50 likes | 175 Vues
Magyarországi empirikus piacszerkezet-elemzések kutatási eredményeinek és gyakorlati alkalmazásainak áttekintése. Csorba Gergely MTA KRTK KTI Verseny és Szabályozás konferencia 2013-09-25. Empirikus piacszerkezeti kutatások (Empirikus IO).
E N D
Magyarországi empirikus piacszerkezet-elemzések kutatási eredményeinek és gyakorlati alkalmazásainak áttekintése Csorba Gergely MTA KRTK KTI Verseny és Szabályozás konferencia 2013-09-25
Empirikus piacszerkezeti kutatások (Empirikus IO) • Empirikus tesztelése piaci struktúra, viselkedés és hatás (SCP) közötti összefüggéseknek, ezen belül • elméleti IO eredményeknek • versenypolitikai / regulációs hipotéziseknek – különösen ex ante szabályozás számára • versenypolitikai / regulációs esetekben konkrét vállalati viselkedés hatásainak • Klasszikus empirikus IO (-1980-90-ig) jellemzően piacok közötti összehasonlításon alapult • Új empirikus IO ezzel szemben egyes piacokon belüli elemzéseket végez, és sokkal erősebben épül elméleti IO modellekre • Bár utóbbi időben egyre több kritika merül fel strukturális modellekkel szemben, továbbra is elterjedtek a redukált formájú modellek • Nagyon sok kétirányú hatás policy és akadémiai alkalmazások között
Magyar empirikus IO "műhelyek" • Széles értelemben agrárgazdaságtani, nemzetközi kereskedelmi, sőt munkagazdaságtani cikkek is tekinthetőek empirikus IO-nak • De ezek jellemzően nem olyan mikro szinten, mint Új empirikus IO • A "magyar empirikus IO" hozzájárulások jellemzően valamilyen magyar policy / tanácsadói szakmai közösséghez kötődnek, illetve általában policy kérdések vizsgálatából indultak • REKK – energia és egyéb közművek • Infrapont – telekom és egyéb hálózatos iparágak • GVH tevékenységek kapcsán felmerülő témák • MNB – itt egyedül strukturális modellek • Külföldi kutatók nem írnak magyar piacról, magyar kutatók is keveset külföldi piacokról (Paizs (2009), Koltay (2012)) • Kis aktivitás egyik oka az adatkorlát, de a kritikus tömeg hiánya is • Az elemzések nehezebben adhatóak el tudományos eredményként
Kutatási irányok csoportosítása • Áradatok közötti összefüggés elemzése • Piacdefiníció és piaci erő értékelésére is adnak hasznos támpontokat • Ártranszmissziós elemzések: Farkas és tsai (2009), Popovics-Tóth (2006) • Áradatok és strukturális mutatók közötti összefüggések • Talán legkönnyebben interpretálhatóak, de óvatosan kezelendők • Direktben mérik piaci erőt, redukált formájú becslések • Ár-koncentráció elemzések: Farkas és tsai (2009), Halpern-Muraközy (2012), Koltay (2012), Pápai és tsai (2013) • Ex post policy értékelés: Csorba és tsai (2012, 2013), McLean-Horváth (2013) • Ár- és aggregált mennyiségi adatok közötti összefüggések • Klasszikus alkalmazások, jellemzően rugalmassági paraméterek becslésére • Folytonos keresletbecslések: Nagy és tsai (2012) • Diszkrét választási modellek: Crawford-Molnár (2008), Tánczos-Török(2007) • Strukturális modellek: Molnár és tsai (2007) • Keresleti reakciók kérdőíves adatok alapján + elméleti modellek: Szolnoky-Tóth (2008), Édes és tsai (2010), Lőrincz-Nagy (2011), Pápai és tsai (2011)
Összegzés • Viszonylag standard (redukált formájú) ökonometriai módszerekkel elvégezhetőek olyan empirikus elemzések, amelyek hatékonyan támogathatnak versenypolitikai / hipotézisek igazolását / cáfolását • Ezeknek az elemzéseknek sokszor létezik akadémiai hozzáadott értéke is • Adatprobléma ugyanakkor erős korlát • Eredmények robosztusságának tesztelése különösen fontos a módszerek tökéletlensége miatt