KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS

1. KÉTÁLLÁSÚ SZABÁLYOZÁS Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA varga.i@neobee.net

2. A kétállásos szabályozó a szabályozók közül a legegyszerűbb. • Ott, ahol a szabályozóval szemben nem támasztanak különösebb követelményt (pontosság, a szabályozott jellemző állandó értéke stb.), nagyon gyakran alkalmazzák. Pl. hőmérséklet, folyadékszint, nyomás, áramlás stb. szabályozására.

3. Ilyen szabályozót találunk a hűtőszekrényekben, a vasalókban is. • Ezekre a szabályozókra jellemző, hogy vagy be, vagy kikapcsolt állapotban vannak (on – off).

4. A holtidő Thannak az időtartamnak felel meg, amely a bemenőjel változása, és a kimenőjel változásának kezdete között eltelik.

5. A Thholtidő elteltével az Xsszabályozott jellemző (a hőmérséklet) exponenciális görbe szerint növekszik, majd az alapjelnek megfelelően az 1 pontban a szabályozó kikapcsolja a fűtést. • A hőmérséklet azonban tovább emelkedik, mert a kikapcsolás pillanatáig betáplált hőmennyiség hatása csak a Th holtidő elteltével szűnik meg. • Ekkor a szabályozott jellemző ΔXs-sel lépi túl az Xaalapjelet 2 pont.

6. Ettől kezdve a hőmérséklet csökken, majd az alapjel elérésekor 3 pont a szabályozó bekapcsolja a fűtést, de a hőmérséklet tovább csökken, mert a bekapcsolás pillanatától kezdve a betáplált hőmennyiség hatása csak a Thholtidő elteltével jelentkezik. • Ennek elteltével 4 pontkezd a hőmérséklet növekedni, majd a szabályozási folyamat ismétlődik.

7. A kétállású szabályozás működési elvéből következik, hogy a szabályozott jellemző az alapjellel megadott érték körül állandóan leng.