1 / 94

A diasor t hatályos ította: dr. Vitál-Eigner Beáta 2013. július 15.

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy. Államigazgatás. A diasor t hatályos ította: dr. Vitál-Eigner Beáta 2013. július 15. Tartalom. Az államigazgatás helye az állami szervek rendszerében és a közigazgatás rendszerében; Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése;

zoltin
Télécharger la présentation

A diasor t hatályos ította: dr. Vitál-Eigner Beáta 2013. július 15.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGAVálasztott tárgy Államigazgatás A diasort hatályosította: dr. Vitál-Eigner Beáta 2013. július 15.

  2. Tartalom • Az államigazgatás helye az állami szervek rendszerében és a közigazgatás rendszerében; • Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése; • Az államigazgatási szervek felépítése; • 4. Az államigazgatás működése; • 5. Közigazgatás-fejlesztés az Európai unióban és hazánkban.

  3. 1. fejezet: Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében • A fejezettel elérni kívánt célok A vizsgázó ismerje meg: • A modern polgári államnak megfelelő államigazgatás fejlődéstörténetét, különös tekintettel a magyar sajátosságokra; • A közigazgatás viszonyát az alapvető államhatalmi ágakhoz a hatályos jogi szabályozás alapján; • Az államigazgatást, mint a közigazgatás egyik alrendszerét.

  4. 1.1. Az államszervezet modelljei • Hatalmi ágak elválasztása: • Törvényhozó • Végrehajtó • Igazságszolgáltató hatalom Klasszikus • Hatalommegosztás: • Törvényhozó • Végrehajtó hatalom • Igazságszolgáltató • Köztársasági elnök • Önkormányzatok • Alkotmánybíróság • Független ellenőrző/felügyelő szervek Modern

  5. 1.2. Hatalommegosztás a magyar államszervezetben közigazgatási nézőpontból KÖZIGAZGATÁS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ORSZÁGGYŰLÉS ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG BÍRÓSÁGOK ÜGYÉSZSÉG

  6. KÖZIGAZGATÁS KORMÁNY ORSZÁGGYŰLÉS KIM BM MINISZ-TEREK HELYI ÖNKOR-MÁNYZAT ALKOTMÁNY-BÍRÓSÁG 1.3.A magyar közigazgatás két alrendszere: az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint ezek egymáshoz való kapcsolódása FŐVÁROSI MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

  7. 1.3. Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről NEMZETKÖZIÁTTEKINTÉS MAGYAR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS ABSZOLUTISTA ÁLLAMOK PARLAMENTÁRIS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA ALKOTMÁNYOS MONARCHIA PARLAMENTÁRISKÖZTÁRSASÁG PARLAMENTÁRIS MONARCHIA PARLAMENTÁRIS, ILLETVE PREZIDENCIÁLIS, ILLETVE FÉLPREZIDENCIÁLIS KÖZTÁRSASÁG NÉPKÖZTÁRSASÁG PARLAMENTÁRIS KÖZTÁRSASÁG (1989-TŐL)

  8. Az államszervezet modelljei: 1. A Hatalmi ágak elválasztása 2. a hatalom megosztása a hatalmi ágak között • A hatalommegosztás elméletének érvényesülése a magyar államszervezetben elsősorban közigazgatási nézőpontból 1. A Kormány és AZ államigazgatás viszonya 2. A közigazgatás kapcsolata az állam egyéb szerveivel • Történeti áttekintés az államigazgatás államszervezetben elfoglalt helyéről: 1. Nemzetközi kitekintés (az államigazgatás szerepe a különböző államformákban) 2. A magyar államfejlődés története (a közigazgatás helyzete a különböző kormányformákban) 1. fejezetiösszefoglaló Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében

  9. mi a lényege a montesquieu-i államszervezeti modellnek? • Mi jellemzi a hatalommegosztás módszerét? • hogyan érvényesül a hatalommegosztás elve a magyar állam működésében? milyen - a Kormány és az államigazgatás, - a közigazgatás és az országgyűlés, - a közigazgatás és a köztársasági elnök - a közigazgatás és az alkotmánybíróság - a közigazgatás és a bíróságok - a közigazgatás és az ügyészség - a közigazgatás és az ÁSZ -A közigazgatás és ombudsman egymáshoz való viszonya? Ismeretellenőrző kérdések Az államigazgatás helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében

  10. 2. fejezet: Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése A fejezettel elérni kívánt célok • A VIZSGÁZÓ: • ISMERJE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSRA VONATKOZÓ JOGI SZABÁLYOZÁS ALAPVETŐ SZERKEZETÉT; • SAJÁTÍTSA EL AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERÉRE ÉS FOGALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES ISMERETEKET; ISMERJE MEG AZ ÁLLAMIGAZGATÁS MŰKÖDÉSÉNEK ALAPKÉRDÉSEIT, FŐ FELADATAIT ÉS HATÁSKÖREIT; • LEGYEN KÉPES MEGKÜLÖNBÖZTETNI AZ IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET, ELLENŐRZÉS FOGALMÁT; • TUDJA ÉRTELMEZNI AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELELŐSSÉGI RENDSZERÉRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOKAT; • ISMERJE MEG AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI DÖNTÉSEK TÍPUSAIT ÉS AZOK JELLEMZŐIT. • .

  11. HATÁSKÖR:KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ SZERVEK KÖZÜL MELYIK. • ILLETÉKESSÉG: AZONOS SZERVEK KÖZÜL TERÜLETILEG MELYIK. • JOGHATÓSÁG: MELY ÁLLAM SZERVE. • TÉVES TERMINOLÓGIA: HATÁSKÖR HELYETT GYAKRAN ILLETÉKESSÉG HASZNÁLATA. 2.1. Hatáskör, illetékesség, joghatóság a közigazgatásban

  12. 2.2. Az államigazgatási szerv és a szervezetrendszer fogalma A közigazgatás fogalma • KÖZHATALOMMAL RENDELKEZIK • IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉG, ILLETVE SZERVEZETRENDSZER • ÖNÁLLÓ HATALMI ÁGKÉNT FUNKCIONÁL • BIZTOSÍTJA A JOGÁLLAMISÁG KÖVETELMÉNYEINEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉT A KÖZIGAZGATÁS RENDSZERE • ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK RENDSZERE • ÖNKORMÉNYZATI SZERVEK RENDSZERE

  13. 2.2. Az államigazgatási szerv és a szervezetrendszer fogalma AZ Államigazgatási szerv sajátosságai: • MÁS ÁLLAMI SZERVEKTŐL ELKÜLÖNÜLT SZERVEZETTEL RENDELKEZŐ JOGI SZEMÉLY • JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT FELADAT ÉS HATÁSKÖR • ÖNÁLLÓ DÖNTÉSI JOGKÖR • RENDSZERINT HIVATALI FORMA, ÉLÉN EGYSZEMÉLYI FELELŐS VEZETŐ • ÖNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉS

  14. 2.3. Az államigazgatási szervek csoportosítása EGYMÁS KÖZÖTTI KAPCSOLAT TERÜLETI TAGOZÓDÁS FELADAT FELADAT ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰSZERVEK IRÁNYÍTÁSI KÖZPONTI FELÜGYELETI TERÜLETI KÜLÖNÖSHATÁSKÖRŰSZERVEK Helyi ELLENŐRZÉSI

  15. 2.4.1. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: kiadmányozás és hatáskör-átruházás • Kiadmányozás fogalma • Hatáskör-átruházás fogalma • A kiadmányozás és a hatáskör-átruházás összehasonlítása: - SZABÁLYOZÁS - FELELŐSSÉG - UTASÍTÁS

  16. 2.4.2. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: a szolgálati út és a szignálás • Szolgálati út • Szignálás • A szolgálati út és a szignálás rendjének forrásai • A szolgálati út alapján határozható meg a szignálás rendje

  17. 2.4.3. Az államigazgatás működését meghatározó elvek: irányítás, felügyelet, ellenőrzés • Definíció a központi állami szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben (Kszt.); • A vezetés, az irányítás és a felügyelet fogalmi elemei, elhatárolásuk.

  18. 2.5.1. Az államigazgatás felépítése: az államigazgatás személyzete Köztisztviselői rendszerek a kiválasztás szempontjából Zsákmányrendszer Karrier típusú rendszerek Következetes karrier- rendszerű (centralizált) Állás-típusú (decentralizált)

  19. 2.5.2. Az államigazgatás felépítése: az államigazgatási szervek felépítése • Egyszemélyi vezetésű – testületi vezetésű szervek • A hivatali forma • Szervezeti egységek: • főosztályok, azokon belül osztályok • tevékenység jellege szerint: • szakmai • funkcionális

  20. 2.5.3. Az államigazgatás felépítése: a működési rendet kialakító szabályzatok TÖBBSZINTŰ RENDSZER • 1. SZINT: STATUÁLÓ JOGSZABÁLYOK, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRI JOGSZABÁLYOK („STATÚTUMOK”); • 2. SZINT: EGÉSZ SZERVRE KITERJEDŐ SZABÁLYZATOK (SZMSZ); • 3. SZINT: SZERVEZETI EGYSÉGEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK (ÜGYRENDEK).

  21. 2.6. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS FELELŐSSÉGI RENDSZERE A felelősség elemei : Jogsértés – Felróhatóság - Szankció Formái: Alkotmányjogi Fegyelmi Kártérítési Munkajogi Polgári Jogi Kártérítési Büntetőjogi Tisztviselő Államigazgatási szerv

  22. 2.6.1. Döntés az államigazgatásban

  23. 2.6.2. Döntés az államigazgatásban: az államigazgatási döntés csoportosítása a döntés kötöttsége alapján KATEGORIKUS DÖNTÉS CSAK EGYFÉLE DÖNTÉS HOZHATÓ Mérlegelési jogkörben hozott döntés TÖBBFÉLE LEHETŐSÉG KÖZÜL LEHET VÁLASZTANI Méltányossági jogkörben hozott döntés AZ ÁLTALÁNOS MEGOLDÁSTÓL ELTÉRŐ DÖNTÉS AZ ÜGYFÉL JAVÁRA, JOGSZABÁLYI FELHATAL- MAZÁS ALAPJÁN Diszkrecionális döntés A JOGALKALMAZÓ „SZABAD BELÁTÁSA” ALAPJÁN DÖNTHET

  24. 2.6.3. A közigazgatás cselekményei • Az államigazgatási aktus fogalma; • Elhatárolása a tényleges cselekményektől és más jogi aktusoktól; • Az államigazgatási aktusok fajtái;

  25. Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése 2. fejezeti összefoglaló • A hatáskör, az illetékesség, a joghatóság, a közigazgatás, az államigazgatási szerv, a kiadmányozás, a hatáskör-átruházás, a szolgálati út, a szignálás, a vezetés, az irányítás és az ellenőrzés fogalma; • Az államigazgatási szervek osztályozása; • Az államigazgatás felépítése; • Az államigazgatás felelősségi rendszere; • Döntés az államigazgatásban

  26. Az államigazgatás fogalmi elemei és az államigazgatás felépítése Ismeretellenőrző kérdések Melyek a közigazgatás és az államigazgatási szerv fogalmi elemei? Mi a különbség a kiadmányozás és a hatáskör-átruházás között? Határozza meg a vezetés, az irányítás és az ellenőrzés fogalmát! Csoportosítsa az államigazgatási szerveket! Mely szabályok alakítják ki az államigazgatási szervek szervezeti és működési rendjét? Mutassa be az államigazgatás felelősségi rendszerét! Milyen államigazgatási döntés-típusokat ismer?

  27. 3. fejezet: Az államigazgatás felépítése • A fejezettel elérni kívánt célok • A VIZSGÁZÓ ISMERJE MEG: • AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖRÉT; • AZ ÁLLAMIGAZGATÁS JOGI DEFINÍCIÓJÁT A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN; • A KÖZFELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK TÍPUSAIT A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN • A KÖZIGAZGATÁSI SZERV FOGALMÁT ÉS A KTTV. HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEKET, VALAMINT A RENDÉSZETI SZERVEK PROBLEMATIKÁJÁT; • A SZŰK ÉRTELEMBEN VETT ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK TÍPUSAIT (ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS HATÁSKÖRŰ SZERVEK, KÖZPONTI ÉS HELYI SZERVEK, TESTÜLETI ÉS HIVATALI TÍPUSÚ SZERVEK); • AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOK ELLÁTÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ EGYÉB SZERVEK KÖRÉT, KÜLÖNÖSENA HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYES SZERVEIT, VALAMINT A TERMÉSZETES SZEMÉLYT, MINT ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖR CÍMZETTJÉT; • ISMERJE A KÖZIGAZGATÁS KÖZPONTI SZERVEIT ÉS AZOK FŐBB JELLEMZŐIT, VALAMINT TUDJON ÁTTEKINTÉST ADNI A HELYI SZINTEN MŰKÖDŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK KÖRÉRŐL, TUDJA AZOKAT TIPIZÁLNI ÉS ISMERJE FELÉPÍTÉSÜK FŐ ELEMEIT, VALAMINT IRÁNYÍTÁSI VISZONYAIK JELLEGZETESSÉGEIT.

  28. 3.1. Az államigazgatás felépítése Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Államigazgatási szervek rendszere Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek Önkormányzati szervek rendszere Centralizált Modell Decentralizált Modell Rendvédelmi szervek Autonóm államigazgatási szervek Önálló szabályozó szervek

  29. 3.1. Az államigazgatás felépítése A közigazgatási szerv jogi fogalma és jogállása • Közigazgatási szervnek nincs egységes jogi fogalma és külön közjogi személyisége. • A közigazgatási feladatokat ellátó szervek, melyek állami vagy önkormányzati költségvetésből működnek, a polgári jogi személyiségen belül a költségvetési szervek csoportjába tartoznak. • Az államigazgatási szervek a költségvetési szervek közül azok a szervek, amelyek a kormány irányítása alatt állnak, államigazgatási feladat- vagy hatáskört látnak el és a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartoznak.

  30. 3.2. A magyar közigazgatási szervek rendszere ÁLLAMIGAZGATÁS ÖNKORMÁNYZATI IGAZGATÁS KORMÁNY MINISZTERELNÖK + MINISZTEREK KABINETEK KORMÁNYBIZOTTSÁGOK, EGYÉB TANÁCSADÓ TEST. TÁRCANÉLKÜLI MINISZTEREK, KORMÁNYBIZTOSOK Min. elnökség, KIM KORMÁNYHIVATALOK, KÖZPONTI HIVATALOK. ELNÖK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZ- GYŰLÉS MINISZTÉRIUMOK FŐVÁROSI, MEGYEI KORMÁNY- HIVATAL NAV FŐJEGYZŐ HIVATAL DEKONCENTRÁLT TERÜLETI (REGIONÁLIS, MEGYEI) SZERVEK POLGÁRMESTER TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT (KÖZSÉG., VÁROS, MEGYEI JOGÚ VÁROS) KÉPVISELŐ- TESTÜLET. KÖZGYŰLÉS HELYI (VÁROSI, KISTÉRSÉGI) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK IRÁNYÍTÁS, VAGY HATÓSÁGI KAPCSOLAT FEÜGYELET, KOORDINÁCIÓ, ELLENŐRZÉS TÁJÉKOZTATÁS, SZAKMAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS JEGYZŐ, KÖRJEGYZŐ POLGÁRMESTERI HIVATAL VAGY KÖRJEGYZŐSÉG

  31. 3.3. A Kormány ÁLTALÁNOS HATÁSKÖRŰ KÖZPONTI IRÁNYÍTÓ SZERV; TESTÜLETI JELLEGŰ KANCELLÁRMODELL ÉLÉN A MINISZTERELNÖK ÁLL, TAGJAI A MINISZTEREK; MEGBÍZATÁSA 4 ÉVRE SZÓL (4 ÉV ELŐTTI MEGSZŰNÉS ESETEI); NORMAALKOTÓ HATÁSKÖRÉBEN: KORMÁNYRENDELET, KORMÁNYHATÁROZAT; MŰKÖDÉSÉT EGYÉB TESTÜLETI SZERVEK SEGÍTIK.

  32. 3.4. A miniszterelnöki hivatal típusai koordinációstípusú Titkárságitípusú Feladata a kormány üléseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának ellenőrzésére korlátozódik. - tisztán szakmai szerepkör A tárcák tevékenységének politikai koordinációja és ellenőrzése. A hivatal látja el a kiemelt ágazat- közi feladatok irányítását is a hagyományos feladatokon túl. Vezetője köztisztviselő: főtitkár, közigazgatási államtitkár, igazgatási miniszterhelyettes, stb. A hivatal vezetése politikailag motivált, vezetője ezért miniszter, delegált miniszter, politikai államtitkár, stb. A konkrét megoldás függ a kormányformától, tradícióktól.

  33. 3.4.1. Miniszterelnökség Minisztérium Miniszterelnökség Szervezet A miniszterelnök munkaszervezete, ezért a miniszterelnök irányítja. Államtitkár vezeti. Működés A kormányzati stratégia irányítása, összehangolása, összkormányzati érdekek érvényesítése. A kormányzati koordináció jogalkotási, közigazgatási kérdéseit, a Kormány titkársági feladatait nem a Miniszterelnökség, hanem a közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el! Szervezet Az összes minisztériumi jogkör személyes gyakorlója a miniszter, a minisztérium neki alárendelt munkaszervezet. Működés A miniszter vezeti az államigazgatás feladatkörébe tartozó ágát, a minisztérium neki alárendelt munkaszervezet.

  34. 3.4.2. A KIM Kormányiroda feladatai Egyéb önálló szakmai Feladatok. Kormány és parlament közti kapcsolat szervezése (Miniszterelnökséggel együttműködve). Kormányülés, a közigazgatási államtitkári értekezlet előkészítése

  35. 3.4.3. A kormány-előterjesztések tartalmi elemei A javasolt intézkedés • kormányprogramhoz való illeszkedését, • indokait, • lényegét, • főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint • várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait – szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva – , illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), • jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit, valamint • a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, illetve ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, • továbbá hatósági eljárás esetében az elektronizálás ütemezését; • a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot.

  36. 3.4.3. A kormány-előterjesztések formai követelményei • Kiemelt fontosságú törvényjavaslatok, kormányrendeletek, koncepciók esetén célszerű a kormányzati döntéshozatalt két szakaszos eljárásban végrehajtani. (Elvi, koncepcionális kérdések, illetve a részletes, konkrét javaslatokat tartalmazó előterjesztés) 2. A kormányhoz előterjesztést benyújtók köre • Az előterjesztések megalapozottságát célozza az előterjesztések véleményezési eljárása. (KIM közigazgatási államtitkára, a közigazgatási egyeztetés, valamint a közigazgatási államtitkári értekezlet)

  37. 3.4.3. Az előterjesztések tárcaegyeztetése EGYEZTETÉS VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS ELŐTERJESZTÉS • EGYEZTETÉS,ÉSZREVÉTELEZÉS ÉSZREVÉTELEZÉS

  38. 3.4.4. A közigazgatási államtitkári értekezlet • Fő feladata; • A KIM közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti; • Napirendje; • Résztvevői és az állandó meghívottak; • Kezdeményezési jogköre; • Emlékeztető készítése.

  39. 3.4.5. A Kormány ülése • Napirend (kivételek!); • Résztvevők (helyettesítés); • Állandó meghívottak; • Határozatképesség, szavazás; • A Kormány döntései (ülésen, ülésen kívül); • Összefoglaló (hangfelvétel) készítése; • Jelentés.

  40. 3.5. A minisztérium fogalma Minisztérium Kormány A Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat [Alaptörvény 18. cikk (2) bek.] A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve [Alaptörvény 15. cikk (2) bek.] Rendeletben határozza meg a miniszterek feladat- és hatáskörét. (Statútum) A minisztérium fogalma

  41. Kormány-előterjesztések előkészítése és a kormány döntéseinek végrehajtása; Jogszabály-előkészítési és jogalkotási feladatok; Ágazati stratégiaalkotás, tervezési feladatok; Irányítási, felügyeleti, ellenőrzési feladatok; Egyedi ügyekben, illetve hatósági ügyekben első vagy másodfokú döntési jogkörök; Információs szolgáltató feladatok; Nemzetközi kapcsolatok; Civil kapcsolatok. 3.5.1. A minisztérium fő feladatai

  42. 3.5.2. A minisztérium szervezete Szakmai állandó elem Politikai változó elem • Kormánytisztviselők: • Közigazgatási államtitkár; • Helyettes államtitkárok; • Főosztályvezetők; • Főosztályvezető-helyettesek; • Titkárságvezetők; • Osztályvezetők; • Érdemi ügyintézők; • Ügykezelők • Miniszter; • Államtitkár(ok); • Miniszteri, államtitkári • kabinetfőnök; • Kabinetek politikai főtanács-adói és tanácsadói;

  43. 3.5.2. A minisztérium szervezete MINISZTER ÁLLAMTITKÁR(OK) POLITIKAI VÁLTOZÓ STRUKTÚRA MINISZTERI KABINET KABINETFŐNÖK, POLITIKAI FŐTANÁCSADÓK, TANÁCSADÓK KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR HELYETTES ÁLLAMTITKÁROK SZAKMAI ÁLLANDÓ STRUKTÚRA FŐOSZTÁLYOK, TITKÁRSÁGOK OSZTÁLYOK KORMÁNYTISZTVISELŐK, ÜGYKEZELŐK

  44. 3.6. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek

  45. 2010. Évi XLIII. TÖRVÉNY Kormányhivatal: törvény hozza létre, a Kormány irányítja (pl. ksh, nav); Központi hivatal: kormányrendelet hozza létre, miniszter irányítja (pl. oep, oth, kih); autonóm államigazgatási szerv: törvény hozza létre, nem tartozik a kormány irányítása alá (pl.GVH, NVI); önálló szabályozó szerv: törvény hozza létre, nem tartozik a kormány irányítása alá (nmhh, pszáf, mekh) 3.6.1. A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek

  46. 3.7. A területi és helyi közigazgatási szervek Területi és helyi közigazgatás Államigazgatási szervek Önkormányzati igazgatás szervei A két alrendszer összevetése A KÖZIGAZGATÁS EGYSÉGE

  47. 3.7.1. Területi államigazgatási szervek Általános hatáskörű területi államigazgatási szerv (fővárosi és megyei kormányhivatal) A NAV dekoncentrált területi, helyi államigazgatási szervei Különös hatáskörű, dekoncentrált területi, helyi államigazgatási szervek Kiemelkedő jogállását a koordinációs jogköre igényli.

  48. 3.7.1. Területi államigazgatási szervek A fővárosi és megyei kormányhivatalok • Jogállása • vezetése; • Szervezete; • Feladatai (koordináció, ellenőrzés, törvényességi felügyelet, informatikai tevékenység, képzés, továbbképzés, ügyfélszolgálat, hatósági feladatok, funkcionális feladatok) Nemzeti adó- és vámhivatal területi szervei • Nem tartoznak a fővárosi/megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe • Államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellát • Szervei Különös hatáskörű, dekoncentrált területi, helyi államigazgatási szervek • Egyes minisztériumok és más központi államigazgatási szervek alárendeltségében működnek

  49. 3.7.2. A TERÜLETI ÉS HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERVEK TERÜLETI ÉS HELYI IGAZGATÁSBAN RÉSZTVEVŐ EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK. Területi államigazgatási szervek. Egyéb, közigazgatási feladatot ellátó szervek. HELYI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

  50. 3.7.2. A területi államigazgatási feladatokat ellátó szervek A területi államigazgatási szervek csoportosítása jogállásuk alapján: • a Kormány általános hatáskörű területi szerve (kormányhivatal); • Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei; • egyes minisztériumok és más központi államigazgatási szervek alárendeltségében működő területi államigazgatási szervek.

More Related