1 / 134

A BETEG PSZICHÉS TÁMOGATÁSA

A BETEG PSZICHÉS TÁMOGATÁSA. Készítette: Terbéné Szekeres Klára. „ A jó szándék kevés! Több kell, az értelem! Mit ér a hűvös ész? Több kell- az érzelem!” Váci Mihály. Pszichológia tárgya, Mint tudomány. A lelki jelenségek vizsgálatával

Télécharger la présentation

A BETEG PSZICHÉS TÁMOGATÁSA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A BETEG PSZICHÉS TÁMOGATÁSA Készítette: Terbéné Szekeres Klára

  2. „ A jó szándék kevés! Több kell, az értelem! Mit ér a hűvös ész? Több kell- az érzelem!” Váci Mihály

  3. Pszichológia tárgya,Mint tudomány • A lelki jelenségek vizsgálatával • A lelki folyamatok törvényszerűsé-geinek feltárásával foglalkozik

  4. Mint módszer • a lelki problémák feltárására • a lelki problémák gyógyításáraalkalmas

  5. Pszichológia eredete Görög eredetű szó, pszükhé = lélek logosz = tudomány • Már az ókori tudományok között is helyet kapott, elsősorban a pszichológián belül. • A középkorban a vallások foglalkoztak a lelki jelenségek gondolatkörével • A XIX. században vált önálló tudománnyá • Magyarországon a két világháború között virágzott, majd üldözötté vált • A képzést beszüntették, a 60-as évek elejétől indult újra

  6. Pszichológia felosztása Elméleti területekre • általános lélektan • személyiség lélektan • szociálpszichológia • összehasonlító lélektan Alkalmazott területekre • klinikai pszichológia • pedagógiai pszichológia • sportpszichológia

  7. Főbb irányzatok a pszichológiában Az idők folyamán négy nagy iskola jelent meg: Behaviarizmus (bihéviarizmus) Lényege, hogy az emberi lelki működés a viselkedésen keresztül nyilvánul meg, mely viselkedés alapja a külső, vagy belső környezetből érkező inger és az arra adott reakció. Legismertebb képviselői: B.F. Skinner, Watson B. F. Skinner James D. Watson

  8. Pszichoanalízis • Lényege, hogy az ember lelki működése biológiailag meghatározott, ösztönök által vezért és kiemeli a kora gyerekkori történések szerepét, valamint megkülönbözteti a tudatos és tudattalan lelki működést. • Legismertebb képviselői: Freud, Jung, Adler Alfred Adler Sigmund Freud Carl Gustav Jung

  9. Humanisztikus pszichológia • Lényege, hogy az ember lelki működése az egyedi tapasztalatokon alapul, célja, az emberben rejlő lehetőségek teljesítése, hajtóereje az énkép és az énideál közelítése érdekében megvalósított kongruens (összeillő) viselkedés. • Legismertebb képviselői: Rogers, Maslow Carl R. Rogers Abraham Maslow

  10. Transzperszonális irányzat • Lényege, hogy az ember lelki működése kiterjed a személyiségen túl is, a bennünket körülvevő világ felelős alakítója • Legismertebb képviselői: Graf, Assagioli, Vargiu, Sutich Roberto Assagioli

  11. A pszichológia jelenléte hazánkban • a pszichológia, modern története során Magyarországon is gyökeret vert és elsősorban a két világháború között virágzott. • A 40-es évek végétől azonban üldözötté vált, képzését megszüntették. • A 60-as évek elejétől a képzések újraindultak, s jelenleg négy tudományegyetemen (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) folyik a pszichológusok képzése. • A szakma intézményesülése is megvalósult, minden téren jelen van a pszichológia, ahol működését kiteljesítheti

  12. Az ismertebb pszichológia módszerek a lélektan számos módszert alkalmaz, melyek egy részét más tudományok területéről „kölcsönzi”. Ilyen pl.: • kísérlet • műszeres vizsgálatok • megfigyelés • statisztikai adatfeldolgozás • pszichodiagnosztikai tesztek • egyéni és csoportos pszichoterápiás eljárások

  13. Milyen eszközök állnak rendelkezésre önmagunk és mások megismerésében? A jellem: Az ember azon tulajdonságaink összegzése, amelyek cselekvéseinek, tevékenységének és magatartásának milyenségét meghatározzák. Tágabb értelemben jellemen a személyiség olyan tipikus tulajdonságait értjük, amelyek az egyik embert a másiktól megkülönbözteti, vagyis jellemzőek, tipikusak.

  14. A jellemvonásokat négy csoportba soroljuk 1. A világnézeti és erkölcsi jellemvonások: • Amely a világra és az életre, természetre és a társadalomra vonatkozó nézetekben nyilvánul meg: pl.: világnézeti tájékozódást kifejező vonások (meggyőződés, tudatosság, komoly életfelfogás, tudományos világkép). • Erkölcsi viszony jellemvonásai: becsületesség, tisztesség, igazságosság, igazmondás.

  15. 2. A jellemnek a munkához való viszonyból eredő vonásai • Az ember jelleme és tehetsége, hajlamai és képességei közötti viszony a munkában alakul ki. • A munkával kapcsolatos magatartás jellemvonásai között: • pozitív viszonyulást tükrözők: a szorgalom, az igyekezet, a kitartás • a negatív viszonyulást tükrözők pl.: a lustaság a munka kerülése (dologkerülés), nemtörődömség • A munka módjával kapcsolatos jellemvonások fontosak, hisz meghatározóak a sikerek elérésében, illetve a kudarcokban: • a pozitív vonások pl.: az alaposság, pontosság, rendszeresség, célszerűség, rendszeretet, engedelmesség • negatív ellenpontok: mihasznaság, léhaság, rendetlenség, gondolatlanság, indokolatlan lassúság

  16. 3.A társadalomhoz való viszonyból eredő jellemvonások: • Az egyén más emberekhez, a társadalom különböző csoportjaihoz való viszonyát kifejező tulajdonságai. • Pl.: hazafiság, emberszeretet, közösségi érzés, haladó szellem, politikai meggyőződés.

  17. 4. Az önmagunkhoz való viszonyból eredő jellemvonások • Az önérzetünk tartalmát mutatja • Eltérnek az eddigiektől, mivel nem egyes tulajdonságok, hanem komplexebb jellemzők képezik tartalmát.

  18. Önérzeten: saját személyiségünk, önmagunk értékelését értjük. Megkülönböztetünk: • Egészséges önérzetű: az az ember, akinek önmagáról kialakított véleménye megegyezik mások róla alkotott véleményével/kiegyensúlyozottság/. • Túlhajtott vagy túlbecsült önérzetű: az az ember, aki aránytalanul többre értékeli magát, mint embertársai (feszültséggel teli). • Kevés, vagy csökkent önérzetű: az az ember, aki aránytalanul kevesebbre értékeli önmagát, mint mások. (bizonytalanság, labilitás) Másokat és önmagunkat legbiztosabban a jellemvonások alapján ismerhetjük meg, mert a jellemvonások cselekedeteinkben, magatartásunkban felszínre kerülnek, csak meg kell figyelnünk.

  19. A vérmérséklet Önmagunk és mások megismerésében a további eszközt a vérmérséklet jelenti. Lényegében személyiségi típusokat jelent a vérmérséklet, amely elnevezést görög tudósok adták, ugyanis azt vélték, hogy az emberi tulajdonságok a testnedvek (vér, nyirok) milyenségével, mozgásával függnek össze. Erre alapozta Hipokratész az általa kidolgozott vérmérsékleti típusokat, amelyeket mind a mai napig használunk.

  20. Véleményünk szerint azonban a legmegfelelőbb az, hogy vérmérséklet helyet inkább személyiség típusokként említjük ezt a klasszikus kategorizálást, amelyek a következők: • Szangvinikus • Kolerikus • Flegmatikus • Melankolikus

  21. I. A vérmérsékleti – személyiség típusok jellemző vonásai 1.A szangvinikusra jellemző, hogy az érzelmei gyorsan és könnyen keletkeznek, de könnyen változnak is. Lelkesedése nehezen és ritkán megy át cselekvésbe. Könnyen lelkesedik, de a lelkesedése hamar elmúlik anélkül, hogy tettekre kerülne sor, gyenge akaratú pl. eladó, színész

  22. 2. A kolerikus kirobbanó, izguló, aktív, mindig tettre kész. Érzelmei erősek és tartósak, esetenként viharos lefolyásúak. Lelkesedéséből könnyen lesznek tettek, erős akaratú pl. katonatiszt, igazgató

  23. 3.A flegmatikus érzelmei lassan keletkeznek és szegényesen folynak le. Hűvös, nyugodt természetű, érzelmileg nehezen lehet rá hatni. Cselekedeteiben nehezen befolyásolható, megbízható pl. tanár, könyvelő, diplomata

  24. 4. A melankolikus érzelmei lassan keletkeznek, de erősek, tény, hogy szűk körre terjednek ki, de létrejöttük után nagyon tartósak. cselekedeteiben nagyon nyugodt, lassú, mozgékonyság nem jellemző rá. Tehetséges, önző, merev, nem gyakorlatias pl. művész, zenész

  25. II. Az emberek megnyilvánulásai a különböző vérmérsékleti – személyiségtípusok esetében 1. A SZANGVINIKUS: erős, kiegyensúlyozott, mozgékony típus: • készségesen fogad be új ismereteket (ingereket), érdekli a tanulás, aktív, élénk, de gyenge akaratú • könnyen jegyzi meg az új ismereteket és hosszú ideig visszaemlékezik rá. • Az egyhangú munka hamar gátolja (figyelme ellankad, unatkozik) gyorsan és könnyen összpontosítja figyelmét és képes a figyelemmegosztásra.

  26. A vitában beszédes, és mindjárt kész a válaszra, feleletre, de hajlamos a túlértékelésre • Könnyen alkalmazkodik, jól alakítható, negatív vonásaitól könnyen megszabadítható. Derűlátó, vidám. • Érzelmileg könnyen fellobbanó, de el is ernyed. Beszédmodora élénk, kifejező. Kellő ellenőrzés és követelmény hiányában esetleg felületes, könnyelmű, álhatatlan, érdeklődés nélküli lesz, szereti a közösséget, béketűrő, barátságos, jólelkű társas lény. • Munkatársaival összefér és jól bánik velük. Készségesen vállalja a neki szánt szerepet.

  27. 2. A FLEGMATIKUS: erős, kiegyensúlyozott, nem mozgékonytípus: • Az időleges kapcsolatok lassúsága miatt nehezen és lassan sajátít el új ismereteket, készségeket. • Kialakult (feltételes) kapcsolatai azonban tartósak, erre alapozva az elsajátítottakra sokáig visszaemlékszik. Kitartó, produktív. • Beilleszkedés után képes az összpontosításra. Nem szívesen beszél, válaszaiban lassú. • Új helyzetben lassan alkalmazkodik, kialakult szokásait nehezen változtatja. Nagy az önuralma, fegyelmezett.

  28. Türelmes, nyugodt, meggondolt, sőt fontolgató, néha határozatlan. Mozdulatai lassúak. • jellemvonásait nehezen változtatja. Bátor, de érzelmei nem kifejezőek, arcjátéka szegényes, komoly. • Közösségben zárkózott, nem szereti, ha közel férkőznek hozzá. Nem tud küzdeni. Munkabíró, békatűrő, belátó.

  29. 3.A KOLERIKUS: erős, kiegyensúlyozott, fellobbanó típus • Az időleges kapcsolatainak gyorsasága következtében az új ismereteket gyorsan elsajátítja. • A tanulásban nem állandó, nem dolgozik rendszeresen, ez teljesítményének ingadozásában nyilvánul meg. • Dinamikus, szokásait (beidegződéseit) nehezen változtatja meg, az egyik munkából nehezen vált át a másikba. • Képes lelkesedni és aktív a munkában. Hamar szórakozott, nehezen helyezi át figyelmét (figyelme viszonylag statikus). Lobbanékonysága miatt nehezen tud magán uralkodni az adott szervezeti rendszerhez (munkahelyhez) rosszul alkalmazkodik, fegyelmezetlen.

  30. Könnyen kerül ellentétben vezetőjével, irányítása és nevelése meglehetősen nehéz. • Kezdeményező, aktív, bátor és energikus. Beszédes, sőt fecsegő. • Helytelen vezetés alatt kíméletlen, kemény, támadó. A beszédben gyors és kifejező, mozdulatai hevesek. • A közösségben szívesen ragadja magához a vezető szerepet. Sokszor összetűz barátaival, munkatársaival, néha veszekedő. Víg és mulatságos tud lenni.

  31. 4. A MELANKÓLIKUS: gyenge típus • Hamar kimerül idegrendszeri gyengesége miatt, figyelmét nem tudja összpontosítani. • Reflexei szabálytalanok, nem állandóak. Új feladatokat lassan old meg. Nagyobb követelményekkel nem képes megbirkózni. Az új követelményekhez nehezen alkalmazkodik, kialakult szokásait nehezen változtatja. • Kerüli az összetűzést, fegyelmezett, érzelmeit könnyen elfojtja. Határozatlan, félénk. • Érzékeny, közösségben félék, az aszténikus érzések (borúlátás, levertség) vannak nála túlsúlyban.

  32. SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK

  33. SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK

  34. SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK

  35. SZEMÉLYISÉGTÍPUSOK

  36. Amennyiben valaki vérmérsékleti – személyiségbeli tulajdonságait formálni kívánjuk, akkor figyelembe kell venni: • Szangvinikusnál • Nem szabad túlterhelni, növelni kell a türelmét, kitartását, lobbanékonysága leküzdésére kell nevelni • Flegmatikusnál • Nem szabad lebecsülni, feladataihoz megfelelő előkészületi időt kell biztosítani, tevékenységre kell buzdítani • Kolerikusnál • Önuralomra kell tanítani, pozitív tulajdonságait kell fejleszteni

  37. Melankolikusnál • Nem szabad tőle túl sokat követelni, túlzottan megterhelni az ilyen embert. Szívesen végez megszokott munkát, nem szereti a változatosságot. • Mérsékelt, szelíd hangon kell követelményeinket kifejteni, megállapítani, nem szabad kiabálni rá, büntetni pedig csak elkerülhetetlen esetben kell, esetleg szükséges lelkileg edzeni, dicsérni és önbizalmát növelni. • Ügyelni kell arra, hogy szilárd napirendje legyen és azt megtartsa: a szervezetlen tevékenységben gyorsan kifárad és ezzel a termelésben, a munkafeladatok megoldásában gyenge eredményt ér el.

  38. A leírt vérmérsékleti – személyiségbeli típusok tiszta formában csak ritkán fordulnak elő. Az emberek nagy részében keverednek a különböző vérmérsékleti – személyiségbeli típusok. Feltétlen fontos hangsúlyozni, hogy valakinek a személyiség típusa nem eleve elrendelt, megváltoztathatatlan, hanem kellő tudatossággal és türelemmel mindenki képes ezen változtatni Általános elv: az egyéni bánásmód közben minden típusnál a pozitív tulajdonságokra kell támaszkodni, ezeket kell felhasználni, továbbfejleszteni.

  39. Személyiség – ÖnismeretMások megismerésének lehetőségei A feladatok megoldása, egy-egy munkakör ellátása a szakmai felkészültség mellett a személyes alkalmasságot is szükségessé testi. A sikerek egyik alapelemét az képezi, hogy mennyire ismerjük önmagunkat, mennyiben vagyunk tisztában személyiségünk szerkezetével, tartalmával, azaz mennyire reális az önismeretünk. A mások megismerésének fontos feltétele, hogy önmagunkról reális ismeretünk legyen.

  40. Az ÖNISMERET nem más, mint az egyénnek saját tulajdonságairól, képességeiről, ezek szintjéről és állapotáról, vagyis személyiségéről meglévő képe. Az önismeretet nem foghatjuk fel statikusnak, ugyanis az folyamatosan változik, fejlődik. Az önismerethez a kiindulópont a személyiség.

  41. A személyiség Azoknak az adott egyénre jellemző tulajdonságoknak az összessége, amelyek egy határozott egységbe (egészbe) szerveződtek és az egyén viselkedésében, magatartásában és tetteiben, tevékenységében nyilvánulnak meg. A külső, hatások aktív feldolgozása által fejlődik. A nevelés tárgya is azzal a céllal, hogy az egyén ezáltal alkalmassá váljon a környezetével egyensúlyt fenntartó viselkedésre.

  42. A személyiség tevékenységben megnyilvánuló tulajdonságait három csoportba soroljuk, úgymint: • a készségek • a jártasságok és • a képességek A személyiség tulajdonság – típusainak mennyiségi és minőségi kibontakozásához az adottságokra alapozhatunk.

  43. SZEMÉLYISÉG

  44. ADOTTSÁG Olyan pszichikus sajátosságok rendszere, amelyek örököltek, azaz veleszületettek, anatómiai és fiziológiai meghatározottságúak, ezek képezik a fejlődés, a fejlesztés alapját.

  45. Mit értünk az egyes tulajdonság típusokon? A KÉSZSÉG: Lineáris (egyenes) lefutású tevékenység a maximális begyakorlottság szintjén. • Más megfogalmazásban a készséget a tevékenység automatikusan funkcionáló összetevőjeként is szokták nevezni. • A készség műveletek végzésével kapcsolható össze, a műveletek végzésének készsége, pl. írás, számolás készsége A JÁRTASSÁG-on az elágazó vagy hiányos algoritmusú tevékenységet értjük a maximális begyakorlottság szintjén. • A jártasság a feladatvégzésnél és a probléma megoldásnál (hiányos algoritmus) működik.

  46. A harmadik és egyben a legkomplexebb a KÉPESSÉG: • A személyiség azon sajátosságainak együttese, amelyek az eredményes munka feltételei. • Praktikusan fogalmazva a képességeken az eredményes tevékenység belső feltételeit, a mozgósítható belső erők összességét értjük. • A képességek többségünkben teljesítményben nyilvánulnak meg, vagyis úgy tekinthetjük őket, mint teljesítőképességet. • A képességek – nemkülönben a készségek és jártasságok is csak célra irányuló tevékenység eredményeként alakulnak ki, fejlődnek.

  47. A különböző tevékenységi körök, foglalkozások eredményes műveléséhez más- más képességek szükségesek. Általában egy-egy hivatással, foglalkozással, munkakörrel, tevékenységgel kapcsolatban listába foglalják azokat a képességeket, amelyek szükségesek az adott feladat színvonalas, eredményes ellátásához. Teljes listát nehéz készíteni, de arra kell törekedni, hogy az adott tevékenységhez jelentőséggel bíró jegyek kerüljenek előtérbe. Más képességek szükségesek a fizikai munkához, az alkotó tevékenységhez, a vezetői munkához, s minden olyan feladatkörben, ahol emberekkel kell foglalkozni.

  48. Egy tevékenységhez szükséges képességeken személyiség azon sajátosságainak összességét értjük, amely megfelel az adott munkaterület követelményeinek és biztosítja a jó eredmények elérését.

  49. Készségek alapelemei sorában a következőket szoktuk sorolni: • megismerő • képesség • megfigyelő és áttekintő képesség • kapcsolatteremtés, a kapcsolat fenntartásának képessége • az együttműködési képesség • a meghallgatás képessége • a tűrőképesség • az empátia, vagyis a beleélés képessége és • a kommunikációs képesség

  50. A pszichológia felosztása TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK • szociológia • társadalomlélektan • csoportlélektan • néplélektan • pedagógia • neveléslélektan MUNKA TUDOMÁNYOK ALAPTUDOMÁNYOK BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK személyiség-pszichológia általános pszichológia fejlődéslélektan, állatlélektan • katonai • pszichológia • pszichofiziológia • munkapszichológia • ipari pszichológia • mezőgazdasági • pszichológia • közlekedési pszichológia • kereskedelmi pszichológia ORVOSTUDOMÁNYOK • elmekórtan • neurózistan • pszichiátria • klinikai pszichológia • orvosi lélektan • patopszichológia

More Related