1 / 41

Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség mint a gyermekvédelem alapproblémái

Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség mint a gyermekvédelem alapproblémái. Hátrányos helyzet meghatározása. Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontja szerint: hátrányos helyzetű az a gyermek, akit a jegyző védelembe vette, VAGY rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, e csoporton belül

bailey
Télécharger la présentation

Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség mint a gyermekvédelem alapproblémái

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség mint a gyermekvédelem alapproblémái

  2. Hátrányos helyzet meghatározása Kt. 121. § (1) bekezdés 14. pontja szerint: • hátrányos helyzetű az a gyermek, akit a jegyző védelembe vette, VAGY rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, e csoporton belül • halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek tankötelessé válásának időpontjábanlegfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; VAGY tartós nevelésbe vették

  3. A hátrányos társadalmi helyzetben azok a személyek, illetve családok élnek, akiknek a szükséglet- kielégítési lehetőségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb (relatív, mindig a konkrét gazdasági-társadalmi környezethez alkalmazva változó kategória) • Azok a gyerekek, akiknek: • családjuk csökkenő jövedelme, • a munkanélküliség, • a kedvezőtlen lakáskörülmények, • az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltérő támogatásra szorulnak, de megfelelően működő prevenció, illetve beavatkozás esetén a családjukban hosszú távon megtarthatók. Jellemző megnyilvánulásai: • Rosszabb életkörülmények • Művelődési hátrányok • Szülők alacsonyabb iskolázottsága • Egészségügyi okok • Család szerkezete, működése

  4. Veszélyeztetettség meghatározása • A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 5. § (n) pontja: „veszélyeztetettség: olyan-magatartás, mulasztás vagy következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. • A családi élet tartós működési zavaraiból adódóan- a gyermekvédelem ellátórendszerének működtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges, mert testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésük nem biztosított (védelembe vétel) • A pszichológiai szemléletű gyermekvédelmi gyakorlat azt mutatja, hogy veszélyeztetett az a gyermek, akinek testi vagy pszichikus fejlődését ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. A veszélyeztetettség nem akut állapot, hanem folyamat.

  5. Veszélyeztetettség okai • Környezeti okok: • Család – Családszerkezet • Nevelési hiányosság • Erkölcsi fejlődést veszélyeztető környezet • Lakásviszonyok • Családon kívüli negatív hatás • A gyermek személyiségében mutatkozó ok • Anyagi ok • Egészségügyi ok • Egyéb ok

  6. A veszélyeztetett gyermek A veszélyeztetett gyermek személyiségfejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás: • az énfejlődésben • a szocializációban, • a magatartásban, • az értékorientációkban, • az igényszintben • az aktivitás vonatkozásában.

  7. A problémás család ismérvei • Érzelmi kötelékek hiánya. • Zavarok a család biztonságos érzelmi bázisként való működésében. • Szülői modellek hiánya, vagy súlyos torzulása. • Feszültségek leküzdésének, kezelésének zavarai. • A szülők közötti interakció hiánya, vagy torzulása. • Hiányos vagy eltorzult kommunikációs háló a családon belül. • Nevelési eljárások hiánya vagy éppen túlzott alkalmazása.

  8. Veszélyeztetett helyzet alacsony fokú veszélyeztető magatartás: időnként előforduló, enyhébb jelenségek • elhanyagolás: pl.:mosdatlanság, fejlődésbeli lemaradás • fizikai bántalmazás jele: alig látható vagy enyhe fokú felszíni sérülések • érzelmi bántalmazás: veszekedés, bántó szavak használata • szexuális visszaélés: a gyerek előtt exhibicionista, csábító viselkedés mérsékelten súlyos veszélyeztető magatartás: • Elhanyagolás: rossz higiéniás viszonyok, elhanyagolt fizikális jellemzők • fizikai bántalmazás: súlyosabb felszíni sérülések, kisebb égési sebek, ütésnyomok, • érzelmi bántalmazás: rendszeres szóbeli bántás, veszekedés, lebecsülés, megalázás • szexuális visszaélés: a gyerek fogdosása

  9. nagyon súlyos veszélyeztető magatartás: • elhanyagolás: a szülő, gondozó, családtag gyakori távolléte, a bőr elhanyagolása,, alulfejlettség • fizikai bántalmazás: törött csont, mély sebek, súlyos bevérzések, égések, vágások, • érzelmi bántalmazás: gyakori visszautasítás, étel, ital megvonása, bezárás • szexuális visszaélés: szexuális kapcsolat bármely formája életveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás • elhanyagolás: a gondozó felnőtt állandó vagy tartós távolléte, gyakori megbetegedések, fertőzések a rossz higiénés viszonyok miatt • fizikai bántalmazás: állandó, makacs sebek és sérülések • érzelmi bántalmazás: állandó elutasítás, étel-ital gyakori megvonása, terrorizálás, • szexuális visszaélés jelei: vérfertőzés, kiskorú terhessége. erőszak

  10. Hátrányos helyzet vs. veszélyeztetettség • A veszélyeztetettek nem mindig hátrányos helyzetűek, és a hátrányos helyzetűek sem biztos, hogy veszélyeztetettek, de a hátrányos helyzet tartós fennállása veszélyeztetettséget okozhat. • A hátrányos helyzet megállapítása a társadalmi státus vizsgálatával, a veszélyeztetettségé a gyermek fejlődésének vizsgálatával történik. Az első esetben azt kérdezzük, hogy ilyen körülmények között szocializálódik, a másodikban: hogyan szocializálódik

  11. A szakmai együttműködés alapjai • A gyermek segítséget megkapjon a családjában történő nevelkedéséhez, • időben emeljék ki a családjából, • egyéni szükségleteinek megfelelő gondozási helyre kerüljön, • ne szakadjon el családjától, családi kapcsolataitól, • megfelelő ideig legyen a megfelelő gondozási helyen, • visszafogadása és visszatérése előkészítése, • indokolt örökbefogadása előkészítése, • a családba történő visszailleszkedés segítése.

  12. Védelembe vett gyermekek száma • 2009 évben 21 938, ebből: • Környezeti okok miatt 5046 fő • szülői magatartás miatt 9694 fő • Gyermeki magatartás miatt 4824 fő • gyermek által elkövetett(bűn)cselekmény miatt 1207 fő • bántalmazás miatt 452. A védelembe vételnél 14.335 esetben a gyermekjóléti szolgálat jelzésére indult el az eljárás.

  13. Hátrányos helyzet Szegénység

  14. Helyzetkép Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki: • - tartósan munkanélküliek és részidőben foglalkoztatottak (a munkanélküliek 48%-a szegény); • - a 6–700 ezer cigány ember nagy többsége nyomorog; • - a gyermekes családok 41%-a, nagycsaládosok 60%-a, az egyszülős csonka családok 45%-a szegény; • - a nyugdíjasok 50%-a számít szegénynek; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el; • - gyakran nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, a fogyatékossággal élők; • teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok. KSH: lakosság 30%-a, mintegy 3 millió ember él a létminimumon (73 ezer forint/fő/hónap) és az alatt.

  15. A munkanélküliség és szegénység tekintetében hatalmasok a regionális különbségek: a legelszegényedettebb régiók Kelet- és Északkelet-Magyarországon, valamint a dél-dunántúli térségben találhatók. E térségekben koncentrálódik a cigány népesség többsége (DE a szegények többsége nem cigány). • Összefüggés a gazdasági-társadalmi környezet és a gyermekvédelmi feladatok között: • Az intézménybe bekerülő18 év alatti gyerekek 37%-a az ország 2 gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű régiójában lakik: az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban (itt a gyermekotthoni férőhelyek kihasználtsága a legmagasabb, az előbbiben 90%az utóbbiban 96%.

  16. Gyermekszegénység • A magyar gyermekek 20%-a él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt. • A magyar standardok szerint a szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érint. • Újra megjelent az alultápláltság, ma több tízezer gyerek éhezik Magyarországon. • Még 2008. novemberében mintegy 450 ezer gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ez a szám napjainkban meghaladja az 515 ezret.

  17. Magyarországon az átlagosnál magasabb szegénységi ráta (az átlagos 8%-hoz képest 18%, a 3 és 14 éves korcsoportban16%) • A gyerekek jelentős százaléka él olyan háztartásban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a segélyezési küszöböt. • A gyermekek relatív szegénységi rátái meghaladják a népesség más korcsoportjainak szegénységi rátáit. • A szegénység kockázata a kisgyerekek, a többgyermekes családban, illetve az egyszülős családban élő gyermekek esetében a legmagasabb. • A gyermekszegénység többdimenziós jelenség; dimenzióinak halmozódása hatványozottan veszélyezteti a gyermekek pszichoszociális fejlődését.

  18. Gyermekek védelme? • Gyermekvédelmi törvény értelmében anyagi ok miatt nem lehet gyermeket kiemelni a családból, a gyakorlat azonban ezzel ellentétes:

  19. Kisebbségi etnikai helyzet – Roma kérdés

  20. Romák magyarországi helyzete • Becslések szerint kb. 750.000 roma él, a roma népesség a teljes lakosság körülbelül 7%-át teszi ki. A roma gyermekek arányát a teljes magyar gyermekpopulációban 13%-ra becsülik • Települések szerint legtöbben élnek: • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (45 525 fő) • Szabolcs-Szatmár-Bereg (25 612) • Heves(12 095) • Baranya megyében is.

  21. A roma gyermekek alacsonyabb szinten hagyják abba az iskolát, mint nem-roma társaik (sokan szegregált „cigányiskolába” járnak, illetve sokakat úgy különítenek el, hogy SNI diákoknak fenntartott iskolákba irányítják őket. • A teljes magyarországi cigányság 60,8%-a fejezte be az általános iskolát, 12,9%-a végezte el a középiskolát és mindössze 0,5% végzett el valamilyen felsőfokú iskolát.

  22. Előítéletesség • 2005 decemberében végzett reprezentatív felmérés szerint a megkérdezettek • 62%-a egyetértett azzal, hogy „a bűnözési hajlam a cigányok vérében van” • 80%-a szerint „a romák gondjai megoldódnának, ha végre elkezdenének dolgozni”. • mindössze 10%-a értett egyet azzal, hogy „a romáknak több támogatást kell adni, mint a nem romáknak”. • Igen alacsony volt a„nem tudom” válaszok aránya, ami azt jelzi, hogy a lakosság döntő többségének határozott véleménye van ezekről a kérdésekről.

  23. Roma gyerekek a gyermekvédelmi rendszerben • A roma származású gyermekeknek a gyermekvédelmi rendszeren belüli helyzetével kapcsolatban 3 problématerület határolható el: 1. A roma származású gyermekek nagyarányú felülreprezentáltsága a gyermekotthonokban 2. Az etnikai identitással kapcsolatos kérdések befolyása a roma származású gyermekek örökbefogadására (előre jelezhető, ha nem kívánnak roma gyereket felnevelni) 3. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő roma gyermekek aránytalanul magas számú értelmi fogyatékossá nyilvánítása. (versenyképes tudásszerzés lehetőségének minimalizálása)

  24. Gyakran anyagi okok miatt emelnek ki családjukból gyermekeket, melynek következtében roma gyermekek generációinak széles szegmense nő fel vér szerinti családjának gondoskodásától és védelmétől távol, gyakran intézményi környezetben (Alacsony hazagondozási arány) • A felülreprezentáltságához hozzájáruló egyik tényező a nevelőszülői gondozásba helyezésük viszonylag alacsony aránya. • A roma származású gyermekek nem-roma társaiknál gyakrabban kerülnek vissza nevelőszülőktől az intézményi ellátásba.

  25. A veszélyeztetetté nyilvánítás okai és a családból való kiemelés • iskolakerülés, • egészségi állapot és higiéniás körülmények, • lakáskörülmények, és • bűncselekmény elkövetése.

  26. Veszélyeztetettség Elhanyagolás, bántalmazás

  27. Helyzetkép Statisztikai adatok alapján Magyarországon • hozzátartozója erőszakos magatartása következtében átlagosan minden 3. napon meghal valaki, • házastársa, élettársa – volt házastársa, élettársa – erőszakos magatartása következtében átlagosan minden héten meghal legalább egy nő, • a családon belüli erőszak gyermekáldozatainak száma havonta 1. Veszélyeztetett gyermekek száma (2010): 197350 fő (gyermekek 11%-a) • ebből: anyagi 95644 fő • Bántalmazás (testi 2840, szexuális 529, érzelmi 6079) • Elhanyagolás (testi 14092, érzelmi 11313 fő) • Érintett családok száma: 90874

  28. Elhanyagolás • Passzív (mulasztásos elhanyagolás): minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. • Aktív (cselekvő) bántalmazás, visszaélés: a gyermeknek tényleges, vagy potenciális sérülés okozása. Érzelmi elhanyagolás • az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, • a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása • a gyermek jelenlétében történ erőszakos, durva, támadó magatartást más családtaggal, többnyire az anyával szemben.

  29. Fizikai elhanyagolás • Az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya • a felügyelet hiánya, • a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. (pl. az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának elhanyagolása, vagy indokolatlan késleltetése.) Oktatási-nevelési elhanyagolás • Az iskolalátogatási kötelezettség elhanyagolása, vagy a rendelkezésre álló és javasolt speciális képzési, fejlesztési szolgálatok igénybevételének elmulasztása.

  30. Az elhanyagolt gyermek: • piszkos, viselkedése apatikus, • a rosszul tápláltság jeleit mutatja, • egészségtelen helyen lakik, • retardált (visszamaradott, lassított) fejlődés, kezeletlen orvosi problémái vannak, • gondolkodási képességei nem felelnek meg az életkori szintjének.

  31. Gyermekbántalmazás (abúzus) • Valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt – noha tud róla, vagy szemtanúja – nem akadályozza meg, illetve nem jelenti. Családon belüli erőszak: • ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti, vagy károsítja, önrendelkezésében, vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el, vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést. • Társadalom rétegeiben egyformán jelen van • Magánszféra keretein belül (4 fal között) – nem avatkoznak bele szívesen

  32. A családon kívüli abúzus történhet intézményben, szakember, nevelő, gondozó által, de maga az ellátórendszer is lehet bántalmazó, elhanyagoló. Érzelmi bántalmazás: • egy gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés, amely a gyermek érzelmi fejlődésére súlyosan és tartósan káros hatást gyakorol (alacsony önértékeléshez, és kötődési nehézségek) • Állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek kihasználása

  33. Fizikai bántalmazás jelenthet ütést, rúgást, lekötözést, bezárást, rángatást, rázást, el- vagy ledobást, gondatlan leejtést, mérgezést, megégetést, vagy leforrázást, vízbe fojtást, fojtogatást, és a gyermeknek más módon történ fizikai sérülés okozását. Szexuális bántalmazás: a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyermek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom jog- és szokásrendje.

  34. Felismerést segítő jelek • Külső jelek, jellegzetes sérülések • Testi-szellemi fejlődés elmaradása • Gyermek viselkedésének inadekvát módja (félénk, visszahúzódó v. éppen agresszív) • A gyanújelek jelentős részét a védőnő, családorvos, gyermekorvos, a bölcsődei gondozónő, óvodapedagógus, iskolai pedagógus észleli, melyről jelzést ad a gyermekjóléti szolgálat felé.

  35. A fizikai bántalmazást elszenvedő gyermek viselkedését nagyfokú szorongás jellemzi, és éber figyelemmel kíséri a körülötte zajló dolgokat. Visszahúzódó, óvatos,önértékelése alacsony és súlyos tanulási nehézségekkel küzd. • A szexuális bántalmazás tünetei nem egyértelműek, nehezen felismerhetők. Előforduló tünetek az alvászavar, étkezési zavarok, szorongás, visszahúzódó viselkedés, szokatlan, váratlan agresszió, orvosilag nem indokolható fájdalmak, betegségek, iskolai teljesítmény visszaesése, motiválatlanság, kortársakhoz való viszony hirtelen megváltozása, szexualizált, kihívó viselkedés.

  36. Rizikófaktorok Családi körülmények • szociális depriváció, szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség, • erőszak a családtörténetben, a szülő bántalmazott vagy elhanyagolt gyermek volt, • egyedülálló, különélő szülő, • mostohaszülő vagy bizonytalan kapcsolódású élettárs, partner, • szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb, • az anya rövidebb-hosszabb időre külön él a gyermektől, • zavarok a családi kapcsolatrendszerben.

  37. A szülő személyiségével összefüggő problémák: • – a szülő közömbös, vagy éppen túl aggódó, intoleráns a gyermekkel • – mentális betegség, alkohol-vagy drogfüggőség, deviáns magatartás A gyermekkel kapcsolatos tényezők: • koraszülött, kis súlyú gyermek, • két gyermek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el, • testi vagy értelmi fogyatékkal él, illetve krónikus beteg gyermek, • nehezen kezelhető gyermek.

  38. Ranschburg Jenő:az a gyermek, aki családjában a szülői agresszivitás rendszeres áldozata, illetve ismétlődően szemtanúja a szülei közötti erőszakos viselkedésnek, felnővén maga is agresszorrá válik a családban, amelyben él.

  39. Tények • Nincs különbség fiúk és lányok között • Leggyakrabban 2 évesnél fiatalabbak esnek fizikai erőszak áldozatául, de 1 éves kor után már ritka az erőszakból származó haláleset • A fogyatékkal élő gyermekek fokozottabban vannak kitéve az abúzus veszélyének, és a halmozott fogyatékosság további rizikót jelent. • A fiatalabb szülők gyakrabban bántalmazzák gyermeküket. • A családtagok közül legtöbb esetben a biológiai apák bántalmazták a gyermekeket(41.3%), őket követően sorrendben az anyák (38.9%), a mostohaapák (11.1%), majd az egyéb rokonok (4.9%), a mostohaanyák (3.4%), végül pedig a nevelőszülők (0.4 %)

  40. Köszönöm a figyelmet!

More Related