1 / 61

Szerbia folyoi 2 - Csasznyi Zsofia 8.2

Szerbia folyoi 2 - Csasznyi Zsofia 8.2

arpas
Télécharger la présentation

Szerbia folyoi 2 - Csasznyi Zsofia 8.2

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A folyók

  2. A víz Szerbia természeti és nemzeti kincse. A víz rendkívül fontos kincs, mert a világban egyre nagyobb a vízhiány.

  3. Vízgazdaság: 1. Felszín alatti vízek 2. Források 3. Patakok 4. Folyók 5. Tavak

  4. 1.Felszín alatti vizek A Föld felszíne alatt található vizek összessége, függetlenül a halmazállapottól, a hőmérséklettől, a kémiai összetételtől és az eredettől.

  5. Ide sorolják a talajvizet, a karsztvizet, a mélységi vizet stb.

  6. 2. Forrásnak nevezzük a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanását. A víz föld alatti útján ásványokat old ki a kőzetetekből, így a forrásnál felfogott vizeket gyakran isszák.

  7. 3. Patak Kisméretű, sekély, állandó vagy ideiglenes vízfolyás.

  8. 4. Folyó kifejezés egy természetes víztömeget jelent a szárazföldek belsejében, ami az állóvizekkel ellentétben állandó mozgásban van.

  9. A folyók egy forrásból vagy egy tóból erednek és egy másik folyóba, vagy valamely tóba, tengerbe, óceánba ömlenek.

  10. Vizük a gravitáció hatására a magasabb területekről az alacsonyabbak felé folyik. A víz mozgási iránya a folyásirány.

  11. A legkisebb folyóvizeket ér, csermely, patak, a legnagyobbakat folyam néven szokták megkülönböztetni.

  12. A magyar természetföldrajz beosztása szerint a folyó hossza 100–1000 km, vízgyűjtő területe 1000–150 000 km² – ez alatt patak, e fölött folyam.

  13. Egy-egy folyónak rendszerint több forrása van. Amikor egy kisebb folyó egy nagyobba torkollik, előbbit mellék-, utóbbit főfolyónak nevezzük.

  14. Az egymással egyesülő folyók, patakok, egyéb vízfolyások együttes neve a vízrendszer.

  15. 5. Tavak A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz.

  16. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található.

  17. A felszín lejtése miatt a folyók három tengerbe vezetik le a vizet: Fekete-tenger Adriai-tengerbe Égei-tengerbe (Ennek a 3 tengernek a vízgyűjtő területének területéhez tartoznak)

  18. A FEKETE TENGER VÍZGYŰJTŐ TERÜLETE A fekete tenger vízgyűjtő területéhez tartozó folyóknak a hegyekben van a forrásuk.

  19. Ezek a folyók a leghosszabb folyóink. Felső és középső szakaszukon gyors folyásúak, nagy a vízenergiájuk, amelyet vízerőművekben hasznosítanak.

  20. A Fekete- tenger vízgyűjtő területének területe 81 7O3 km2.Ez Szerbia területének 92 százaléka.

  21. A fekete-tengeri vízgyűjtő terület fő folyója a Duna és a mellékfolyói.

  22. A Duna a Fekete-tenger vízgyűjtő területének a legnagyobb, a Volga után pedig Európa második legnagyobb folyója. A 1O országon halad át.

  23. a teljes vízgyűjtő terület megoszlása: Románia (28,9%), Magyarország (11,7%), Ausztria (10,3%), Szerbia (10,3%), Németország (7,5%), Szlovákia (5,8%), Bulgária (5,2%), Bosznia-Hercegovina (4,8%), Horvátország (4,5%), Ukrajna (3,8%), Csehország (2,6%), Szlovénia (2,2%), Moldova (1,7%), Svájc (0,32%), Olaszország (0,15%), Lengyelország (0,09%), Albánia (0,03%)

  24. ATisza Szerbián észak-dél irányban folyik. A Stari Slankamen faluval szemben ömlik a Dunába. Legnagyobb mellékfolyója a Béga.

  25. A Temesnek nagyobb része Romániához tartozik. Pancsova közelében ömlik a Dunába.

  26. A Száva szerbiai szakasza 2O7 km. Nagyobb jobb oldali mellékfolyója a Drina és a Kolubara.

  27. A Drina (364 km) a Száva legnagyobb mellékfolyója, hosszát, víz-rendszerének területét, és vízhozamát tekintve.

  28. Pivából és a Tarából keletkezett, amelyek a montenegrói ŠćepanPoljenál folynak össze. A középső és az alsó szakasza képezi a határt Szerbia és boszniai Szerb köztársasság között.

  29. Lim a legnagyobb mellékfolyója, Szerbián halad keresztül.

  30. AKolubara(86km) az. Obnica és a Jablanicaegyesülésével keletkezett Valjevónál. Obrenovactól keletre ömlik a Szávába. Alföldi folyó.

  31. Legnagyobb mellékfolyói: a Ljig

  32. Peštan

  33. és a Tamnava.

  34. A Nagy-Morava (185km) Déli- és a Nyugati-Moravábólkeletkezett, Stalaćnál.Ha magas a vízálláskilép a medréből.

  35. 32 mellékfolyója van. Nagyobbak: Lepenica

  36. Jasenica Crnica

  37. Resava

  38. A Déli-Morava (246 km) a BinačkaMoravából és a Preševska Moravicából keletkezett, Bujanovacnál.

  39. Legnagyobb jobb oldali mellékfolyója a Nišava

  40. Legnagyobb bal oldali mellékfolyója a Toplica.

  41. Nyugati-Morava (21Okm) Golijska, Moravica és Đetinja hozta létre, Požegánál.

  42. Legnagyobb mellékfolyója az Ibar (272km). Kraljevónál ömlik a Nyugati-Moravában.

  43. A Timok (84 km) a Duna utolsó mellékfolyója Szerbiában.

  44. A Zaječarnál egyesülő BeliTimokból

More Related