1 / 30

Dr. Villányi József Az Európai Unió Bíróságának története, szervezete és hatásköre

Dr. Villányi József Az Európai Unió Bíróságának története, szervezete és hatásköre. I. Az Európai Unió Bíróságának rövid története II. A Bíróság szervezete és személyi összetétele III. A Bíróság hatáskörei, az egyes keresettípusok

airell
Télécharger la présentation

Dr. Villányi József Az Európai Unió Bíróságának története, szervezete és hatásköre

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Dr. Villányi JózsefAz Európai Unió Bíróságának története, szervezete és hatásköre

  2. I. Az Európai Unió Bíróságának rövid története • II. A Bíróság szervezete és személyi összetétele • III. A Bíróság hatáskörei, az egyes keresettípusok • IV. A Törvényszék szervezete, személyi összetétele és hatáskörei • V. A Közszolgálati Törvényszék szervezete, személyi összetétele és hatáskörei

  3. I. Az Európai Unió Bíróságának rövid története • Párizsban, 1951. április 18-án a Németországi Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxembourg képviselői által aláírt, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó Szerződés (ESZAK-Szerződés) rendelkezett a Főhatóság és a Közgyűlés mellett a Montánunió Bíróságának felállításáról • 1952. július 23-án hatályba lépett (és 2002. július 23-án hatályát vesztett) ESZAK-Szerződés alapján a Bíróság Luxembourgban kezdte meg működésétdecember 10-én (ideiglenes székhely 1992-ig, alternatív lehetőség Liége vagy Brüsszel)

  4. 1957. március 25-én , Rómában az említett hat tagállam létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget és ezzel egyidejűleg az Európai Atomenergia-közösséget • 1958. január 1-jén, a Római Szerződés hatálybalépésekor, a Bíróság, mivel mindhárom Közösség ügyeiben hatáskörrel ruházták fel, felvette az „Európai Közösségek Bírósága” nevet • 1987. január 1-jén hatályba lépett Európai Egységes Okmány felhatalmazta a Tanácsot arra, hogy egyhangú határozattal az Európai Közösségek Bírósága mellett egy Elsőfokú Bíróság létrehozásáról döntsön

  5. A Tanács 1988. évi határozata alapján 1989. november 1-jén kezdte meg működését az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága (jelenleg: az Európai Unió Törvényszéke) • 2001. február 26-án aláírt, és 2003. február 1-jén hatályba lépett Nizzai Szerződés felhatalmazta a Tanácsot meghatározott keresetfajták első fokon történő elbírálására hatáskörrel rendelkező bírói különtanácsok felállítására • A Tanács 2004. évi határozata alapján az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke 2005. október 6-án kezdte meg működését

  6. A 2007. december 13-án aláírt és 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés nyomán az Európai Közösségek Bíróságából az Európai Unió Bírósága lett • A három igazságszolgáltatási fórum közül csak az Elsőfokú Bíróság elnevezése változott Törvényszékké, míg a Bíróság és a Közszolgálati Törvényszék elnevezése változatlan maradt. • 2004-ben kezdődtek és jelenleg is folynak az egyeztetések azuniós védjegyügyeket tárgyaló negyedik igazságszolgáltatási fórum(Védjegytörvényszék) létrehozásának lehetőségéről.

  7. II. A Bíróság szervezete és személyi összetétele • A Bíróságot 27 bíró (tagállamonként 1) és 8 főtanácsnok alkotja (LSZ 38. nyilatkozat: a Bíróság kérelmére főtanácsnokok száma 3-mal növelhető) • UK, FR, D, I és E állandó főtanácsnokot ad, míg 3 főtanácsnoki helyet rotációban a többi tagállam tölt be (38. nyilatkozat: a 3 új főtanácsnokból 1 állandót PL ad) • A tagokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, a jelöltek alkalmasságát vizsgáló bizottsággal történő konzultációt követően nevezik ki. • A bírák és a főtanácsnokok megbízatása hat évre szól, és megújítható.

  8. A Bíróság elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves, megújítható időtartamra (2003. októbere óta a görög Vassilios Skouris). • A Bíróság a főtanácsnokok közül egyéves időtartamra első főtanácsnokot jelöl ki. • A Bíróság vagy teljes ülésben, vagy (tizenhárom bíróból álló) nagytanácsban, vagy öt-, illetve háromtagú tanácsokban jár el. • Az öt bíróból álló tanácsok elnökeit három, míg a három bíróból álló tanácsok elnökeit egyéves időtartamra választják meg a bírák maguk közül.

  9. A Hivatal segíti a Bíróság (2000 alkalmazott) tevékenységét, felel az ügyviteli feladatok ellátásáért. • A Hivatal élén a hivatalvezető áll, akit a Bíróság nevez ki hatéves időtartamra, megbízatása megújítható. • A Hivatalvezető irányítása alatt különböző főigazgatóságok működnek, többek között a Fordítási Főigazgatóság (903 alkalmazott, a Bíróság személyzetének 47%-a). • A Fordítási Főigazgatóságon nyelvi osztályok szerint dolgoznak a jogász-nyelvészek. • Igazi többnyelvű intézmény (23 nyelv 506 fordítási kombináció), azonban a tanácskozások nyelve (az intézmény munkanyelve): a francia.

  10. III. A Bíróság hatáskörei, az egyes keresettípusok • Az EUMSZ 19. cikk kiterjesztette a Bíróság hatáskörét az uniós jogterület teljes egészére (törvényszerű következménye annak, hogy a Maastrichti Szerződés által bevezetett pilléres szerkezet megszűnt). • A Bíróság hatásköre kiterjed a Strasbourgban, 2000. december 12‑én elfogadott Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos jogvitákra. • A Charta a Lisszaboni Szerződés értelmében ugyanolyan jogi kötőerőt nyer, mint a Szerződések, és azon „alkotmányos elvek” összességét foglalja magában, amelyekről a Bíróság határozhat.

  11. 1. Az előzetes döntéshozatali eljárás(EUMSZ 267. cikk) • A tagállami bíróságok az uniós norma érvényességére vagy annak értelmezésére vonatkozó kérdéseikkel a Bírósághoz fordulhatnak, és a kapott értelmezés fényében döntik el az előttük folyamatban lévő ügyet. • A Bíróság ítélete vagy végzése kötelező a kérdést előterjesztő nemzeti bíróságra nézve, és köti a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is.

  12. Ez az eljárás nemcsak az uniós jog egységes alkalmazását biztosítja, hanem az uniós jog magánszemélyek által történő érvényesítésének leggyakrabban igénybevett eszköze is. • Bár az előzetes döntéshozatali eljárást csak valamely nemzeti bíróság indíthatja meg, a Bíróság előtt folyó eljárásban a nemzeti bíróság előtti eljárásban részt vevő valamennyi fél, a tagállamok és az Unió intézményei is részt vehetnek. • A Bíróságra 2009-ben érkezett 561 új ügy közül 302 esetben előzetes döntéshozatal iránti kérelemről volt szó.

  13. 2. A tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset(EUMSZ 260. cikk) • A Bíróság azt vizsgálja, hogy a tagállam teljesíti-e az uniós jog alapján fennálló kötelezettségeit (pl.: jogi normák átültetése) • Előzetes, a Bizottság által indított igazgatási eljárás, mely indokolással ellátott véleménnyel zárul, ha a tagállam nem ismeri el a kötelezettségszegést. E vélemény megállapítja az állítólagos kötelezettségszegést, és határidőt tűz ki annak abbahagyására. • LSZ: a jövőben a Bizottság nem köteles előzetesen indokolással ellátott véleményt adni, hanem közvetlenül a Bírósághoz fordulhat.

  14. Ha a tagállam nem szünteti meg a kötelezettségszegést, a Bíróságnál eljárás kezdeményezhető az uniós jog megsértése miatt. • Az eljárást a Bizottság ‑ ez a leggyakoribb eset ‑ vagy egy tagállam kezdeményezheti, természetes személy nem jogosult annak kezdeményezésére (C-364/10 Magyarország kontra Szlovákia). • LSZ: a Bizottság a keresetben meghatározhatja a tagállam által fizetendő átalányösszegnek vagy kényszerítő bírságnak a mértékét (korábban ez utóbbi szankciók alkalmazására csak akkor volt lehetőség, ha a Bíróság tagállami kötelezettségszegést megállapító ítéletét nem hajtotta végre az adott állam).

  15. 3. A megsemmisítés iránti kereset(EUMSZ 263. cikk) • A megsemmisítés iránti keresettel a kérelmező az Unió valamely intézménye, szerve vagy hivatala jogi aktusának megsemmisítését kéri. • A Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartoznak azok a keresetek, amelyeket valamely tagállam nyújtott be az Európai Parlament és/vagy a Tanács ellen, illetve amelyeket valamely uniós intézmény indított egy másik intézmény ellen. • Az egyéb ilyen típusú keresetek - különösen a magánszemélyek által indított keresetek - első fokon a Törvényszék hatáskörébe tartoznak.

  16. LSZ: kiterjeszti a Bíróság felülvizsgálati jogkörét az Európai Tanács jogi aktusaira, mivel utóbbit a Lisszaboni Szerződés teljesen elkülönült intézményként ismeri el. • LSZ: a Számvevőszék, az Európai Központi Bank és a Régiók Bizottsága is előjogaik megóvása érdekében ilyen keresetet indíthatnak. • LSZ: a szubszidiaritás elvét megsértő jogalkotási aktus megsemmisítése iránt a Bírósághoz fordulhat bármely tagállam a nemzeti parlamentjétől eredő keresettel, valamint a Régiók Bizottsága is hivatkozhat ezen elv megsértésére.

  17. 4. Az intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset (EUMSZ 265. cikk) • E keresetet a tagállamok és az Unió többi intézménye akkor indíthatja a Bíróság előtt, ha az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság, illetve - az LSZ óta - az Európai Tanács és az Unió egyéb szervei és hivatalai a Szerződést megsértve elmulasztja a határozathozatalt. • A kereset csak akkor elfogadható, ha az érintett intézményt előzetesen felkérték, hogy járjon el.

  18. Ha a felkéréstől számított két hónapon belül az érintett intézmény nem foglal állást, a keresetet további két hónapon belül lehet megindítani. • E keresetindítási jog megilleti a természetes és jogi személyeket is a Törvényszék előtt, ha úgy vélik, hogy az Unió valamely intézménye, szerve vagy hivatala elmulasztott valamely neki címzendő jogi aktust meghozni.

  19. 5. A fellebbezés • A Törvényszék ítéleteivel és végzéseivel szemben a Bírósághoz lehet fellebbezni, kizárólag jogkérdésekben. • Ha a fellebbezés elfogadható és megalapozott, a Bíróság hatályon kívül helyezi a Törvényszék határozatát. • Ha az ügyben ítélet hozható, a Bíróság maga dönt a jogvitában. • Ellenkező esetben a Bíróság az ügyet visszautalja a Törvényszék elé, amely kötve van a fellebbezési eljárás során a Bíróság által hozott határozathoz.

  20. 6. A felülvizsgálat • A Bíróság kivételes esetben felülvizsgálhatja a Törvényszéknek az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének határozataival szemben benyújtott fellebbezések tárgyában hozott határozatait. • A felülvizsgálatra az első főtanácsnok tesz indítványt a kérdéses másodfokú határozat meghozatalától számított 1 hónapon belül.

  21. IV. A Törvényszék szervezete, személyi összetétele és hatáskörei • A Törvényszéket 27 bíró (tagállamonként 1) alkotja. • A bírákat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel, a jelöltek alkalmasságát vizsgáló bizottsággal történő konzultációt követően nevezik ki. • A bírák megbízatása hat évre szól, és megújítható. • A Törvényszék elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra, megbízatása megújítható (2007. óta a luxemburgi Marc Jaeger tölti be ezt a tisztséget).

  22. A Törvényszéken nincsenek állandó főtanácsnokok, így feladatkörüket kivételesen egy erre kijelölt bíró láthatja el. • A Törvényszék öt- vagy háromtagú tanácsokban jár el, vagy - bizonyos esetekben - egyesbíróként eljárva határoz. • Jogilag különösen bonyolult vagy jelentős ügyekben (tizenhárom bíróból álló) nagytanácsban, illetve teljes ülésben eljárva is határozhat. • Az öt bíróból álló tanácsok elnökét a bírák maguk közül választják meg, hároméves időtartamra.

  23. A Törvényszéknek van saját Hivatala és hivatalvezetője,akit a bírák neveznek ki hatéves időtartamra, megbízatása megújítható. • Az igazgatási és fordítási ügyekben a hivatalvezető azonbana Bíróság szervezeti egységeit veszi igénybe.

  24. A Törvényszék hatáskörébe tartoznak az alábbi keresettípusok: • a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen keresetek közül a megsemmisítés iránti keresetek: az Európai Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak határozatai ellen (amelynek ők a címzettjei, vagy amelyek közvetlenül és személyükben érintik őket), illetve rendeleti jellegű jogi aktusok ellen irányulnak (LSZ könnyítés: amelyek közvetlenül érintik őket, és amelyek nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket), • a természetes és jogi személyek által benyújtott közvetlen keresetek közül az intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetek, melyek tárgya valamelyik intézmény, szerv vagy hivatal mulasztásának megállapítása,

  25. a tagállamok által a Bizottság ellen benyújtott keresetek (többségében versenyjogi tárgyúak); • a tagállamok által a Tanács ellen benyújtott, az állami támogatások, a kereskedelemkorlátozó intézkedések (dömping) területét érintő keresetek; • kártérítési keresetek, azaz az Európai Unió intézményei vagy azok alkalmazottai által okozott kár megtérítésére irányuló keresetek; • az Európai Unió által kötött, kifejezetten a Törvényszék hatáskörét kikötő szerződésre vonatkozó jogviták; • a közösségi védjegyekkel kapcsolatos keresetek;

  26. az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke által hozott határozatok ellen - kizárólag jogkérdésekre vonatkozóan - benyújtott fellebbezések • a Közösségi Növényfajta-hivatal, illetve az Európai Vegyianyag-ügynökség (REACH) által hozott határozatok ellen benyújtott keresetek. • A Törvényszék által hozott határozatok ellen - két hónapon belül és kizárólag jogkérdésekben - a Bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani.

  27. V. A Közszolgálati Törvényszék szervezete, személyi összetétele és hatásköre • AKözszolgálati Törvényszék hét, a Tanács által hat évre kinevezett bíróból áll, megbízatásuk megújítható. • A bírákat pályázati felhívás, majd egy hét főből - köztük a Bíróság és a Törvényszék korábbi tagjaiból, valamint elismert szaktudással rendelkező jogászokból - álló bizottság véleményét követően nevezi ki a Tanács. • A Közszolgálati Törvényszék bírái három évre maguk közül választják elnöküket, aki újraválasztható (2005. óta az angol Paul J. Mahoney látja el ezt a feladatot).

  28. A Közszolgálati Törvényszék három bíróból álló tanácsban ülésezik. • Kivételesen ötfős tanácsban vagy egyesbíróként, illetve nagytanácsban is eljárhat. • A nagytanács és az öt bíróból álló tanácsok elnöki tisztét a Közszolgálati Törvényszék elnöke tölti be. • A Közszolgálati Törvényszék saját maga is rendelkezik Hivatallal, azonban egyéb igazgatási és fordítási feladatok ellátása érdekében a Bíróság szervezeti egységeit is igénybe veszi. • A hivatalvezetőt a bírák hat évre nevezik ki, megbízatása megújítható.

  29. A Közszolgálati Törvényszék hatáskörébeaz Európai Uniós közszolgálattal kapcsolatos jogviták elbírálása tartozik. • A Közszolgálati Törvényszék az EUMSZ 270. cikk alapján elsőfokon jár el az Európai Unió és alkalmazottai között felmerülő jogvitákban (összesen kb. 35 000 uniós alkalmazott). • Nemcsak a szigorú értelemben vett munkaügyi jogviták tartoznak ide (díjazás, szakmai előmenetel, felvétel, fegyelmi intézkedések stb.), hanem a társadalombiztosítási rendszerrel kapcsolatos ügyek is (betegség, időskor, munkaképtelenség, munkahelyi baleset, családi támogatások stb.).

  30. A Közszolgálati Törvényszék nem jár el a nemzeti államigazgatási szervek és alkalmazottaik közötti jogvitában. • A Közszolgálati Törvényszék által hozott határozatokat a határozat meghozatalától számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésre vonatkozóan lehet fellebbezéssel megtámadni a Törvényszék előtt.

More Related