1 / 74

I. diasor

Az Szabs tv. leglényegesebb rendelkezéseinek szövegéből összeállított az előadáson levetített két diasor nem tananyag,hanem segítség a 2011/12. tanév II. félévében a Közigazgatási Büntetőjog tárgyból való felkészüléshez. A vizsgán a 2012. évi II. törvény további rendelkezései is kérdezhetők.

aileen
Télécharger la présentation

I. diasor

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az Szabs tv. leglényegesebb rendelkezéseinek szövegéből összeállított az előadáson levetített két diasor nem tananyag,hanem segítség a 2011/12. tanév II. félévében a Közigazgatási Büntetőjog tárgyból való felkészüléshez. A vizsgán a 2012. évi II. törvény további rendelkezései is kérdezhetők. Hollán Miklós egyetemi docens, NKE-RTK

  2. I. diasor

  3. Módszertan - áttekintés Módszertan: • jogpolitikai és • dogmatikai megközelítés Tagolás: • I. Elméleti alapvetés illetve • III. Jogforrási kérdések • III. Felelősség • IV. Szankciórendszer • V. Záró gondolat - összegzés

  4. Módszertan - áttekintés Papp László • javaslatai az 1968-as Sztv. módosítására (Papp 1987) • 1999-es Sztv. értékelése (Papp 1999) Érvényesülésük (vagy annak hiánya) • az 1968-as Sztv. módosításaiban • az 1999-es Sztv.-ben (annak módosításaiban) • az új, 2012-es Sztv.-ben

  5. I. Alapvetés: De/rekriminalizáció Az 1970-es évek dekriminalizációja (tovább) közelítette a szabálysértési jogot a büntetőjoghoz: • a különös részben új vagy kibővült hatókörű szabálysértési tényállások: • korábbi bűncselekmények „leadása”, illetve • az értékhatárok módosítása • az általános rész „büntetőjogias” jogintézményekkel gazdagodik, • a felelősségtan: jogos védelem, végszükség, illetve • szankciórendszer: elzárásra átváltoztatás, önálló elzárás (Papp 1987: 231., 233. o.)

  6. I. Alapvetés : De/rekriminalizáció Az 1978-as dekriminalizáció: • csökkentette a bíróságok és növelte a szabálysértési hatóságok munkaterhét (233. o.), hiszen • „a bíróság lehetőleg ne foglalkozzék jelentéktelen ügyekkel … a felelősségre vonás természetesen nem mellőzhető ezek miatt sem” (az 1978. évi Btk. Indokolása) • „az enyhébb esetek elbírálása szabálysértési hatáskörbe került” (Papp 1987: 232. o.) • javította a bűnügyi statisztikát (Papp László 1987: 231. o.).

  7. I. Alapvetés : De/rekriminalizáció Vö. 2012. évi Sztv. dekriminalizációja: • alapvetően (jelentős) értékhatár eltolást jelent, • Úgy tűnik nincs tényállás leadás, de annak megfontolása is kizárt volt a 2013. évi Btk. végleges szövege nélkül! • az érintett tulajdon elleni szabálysértésnél az elzárás lehetősége következtében nincs munkateher csökkenés (átrendezés) a bíróságoknál, illetve a rendőrségnél (vö. előkészítő eljárás) • Az elzárás lehetőségének kiterjesztésére [23. § (1) bek. d) pont] tekintettel egyébként összességében munkateher növekedés is lehet a bíróságokon • javítani fogja a bűnügyi statisztikát (ezt az indokolása is kimondja!)

  8. Ha a dekriminalizáció oka a cselekménytípus veszélyességének csökkenése (legalábbis a jogalkotó értékelése szerint), akkor az nem vonja maga után feltétlenül a szabálysértési szankciórendszer szigorítását. Ha a dekriminalizáció oka pusztán az eljárás egyszerűsítés (a bírósági tehercsökkentés) vagy statisztika javítás, akkor annak következménye (szinte szükségszerűen) az addigi szabálysértési szankciórendszer szigorítása (lásd IV. pont) I. Alapvetés: De/rekriminalizáció

  9. I. Alapvetés : De/rekriminalizáció • „A rekriminalizáció nem volt jellemzője jogalkotásunknak” (Papp 1987: 232. o.), de kivétel pl. • a közveszélyes munkakerülés (1984), illetve • a gazdasági vesztegetés (1987). • „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának kedvezőtlen tendenciájára, a rekriminalizáció kérdése […] de lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987: 233. o.),

  10. I. Alapvetés : De/rekriminalizáció • Így is lett, a jóslat bevált: • Állatkínzás (2004) • A szexuális szolgáltatás igénybe vevő 18. éven aluli (2007) • „Életveszélyes” fenyegetés (2007), • Az értékegybefoglalás (2009) • Gyermek rábírása koldulásra (2009) • Feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel (2010) • Elzárt területre jogosulatlanul belépés stb. (2011)

  11. II. A jogforrási rendszer Az 1968. évi „szabálysértési kódex (Sztv. + R.) létrehozásánál jogalkotó helyesen azt az elvet követte, hogy a […] legsúlyosabb – büntetőjogi összefüggést mutató – szabálysértési tényállásokat […] a legmagasabb szintű jogszabály, törvény határozza meg. Az Sztv. rendelkezései állandóbban, s emellett garanciális szempontok is szólnak a törvényi szabályozás mellett.” Az R. különös részi tényállásai az előbbinél kisebb súlyú szabálysértéseket határozzák meg, mobilisabbá, s módosításuk – mivel minisztertanácsi rendeletről van szó – egyszerűbb” (Papp 1987: 235-236. o.).

  12. II. A jogforrási rendszer „Az 1999. évi Sztv.-ben „mindaz megtalálható, ami az elmúlt harminc évben bevált. Ilyen például a jogi szabályozás szintje […] a nem alapvető fontosságú szabályokat - az egyes szabálysértések döntő többségét - kormányrendelt tartalmazza, s végül - partikuláris területi hatállyal - az önkormányzatok rendezhetik a saját életviszonyaikat […]” (Papp 1999: 17. o.). Az 1999. évi Sztv.. nem érvényesíti a jogtárgy szerinti csoportosítást • XIV. fejezet: Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a közrend elleni szabálysértések, de • ezen belül is tematikus párok, nem pedig jogtárgy alapú csoportok • Magánlaksértés 139. § - Önkényes beköltözés 139/A. § • Távoltartó határozat szabályainak megszegése 139/B. § - Megelőző távoltartás alaptalan kezdeményezése 139/C. §

  13. II. A jogforrási rendszer • Ágazati szemlélet maradványai az 1999. évi R.-ben • pl. munkaügyi szabálysértések [1999. évi Sztv. VI. Fejezet]. • Azonos jogi tárgy elleni szabálysértések elkülönült szabályozása • Vö. Rendzavarás 1999. évi 142. § (2) bek. b) pont és és Sportrendezvény rendjének megbontása 1999. évi R. 10/A. § • A Sztv.-ban van enyhébb szabálysértés, mint az R.-ben • Vö. becsületsértés [Sztv. 138. § (1) bek. „ötvenezer”], illetve közerkölcs megsértése [R. 1. § (3) bek. „százezer”] • Nem elzárással büntetendő szabálysértések az Sztv.-ben • pl. vallásgyakorlás jogának megsértése [150. § (1) bek.]

  14. II. A jogforrási rendszer Kbtk. szabályozásában komoly szerepet játszott a közigazgatás, különösen a törvényhatóságok szabálysértést statuáló hatalmának korlátozása (vö. 5-11. §, illetve Máthé 1980: 807. o.) „A szabálysértést konstituáló tanácsrendeltekről sincs jelenleg egységes nyilvántartás, és ezeket az állampolgároknak aligha van módjuk megismerni” (Papp 1987: 235. o.) Ilyen nyilvántartás nem jött lére 1999-ben sem, az önkormányzati jogalkotás felett egyedüli érdemi kontroll lényegében az AB maradt.

  15. II. A jogforrási rendszer A jogforrásilag három szintű szabályozást lényegében „másfél” szintűvé teszi a 2012. évi Sztv., hiszen • cselekménytípust csak törvény nyilváníthat szabálysértéssé [1. § (1) bek.], • a közlekedési szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét [11. (3) bek.]. • Az önkormányzatok 2012. május 31-ig [?] kötelesek hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. [254. § (2) bek.]

  16. II. A jogforrási rendszer Ez egy huszárvágással megoldotta a Sztv. + R. elkülönüléséből eredő fenti problémákat, hiszen • a tényállások szabályozása kizárólagosan törvényi szinten történik, • a közlekedési szabálysértések kötelező szankciója pedig a törvényi maximummal azonos vagy alacsonyabb lehet, • az önkormányzati rendelet, mint jogforrás megszűnik, Sőt Papp László korábbi javaslatával bizonyos mértékben összhangban van az elzárásos szabálysértések jogforrási kiemelése is (2012. évi Sztv.-ben XXIII. Fejezet) • Vö „… szabálysértést követ el” [pl. 178. §], illetve „E törvény XXIII. Fejezetében foglalt szabálysértések miatt szabálysértési elzárás büntetés kiszabásának is helye van” [179. § ]

  17. II. A jogforrási rendszer Álláspontom szerint az R. megszüntetése és betagolása az Sztv.-be helyes (sőt már 1999-ben is indokolt lett volna). Különösképpen üdvözlendő újítás az önkormányzatok szabálysértési jogalkotási hatáskörének eltörlése is. Az elzárásos szabálysértések külön kezelése azonban jogtechnikailag és koncepcionálisan indokolatlan: • kb. ugyanannyi karakter lenne „a szabálysértést követ el”, mint az „elzárással büntetendő”. • a külön fejezet a kódex rendszerével sincs összhangban, mivel elzárás más szabálysértés esetén is kiszabható (vö. 2012. évi Sztv. 23. § (1) bek. d) pont. Az anyagi jog különös részét nem szankció, hanem jogtárgy szerint kell tagolni.

  18. III. A szabálysértési felelősség „A szabálysértési kódexnek de lege ferenda tartalmaznia kell a szabálysértés fogalmát” Javaslata: Cselekmény, azaz tevés vagy mulasztás Társadalomra veszélyes (kisebb mértékben mint a bűncselekmény) Felróható (szándékos vagy gondatlan) és életkor és beszámítási képesség 251. o. Jogellenes (tényállásszerű és a szabálysértést konstituáló jogszabály által büntetendő ) (Papp 1987: 244. o.)

  19. III. A szabálysértési felelősség „Végre definiált a szabálysértés fogalma!”, a büntetőjoghoz való viszonyítást „megoldja a Preambulum” (Papp 1999: 17. o.), illetve a a szubjektív elem (a bűnösség) az 5. §-ból következik (29. o.). • 1999. évi Sztv. 1. § (1) Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. • Preambulum „ jogsértő magatartások[…], melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek.” • 1999. évi Sztv. 5. § Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

  20. III. A szabálysértési felelősség • 2012. évi Sztv. 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. • (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely • a) a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és • b) e törvényben meghatározott esetekben vagy ismételt elkövetés esetén a törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően rendeli el. [???] • A b) pont nem értelmezhető.

  21. III. A szabálysértési felelősség 2012. évi Sztv. Preambulum „A társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények ” Aggályok? szabályt nem lehet veszélyeztetni, a kockázat = veszélyesség, a kriminális az hazánkban a Btk. (vö. „Kriminalstrafrecht” vs. „Verwaltungsstrafrecht”).

  22. III. A szabálysértési felelősség A felbujtó és a segítő felelőssége 1968. évi I. törvény 13. § A szabálysértés elkövetőjével azonos felelősséggel tartozik, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír, úgyszintén az is, aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. Önálló szabályozású kódex, nincs utalás Részben eltérő terminológia használata Tekintettel a „de facto” társtettességre, az Sztv-ben szükség lenne annak utalásszerű definíciójára (Papp 1987: 253. o.)

  23. III. A szabálysértési felelősség • 1999. évi Sztv. 6. § A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). • 31. § (1) A törvény 5-9. §-aiban foglaltak esetében értelemszerűen alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott kísérlet, felbujtás, bűnsegéd, szándékosság […] fogalmát. • „Az Sztv.. 6. §-ában foglalt definíció egyfelől hiányos, másfelől felesleges. Hiányos, mert nem tartalmazza a tettességet, felesleges, mert a felbujtás és a bűnsegély tekintetében csupán megismételni annak Btk.-beli fogalmát és jogkövetkezményét” (Papp 1999: 43. o.)

  24. III. A szabálysértési felelősség • 2012. évi Sztv. 2. § (2) A szabálysértést elköveti a felbujtó és a bűnsegéd is. • 2012. évi Sztv. 29. § (1) A […] kísérlet, a felbujtó, a bűnsegéd […] fogalmára [… ] a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell. • A 2. § (2) már nem felesleges, de hiányos: a társtettesség továbbra sem szerepel. • Lopásnál a több elkövető által elvitt érték egybefoglalásához (vö. „mindenki az egészért felel” vö. Papp 1999: 44. o.), álláspontom szerint is törvényi rendelkezés (és utaló definíció) kell.

  25. IV. Szankciórendszer „Az 1955-től napjainkig tartó szabálysértési kodifikáció tendenciáját tekintve – különösen az utóbbi tíz évben – a szabálysértési jogterület megizmosodásának irányába mutat.” (Papp László 1987: 230. o.) „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának kedvezőtlen tendenciájára […] a szabálysértési szankciórendszer szigorítása de lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987: 233. o.).

  26. IV. Szankciórendszer Ezt követően érdekes módon a szabálysértési szankciórendszer bizonyos „elerőtlenedése” jellemző, így pl. az önálló elzárás eltörlése (1990) Az önálló elzárás eltörlése garanciális (lényegében eljárási) megfontolásokból eredt (Papp 1999: 18.) Vö. 1990. évi XXII. törvény indokolása 6. §-hoz A szabálysértés, mint a társadalomra csekély fokban veszélyes jogsértő magatartás, és az egyes szabálysértési cselekményekért kiszabható elzárás büntetés súlya egymással nem áll arányban. […] Az állampolgári szabadságjogok alkotmányos védelmével összeegyeztethetetlen, hogy államigazgatási hatóság független bírói kontroll nélkül a személyes szabadságot súlyosan korlátozó joghátrány alkalmazásáról döntsön.

  27. IV. Szankciórendszer A 2000-es éveket szankciórendszer addig soha nem látott mértékű szigorodása jellemezte (az 1987-es jóslat beigazolódott): • az önálló elzárás bevezetése és hatókörének kibővítése (1999, hatályos 2000) • az elzárással büntetendő cselekmények számának drasztikus növelése (2010) • az elzárás megjelenése amúgy pénzbírsággal büntetendő cselekmények ismételt elkövetése esetén (2012. évi Sztv.)

  28. IV. Szankciórendszer • A szabálysértési szankciórendszer szigorítása elérheti a quasi rekriminalizáció szintjét: „Az elzárással büntetendő szabálysértés „akkor mitől szabálysértés és nem bűncselekmény?” (Papp 1999: 18. o.) • A szabálysértési szankciórendszer (akár dekriminalizációból eredő) szigorodása azonban ma már a „garanciális következmények” miatt nem jelent mindig bírósági tehercsökkentést, • sőt egyes esetekben csak bonyolít (vö. 1999. évi Sztv. 119. §), vagy • nem egyszerűsít [vö. 2012. évi Sztv. 118. § (1) bek.].

  29. V. Záró gondolat - összegzés • „Figyelemmel a […] szabálysértések alakulásának kedvezőtlen tendenciájára, a rekriminalizáció kérdése vagy a szabálysértési szankciórendszer szigorítása de lege ferenda erőteljesebben merülhet fel” (Papp 1987: 233. o. – Kiemelés tőlem). • Kizáró vagy megengedő a vagylagosság (OR vagy XOR)? Ha a szabálysértési szankciórendszer szigorítása quasi rekriminalizáció szintjét eléri, és a szigorított szabálysértési jog bizonyos határon túl nem alkalmas a bíróságok tehermentesítésére (az eljárás egyszerűsítésére), akkor az elterelés mellett (a rekriminalizáció ellen) az egyetlen érvnek: a „statisztika” marad.

  30. Közigazgatási Büntetőjog Corvinus Egyetem 2012/2013. tanév

  31. II. diasor

  32. 1.1. A szabálysértést meghatározó jogszabályok • 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. • 11. § (3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét.

  33. 1.1. A szabálysértést meghatározó jogszabályok • 4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül szabálysértésnek vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni. • 2. § (5) Nem lehet a szabálysértési felelősséget megállapítani olyan cselekmény miatt, amelyet jogszabály az elkövetés idején nem rendelt szabálysértésként büntetni. • (6) Nem lehet szabálysértés elkövetése miatt olyan büntetést vagy intézkedést alkalmazni, amelyről jogszabály az elkövetés idején nem rendelkezett.

  34. 1.1. A szabálysértést meghatározó jogszabályok • 3. § (1) A szabálysértést meghatározó jogszabályt – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a belföldön elkövetett szabálysértésre kell alkalmazni. • (2) Ha nemzetközi szerződés vagy törvény előírja, e törvényt kell alkalmazni a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a szabálysértést meghatározó jogszabály szerint szabálysértés.

  35. 1.2. A szabálysértési felelősség • A szabálysértés fogalma • 1. § (1) Szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.

  36. 1.2. A szabálysértési felelősség • 1. §  (2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely • a) a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti Magyarország állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait, és • b) amelyre e törvény szabálysértési elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, vagy járművezetéstől eltiltás alkalmazását kötelezően elrendeli

  37. 1.2. A szabálysértési felelősség • 2. § (4) Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

  38. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 2. § (1) Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. • 29. § (1) A szándékosság és a gondatlanság […] fogalmára […] a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

  39. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 2. § (3) Kísérlet miatt akkor van helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály így rendelkezik. • 2. § (2) A szabálysértést elköveti a felbujtó és a bűnsegéd is. • 29. § (1) A [..] kísérlet, a felbujtó, a bűnsegéd, […] fogalmára […] a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

  40. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 2. § (7) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, akivel szemben büntethetőséget kizáró ok áll fenn. • 29. § (1) A […] a büntethetőséget kizáró okokra a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény által meghatározottakat a szabálysértésekre is alkalmazni kell.

  41. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 2. § (8) A Rendőrségről szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést.

  42. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 5. § A diplomáciai és a nemzetközi jog alapján büntető joghatóság alóli mentességet élvező személyek szabálysértési felelősségre vonására nemzetközi szerződés az irányadó. • 6. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a szabálysértés elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).

  43. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 6. § (2) Az elévülés határidejének kezdő napja az a nap, amikor a szabálysértés tényállása megvalósul, kísérlet esetén az a nap, amikor az ezt megvalósító cselekmény véget ér. • (3) Ha a szabálysértés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával vagy kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez az állapot fennáll, illetve amíg a kötelesség nem teljesül.

  44. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • 6. § (4) Ha az elkövetéstől számított hat hónapon belül a cselekmény miatt büntetőeljárás indul, de a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az ügyet átteszi a szabálysértési hatósághoz vagy a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz, az (1) bekezdés szerinti elévülés az áttételt elrendelő határozatnak a szabálysértési hatósághoz, illetve a szabálysértés miatt eljáró bírósághoz érkezése napjával újrakezdődik.

  45. 1.2. A szabálysértésért való felelősség • (5) A szabálysértés miatt az eljárás alá vont személlyel szemben a szabálysértési hatóság, a fegyelmi jogkör gyakorlója, az ügyészség és a bíróság által foganatosított eljárási cselekmények az elévülést félbeszakítják. A félbeszakítás napjával az elévülési idő újrakezdődik.

  46. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 7. § (1) A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések: • a) a szabálysértési elzárás, • b) a pénzbírság, • c) a közérdekű munka. • (2) A büntetések önállóan és […] egymás mellett is kiszabhatók. • (3) A szabálysértési elzárás mellett nem szabható ki közérdekű munka.

  47. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 9. § (1) Szabálysértési elzárást csak bíróság szabhat ki. • (2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a szabálysértési elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap.

  48. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 10. § Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy • a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő személy, • b) a várandósság negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, illetve kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

  49. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 14. § (1) Közérdekű munka kiszabása esetén az eljárás alá vont személy köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. • (2) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. • (3) Közérdekű munka nem szabható ki abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy a 10. § a) és b) pontjában meghatározott feltételek valamelyikének megfelel.

  50. 1.3. A szabálysértés miatt kiszabható jogkövetkezmények • 11. § (1) A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint, szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések esetén háromszázezer forint. • (3) A XXVII. és a XXVIII. Fejezetben meghatározott egyes szabálysértések esetén a Kormány – a pénzbírság legalacsonyabb és legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezés keretei között – rendelettel megállapíthatja a pénzbírság kötelező mértékét.

More Related