A környezet és kezelése (kultúra, nemzeti kultúra, szervezeti kultúra)

1. Dr. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi menedzsment európai szemmel BGF - Külkereskedelmi Főiskolai Kar Vállalkozások és Emberi Erőforrás Menedzsment Intézeti Tanszék A környezet és kezelése (kultúra, nemzeti kultúra, szervezeti kultúra)

2. A kultúra „Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónak tekintenek.” (Goodenough)

3. A kultúra • tanult, • kollektív, • csoportspecifikus, • relatív.

4. A kulturális • relativizmus • etnocentrizmus

5. Az ember szellemi beprogramozásának szintjei

6. A kultúra rétegei

7. A kultúra szintjei • Nemzeti kultúra • Regionális kultúra • Etnikai kultúra • Vallási kultúra • Nyelvi kultúra • Nemi kultúra • Generációs kultúra • Társadalmi réteg kultúrája • Szervezeti kultúra

8. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • a hatalom centralizáció–decentralizáció foka • bizonytalanságtűrés foka • individualizmus–kollektivizmus • a nemek kezelése

9. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • kis hatalmi távolságú társadalmak • a diákok és a tanárok is jogokkal rendelkező felek; • a tanárok személytelen igazságok, ill. tudás szakértő közvetítői; • a beosztottak elvárják, hogy véleményüket kikérjék; • az ideális főnök talpraesett demokrata. • nagy hatalmi távolságú társadalmak • a diákok tisztelettel viszonyulnak a tanárokhoz; • a tanárok guruk, akik személyes bölcsességük közvetítői; • a beosztottak elvárják, hogy a főnök utasításai alapján cselekedjenek; • az ideális főnök jóindulatú autokrata.

10. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • erős bizonytalanság- kerülő társadalmak • az ismert kockázatok elfogadása, de a bizony- talan kimenetelű kocká- zatoktól való félelem; • a diákok a szervezett tanulási helyzeteket, részletezett feladatokat részesítik előnyben, a kérdésre adott helyes válasz érdekli őket; • ... • gyenge bizonytalan-ságkerülő társadalmak • az ismeretlen kockázat és a nem egyértelmű helyzet nem jelent problémát; • a diákok jobban értékelik a nyitott tanulási helyzeteket, a tágabban megfogalmazott kérdéseket, a nyílt vitákat; • ...

11. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • erős bizonytalanság- kerülő társadalmak • a tanárnak tudnia kell a helyes válaszokat; • szabályokra szükség van, még ha nem is működnek; • a megszokottól eltérő gondolkodás és viselkedés nem elfogadott; • az újításokkal szembeni ellenállás. • gyenge bizonytalan-ságkerülő társadalmak • a tanár mondhatja: „nem tudom” és tekintélyén nem esik csorba; • nem kell több szabály, mint ami feltétlenül szükséges; • a megszokottól eltérő gondolkodás és viselkedés iránti tolerancia.

12. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • individualista társadalmak • a becsületes emberre az jellemző, hogy nyíltan kimondja a véleményét, • az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell tanulni, • ... • kollektivista társadalmak • bűn vagy törvénysértés elkövetése szégyennel, „az arc elvesztésével” jár mind a csoport, mind a hozzá tartozó egyén számára, • az oktatás célja, hogy megtanuljuk, hogyan kell valamit csinálni, • ...

13. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • individualista társadalmak • a munkaadó és az alkalmazott viszonya kölcsönös előnyökön alapuló szerződés, • az alkalmazással, illetve előléptetéssel kapcsolatos döntéseknek képzettségtől, képességektől és szabályoktól kell függeniük, • ... • kollektivista társadalmak • a munkaadó és az alkal- mazott viszonyát erkölcsi alapokra helyezik, mint egy családi kapcsolatot, • az alkalmazással, illetve előléptetéssel kapcsolatos döntések a belső alkalmazotti csoportok figyelembevételével történnek, • ...

14. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • individualista társadalmak • az irányítás egyének irányítását jelenti, • a feladat fontosabb, mint az emberi kapcsolatok. • kollektivista társadalmak • az irányítás csoportok irányítását jelenti, • az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint a feladat.

15. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • maszkulin társadalmak • a pénz és az anyagi javak fontosak, • a családban az apák az anyagi dolgokkal, az anyák az érzelmekkel törődnek, • a lányok sírhatnak, a fiúk nem, a fiúk, ha támadás éri őket, üssenek vissza, a lányok nem verekszenek, • ... • feminin társadalmak • az emberek és az emberi kapcsolatok fontosak, • a családban az apák és az anyák egyformán foglalkoznak az anyagi javakkal és az érzelmekkel, • a lányok is, a fiúk is sírhatnak és egyikük sem verekedhet, • ...

16. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • maszkulin társadalmak • a társadalom rokonszenve az erősek felé irányul, • az oktatásban a legjobb diák a norma, • a tanárokban az imponáló szakmai tudást értékelik, • a menedzserektől elvárják, hogy döntőképesek, magabiztosak legyenek, • ... • feminin társadalmak • a társadalom rokonszenve a gyengék felé irányul, • az oktatásban az átlagos diák a norma, • a tanárokban a kedvesség a legtöbbre értékelt tulajdonság, • a menedzserek megérzéseikre is hagyatkoznak és egyetértésre törekszenek, • ...

17. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján • maszkulin társadalmak • a munkahelyen az igazságosságra, a teljesítményre és a kollégák közötti versenyre helyezik a hangsúlyt, • a konfliktusok megoldása küzdelem árán történik. • feminin társadalmak • a munkahelyen az egyenlőség, a szolidaritás, a munkahelyi élet minősége a hangsúlyos értékek, • a konfliktusok megoldása kompromisszumok és tárgyalások útján történik.

18. A nemzeti kultúra Hofstede kutatásai alapján

19. Szervezeti kultúra • „Egy szervezet értékrendszere, amely segít tagjainak, hogy megértsék, mit képvisel a szervezet, hogyan működik, és mit tart fontosnak.” • (Griffin) • „Egy társadalom kultúrája abból áll, amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen, méghozzá bármely szerepben, amelyet a kultúra tagjai bármelyikük számára elfogadhatónak tekintenek.” • (Goodenough)

20. Szervezeti kultúra

21. Szervezeti kultúra Handy kutatásai alapján • a hatalomgyakorlás módja, (jutalmazás–büntetés), • az irányítás gyakorlata (részvétel), • a tervezés időhorizontja, • a munkamegosztás, a munkaszervezés, • a formalitás, a bürokrácia foka, • a beosztotti kezdeményezés támogatottsága, • a munkafegyelem, a munkaidő betartása, • a szabályzatok fontossága, betartása, • az eredmények fontossága, • az egyéni viselkedés (pl. öltözködés, különcködés) kezelése.

22. Szervezeti kultúra Handy: Négy isten a menedzsmentben • Klub kultúra: Zeusz • Tevékenység központú kultúra: Apolló • Eredményközpontú kultúra: Athéné • Személyiség központú kultúra: Dionüszosz

23. Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén • Új szempontok a vezetésben: • külföldi munkaerő megjelenése, • kultúrák ütközése, • új típusú emberi erőforrás menedzsment. Hatások: • munkaerőpiacok eltérő jellege, • vezetési stílus és gyakorlat, • nemzetközi mobilitás, • a szervezeti jelleg szerpe, • az ellenőrzés bevett módszerei, • a kommunikációs lehetőségek.

24. Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén • Külföldi vezetők előnyei: • műszaki és vezetői tapasztalatok, • kapcsolat az anya és leányvállalat között, • előnyös a vállalat arculatának, • támogatás az "anyától". Hazai vezetők előnyei: • kevesebb fizetés, kevesebb költség, • saját kultúrkör, • a helyi arculat van előtérben, • az előléptetés elvei a környezethez hasonlóak, • nincs szükség munkavállalói engedélyre.

25. Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén • Megoldási lehetőségek: • külföldi vezetéssel indítva, helyben és külföldön betanítva a magyar vezetőt, 1–2 év után átadják neki a marsallbotot, • külföldi diplomával, vezetőképzéssel rendelkező magyar vezetők felvétele (BBA-MBA diploma), • hosszabb távú külföldi képzés támogatása, aminek több formája van: • „management trainee” képzés, • a külföldi iskolai képzés közvetlen vállalati támogatása (tanulmányi szerződés), • kormányok, alapítványok által nyújtott támogatások, ösztöndíjak.

26. Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén • Irányítási orientációs lehetőségek: • anyaországbeli, • fogadó országbeli, • globális.

27. Vezetés eltérő kultúrák találkozása esetén • Kultúrák ütközése esetén a feloldás: • kultúrafosztás (egyik kultúra ráerőszakolása a másikra), • elkülönülés (két kultúra), • beolvasztás (fokozatosan az egyik kultúra meghonosodása), • egybeolvadás (új kultúra).

28. Stratégiai menedzsment A külső környezeti tényezők és a saját erőforrások felmérése, összevetése, ezek figyelembe vételével a hosszú távú célok kitűzése és az azokhoz vezető utak meghatározása. terv = cél + eszköz stratégia = kultúra + küldetés + szervezet + terv

29. Stratégiai menedzsment • hagyományos személet • vállalatra összpontosít, • a múlt értékelésére épít, • a trendek folytatását tűzi ki célul, • a múltba tekint és befelé fordul. • stratégiai szemlélet • a környezetre összpontosít, • a piac és verseny értékelésére épít, • a versenyképességekbeli előnyök kiaknázását tűzi ki célul, • jövőbe tekint és kifelé fordul.

30. A stratégiai menedzsment modellje stratégia kialakítása, stratégia bevezetése, stratégia értékelése