1 / 57

Kassák Lajos

Kassák Lajos. és a magyar avantgarde. KASSÁK LAJOS. KASSÁK LAJOS. 1915. 1916-1919. Bécs, 1920-1925. 1922. 1926-1927. 1928-1938. Egyensúly. Farelief. Képarchitektúra. Képarchitektúra. Képarchitektúra. Kompozíció. FESTMÉNYEIM ELŐTT

alton
Télécharger la présentation

Kassák Lajos

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kassák Lajos és a magyar avantgarde

  2. KASSÁK LAJOS

  3. KASSÁK LAJOS

  4. 1915

  5. 1916-1919

  6. Bécs, 1920-1925

  7. 1922

  8. 1926-1927

  9. 1928-1938

  10. Egyensúly

  11. Farelief

  12. Képarchitektúra

  13. Képarchitektúra

  14. Képarchitektúra

  15. Kompozíció

  16. FESTMÉNYEIM ELŐTT Állok a képeim előtta képeim előttamiket én szültemnagy erőfeszítésselde veríték nélkülegy jó napomjó órájána világosságbana csendbenoly távol mindentőlhogy megkülönböztethetetlenvoltam a való világtól.

  17. Ugyanaz a vágy gyötört mint a szüzeketugyanaz a mozdulatlanság súlyosodott bennemmint a kövekbens mégis a távolság vonzása röpítettegy színegy formaegy vonal felémelyek az énhalhatatlanságomatrejtik magukban.

  18. Népi motívumok

  19. Vörös szőnyeg

  20. Kassákné Simon Jolán József Attila: SIMON JOLÁN egyszer ha nem veszi észre nézzetek az arcába hosszan magános férfiak gondolták ki amikor én még futbaloztam. élete penge levegőben boritsátok be nagykabáttal sosem szavalt még verset tőlem surol szalad egy könyvállvánnyal. piros idegen gyerekek nyugszanak meg majd szavára elhallgatott – locsolókocsik csörömpölnek föl budavárba.

  21. Kassákné Simon Jolán Kassák Lajos HALK KIS BALLADA Meghalt az asszony, aki szép volt s akit versben dicsértem én mondom bizony, meghalt már szegény. Mint az árva, búsan és sután egyre sírdogált. Csak sírdogált s letért a földi utakról örökre egy ünnep délután. Az enyém volt ő s engemet, mint rózsát viselt a kebelén s maga is egy rózsa volt szegény. Ki érti meg súlyos bánatát? Virágot szedett a réteken egy nyárvégi nap alkonyán aztán sírt és megölte magát.

  22. Képversek (= kalligrammák)

  23. Képversek • A képvers (kalligramma): olyan költemény, amely vizuális megformálásával is többletjelentéseket fejez ki. A hangritmust az illusztráció és a különös elrendezés helyettesíti vagy kiegészíti.

  24. Képversek -Guillaume APOLLINAIRE

  25. A MEGSEBZETT GALAMBÉSASZÖKŐKÚT

  26. SZÍV,KORONAÉSTÜKÖR

  27. Apollinaire: FÜST - FUMÉES Amíg a háború vad Vérözönei dúlnak Illatba színeket Zamatot lehelek                         Füstöl                          ci                            ga                            ret                            tám                                a                                ZÓNA Lent virágok lesik könnyű kézzel hogy oldtad Szét csigás fürtjeit lassan az illatoknak De tudok fűszeres barlangról is ahol csak A mámorok azúr felhői gomolyognak És tisztán mint a nap szelíden mint az éj Oly istenként heversz akit levert a kéj    Tüzet bűvölsz a lángok    Lábadhoz kúsznak ott    Hevernek lanyha lányok    Lengő papírlapok

  28. Kassák képversei

  29. Weöres Sándor: Tapéta és árnyék

  30. Nemes Nagy Ágnes

  31. Bortnyik Sándor: Kassák Lajos

  32. KÖLTÉSZETEM               I. Mentenem kéne ami menthetős én csak ülöksúlyosanakár egy kőtömbakár az az óriási madárakit kamaszkoromban megsebeztem és némán vérzett el a füzes árnyékában.Csendben a világ ismeretlen részének mély csendjébenkölteményeimet írom amelyek egyszerre innen és túl vannak az irodalmona megszokás törvényeina hülyék révületén.

  33. Elég volt az ömlesztett szépbőlaz örökölt effektusokból.Az én költészetem nem az álmok kusza burjánzásábólhanem a geometria szigorú rendjéből születiklefejti a gyümölcs héjátmegszerkeszti az alaprajzottérbeállítja a tárgyakateltakarítja a múlt romjaits egy szebb jövendőt ígér.Íme költészetem valóságlényegeszavaim tartalmavallomásaim értelmetlennek vélt értelmetűzesőés jégcsapok csengéseamik az ellentétek törvénye szerintegyszerre egymás mellett élnekés betöltik a világismertismeretlentájait.

  34.               II. Nemcsak a szív énekel mostnem is csak a nyelv.Szemem kék vizefogaim kemény fehéretestem klasszikus szerkezeteszellemem felfoghatatlan anyagafejem milliónyi hajszálakezem tíz ujjaakár egy orkesztertíz megszállott tagjaegyszerre csenghogy hírt adjanak rólama világnak.

  35. Énekeleka fénybenés árnyékbanmindazokért akik szerencsétlenül születtekvagy később érte őket a szerencsétlenséga süketekérta vakokérta hitetlenekértaz együgyűség áldozataiért azokért akik halálba ugranak a hegycsúcsróls azokért is akik nem mernek előbújni a barlangból.

  36. Úgy énekelekhogy valaki mássorsa mélyéről visszhangozzaés képessé váljék rá hogy elinduljona part feléahol korunk anyaméhe vajúdikahol a földbevetett mag csírát fogahol a magtár kapuja nem tűri a lakatotahol a pásztor nem hagyja cserben nyájátahol az ember ráismer embertársárakezébe vesziaz anyagota szerszámotés megalkotjaélete értelménekvértől pirosszenvedésektől feketejegyeit.

  37. VAGYONOM ÉS FEGYVERTÁRAM Kedves tárgyaim az asztal üveglapján.Nagyon szegényes az összbenyomás.Különböző világtájakról érkezett festéktubusokbarátaim küldték akik feloldani kívánjákmagányomat és megértik képeimetmelyek az egyszerűség és tisztaságnyelvén beszélnek.Néhány megfakult fénykép összekuszált múltamat idézik.Fehér papírlapok szétfolyt vércseppek nyomaival.A költő elvetélt magzatairól vallanak.És leveleklevelek amiket nem válaszoltam meg s ezért állandóannyugtalanítanak.Ecsetek tollak ceruzák.Íme az én vérrel be nem mocskolt fegyvereim.

  38. 43. (25 új vers) Városok fekete tavaiban fürdetjükéletünket néha felénk hajolnak a dol-gok hogy megsimogassanak néha kiál-tunk néha jégoszlopok alszanak ben-nünk mozdithatatlanulegészen kicsi pont vagyokó jaj jajálmaim gabonaföldjén virágzom egyedülhangok és vonalak vannak az életben amiketsoha sem fogunk megfejteniaz egyik állandóan vonz a másik állandóantaszit bennünketadjátok ide a kezeiteket hitek és emelkedésekáradnak belőlemhalleluja hallelujaa világ mechanikus lendülete az én anyám éspiros ruhás lányomma élünk de ki tudja mi lesz velünk holnaparanytollú madarak sirnak az idegeimbeninduljunk el hogy idejében találkozhassunk velea mesterlegénnyelaki boldog szamarán ép most érkezett le ahegyekből.

  39. 44 Tenyereimbe virágmagvakat ültettema nap fölissza körülöttünk a pocso-lyákat a tulajdon erőnk az ami szim-patikussá vagy antipatikussá tesza gyönge ember szappanbuborék alatt ül ésharmonikázikaz erős ember sorsa egyszerü az állatok meg-érzik a jóságot ami pirosra süti az arcátés benne ugrál az izmaibande vannak tüzek amik mindnyájunkat megéget-nek a legveszedelmesebbiket tavasznakhivják a sziv fiatalon elporlad ha találko-zik vele37 éve annak hogy az anyám utnak inditottazt mondta eredj és vigyázz keresztben elne szaladjon előtted a fekete macska

  40. aki elindul mindig árkok felé indul minden 24órában rászáll az estemég látni ahogy a méhek teli kosaraikkal át-vándorolnak a folyón de ez már csak azesemények utójátékaaludni szeretnék és észrevétlenül átváltoznimagammáki lát majd le a kút fenekére ahol az előttünkmég ösmeretlen idők képe van elrejtveegy bécsi szobaasszony lámpája alatt ülök er-dők és viharok sirnak ki belőlem éssemmi nem igaz abból amit mondok.

More Related