A településfejlesztés aktuális feladatai

1. A településfejlesztés aktuális feladatai Jármi Gyöngyi Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály II. Plan-net Konferencia, Nyíregyháza, 2012. április 5.

2. Aktuális feladatok • Szabályozási feladatok (Építési törvény, kapcsolódó Korm.rendeletek) • ROP pályázati kiírások 2012-ben (AT módosítás, pályázatok előkészítése, új 4/2011. Korm.rend.) • Felkészülés a 2014 utáni támogatási periódusra: • Integrált Területi Beruházások (ITI) • Fenntartható városok európai referenciakerete (RFSC)

3. Szabályozási feladatok Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv.) módosításának tervezete első olvasatban elkészült → Országos Építésügyi Fórumon 2012. ápr. 10-ig véleményezhető (ápr. 30. KIM, majd közigazgatási egyeztetés) Ezt követően a kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosításainak tervezetei is felkerülnek a Fórum honlapjára

4. Felkészülés a 2014 utáni támogatási periódusra Mi várható? • Célok: Kohéziós politika városi dimenziójának erősítése (EU2020 prioritásai!), erősíteni kell az integrált szemléletet, városok szerepét • Európai Bizottság 2011. okt. 6-án közzétette a 2014-2020-as programozási időszakra vonatkozó jogszabály-tervezeteteket (egyeztetésük megkezdődött) • Városokat érintően: • EU2020-hoz való hozzájárulás, fókusz a 11 tematikus célra • Integrált Területi Beruházások (ITI): forrás: ERFA (5%), ESZA, mire: integrált terület-/városfejlesztési stratégiák végrehajtása (speciális célterület), hogyan (opc.): menedzsment feladatok helyben

5. A Lipcsei Charta végrehajtását segítő fenntartható városfejlesztés európai módszertana (RFSC)

6. Előzmények A városfejlesztésért felelős miniszterek döntései: • Lipcsei Charta a fenntartható városokról (2007) • az integrált megközelítés elősegítése, kiemelt figyelem a leromlott városrészeknek, stb. • Marseille Nyilatkozat (2008) • a Lipcsei Charta célkitűzéseinek megvalósítását segítő eszközrendszer kidolgozása • francia kezdeményezésre „referenciakeret” létrehozásának elindítása (MS/I mcs létrehozása) • Toledo Nyilatkozat (2010) • az RFSC első, ún. „tesztverzió” bemutatása • az RFSC tesztelése az európai városok bevonásával

7. Mi az RFSC? • „Reference Framework forSustainableCities - a toolkitforintegratedapproach” » egy eszköz a városok számára • Interaktív webes alkalmazás • Célja a fenntartható és integrált városfejlesztésről szóló párbeszéd elősegítése: • a városokon belül • a városok között • a városi érintettekkel • az ágazatok között • a szintek között (helyi, regionális, nemzeti, európai)

8. Eredmények, további lépések • 2010. december: az RFSC 1. verziója elkészült, 60 európai „tesztváros” kiválasztása (tagállami koordinációval, 3 hazai város vehet részt – Szentes, Szolnok, Nyíregyháza, tesztelés nemzetközi és hazai szakértők segítségével) • 2011. március 15-16: tesztelést indító konferencia • 2011. I. félév: RFSC tesztelése a Nemzeti Támogató Csoport bevonásával • 2011. II. félév: tapasztalatok beépítése és anyag elfogadása, • További lépések: 2012. I-II. élév: (dán-ciprusi elnökség) fordítása és terjesztése (szakértői workshop-ok: ápr. 18. Debrecen, ápr. 26. Pécs, máj. 17. Budapest)

9. http://rfsc.tomos.fr www.rfsustainablecities.eu

10. Hálózatok

11. Határozza meg városa kihívásait és találjon társ-városokat

13. Szerezzen hasznos tapasztalatokat az európai fenntartható városfejlesztési példákon keresztül

14. Négy fő eszköz 25 kérdés a fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatosan • Magában foglalja az európai célkitűzéseket és irányelveket • A kérdések a fenntarthatóság 4 pillérén alapulnak • gazdaság • társadalom • környezet • menedzsment Egy-egy célkitűzéshez több tevékenység tartozik

15. Gazdaság • A városok/régiók/térségek gazdasági vonzerejének növelése • A helyi gazdaság tudás- és tapasztalatcserén alapuló fejlesztése • A városok kapcsolódásának biztosítása, és hatékony infrastruktúra kialakítása. • A helyi termékek fenntartható előállításának és felhasználásának, valamint a helyi szolgáltatások fenntartható igénybevételének elősegítése. • Foglalkoztatási típusok és a munkahelyhez jutás lakossági igényekhez történő igazítása. • Diverzifikált helyi gazdaság fenntartása vagy fejlesztése.

16. Társadalom • A közszolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása • A jó minőségű oktatásban és képzésben való részvétel biztosítása mindenki számára. • Az egyenlő esélyeket szem előtt tartó, magas színvonalú egészségügy támogatása. • A lakhatás és a lakókörnyezet minőségének biztosítása. • A társadalmi bevonás és lehetőségeinek támogatása • Kulturális és szabadidős lehetőségek és az ezekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára.

17. Környezet • A klímaváltozás hatásainak csökkentése és a városok alkalmazkodó-képességének növelése. • A biodiverzitás megőrzése és elősegítése. • Szennyezések csökkentése • A természeti erőforrások minőségének és hozzáférhetőségének megőrzése. • Az épített környezet, közterek és a városi tájkép magas minőségének és funkcionalitásának megőrzése és elősegítése.

18. Menedzsment • Integrált jövőkép kialakítása a város fenntartható fejlődéséről. • Fokozott figyelem a hátrányos helyzetű városrészekre. • A város irányítási rendszerének szervezése a fenntartható városfejlesztés szempontjai szerint • Az integrált, fenntartható városfejlesztés finanszírozásának biztosítása, irányítása • A folyamatok nyomon követése és kiértékelése. • Együttműködés a különböző szintű hatóságokkal. • A városi érintettek és lakosok aktív bevonásának elősegítése • A kapcsolatépítés és tudáscsere elősegítése

19. Milyen esetekben használható? Pontosabb kép a célokról és azok lehetséges hatásairól Stratégia készítéséhez Célok teljesülésének összehasonlítása Új ötletek megújítandó stratégiához A saját stratégia/projekt kialakítása A fenntartható városfejlesztési stratégia vagy projekt kidolgozása az integrált megközelítést alkalmazva

20. Szinergiák és ellentmondások Példák

21. Milyen esetekben használható? Meglévő stratégia gyenge pontjainak fejlesztése Hatások fokozott figyelembevétele Egy stratégia/projekt értékelése Az integrált megközelítés ellenőrzése Az integrált megközelítés ellenőrzése egy városfejlesztési stratégia vagy projekt kapcsán

23. Milyen esetekben használható? Fokozódó kihívások Nehézségek és hiányzó jó példák Speciális beavatkozásokat igénylő tématerületek A városfejlesztési politika javítása a hátrányos helyzetű városrészekben A város fejlesztési tevékenységének javítása a leromlott városrészekben

24. Milyen esetekben használható? Stratégia/projekt nyomon követése Indikátorrendszer vizuális bemutatása Stratégia eredményeinek kommunikációja A fejlődés nyomon követése A folyamatok nyomon követése lépésről lépésre

25. Hatékonyabb kommunikáció • a fenntartható és integrált stratégiákról, projektekről • különböző csoportok között • fejlesztési részleg a városi önkormányzaton belül • választott képviselők • tervezők, gyakorlati szakemberek és szakértők • lakosok és érintettek • helyi, regionális, nemzeti és európai szintek képviselői • szemléltethető és alátámasztható döntéshozatali folyamatok által • az egyes alternatívák hatásainak és eredményeinek összevetése • a koordináció fejlesztése • a meghozott döntések indoklása

26. Jobb eredmények • afenntartható fejlődést jobban szem előtt tartó városi stratégiák és projektek készítése • az integrált gondolkodás és cselekvés erősítése • a lehetséges szinergiák feltérképezése és tudatosítása • figyelem felkeltés a hiányosságok és ellentmondások vonatkozásában • költség-takarékosság hosszú távon • az előrehaladás kiértékelése lépésről lépésre • a változtatások iránti szükséglet felmérése • készségfejlesztés a város irányítása terén • tanulás lépésről lépésre, különös hangsúlyt fektetve a folyamatokra • hasznos példák és szemléltető anyagok felkutatása más városok példáján • társ-városok közti tudáscsere és tanulás

27. Közös európai platform Nem bírálja és elemzi a városokat • de lehetőséget teremt a kritikus önértékelésre, tudatos döntéshozatalra Nem célja a városfejlesztés „szabványosítása” • de egyenlő feltételek állnak rendelkezésre az egyeztetéseken • alkalmazható nemzeti és helyi szinten A városokat nem mérik össze, nem rangsorolják • de a különböző megközelítéseket, eredményeket összehasonlíthatják Nincsenek kötelezettségek a városok számára, nem előfeltétel a finanszírozási forrásokhoz • de a városok hozzájárulnak a közös európai célok (EU 2020) eléréséhez Díjmentes hozzáférés, és nem kötődik hozzá pénzügyi támogatás • viszont díjmentes e-tanulás, tudáscsere, és a készségfejlesztés

28. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!