1 / 36

Várkuti Anna

A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN - Avagy egy mérés tanulságai- ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely Budapest 2009. december 14. Várkuti Anna. Tartalom. • 1. Bevezetés

Télécharger la présentation

Várkuti Anna

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A FELSZÍNI ÉS A KOGNITÍV NYELVHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE A KÉTNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN- Avagy egy mérés tanulságai-ELTE Karközi Tannyelvpedagógiai Műhely Budapest 2009. december 14. Várkuti Anna

  2. Tartalom • • 1. Bevezetés • • 2. Bilingvis kompetenciák, kognitív elméletek az • oktatásban • • 3. Felszíni és kognitív nyelvi mérés • 4. Tanulságok

  3. 1. Bevezetés • A két tanítási nyelvű középiskolai oktatásban kettős a pedagógia cél : • magas szintű idegennyelvtudás (balansz kétnyelvűség?) • versenyképes tudás a célnyelven tanított tárgyakból • Több vizsgálat, tanulmány igazolja a hatékonyságot, de nagyon keveset tudunk a célnyelven tanulás nyelvi hátteréről és kognitív hatásairól! → bilingvis kompetenciák a kétnyelvű oktatásban

  4. 2. Bilingvis kompetenciák, kognitív elméletek Mi a bilingvis kompetencia? BILINGVIS KOMPETENCIA = két nyelvben való felkészültség • A két tanítási nyelvű oktatás során a tanulók mindkét tannyelv nyelvi rendszerét elsajátítják valamilyen szinten • Bár a cél a balansz kétnyelvűség A hazai két tanítási nyelvű oktatás fő jellemzője: • magyar anyanyelvi dominancia • a dominancia kontextusfüggő

  5. A bilingvis kompetencia összetevői - a nyelv kettős funkciója alapján - • lingvisztikai kompetencia (szókincs, nyelvtani szabályrendszer) • kommunikatív kompetencia (szaknyelvi is) • kognitív kompetencia A bilingvis kompetencia dimenziói – a nyelv kettős funkciója alapján- • Felszíni/kommunikatív nyelvi kompetencia - BICS* • Kognitív nyelvi kompetencia - CALP * * • *Basic Intercommunicative Skills • **Cognitive Academic Language Proficiency

  6. A Cummins-féle küszöbhipotézis: → A kétnyelvűség hatása az oktatásban a két nyelvben való felkészültség (és a kétnyelvűségi helyzet függvénye). A bilingvis kompetenciákhoz kapcsolódó elméletek az oktatásban (Forrás: Göncz 1995, 80.)

  7. HOZZÁADÓ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN → pozitív hatás A bilingvis kompetencia alacsony szintjének túllépése kiiktatja a negatív hatásokat, magas küszöbének az elérése serkenti a kognitív fejlődést A két nyelv elsajátítása során a kognitív adottságok jobban kiteljesedhetnek, mint egynyelvű helyzetben A két nyelvben való felkészültség eltérő hatásai FELCSERÉLŐ KÉTNYELVŰSÉGI HELYZETBEN → negatív hatás • ha az iskolai oktatásban a második nyelv úgy válik tannyelvé, hogy az anyanyelvét sem sajátította el megfelelően a tanuló, a kognitív képességek nem alakulnak ki egyik nyelvben sem → szemilingvizmus A két tanítási nyelvű oktatás hozzáadó kétnyelvűségi helyzetet jelent → elvárható a célnyelven való tanulás pozitív hatása a kognitív fejlődésre

  8. A küszöbhipotézis kritikája• nem állapítja meg mi az alsó és a felső nyelvi küszöb• kockázatos mesterséges szinteket kijelölni, amikor a nyelvtudás folyamatosan változik A két-küszöb hipotézis „három szintes ház” analógiája (Forrás: Baker 2002, 168.)

  9. A fejlődési kölcsönhatás hipotézise → Egy második nyelvben elért kompetencia nagymértékben az anyanyelvi kompetencia függvénye • "Ha az első nyelvben a kompetencia alacsony, …és beiktatják a második nyelv intenzív tanulását, ez károsítja az első nyelv további megfelelő fejlődését, ami viszont a másodnyelv fejlődését is korlátozza. Ugyanakkor, ha az első nyelvi kompetencia szintje magas … a másodnyelv intenzív tanulása a leghatékonyabb módja annak, hogy funkcionális kétnyelvűség alakuljon ki, és a nyelvi fejlődést ne érje károsodás." (Göncz 2004, 39.). • A két tanítási nyelvű középiskolákban kedvező a nyelvi háttér a célnyelvi kompetencia magas szintű elérésére, mert 14-15 éves korig a tanulók magyar anyanyelvi kompetenciája magas szintet ér el.

  10. FELSZÍNI NYELVI KOMPETENCIA (BICS) sikeres kommunikációt biztosít a hétköznapi életben, amikor a konkrét helyzet kontextusa is segítheti a megértést Mutatói: kiejtés folyékony beszéd alapvető (konkrét, kevésbé absztrakt) szókincs alapvető nyelvtani ismeretek KOGNITÍV NYELVI KOMPETENCIA (CALP) a nyelvhasználó dekontextualizált, csak verbális elemeket használó helyzetben is képes bonyolult értelmi műveleteket végezni nyelvi eszközökkel Mutatói: bővebb szókincs (elvont, általános fogalmak, szinonimák, analógiák stb.) bonyolult nyelvtani megoldások ismerete és használata

  11. A felszíni nyelvi kompetencia • iskoláskorig kialakul L1-ben, • viszonylag gyorsan (2-3 év alatt) kialakulhat L 2-ben is • A kognitív nyelvi kompetencia • lassabban fejlődik (kb. 12 éves korra), szorosan korrelál a gondolkodással és az intelligenciával • kialakulása L2-ben is lassú (6-7 év), miközben a felszíni nyelvi kompetencia már kitűnően funkcionál →Verbálisan telített iskolai helyzetben a sikerhez nem elegendő a felszíni kompetencia szint. Ha a tanulók L2 tudása alacsony kognitív kompetencia szintű, alulmaradnak hasonló korú, de anyanyelvükön tanuló társaikhoz képest.

  12. L1 felszíni jellemzői (SUP) L2 felszíni jellemzői (SUP) L1 és L2 kognitív jellemzői (CUP) A „ kétcsúcsú jéghegy " modell - a két nyelv viszonyának és mentális folyamataiknak korai ábrázolása - (Forrás: Skutnabb:Kangas 1984, 115.) • A felszínenkét csúcs a két egymástól elkülönülő nyelvi rendszer (SUP) • A felszín alatt a közös alapkészség (CUP), egy központi operációs rendszer, ahol a kognitív folyamatok mindkét nyelvben lezajlanak

  13. A „léggömb" modell - a nyelvek független felszíni kompetenciáinak és a közös alapkészség ábrázolása - • A másodnyelvi kognitív kompetencia magasabb szintje az első nyelvben elért függvénye, mert azzal közös verbális gondolkodási képességen alapszik. • →a kéttannyelvű oktatás sikeressége szempontjából fontos, hogy csak akkor tanuljanak szaktantárgyakat célnyelven a tanulók, ha már magas szintű anyanyelvi, általános verbális kognitív képességeik vannak! (Forrás: Skutnabb-Kangas 1984, 115)

  14. nyelvi készségek kognitív folyamatok Kommunikatív kompetencia tudás megértés alkalmazás kiejtés szókincs nyelvtan Felszín analízis szintézis értékelés szemantikai jelentés funkcionális jelentés Kognitív kompetencia A „ modernizált jéghegy " modell- a felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák kognitív folyamatait, a nyelvi készségeket és azok viszonyát szemlélteti- (Forrás: Baker 2002, 170.) • A kognitív folyamatok lefelé haladva egyre elvontabb és komplexebb mentális tevékenységeket takarnak • A nyelvi képességek is lefelé haladva válnak bonyolultabbá

  15. Bilingvis nyelvhasználati jellemzők két dimenzió mentén

  16. 3. Felszíni és kognitív nyelvi kompetencia mérés 3.1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek • Jelentkeznek-e a kognitív elméletek alapján elvárható pozitív hatások a hazai két tanítási nyelvű oktatás során? • Szignifikánsan lesz-e jobb a kétnyelvű tanulók célnyelvi kompetenciája? • Ha igen, akkor milyen téren? A felszíni nyelvi kompetenciájuk lesz jobb? Milyen nyelvhasználati mutatókban? • Fejlettebb lesz-e a kognitív nyelvi kompetenciájuk? Ha igen, milyen nyelvi területeken és mutatókban? Problémafelvetés

  17. 3.1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek Célok • Megtudni, hogy: 1. A magyar-angol két tanítási nyelvű középiskolai oktatás körülményei hogyan befolyásolják a tanulók célnyelvű felszíni (BICS) és kognitív nyelvi kompetenciájának (CALP) a fejlődését az angolt idegen nyelvként, de intenzíven tanuló magyar középiskolásokhoz viszonyítva. 2. Ha a két tanítási nyelvű középiskolások angol felszíni és a kognitív nyelvi kompetenciái magasabb szintűek, a nyelvtudás mely területei azok, amelyekre ez elsősorban igaz. 3. Milyen kapcsolatban van a bilingvis kompetencia két szintje egymással, és a nyelvi teljesítményt meghatározó egyéb tényezőkkel.

  18. 3.1. Problémafelvetés, célok, hipotézisek Hipotézisek 1. A magyar-angol tannyelvű tanulók angol célnyelvi felszíni és kognitív nyelvi kompetenciái lényegesen fejlettebbek, mint az angolt idegen nyelvként tanuló középiskolásoké. 2. A felszíni és kognitív nyelvi kompetenciák pozitívan korrelálnak egymással és bizonyos háttértényezőkkel, mint: • a tanulók életkora, → a felsőbb évfolyamosok bilingvis kompetenciái fejlettebbek, mint az alsóbb évfolyamosoké, és → a felsőbb évfolyamok felé haladva a kognitív nyelvi kompetencia erőteljesebben fejlődik, mint a felszíni • a szülők iskolai végzettsége, • a tanulók tanuláshoz való viszonya, • a tanulók általános tanulási képessége, • a tanulók iskolában mért angol nyelvtudásszintje, • és a tanulók angol nyelvhez való viszonya

  19. 3. 2. Anyag és módszer A vizsgálat eszközei • Angol nyelvű írásbeli feladatlap: • Test I - On English Language Communicative Competence/BICS • Test II - On English Language Cognitive Competence /CALP • Tanulói kérdőív (személyes adatok, nyelvi háttér, egyéb háttérváltozók) Mit mér? - konkrét, általános szókincs - alapvető nyelvi szabályok (szöveg-koherencia is) - kommunikatív szabályok működését Hogyan mér? - kontextusba ágyazva - integráló teszttechnikák (szövegértés, szövegalkotás) Mit mér? - elvontabb, speciálisabb, árnyaltabb szókincs - bonyolultabb nyelvi fordulatok - metanyelvi tudás Hogyan mér? - dekontextualizált feladatok - diszkrét pontos teszttechnikák

  20. 3. 2. Anyag és módszer A vizsgálat résztvevői Alapsokaság: angol nyelvet magas szinten (>mint 5 óra/hét) tanuló középiskolások (1-4. évf.) ahol cél → funkcionális nyelvtudás Rétegezett mintavétel • angol nyelvet és angolul tanuló (két tanítási nyelvű) populáció véletlenszerű mintavétel → kísérleti minta/csoport • angol nyelvet intenzíven tanuló populáció véletlenszerű mintavétel → kontroll minta/csoport A minták egyenértékűvé tétele a releváns tényezőkben (évfolyamokba sorolás, szociális háttér, tanuláshoz való viszony, ált. tanulási képesség, iskolai angol jegy, angolhoz való viszonyulás) → a két minta tulajdonságai között nincs szignifikáns* különbség → a teszteredmények közti eltérés oka az iskolatípusok hatékonysága *ANOVA teszt (intervallum skálán mérhető adatok) Pearson λ2 próba (nominális adatok)

  21. 3. 2. Anyag és módszer A vizsgálat résztvevői *- 1447 tanuló - • kísérleti minta: 816 tanuló (8 magyar-angol tannyelvű középiskolából) • kontroll minta: 631 tanuló (9 középiskolából) A két kiegyenlített minta tanulóinak évfolyamonkénti eloszlása *kiegyenlítés előtt: 1595 (941 kísérleti, 654 kontroll)

  22. 3. 2. Anyag és módszer A vizsgálati módszer Adatgyűjtés: 2006. december -2007. március között, írásban, 45 perc A kísérleti és kontroll csoportok kiegyenlítése a releváns tényezőkben Az adatok leíró és matematikai statisztikai feldolgozása (SPSS*) • A kiegyenlített kísérleti és kontroll minták teszteredményeinek összehasonlító vizsgálata • a BICS tesztre, és a CALP tesztre • feladatonként (milyen nyelvhasználati mutatókban van nagyobb eltérés?) • évfolyamonként (a tanulmányok előrehaladásával járó nyelvi fejlődés) • A teszteredmények nyelvi kompetenciákat befolyásoló háttértényezőkkel való statisztikai korrelációvizsgálata * Statistical Package for the Social Sciences 13.0 szoftvercsomag

  23. 3. 3. Eredmények, értelmezésük BICS és CALP teszteredmények a két mintában • A kísérleti csoport tanulóinak szignifikánsan jobb (24%-kal) az angol felszíni nyelvi kompetenciája, de egységesebb is. • A kísérleti minta, bár heterogénebb, átlagban (23%-kal) szignifikánsan jobb kognitív nyelvi kompetenciájú, mint a kontroll minta, amelyik egységesen gyengébb.  kétmintás t-próba:95% fölötti valószínűségi szinten, df = 1134,506 mellett t = 24,545, p=0,000  kétmintás t-próba:95% fölötti valószínűségi szinten, df = 1134,506 mellett t = 24,545, p=0,000, vagyis p<0,05

  24. A BICS teszt feladatonkénti eredményei a két mintában • A kísérleti csoport tanulói valamennyi mért felszíni nyelvhasználati mutatóban szignifikánsan eredményesebbek (20-32%-kal), mint a kontroll tanulók. • Gazdagabb a hétköznapi szituációban mozgósítható szókincsük (szövegösszefüggést biztosító nyelvi elemek is!), amit helyesebben használnak → jobb a szövegértésük és a szövegalkotási képességük • Kiemelkedő a szövegkoherencia felismerő képességük (4. f. 30%-kal jobbak) • Könnyedén aktivizálják a szükséges kifejezéseket tartalmilag, nyelvtanilag és szöveg koherencia szempontjából is helyes szövegek alkotására, mint levélírás (1. f.), történet mesélés (2. f.), szójelentés magyarázás (3. f. - 32%-kal jobbak!) vagy párbeszéd (5. f.), amelyben a kommunikatív kompetenciájuk is fejlettebb

  25. A BICS teszt feladatonkénti eredményei a két mintában • Az 5. feladat (párbeszéd a zöldségesnél) - mondandójuk nagyobb összhangban van a beszélőpartner közlésével

  26. A CALP teszt feladatonkénti eredményei a két mintában • A kísérleti minta tanulói valamennyi mért kognitív nyelvhasználati mutatóban szignifikánsan jobbak (21-30%-kal), mint a kontroll tanulók. • Legjelentősebb nyelvi előnyük a lexikális tudásban van • jobban ismerik az árnyaltabb, ritkán használt kifejezéseket (2. f.) és az angol nyelvre jellemző, speciális kifejezéseket, nyelvi fordulatokat (6. f.) • a produktív feladatokban, dekontextualizált nyelvhasználati helyzetben, sikeresebben aktivizálják az ellentétes jelentésű szavakat (3. f.), és az absztrakt fogalmakat (4. f.) • Több a nyelvről való tudásuk (metanyelvi tudatosság) (2., 3., 4., 7. f.) • Jártasabbak a komplexebb nyelvtani szabályok ismerete és használata terén is (5., 7. f.)

  27. A BICS és CALP tesztek évfolyamonkénti eredményei • A kísérleti minta minden évfolyamán szignifikánsan jobb a felszíni (22-26%-kal) és a kognitív nyelvi kompetencia (17-32%-kal) is, mint a kontroll évfolyamokon. • Az első évfolyamosok is jobbak → a két tanítási nyelvű iskolák tanulói előnnyel indulnak (de ezt növelik az évek során). • A felsőbb évfolyamok eredményei jobbak mindkét mintában → nyelvi fejlődés Az évfolyamok eredményei a BICS teszten Az évfolyamok eredménye a CALP teszten

  28. A BICS teszt évfolyamonkénti eredményei • A felszíni nyelvi kompetencia átlagban (kísérleti 15%-kal, kontroll 13%-kal) jobb lesz utolsó évre, de: • a kísérleti minta egységesen jobb a felsőbb évfolyamokon • → erőteljes, egyenletes (6,7%, 6,3%, 2,5%) nyelvi fejlődés (felzárkózás) • a kontroll minta nagyon heterogén marad: →egyenlőtlen nyelvi fejlődés (5,8%, 8,7%, -1,5%), a felsőbb évfolyamokon két csoport körvonalazódik (leszakadás, bár magas a nyelvi óraszám).

  29. A CALP teszt évfolyamonkénti eredményei • A kognitív nyelvi kompetencia magasabb szintű lesz utolsó évre (a kísérleti mintában 29%-kal, kontrollban 13,%-kal), de: • a kontroll minta fejlődése lassúbb (4%, 7,7%, 1,8%). • a kísérleti minta fejlődése lendületesebb (10%, 7%, 12%) • A kísérleti minta utolsó évfolyamának látványos eredménynövekedése (32%-kal jobb, mint a párhuzamos kontroll) → utolsó évre kiteljesedik a kognitív nyelvhasználati képesség! • A kontroll minta utolsó évfolyamosai között is vannak nagyon eredményes tanulók, de sok a nagy nyelvi hiányosságú.

  30. A CALP teszt évfolyamonkénti és feladatonkénti eredményei • A kísérleti minta szókincse évről évre látványosan jobb(35%-kal), a kontroll mintáé alig változik. • A kísérleti 4. évfolyam 40%-kal jobb, mint a kontroll 4. évfolyam → Nagyobb nyelvhasználati tapasztalatuknak köszönhető! A II/6. feladatban szerzett pontok évfolyamonkénti eloszlása

  31. A bilingvis kompetencia teszteken elért eredmények évfolyamonként • A felszíni kompetencia szintje mindkét mintában magasabb, ami bizonyítja, hogy valóban könnyebben, rövidebb idő alatt kialakul. • A kognitív nyelvi kompetencia szintje lemarad mögötte. • Összesítve a kísérleti minta nyelvi fejlődése 22%, (15% a felszíni, 29% a kognitív), míg a kontrollé 13%-os (a felszíni és kognitív is). • Rendszeres nyelvhasználattal (tannyelvként) éppen a lassabban kialakuló kognitív nyelvi kompetencia fejlődése lesz lendületes. Csak nyelvtanulással (még ha intenzív is) a fejlődése átlagos (olyan, mint a felszíni nyelvi kompetenciáé).

  32. A bilingvis kompetencia teszteken elért eredmények kapcsolata egymással • A bilingvis kompetencia két szintje szoros pozitív korrelációban van egymással: akiknek jobb a felszíni nyelvi kompetenciájuk, azoknak a kognitív is magasabb szintű.  A Pearson korrelációs együttható a kísérleti mintában=0,593, a kontroll. mintában= 0,632 és p=0,000

  33. 4. Tanulságok • A hazai két tanítási nyelvű oktatásban a kognitív elméletek alapján feltételezett pozitív nyelvi hatások egyértelműen, számszerűsítve kimutathatóak. • Tannyelvként, vagyis az ismeretszerzés eszközeként is használva a nyelvet erőteljesebben fejleszti a bilingvis kompetenciákat (a felszíni és a kognitív nyelvhasználat minden mért területen), mint „csak” a nyelvtanulás. • A legkedvezőbb hatása a kognitív nyelvi kompetenciára van: ez mindvégig jobban fejlődik, mint a felszíni kompetencia. • Az utolsó évfolyamon kiugróan nagy az eltérés: a kognitív nyelvhasználati területen mutatott nyelvi fejlődés mintegy hatszor hatékonyabb (a felszíni kompetencia 2%-kal, a kognitív 12%-kal jobb, mint az előző évfolyamé).

  34. 4. Tanulságok • A kognitív nyelvhasználat erőteljesebb fejlődésének köszönhetően csökken a két kompetencia közti különbség (elsőben 24%, negyedikben 10%), tehát a kognitív kompetencia felzárkózik a felszíni nyelvhasználathoz, miközben mindkét területen javul a kompetencia. Ilyen felzárkózás nem tapasztalható a kontroll mintában. → A célnyelv szabályrendszerének autentikus kommunikatív és kognitív céllal történő alkalmazása eredményezi. • Ha a kognitív nyelvi fejlődés mértékét a nyelvtanulás hatékonysági fokmérőjének tekintjük, akkor kijelenthetjük, hogy a két tanítási nyelvű oktatás számszerűsítve több mint kétszer (2,23-szor) hatékonyabb a kontroll csoportbeli nyelvoktatásnál. →A leghatékonyabb út a funkcionális kétnyelvűséghez.

  35. Egyéb tanulságok A tapasztalt kedvező nyelvi hatások alapján megfogalmazható, • hogy a két tannyelvű tanulók célnyelvi bilingvis kompetenciája átlagban eléri azt a kognitív szintet (magasabb küszöböt), hogy tannyelvként eredményesen működjön, • miközben a célnyelven tanulás további kihívást jelent kognitív szempontból ahhoz, hogy serkentse a folyamatos nyelvi fejlődést. • A célnyelven gondolkodás (szaktárgytanuláskor) kognitív funkciókat mozgósít és ennek pozitív következménye, hogy a bilingvis kompetencia szaktárgyi eleme mellett a kognitív elem serkentése erőteljesebb. Bizonyítottan fejlődik a nyelvi elem is, nemcsak szókincs, de nyelvi tudatosság (nyelvtani és kommunikatív szempontból) terén is.

  36. Egyéb tanulságok Beigazolódott, hogy: • a felszíni nyelvi kompetencia magasabb szintje hamarabb, már alsóbb évfolyamokon kialakul, amikor a kognitív nyelvi kompetencia még viszonylag alacsony szintű; annak a fejlődése a felsőbb évfolyamokon teljesedik ki. → hogy a nagyon absztrakt, elvontabb gondolkodást igénylő tantárgyak célnyelven történő oktatása a felsőbb évfolyamokon célszerű. Köszönöm a figyelmet!

More Related