Hogyan működik a társadalom?

1. Hogyan működik a társadalom? 13. Előadás Történelem és forradalom

2. Az evolúciós módszer fontossága • A biológiában minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Th. Dobzhansky) • A társadalomban minden jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme. (Marosán György)

3. Az evolúciós adaptációk lényege 1. K. Popper: az élőlények arra kényszerülnek, hogy folyamatosan választ adjanak a környezet kérdéseire. 2. Az élőlények válaszai a környezeti kihívásra valamilyen eszközként használható megoldás, konstrukció . 3. Az evolúciót, ebben a tekintetben, mint a környezet kihívásaira konstrukciókat (adaptív = hatékony megoldásokat) generáló folyamatot lehet tekinteni

4. A létrejövés két érdekes problémát vet fel 1. Mi és hogyan formálódik az út, amin a konstrukciók kialakulnak = egy evolúciós történet lesz (just so story). Ez a kérdés a történelemre utal. 2. Miként jön létre egy evolúciós újdonság? Az élő világban ez egy új adaptáció megjelenése. A társadalomban ez a kérdés a forradalom problémájára utal.

5. Mi a történelem? • Az előélet fontos (a jelen megértéséhez nélkülözhetetlen annak az útnak a felvázolása, amely a jelenhez vezetett) • A mindenkori döntéseket a körülmények (környezet + létrejött konstrukciók) határozzák meg • A változást egyrészt meghatározzák a körülmények, másrészt szabadon formáljuk magunk

6. A történelem koncepciói • Hegel: A történelem = azzal ami volt, és ami van, az eseményekkel és a tettekkel. • Carlyle: A történelem = számtalan életrajz esszenciája. • Toynbee: A történelem = civilizációk „kihívás-válasza” nyomán kialakuló életgörbe. • Marx: Az történelemben az emberek egyszerre szerzői és szereplői saját drámájuknak. • Trevor-Roper: A történelem nem az ami megesett, ha nem az ami történt, annak tükrében, ami történhetett volna.

7. A társadalmi evolúció történelem szemlélete • A véletlen és a szükségszerűség összefonódása. • A véletlen = a környezet számtalan esetleges és kiszámíthatatlan hatásának következménye. • A szükségszerűség = evolúciós nyomás: Evolúciósan adaptív környezet Előélet függőség (path dependencia) Szisztematikus hatások (gőzgép)

8. Az evolúciós szemlélet néhány különös következménye • S. Gould: Mi történne, ha újra játszanánk az élet filmjét? De van-e értelme a „Mi lett volna ha..?” típusú kérdéseknek? • A véletlenszerűség hatásaira utaló anekdoták • A múlt, mint számtalan elágazás, vajon átvihető-e a jövőbe? (Nő - kétszer) • Benne van-e a jövő a múltban, alakulhattak volna másként az események? • Hogyan értékeljük a múlt eseményeit? (Milyen tanácsot adnánk Mátyás királynak?)

9. Néhány nehéz probléma • Miért olyan nehéz „halászni megtanulni”? • Milyen tanácsot adjunk a szegényeknek (egyebek mellett önmagunknak)? • Mindenkinek végig kell-e haladni az életgörbén?

10. A forradalom evolúciós modellje • A biológiában a „forradalom” = alapvetően fontos evolúciós adaptációk rendszerének megjelenése (Pl. kambriumi robbanás) • A társadalomban a forradalom = a kulturális univerzáliák fontos elemeinek rendszerszerű átalakulása

11. A forradalom hagyományos képe Forradalom = rövid ideig zajló, megszakítottságot képviselő, erőszakos eseményeket feltételező, a meglevőt alapjaiban leromboló, a korábban létező viszonyokat tagadó, mindent egyik pillanatról a másikra megváltoztató eseménysor. Ebben az értelemben használjuk a társadalomban (polgári, vagy szocialista forradalom), a tudományban, a divatban, a művészetben stb. Néhány probléma: • Vannak olyan összefüggések, amelyekben nem használjuk, pl. feudális-, vagy rabszolga-forradalom, • Van amikor a stagnálás szorulna magyarázatra: pl. a kínai stagnálás, vagy amikor a fejlődés élvonalában levő társadalom visszaesik (görögök, rómaiak, olaszok, spanyolok stb.)

12. A hagyományos forradalom-modell • Három egyidejű váláság: 1. Az állam pénzügyi válsága 2. Az uralkodó elitben nézeteltérések a „hogyan továbbról” 3. Nagy csoportok kerülnek mozgósítható helyzetbe, amikor közvetlen akciójuk kiváltható • Ilyenkor hozzájuk kapcsolódik egy negyedik: Új „eretnek” kulturális, vallási, vagy politikai nézet vetődik fel, és jelentős csoportok magukévá teszik, és az elégedetlenek élére állva, az állam ellen vezetik őket • Ekkor egy véletlen során kirobban egy összetűzés Ezzel indul el a forradalmi esemény, amely új intézmények létrejöttéhez vezet, vagy nem vezet

13. Az evolúciós forradalom-modell Az evolúciós forradalom-meghatározás: A környezet adaptív problémáira adott, a kulturális univerzálék szerkezetében megmutatkozó minőségi átalakulás, amely olyan intézmények és szerkezetek létrejöttéhez vezet, amelyek a felmerülő adaptív problémákat képesek megoldani. Nem minden változás forradalom, ami erőszakos nem biztos, hogy forradalom, ami „csendes” és fokozatos, az még lehet, hogy forradalom.

14. A kulturális univerzáliák szerkezete

15. Forradalom volt, vagy nem volt forradalom? • A szocialista forradalom (Brezsnyev vicc) • Szexuális forradalom (1920-1980) Művészet Viselkedéssel kapcsolatos tolerancia Párválasztás Fogamzásgátlás Demográfia Értékek változása (Az állam vonuljon ki az állampolgárok hálószobájából – Trudeau) Jogi szabályozás (válás) Abortusz Családi munkamegosztás Családi szerkezet Női karrier-modell változása Szabadidő-felhasználás

16. A forradalom modellje • A közösség hálózat-elméleti képe („Fürtök, és laza kapcsolatok) • A „hatlépéses” távolság • Az információk terjedése a hálózaton belül • Hogyan zajlanak az átalakulások? (A paradigma-váltás, a járványok, és a divatok billenési pontjai.)

17. A 20. század trendfordulásának jelei A környezeti korlátok jelentkezése (ökológiai lábnyom túlhaladja a föld méreteit – 1980) Nyersanyag-árrobbanás Környezetszennyezés globális problémává válik (globális felmelegedés stb.) Bűnözés újra nőni kezd Szociális zavarok növekednek (szabálykövetés visszaszorul) Depresszió, és kövérségből fakadó problémák túlhaladják az éhségből fakadókat A választék-szélesülés miatt a kognitív disszonancia helyett inkább bizonytalanság és becsapottság érzése nő Értékrend eltolódás (túlélés és önmegvalósítás, de ugyanez: felérünk a Maslow piramis tetejére, és kérdésessé válik a hogyan tovább?) A boldogság-trend megtörik és telítésbe megy Az irracionális várakozás eluralja a befektetési piacot Új életmód mozgalmak terjednek (önkéntes egyszerűség)

18. A történelem hullámai Népesség, termelés Kondratyev típusú válságok 1815 1873 1650 467 1300 Idő

19. Globális felmelegedés