A közigazgatás felépítése és működése

1. A közigazgatás felépítése és működése

2. 1.1. A közigazgatás fogalma, feladata FOGALMA: A közigazgatás olyan szerve-zetrendszer, amely alapvető funkciója a törvényhozó szer-vek által meghatározott fela-datok közhatalommal és egyéb szervezési eszközökkel történő végrehajtása. FELADATA: • Jogalkotó tevékenység; • Hatósági jogalkalmazótevékenység; • Közszolgáltató jellegű feladatok;

3. egyszemélyi vezetés (hierarchikus rendszer); van felettes szervük; állami feladatokat lát el (országos közügy); jogszabály, illetve a felettes szerv által meghatározott önálló feladat-, hatáskör, döntési jogkör; önálló költségvetésük van; állami vagyonkezelők; polgármesteri hivatal körjegyzőség igazgatási társulás megyei közgyűlés hivatala főpolgármesteri hivatal vezetője: jegyző helyi közügyek ellátása; törvényi és saját feladat-meghatározás; önálló döntési jogkör; egységes szervezet irányító: képviselő-testület 1.2. A közigazgatás rendszere Két szervezetrendszer működik (duális jelleg) Önkormányzati közigazgatási szervek Államigazgatási szervek

4. A közigazgatás felépítése Közigazgatási feladatok ellátásának rendszere Önkormányzatiigazgatási szervek Államigazgatási szervek Egyéb közigazgatási feladatot ellátó szervek [pl: rendvédelmi szervek (VPOP), atipikus szervek (ORTT)] Közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szervek (pl: köztestületek)

5. HATÁSKÖR terjedelme szerint Általános hatáskörű szer-vek (Kormány, közigaz-gatási hivatalok, önkor-mányzatok) Különös hatáskörű szervek (szakfeladatot látnak el; pl.: minisztériumok,) ILLETÉKESSÉG szerint Központi (országos) szervek Területi (régió, megye) szervek Helyi illetékességű szervek A közigazgatási szervek csoportosítása

6. . Az államigazgatás központi szervei Kormány, és a Kormány munkáját segítő szervek Minisztériumok Az államigazgatás központi szerveinek fő csoportjai • A nem minisztériumi formában működő köz-ponti államigazgatási szervek • Kormányhivatalok • Központi hivatalok • Autonóm államigazgatási szervek • Az egész országra kiterjed az illetékességük; • Országos feladatokat látnak el; • Irányító – szabályozó – végrehajtó típusú feladatokat látnak el;

7. Kormányzati tevékenysége körében: kormányprogram kidolgozása; biztosítja a törvények végrehaj-tását, védi az alkotmányos rendet, gon-doskodik az állampolgári jogok érvényesüléséről társadalmi, gazdasági tervek ki-dolgozása; Magyar Köztársaság képviselete, nemzetközi szerződések kötése, külpolitikai tevékenység; önkormányzatok törvényességi ellenőrzése; fegyveres erők, rendészeti szer-vek irányítása. Államigazgatási irányítási tevékenysége körében: minisztériumok, aláren-delt szervek irányítása; az államigazgatási ágak közvetlen felügyelet alá vonása; alárendelt szervek jog-szabálysértő döntése-inek megsemmisítése, megváltoztatása. A kormány Államigazgatási szervezet csúcsán álló, testületi jelleggel működő szerv.

8. A kormány szervezete és működése Szerepe kiemelkedő, az Országgyűlés választja Miniszterelnök • Miniszterek: • Tárcaminiszter • Tárca nélküli miniszter • Miniszterelnökség vezetője • a köztársasági elnök nevezi ki őket a Miniszterelnök javaslatára; • vezetési, irányítási, testületi feladato- • kat látnak el. • A kormány hatáskörét ülésén gyakorolja. • rendszeresen ülésezik; • rendeletet alkot; • határozatot hoz; (irányítási jogkörében: normatív határozat) • működését részletesen a kormány ügyrendje szabályozza.

9. A kormány segédszervei • Hivatali típusú, • kiemelt feladatokat • ellátó szerv: • Miniszterelnökség(miniszter vezetésével) • Kormányzati • koordinációt segítő • testületi szervek: • Kormánybizottságok • Kabinetek • Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (pl.: Kollégiumok) • „Egyszemélyes” segédszervek: • Kormánybiztosok

10. Kormány szerkezete • Miniszterelnökség • Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium • Nemzeti Fejlesztési Minisztérium • Nemzetgazdasági Minisztérium • Nemzeti Erőforrás Minisztérium • Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium • Belügyminisztérium

11. Minisztériumok Miniszter által vezetett, központi kormányzati szerv; • Kormány irányítási jogköre; • Egyszemélyi felelős vezetés; • Politikai változó és szakmai állandó elemek. • A Miniszter feladatai: • kormány-előterjesztések készítése; • jogszabály-előkészítés, ágazati stratégia kidolgozása; • jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása; • nemzetközi kapcsolatok kialakítása; • kapcsolattartás civil szervezetekkel.

12. A minisztérium szervezete

13. KORMÁNY- HIVATALOK Pl.: KSH, PSZÁF, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság KÖZPONTI HIVATALOK Pl.: NAVH, ÁNTSZ, OEP, KEHI, AUTONÓM ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Pl.: NMHH Médiatanács, Közbeszerzések Tanácsa, Gazdasági Versenyhivatal A nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek • Fő feladatok: • a Kormány döntéseinek végrehajtása; • a területi államigazgatási szervek irányítása; • a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése; • hatósági tevékenység;

14. Az államigazgatás helyi/területi szervei Csoportosításuk Hatáskörük alapján Illetékességi területük alapján Különös hatáskörű (pl.: földhivatalok) Általános hatáskörű (pl.: kormány- hivatalok) körzeti megyei regionális

15. A területi különös hatáskörű államigazgatási szervek általános jellemzői • feladat/hatáskörük egy-egy igazgatási ágazathoz kötődik, irányításukat valamely minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatal látja el; • döntően hatósági jogalkalmazó tevékenységet végeznek (egyes szervek emellett szolgáltató típusú feladatokat is ellátnak); • a hatósági jogalkalmazó tevékenység keretében szakmai, • hatósági felügyeletet gyakorolnak, gondoskodnak • a feladatkörükbe utalt jogszabályok érvényesítéséről; • az irányításukat ellátó minisztérium, illetve kormány-, vagy központi hivatala hatósági jogalkalmazó tevékenység tekintetében egyben felettes szerv is; • a feladatkörükbe tartozó kérdésekben összegyűjtik, elemzik, értékelik a szükséges információkat, adatokat és különböző nyilvántartásokat vezetnek.

16. A kormányhivatalok Általános hatáskörű, területi államigazgatási szerv. • A kormány területi szerveként ellátott feladatok: • Koordinációs és ellenőrzési feladatok; • Képzési, továbbképzési feladatok; • Informatikai feladatok • Alapfeladatok: • Önkormányzatok törvé-nyességi ellenőrzése; • I. és II. fokú hatósági hatáskörök gyakorlása; • A hivatal szervezetében önálló szakigazgatási szerveken keresztül ellátott feladatok: • fogyasztóvédelmi felügyelőségek • szociális- és gyámhivatalok

17. Az önkormányzati rendszer alapjai, az önkormányzatok alkotmányos alapjai A helyi önkormányzása helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása. A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. Gyakorlása: • közvetlenül (népszavazás, népi kezdeményezés), • közvetetten (képviselő-testület) útján történik. Helyi közügy: • közszolgáltatás biztosítása; • közhatalom helyi gyakorlása; • szervezeti, pénzügyi, személyi feltételek biztosítása.

18. Az önkormányzatok alkotmányos alapjogai Az Alkotmány alapján a képviselő-testületet megilleti: • autonómia: önálló szabályozás, igazgatás • vagyoni, pénzügyi autonómia (gazdálkodási önállóság); • jog az adókivetéshez (törvényi keretek között); • szervezeti, működési autonómia; • felterjesztési jog; • partnerkapcsolatok autonómiája; (társulási jog, önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás joga)

19. Az önkormányzatok típusai Települési önkormányzatok Területi önkormányzatok Fővárosi önkormányzat; Megyei önkormányzat Fővárosi kerületi önkormányzat; Városi (megyei jogú városi) önkormányzat; Községi (nagyközségi) önkormányzat.

20. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei • Alapjogok egyenlők,mellérendeltségi kapcsolatokérvényesülnek. • A feladatok elsődleges címzettjei a települési önkormányzatok képviselő-testülete:szubszidiaritás elve. • Főváros: • kétszintűönkormányzat működik; • kétszintű jogalkotás. • Megye,megyei jogú város, sajátos kapcsolatrendszer.

21. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei (Ötv. szerint) Települési önkormányzat • Önként vállalt feladatok • Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. • Pl.: • településfejlesztés – rendezés, • környezetvédelem, • lakásgazdálkodás, • tömegközlekedés, • vízelvezetés, csatornázás. • Kötelező feladatok • Törvény egyéb feladatot is • kötelezővé tehet (pl. könyvtár) • egészséges ivóvíz, • óvodai nevelés, • alapfokú oktatás, • egészségügyi, szociális alapellátás, • közvilágítás, • közutak fenntartása, • köztemető fenntartása, • nemzeti, etnikai kisebb- ségek jogainak biztosítása.

22. Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei Megyei önkormányzat Önként vállalt feladatok Minden helyi közügy, amelyet törvény nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe, és nem sérti a települési önkormányzat érdekeit. Kötelező feladatok Amelyekre a település nem kötelezhető, a megye egé-szére vagy nagy részére kiterjedő feladatok (körzeti közszolgáltatás) pl. közép-iskolai ellátás (ha a telepü-lés nem vállalja).

23. Az önkormányzatok szervezete A képviselő-testület szervei • Bizottságok • kötelező • önként létrehozott állandó • eseti bizottság Polgármester (Főpolgármester, Közgyűlés elnöke) Részönkormányzat • Polgármesteri Hivatal/Körjegyzőség • jegyző • körjegyző • főjegyző (megye, főváros) • aljegyző

24. A képviselő-testület • Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje (főszabályként). • Rendeletet alkot, határozatot hoz. • A legfontosabb hatáskörei nem ruházhatók át • Hatáskörgyakorlás formája: testületi ülés. • Tagjainak számát a település nagyságának függvényében a polgármesterek, képviselők választásáról szóló törvény határozza meg • A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában • A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

25. A polgármester Tagja és elnöke a képviselő-testületnek Irányítja a polgármes-teri hivatalt Összehívja és vezeti az üléseket Köteles végrehajtani a képviselő-testület döntését Képviseli az önkormányza-tot Önkormányzati hatáskörök ruházhatók át rá Államigazgatási hatáskörök címzettje Helyettesítésére alpolgármester (ek) választása

26. A bizottságok • A képviselő-testület munkáját segítik. • (javaslattevő, véleményező, döntést előkészítő, döntés-hozó, a döntés végrehajtását szervező, ellenőrző funkció) • Tagjai: önkormányzati képviselők (többségben), és külső szakértők; • Elnöke csak képviselő lehet! Kötelezően létrehozottHa törvény előírja (pl. pénzügyi bi-zottság) Szabadon létrehozott (lehet állan-dó, ideigle-nes, vagy e-seti)

27. A polgármesteri hivatal és a körjegyzőség • A Képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre a meghozott döntések és az egyéb feladatok ellátására • A feladatok kettős jellegűek: • önkormányzati feladatok(döntés-előkészítő, végrehajtó, adminisztratív feladatok) • államigazgatási feladat- és hatáskörök(a polgár-mesteri hivatalt vezeti) • A körjegyzőségsajátos hivatali forma: több önkormányzat igazgatási feladatait látja el egysé-ges hivatali szervként, a körjegyző vezeti (heti kihe-lyezett félfogadás).

28. A jegyző • Kinevezett, jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő; • Feladatköre: • Helyettese az aljegyző. (községben nem kötelező kinevezni) • Vezeti a polgármesteri hivatalt • önkormányzati munka segítése, felelősség a törvényes működésért; • államigazgatási feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása.

29. Részönkormányzat testülete Létrehozásáról, megalakításáról, az esetlegesen átadott feladatokról a képviselő-testület dönt Elkülönült telepü-lésrészek elkülönült érdekeinek képvise-lete jelenhet meg az adott településrészen működő település-részi önkormányzaton keresztül. • Döntési jogkört is gyakorolhat a tele-pülésrészt érintő kérdésekben • Elnöke csak a képviselőtestület tagja lehet

30. Önkormányzati társulások A társulási szabadságot az Alkotmány garantálja ! Az Ötv. az alábbi társulási típusokat nevesíti: Hatósági igazgatási társulás Intézményi társulás Társult képviselő-testület Sajátos formája a körjegyzőség

31. Az önkormányzatok működése A működés alapdokumentuma: a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az ülések összehívása, határozatképessége; nyilvános és zárt ülés esetei; Döntéshozatal (a képviselő-testület ülésén történik): • egyszerű többség • minősített többség • A képviselő-testület döntése:a rendelet és a határozat Rendeletalkotás: • magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján a képviselő-testület rendeletet alkot Határozat: • Irányítási eszköz, állásfoglalás stb. (nem jogszabály!) Közmeghallgatásintézménye;

32. Az önkormányzati hatáskör gyakorlás Az önkormányzati feladat- és hatáskörökgyakorlója, ahatáskörök címzettjea képviselő-testület. Ötv. szerint ahatáskör átruházható: • a képviselő-testület bizottságaira; • a polgármesterre; • településrészi önkormányzat testületére; • kisebbségi önkormányzatra (kivéve hatósági ügyek); • önkormányzati társulásra; Az Ötv. felsorolja az át nem ruházható hatásköröket is. Pl.: rendeletalkotás, költségvetés megállapítása stb.

33. Az önkormányzat kapcsolata az egyéb állami szervekkel Kormány: -képesítési előírások -törvényességi ellenőrzés biztosítása • Országgyűlés: • törvényi keretek (pl.Ötv) • feloszlatás • területszervezési döntések • Köztársasági elnök: • választások kitűzése • területszervezési döntések • köztársasági biztos kinevezése Önkormányzat (Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter) -”ágazati” felelős -döntés-előkészítés -törvényességi ellenőrzés biztosítása a közigazgatási hivatalokon keresztül Miniszterek: - szakmai követelmények meghatározása - ellenőrzés - információcsere • Közigazgatási Hivatal • törvényességi ellenőrzés • szakmai segítségnyújtás • hatósági feladatok

34. A kormányzat civil partnerei: a nonprofit szervezetek 4.1. A nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma 4.2. Nonprofit szervezeti formák 4.3. A nonprofit szektor szerkezete

35. Nonprofit szektor és a civil társadalom fogalma • A.) A nonprofit szektor szervezeteinek jellemzői: • céljuk nem a profitszerzés és annak elosztása (profitjukat nem oszthatják fel); • a kormányzati szektortól szervezetileg elkülönültek, nem költségvetési szervek; • önálló jogi személyiséggel rendelkeznek; • önkéntességi, öntevékenységi, jótékonysági alapon működnek; • közjót szolgálják és nem követnek pártpolitikai célokat. B.)Civil társadalom fogalma: az állampolgári kezdeményezések, szerveződések, mozgalmak együttese.

36. Nonprofit szervezeti formák A Polgári Törvénykönyv öt típust definiál: • egyesület • köztestület • alapítvány • közalapítvány • közhasznú társaság

37. A nonprofit szektor szerkezete

38. Magyar ifjúságpolitikai struktúra1999-2006 Ifjúsági és Sportminisztérium Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium Ifjúsági-, Családügyi-, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

39. Magyar ifjúságpolitikai struktúra Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárság, Gyermek és Ifjúsági Osztály Országos szint FSZH, Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat SZMI - Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztály FLP RISZI DA, DD, ÉA, ÉM, KD. KM, NYD Regionális Ifjúsági referensek Megyei Megyei Módszertani Központok Kistérségi ? Ifjúsági referensek Települési

40. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális-, Család- és Ifjúságért Felelős Államtitkárság Ifjúságügyi Főosztály Gyermek- és Ifjúsági Osztály Kábítószerügyi Koordinációs Osztály A MAGYAR IFJÚSÁGPOLITIKA STRUKTÚRÁJA 2010-TŐL