A differenci ált fejlesztés pszichológiája

1. A differenciált fejlesztés pszichológiája A gyermeki személyiség fejlődése és a különbözőség

2. Különbözünk, ugye hihető?

3. „Nagyon csekély különbség van két ember között, de ez a kis különbség igen jelentős" (William James)

4. "Annak, ha egy ember nem tart lépést társaival, az lehet az oka, hogy más ritmust hall. Hagyni kell, hadd lépjen arra a zenére, amit ő hall, bármilyen lassú és távoli is a dallam…".(Henry David Thoreau)

5. Mi a fejlődés? • development, entwicklung, kibontakozás • változás – nem minden v. tekinthető fejlődésnek • a mennyiségi gyarapodás minőségileg újat eredményez: egyszerűtől a bonyolult fele • a differenciálatlantól a differenciált fele az integráción keresztül • állandóság és változás

6. univerzalitás megfordíthatóság minőségi változás determinizmus célirányosság folyamatosság területáltalános kulturalitás egyirányúság mennyiségi változás szabad akarat nincs cél szakaszosság területspecifikus A fejlődés dimenziói és ellentmondásai

7. Területáltalános versus területspecifikus • van-e egyetlen mechanizmus, amely képes magyarázni a megismerés különböző területeinek fejlődését? • terület: egy adott ismeretanyagot meghatározó reprezentáció sorozat (nyelv, számosság, mentális reprezentáció, fizika, társas világ)

8. Területáltalános fejlődés • a fejlődés TÁ változásokat jelent a reprezentációs struktúrában • az egyedfejlődésben később megjelenő képesség a korábbira épül • az újszülöttet kaotikus adathalmaz bombázza, mert… • nincs (szinte) semmilyen veleszületett tudás vagy struktúra, esetleg reflexes tudás. pl. Piaget univerzális konstruktivizmus

9. Területspecifikus fejlődés • a reprezentációk változása egy-egy területen belül következik be • az egymásra épülés egy területen belül igaz • az újszülött jó kezdeti adottságokkal születik • TS innát tudás • az információ feldolgozása, tárolása TS, meghatározott input alapján. pl. egyik típusa: Fodor modularizmusa

10. kezdeti előny – jó adaptáció TSnak tűnő sérülések, ép és sérült területek; pl. autizmus, Williams-szindróma felnőtt agysérülések; pl. afázia, prozopagnózia 18 hónapos kor körül minden területen változás 3,5-4 éves korban szintén frontális sérülések Érvek és ellenérvekTS TÁ

11. A más, a normális és az abnormális fogalma • A másság fogalma a normativitás fogalmával együtt létezik. Lényege a polgári értékrendnek megfelelő többségi értékek védelme. • A norma a statisztikai norma, a statisztikai szórás pedig a másság. Ez magyarázza a másságot, de legitimálja a tömeguralmat is a kisebbség felett. • A másság transzponálható bármely alacsony státusú társadalmi csoportra, de egyben oka is az alacsony státusnak (fogyatékosok, kisebbségek).

12. A más, a normális és az abnormális fogalma • A másság debilizáló jellegű: a felnőttséggel szemben a hiánylény gyermek kategóriájába utal. • A másság atavisztikus jellegű: az evolúciós létra alacsonyabb fokára helyez. • A másságot a társadalmi tudatban kezelni kell, de nem megszüntetni, mert ez esetben eltűnne normálisságunk mércéje.

13. Normalitás-abnormalitás megkülönböztetése (4d) • Eltérés a statisztikai átlagtól (deviance) • Eltérés a társadalmi normáktól (danger) • Nem megfelelő alkalmazkodás (disfunctionality) • Rossz közérzet (distress)

14. A normális és abnormális meghatározása • Eltérés a statisztikai átlagtól: • az abnormális az átlagtól (norma) való eltérést jelenti: testmagasság, testsúly, intelligencia • statisztikai gyakoriság: az abnormális a statisztikailag „ritka”, vagyis az átlagtól eltérő • !!! a rendkívüli boldogság vagy kimagasló értelem abnormális?

15. Az átlag és a szórás jellemzői Normális eloszlás esetén: N(,) az átlag 1 szórásnyi környezetébe esik az esetek 68%-a, az átlag 2 szórásnyi környezetébe esik az esetek 95%-a, az átlag 3 szórásnyi környezetébe esik az esetek 99,8%-a 0.68 0.95 0.998 3 2  /2  +/2 + +2 +3 0.16 0.15 0.38 0.15 0.16

16. A normális és abnormális meghatározása • Eltérés a társadalmi normáktól: • A normát a társadalom szabályozza • A normától számottevően eltérő viselkedés abnormális • Az abnormális viselkedés általában statisztikailag is ritkább • Probléma, hogy nagyok a kulturális különbségek: „teljesen normális vagyok, a hangok is ezt súgják a fejemben”…ez van ahol nem vicces • Probléma, hogy a társadalmi elfogadottság időről időre is változik: pl. nudizmus megítélése

17. A normális és abnormális meghatározása • Nem megfelelő alkalmazkodás • a lényeges az, hogy a viselkedés hogyan befolyásolja az egyén és a társadalmi csoport közérzetét • a viselkedés akkor abnormális, ha maladaptív, tehát alkalmazkodási zavarhoz vezet: pl. kórosan sovány lány megtagadja az étkezést, állását elveszítő alkoholista • az alkalmazkodási zavar az egyéni életben, de társadalmi szinten is okozhat bonyodalmat

18. A normális és abnormális meghatározása • Rossz közérzet • Az abnormalitás nem a viselkedésen, hanem a szubjektív közérzeten keresztül ragadható meg: pl. a szorongó személy nyomorultul érzi magát • Probléma, hogy a viselkedés teljesen normálisnak tűnhet a külső megfigyelő számára

19. Miben nyilvánulnak meg az abnormális (esetleg patológiás) tünetek? • 1. kritériumcsoport • Testi vagy funkciózavar • Magatartási tünet • Szubjektív élmény (szenvedés) • Ezek kombinációja • 2. kritériumcsoport • A helyzethez nem illik • Túl gyakran jelenik meg • Túl ritkán, vagy egyáltalán nem jelenik meg

20. Mi a normális? • Hatékony valóságészlelés • Önismeret • A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége • Önértékelés és elfogadás • Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége • Alkotóképesség

21. Fully functioning person (Rogers) • A hiánytalanul működő személy ismérvei: - a tapasztalatok iránti nyitottság- elhárítás nélküli érzékelés - az új tapasztalatok tudatosíthatósága - az érzések pontos megnevezése és értelmezése - a sajátmagáról nyert tudás az énképbe illeszthető, amely ezáltal folyamatosan változik, gazdagodik. - az értékelések és a kontroll helye az énben van - a személyes és a másoktól nyert értékelések egybeesnek - feltétel nélküli önbecsülés és a lehető legnagyobb harmónia másokkal, melynek alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés

22. A különbözőség forrásai a normalitás mentén • Biológiai, pszichológiai és társadalmi jellegűek • Nembeli különbségek • Általános értelmi képesség • Szocioökonómiai státus • Iskolák közötti különbségek

23. A különbözőség forrásai a pszichológiai zavarok mentén • Az érzelmi élet zavarai: • Szorongás és fóbiák • Gyermekkori neurózisok • Autizmus • Hiperaktivitás és koncentrációzavar (ADHD) • Gyermekkori depresszió

24. A különbözőség forrásai a pszichológiai zavarok mentén • Funkciózavarok: • A táplálkozás zavarai • Enurézis, enkoprézis • Alvászavarok • Mozgászavarok • Beszédzavarok • Tanulászavarok

25. A különbözőség forrásai a pszichológiai zavarok mentén • Szocializációs nehézségek • Szerfogyasztás • Agresszív viselkedés • Antiszociális viselkedés • Hosszas betegségből adódó alkalmazkodási nehézségek