1. KÖZLEKEDŐEDÉNYEKHAJSZÁLCSÖVEK

2. Töltsük meg vízzel az edényt. Az edények csövében szabadon áramlik a folyadék. Az ágakban a folyadék azonos magasságban áll, felszínük vízszintes.

3. Mi történik ha megbillentjük az edényt? Az edényben még mindig vízszintesen áll a folyadék, de már nem azonos magasságban.

4. Egy repülőgépen utazol éjszaka a felhők fölött. Az ablakon nem látsz ki, azon fény nem szűrődik be. Előtted van egy pohár üdítő. Hogyan tudod megállapítani, hogy…

5. Egymással összeköttetésben álló edényekben a folyadék szintje azonos, ezérta folyadék nyomása nem függ az edény alakjától.

6. Mit nevezünk közlekedőedénynek? Azokat a felül nyitott edényeket, amelyeknek „szárai” úgy vannak alul összekötve, hogy egyikből a másikba a folyadék szabadon áramolhat, közlekedőedényeknek nevezzük.

7. A közlekedőedények fontos alkalmazása a vízvezeték-hálózat! A vizet a víztorony tartályában tárolják. A közlekedőedény rendszer további szárait az épületekben lévő függőleges csővezetékek képezik, melyeket a földfelszín alatt lefektetett, vízszintes csövek kötik össze.

8. VÍZTORONY Hidroglóbusznak is nevezik. Ha a hidrosztatikus nyomás nem megfelelően magas, annak több következménye lehet: - a víz nem éri el az ellátandó épületek felső emeleteit; - a víz nem megfelelő erővel folyik; - víztorony nélkül a dombos vidékeken a talajvízzel együtt szennyeződés kerülhet a vízbe.

9. Miért építik a víztornyokat nagyon magasra?

10. Egy város vízvezetékrendszerét látod. Állapítsd meg melyek a közlekedőedény szárai!

11. Más közlekedőedények 3. 1. 2. 5. 4.

12. Rajzold be az edények egyik és másik szárába a folyadékszinteket!

13. Kivételt képeznek az olyan eszközök, melyeknek szárai nagyon szűkek. Töltsünk vizet kis kapillárisokba! Töltsünk higanyt kis kapillárisokba! Higany felszíne domború lesz! Víz felszíne homorú lesz! Nem nedvesítő folyadék!!!! Nedvesítő folyadék!!!

14. Ha vizet és higanyt öntünk a nagyon szűk szárú csövekbe, akkor…

15. A kis átmérőjű csöveket hajszálcsöveknek nevezzük.

16. Ha egy közlekedőedény ágai között hajszálcsövek is vannak, a folyadékfelszínek nem ugyanabban a vízszintes síkban helyezkednek el. Ezt a jelenséget hajszálcsövességnek nevezzük.

17. Miért kellemesebb és egészségesebb viselet a pamutból készült ruhanemű, mint a műanyagból való? Sok anyagban vannak keskeny, szemmel nem is látható hajszálcsövek. A pamutból készült ruhában sok hajszálcső van, ezért jól szívja a nedvességet.

18. Miért fut szét itatós- vagy újságpapíron a tinta? Az itatóspapírban a hajszálcsövesség alapján a folyadék szétterjed, mert a papír- és a tintarészecskék között számottevő erőhatás van.

19. Miért nehezebb a tintát radírozni, mint a ceruzát? Amikor tintával írunk, az be is szivárog a papirosba. A papírban ugyanis igen vékony hajszálcsövecskék vannak, ezek felszívják a tintát, a tinta behatol a papír belsejébe, és csak a papírral együtt távolítható el.

20. Miért szívódik tele kávéval a kávéba mártott kockacukor akkor is, ha a cukrot nem lepi el teljesen a kávé? A kockacukor szivacsos szerkezete hajszálcsövek hálózatának tekinthető, ezért benne a kávé oldószerét képező víz amely nedvesítő folyadék, a csészében levő kávé szintjénél magasabbra húzódik.

21. A nedvesség következtében sok ház fala nyirkos és penészes. Miért? Hogyan védekeznek ellene? Házak falának vizesedésekor a talaj nedvessége a fal anyagának hajszálcsövein szivárog fel. Ilyenkor szigeteléssel zárják el a hajszálcsöveket.

22. Az erős napsütés és szél hatására a termőtalaj kiszárad, hajszálcsöveken keresztül elpárolog a talajvíz. Hogyan lehet megőrizni a talajvíz nedvességtartalmát öntözés nélkül? A termőföld felszínén kapálással szüntethetjük meg a hajszálcsöveket. Így akadályozzuk meg, hogy a talaj kiszáradjon.

23. Miért könnyű szivaccsal, papír zsebkendővel gyorsan feltörölni a kiöntött vizet?