrizmus
Erős (radikális) antropocentrizmus ● Utilitarista, ember-természet viszonya nem erkölcsi alapú; ● Természeti környezet gazdasági, piaci alapon közelíthető meg; ●Gyenge fenntarthatóság. „Mai tudományunk és technológiánk oly mértékben át van itatva a természettel szembeni ortodox keresztény arroganciával, hogy ha csak ezekre támaszkodunk, az ökológiai krízisre semmiféle megoldást nem remélhetünk.” Lynn White, Jr.: Ökológiai válságunk történeti gyökerei, in: Science, 1967
Gyenge (mérsékelt) antropocentrizmus ●Embernek erkölcsi kötelességei is vannak a természeti környezettel szemben (eszköz!!) - fenntartható jólét - természet megőrzése ● Az ember természet feletti uralma nem korlátlan. Relatív antropocentrizmus jövő generációk érdeke szimbolikus, rekreációs érték - Isteni adomány modellje Shrader-Frechette, Sagoff, Hargrove, Norton
Nem antropocentrikus = ökocentrikus elméletek ●Tagadják az embernek a természeti környezetben elfoglalt kitüntetett szerepét ●Természetvédelem az ember érdekeitől függetlenül is. ●Tradicionális etika meghaladása Fox,W. osztályozása: - természet önértékét hangsúlyozó elméletek (individuális szinten) - pszichológiai- kozmológiai valóságként felfogott természet (mélyökológia, transzperszonális ökológia) Callicot, J. osztályozása: - biocentrizmus (élőlényeknek etikai értéke van) szenzizmus (fájdalomérző képesség alapján erkölcsi védelem) animal welfare ethics - ökocentrizmus (ökoszisztémák nem élő részeinek is etikai értéke van)
A természetnek önértéket tulajdonító elméletek1 Önérték itt: - ember kiemelt szerepe megszűnik; - egyedi élőlények szintjén; - egyenlő mértékű érték Önérték erkölcsikritériumai (Callicot, Goodpaster, Taylor): ●fájdalomérző képesség (Singer, P.) az emberi élet minden szakaszában történő védelme sérül ●életjelenségek összessége – különálló egyedek eltérő életformák – egyenlő mértékben tekintendők, egyenlő mértékben védendők ●önreprodukciós képesség erkölcsi értéke van a szaporodáshoz teret nyújtó környezetnek is (élőhely)
A természetnek önértéket tulajdonító elméletek2 Önérték – ökoszisztémák, bioszféra szintjén Leopold, A. - Föld etika: etikai forradalom, biotikus közösségek (önérték, morális érték) morális horizont tágítása,ember leértékelődik Lovelock, J.- Gaia Hypothesis: a bioszféra egyetlen nagy élő organizmus. nem veszi figyelembe a bioszféra egyes elemeinek értékrangsorát Fox, W.: önérték hozzárendelése egyre szélesedő erkölcsi körben: szenziocentrizmus, biocentrizmus, ökocentrizmus nem tesz ontológiai különbséget Hans Jonas -ontológiai axióma:önérték alapja a létbe írt cél birtoklása, célratörekvés: a lét lényegi önkifejeződése
Pszicho – kozmológiai megközelítések ●Radikálisan szemben az antropocentrizmussal; ● Moralitás mellett spiritualitás; ●Holisztikus, lét egésze; ● Panteizmus Mélyökológia: túllép a természet önértékén (mert az az emberre is,mint erkölcsi alanyra vonatkozik) természettudományosfogalmakkal magyaráz lelki, társadalmi, etikai valóságokat Transzperszonális ökológia: aszemélyes lelkiismeretnek részei a természeti környezet egyes létezői, figyelmen kívül hagyják az ember és a természet közti ontológiai különbséget. Ökofeminzmus: antropocentrizmus ~ androcentrizmus meghaladása; közösségek, kapcsolatok (Karen Warren)
Értékelés A nem antropocentrikus elméletek ●Nem tudják kellően megalapozni - a természet önértékét, - az élő és élettelen környezettel szembeni eltérő bánásmódot; ●A létezők egyenlőségét hangsúlyozzák értékelméleti összemosás; ● Nem veszik figyelembe az ember és a természet emberen kívüli része közti ontológiai különbséget erős antropocentrizmust írják le vele; ●Nem tesznek különbséget az anyagi jó és erkölcsi jó között. Az ember része a természetnek, de lényegesen különbözik is tőle.
Relatív antropocentrizmus a keresztény környezetetikában Nem radikális antropocentrizmus: - „…hogy művelje és őrizze meg” (Ter 2,15) - Részvétel Isten gondoskodó uralmában Ter1,26) - Szolgálati uralom (EV 52) - „antropológiai tévedés” (CA 37) Erkölcsi magatartás a természettel szemben is. - Helyes és arányos tisztelet az élet minden formájával szemben - Felelősség, a jövő generációk érdeke Nem ökocentrizmus: - Erkölcsi értékek rangsora (S.Th.) a tökéletesség felé - Ontológiai különbség 1. Erkölcsi jó 2. Gyönyörköd- tető jó 3. Hasznos jó (S.Th.)
Relatív antropocentrizmus a keresztény környezetetikában ●A teremtmények közül egyedül az ember rendelkezik szabad akarattal, lelkiismerettel, így felelős cselekvési képességgel. (Istenképűség) (ez az ontológiai különbség) ● Az antropocentrikus magatartás nem abszolút: bár az ember ontológiai, etikai és biológiai szempontból különbözik a természet emberen kívüli részétől, ugyanakkor egységet is alkot vele. „minden létező kapcsolódása a dolgok rendjében, vagyis a kozmoszban” (SRS 34) „De mi mást jelent az ember látható világ fölötti ‘királyi tisztsége’ és ‘uralma’ , melyet maga a Teremtő bízott rá, mint hogy magasabb rendű az etikai rend a technikánál, a személy a dolgoknál és a lélek az anyagnál” (RH 16)
Önérték a keresztény környezetetikában ● A természet önértéke teocentrikus: ● A természet nem isteni, hanem Istentől – és nem az embertől – függő valóság, ● Istenben, mint Végső Célban teljesedik ki. (Róm 8, 21-22) „Ugyanakkor minden egyes teremtmény saját tökéletességének vagyis az isteni tökéletességhez és jósághoz való hasonlóságnak elérésére törekszik, így tehát az isteni jóság a célja minden dolognak” (S.Th. I., k.75, sz. 3.)Ehhez sáfárkodik az ember.
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KETTŐS JELLEGE Hasznossági természetűÉrték természetű (rekreációs, szimbolikus) fahasáb, alma, telek tájvédelem, klíma, közjavak erdő látványa, csönd hasznosság önérték eszköz érték cél érték közjó része közjó része piaci elosztásközösségi kezelés állam, nemzetközi szervezetek
relatív GONDOSKODÁS FELELŐS antropocentrizmus