Járulékok és szociális hozzájárulási adó

1. Járulékok és szociális hozzájárulási adó VÁLTOZÁSOK 2014 dr. Rajnai Zoltán KMRAFI Tájékoztatási Főosztály 2014. 03. 03.

2. Minimálbér, garantált bérminimum 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet Minimálbér Havibér alkalmazása esetén: 101 500 Ft 30 %-a: 30 450 Ft ennek 30-ad része: 1 015 Ft A havibér 30-ad része: 3 383,33 Ft Napibér alkalmazása esetén:  4 670 Ft  Garantált bérminimum (havi): 118 000 Ft 30-ad része: 3 933,33 Ft

3. TANULÓSZERZŐDÉS ALAPJÁN FOGLALKOZTATOTT SZEMÉLY • Biztosított  a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló [Tbj. 5. § (1) bek. c) pont] • Szocho-fizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony [Eat. 455. § (2) bek. e) pont] • Járulékalap és szocho alap: a tanulószerződésben meghatározott díj • Változás: a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj • Szünetel a biztosítás: a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt

4. HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉS ALAPJÁN MUNKÁT VÉGZŐ HALLGATÓ A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát (Nftv. 44. § (1) bek.): a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben. Változás: • A biztosítás nem terjed ki: a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. [Tbj. 11. § d) pont] • Nem eredményez szocho-fizetési kötelezettséget: a  nemzeti felsőoktatásról szóló 2011.  évi CCIV.  törvény 44.  § (1)  bekezdés a)  pontja szerint a  hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. [Eat. 455. § (3) bek. d) pont]

5. A biztosítási jogviszony szünetelése [Tbj. 8. §] Nem szünetel a biztosítás: • a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha azt önkéntes katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe [Tbj. 8. § a) pont ac) alpontja] Szünetel a biztosítás: • az ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt [Tbj. 8. § e) pont], • az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet végző állatorvos tevékenységének szünetelése alatt [Tbj. 8. § g) pont], • a tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt [Tbj. 8. § h) pont], • minden olyan egyéb esetben, amikor külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel

6. Családi járulékkedvezmény (CSJK) • Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosítottés – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. [24/A. § (1)] • A CSJK érvényesítése nem érinti a  biztosított társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét. [24/B. §] A  CSJK-t • az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak és/vagy • a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A  CSJK együttes igénybevételének feltétele az  érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket. [24/A. § (4)]

7. Családi járulékkedvezmény (CSJK) • A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő • természetbeni (4 %) és • pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3 %) és • nyugdíjjárulék (10 %) [kötelező sorrend!!!] együttes összegét. [24/A. § (2) bek.] • Nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). • Egyéni és társas vállalkozó esetén a CSJK-t - a kivétet, - az átalányban megállapított jövedelmet vagy - a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni. [24/A. § (6) bek.]

8. A CSJK összege 1. A CSJK összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti családi kedvezmény összegéből • a) a biztosított által vagy • b) az Szja tv. szerinti családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy • c) a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka, de legfeljebba biztosított által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék valamint a nyugdíjjárulék együttes összege. [24/A. § (3) bek.]

9. A CSJK összege 2. A CSJK havi összege • az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összegeés a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő • a)  természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és • b)  nyugdíjjárulék összege. [51. § (2) bek.]

10. A CSJK összege 3. A  biztosított egyéni vállalkozóáltal érvényesíthető CSJK havi összege • a  családi kedvezmény havi összege (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összege) és a vállalkozói kivét vagy az  átalányban megállapított jövedelem havi összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő • a)  természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és • b)  nyugdíjjárulék • összege. [51/A. § (2) bek.]

11. A CSJK összege 4. A  biztosított őstermelő által érvényesíthető CSJK negyedéves összege • a  családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a  biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a  mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az  átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének – ha az  pozitív – 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő • a)  természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és • b)  nyugdíjjárulék összege. [51/A. § (3) bek.]

12. A CSJK érvényesítése 1. • A foglalkoztató köteles a CSJK havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. [51. § (1) bek.] • A  biztosított az  adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a  CSJK havi összegének érvényesítését. [51. § (4) bek.] • CSJK havi összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az  Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. [51. § (5) bek.]

13. A CSJK érvényesítése 2. A foglalkoztató a CSJK havi összegének megfelelő összeget • a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy • b) ha a  természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a  járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy • c) ha a  természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a  járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A CSJK havi összegét a foglalkoztató a ’08-as bevallásában vallja be. [51. § (3) bek.]

14. Példa 1 Férj jövedelme: 120 000 Ft Feleség jövedelme: 200 000 Ft 2 kedvezményezett eltartott és egy eltartott gyermekük van a családi kedvezmény havi összege: 412 500 Ft A családi kedvezményt teljes összegben a feleség érvényesíti

16. A CSJK érvényesítése 3. • A  biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a  családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét saját maga állapítja meg. [51/A. § (1)] • A  biztosított egyéni vállalkozó a  havi, a  mezőgazdasági őstermelő a  negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget a) természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy b) ha a  természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a  járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy c) ha a  természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a  járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az  állami adóhatóságnak. • A  biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a  családi járulékkedvezmény havi, illetve negyedéves összegét az ’58-as bevallásában vallja be. [51/A. § (4) bek.] • Családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak. [51/A. § (5)]

17. Példa • Egy egyéni vállalkozónak 3 gyermeke van, akik közül ketten eltartottnak, egy pedig kedvezményezett eltartottnak minősül. • A vállalkozói kivét havi összege 120 000 forint. • A családi kedvezmény havi összege: 206 250 forint • Személyesen végzett főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget igényel.

21. Családi járulékkedvezmény • A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles elszámolni: • az éves bevallásában vagy • a munkáltatói adómegállapítás során • Az  elszámolásban fel kell tüntetni • a  CSJK 24/A.  § (3)  bek. szerint megállapított alapját, összegét, • azt az  összeget, amelyet a  tárgyévre a  CSJK havi összegeként a  foglalkoztató, a  biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a  biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített. [51/B. § (1) bek.] Igazolások – havi (50. § (6) bek.) , éves (47. § (3) bek.)

22. Családi járulékkedvezmény • Ha a  CSJK összege több, mint amit a  tárgyévre családi járulékkedvezmény havi összegeként a  foglalkoztató vagy az  egyéni vállalkozó, negyedéves összegeként a  mezőgazdasági őstermelő érvényesített, a  különbözet az  adóbevallásban igényelhető, illetvemunkáltatói adómegállapítás esetén az  említett különbözet tekintetében a  személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv. 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni. [51/B. § (2) bek.]

23. Családi járulékkedvezmény • Ha a biztosított a CSJK havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az  igénybe vett családi járulékkedvezményt az  adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. • A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles. Nem kell e  rendelkezést alkalmazni, ha a  befizetési kötelezettség a  10 ezer forintot nem haladja meg. [51/B. § (3) bek.] • Ha a  biztosított a  családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente érvényesítette, és az  éves bevallásában az összevont adóalapja után személyi jövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a biztosított a CSJK összegét nem állapítja meg újra, nem fizeti vissza. E rendelkezés nem befolyásolja jogosulatlan igénybevétel esetére az 51/B. § (3) bekezdésében előírt fizetési kötelezettséget. [24/C. §]

24. Járulékmértékek • Változás: egészségügyi szolgáltatási járulék • havi 6810 forint (napi összege 227 forint) (a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő)

25. Biztosítási kötelezettséggel nem rendelkezők járulékfizetése • Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó a) keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, b) fogvatartott, c) állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel, d)ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel, e) egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, f) foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.[Tbj. 37/A. §]

26. Tbj-t érintő egyéb változások fogvatartott fogalma (Tbj. 4. § g) pont) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött

27. Biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött Tbj. 11. § b) pont A biztosítás nem terjed ki: a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzettkülföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

28. Biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött 1) két évnél hosszabb munkavégzés esetén csak akkor mentesül a munkavállaló a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha a) a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és b) az  a)  pontban említettkörülmény a  magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, amelyet a munkavállaló 8 napon belül bejelent az állami adóhatóságnak. Ez a rendelkezés nem érinti az  e  jogviszony alapján létrejött – külön törvényben meghatározott – szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget (szocho-fizetési kötelezettség tehát van). (Tbj. 11/A. §) 2) A Tbj. 11. § b) pontban foglalt 2éves időtartamot2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1-jével jön létre. (Tbj. 65. § (1) bek.)

29. Magyar – japán szociális biztonsági egyezmény a Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi CLII. törvény A hatálybalépés időpontja: 2014. január 1. [ 48/2013. (XII. 31.) KüM közlemény]

30. Szociális hozzájárulási adó

31. A kifizetőt terhelő szocho alapja a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj [Eat. 455. § (1) bek. c) pont] külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap [Eat. 455. § (1) bek. e) pont] a szocho-fizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követő kifizetés

32. A jogviszony megszűnését követő kifizetés • Tbj vhr. 4/A. § (5) bek.: A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. • 2014. jan. 1-jétől – Eat. 455. § (1b)-(1c) bek. • A kifizetőt terhelő adó alapjának megállapításánál figyelembe kell venni a jogviszony megszűnését követően kifizetett/juttatott, az Eat. 455. § (1) bek. szerinti szocho alapot képező jövedelmet úgy, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján kerülne sor.

33. Eva alany egyéni vállalkozó szocho-kötelezettsége 1. [456. § (2)-(4) bek.] Az eva alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja: • a)a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg; • b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg. • Új szabály: ha az egyéni vállalkozó eva-alanyisága év közben megszűnik, akkor az a) pont szerinti adóalapot törthónap esetén az eva-alanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.

34. Eva alany egyéni vállalkozó szocho-kötelezettsége 2. [456. § (2)-(4) bek.] • Az eva-alany egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az eva alapjának 4 százaléka, ha a) az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül, b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

35. Szociális hozzájárulási adókedvezmények • Munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény • A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény • START-kedvezmények

36. Tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény [Eat. 462/C. §] Tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A  Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a  462/C.  § szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. [Eat. 464. § (10) bek.]

37. Anyasági ellátásban részesülő foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény [462/D. §]

38. Részkedvezmény összege 1. • Gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült/részesülő munkavállaló • Bruttó munkabér (max. 100 ezer Ft) 27 % - a foglalkoztatás első 2 évében • Bruttó munkabér (max. 100 ezer Ft) 14,5 % - a foglalkoztatás 3. évében • Időkorlát: az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig • A folyósítás megszűnésének hónapja: az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette - ha több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani • Igazolás: az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a kincstár – az ellátásban részesülő kérelmére

39. Részkedvezmény összege 2. • Ha a foglalkoztatott a) a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult ésgyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. • Bruttó munkabér (max. 100 ezer Ft) 27 % - a foglalkoztatás első 3 évében • Bruttó munkabér (max. 100 ezer Ft) 14,5 % - a foglalkoztatás 4. és 5. évében • Időkorlát: az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig • A folyósítás megszűnésének hónapja • Igazolás: gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély eseténplusszban szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolás

40. A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve/a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér. • A foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik. • Az Eat. 462/D. § (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítését – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.

41. Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye [Eat. 462/E. §] A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy • a) a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és • b) a  kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a  szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és • c) a  kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a  b)  pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e  szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a  területfejlesztésről és a  területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna.

42. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 1. [Eat. 462/F. §] • Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban • doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató, • vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető • Részkedvezmény: a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27 %-a

43. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 2. • Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban • az Nftv. szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt munkavállalót foglalkoztató • vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető • Részkedvezmény: a (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 %-a

44. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény 3. • Ha a  kifizető a  foglalkoztatottat az  adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag a kutató, fejlesztő tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet. • Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a  munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

45. Egészségügyi hozzájárulás • Mentes a  százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az  olyan jövedelem vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely a) a Tbj. szerint járulék alapját képezi, b)  szociális hozzájárulási adó alapját képezi, vagy c)  az Szja tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni. [Eho tv. 3. § (5) bek.]

46. A Tbj. szerinti belföldi magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet • a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege után, • b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. [Eho tv. 3/A. § (1) bek.]

47. [Mentes a 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól] • d) az Szja tv. 65. § szerinti olyan biztosítás után megállapított kamatjövedelem, amelynél • da) a biztosításra vonatkozó jogviszony fennállásának időszakában – 2014. január 1-je előtt kötött biztosítások esetében 2014. április 1-től a jogviszony megszűnéséig, de legalább három évig – mindvégig a biztosítási feltételekben vagy más hasonló, a szerződő által megismerhető belső szabályzatban meghatározottak szerint befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a szerződő választása szerinti eszközalapnak, befektetési egységhez nem kötött életbiztosítások esetében a díjtartaléknak legalább 80 százalékos arányban kell a b) pont szerinti értékpapírt tartalmaznia, és • db) a biztosító, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési értékpapírt kibocsátó szervezet az uniós jogi aktusokban megállapított tőkepiaci felügyelet hatálya alatt áll. [Eho tv. 3/A. § (2) bek. d) pont]

48. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!