Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra

1. Felkészülés a 2014. évi országgyűlési képviselő-választásra SZAVAZÁS BELFÖLDÖN Előadó: Dr. Molnár Krisztián a Fejér Megyei Területi Választási Iroda vezetője

2. A SZAVAZÁS A szavazásra vonatkozó (jog)szabályok: 1.) Magyarország Alaptörvénye (választójog – aktív, passzív –, választásból kizárt személyek) 2.) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (röv.: Vjt.) (a választás anyagi jogi szabályai) 3.) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (röv.: Ve.) 4.) az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény 5.) Miniszteri rendeletek (felsorolás a következő dián)

3. Miniszteri rendeletek • 32/1996. (XII. 22.) BM rendelet - a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről, • 17/2013. (VII. 17.) KIM rendelet a központi névjegyzék, valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről, • 28/2013. (XI.15.) KIM rendelet az országgyűlési képviselők és az Európai Parlament tagjainak választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról,

4. Miniszteri rendeletek - 38/2013. (XII. 30.) KIM rendelet az országgyűlési képviselők választása, valamint az Európai Parlament tagjainak választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről, valamint egyes választási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, • 3/2014. (I. 20) KIM rendelet a 2014. április 6. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról, • 69/2013. (XII. 29.) NGM rendelet az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásáról,

5. Miniszteri rendeletek 13/2014. (III. 10.) KIM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2014. május 25. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

6. Nem jogszabályi szabályozók 6.) Nemzeti Választási Bizottság iránymutatásai (egységesség biztosítása jogértelmezés során) 7.) A Nemzeti Választási Iroda Elnökének Intézkedései (normatív szabályozás) 8.) A Nemzeti Választási Iroda Elnökének közvetlen utasításai (a Ve-ben meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban) A VÜR-ben kerül feltöltésre, onnan érhetők el.

7. Előzmény:a szavazás előkészítése A szavazólapok elkészítése A szavazólapok elkészítéséről a Nemzeti Választási Iroda gondoskodik. A szavazásnapi iratok és kellékek átadása A szavazást megelőző napon a helyi választási iroda átadja: • a szavazóköri névjegyzéket, • a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét, • a szavazólapokat • és a szavazáshoz szükséges egyéb kellékeket a szavazatszámláló bizottság elnökének. (Ha az elnök nem tud bejönni a hivatalba, akkor a helyettesének.) Az iratok és kellékek őrzését a szavazás napjáig a helyi választási iroda biztosítja.

8. Előzmény:a szavazás előkészítése Minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell. A szavazóhelyiség berendezéséről a helyi választási iroda gondoskodik. A szavazóhelyiségben: • legalább 2 szavazófülkét kell kialakítani. • legalább 2 szavazóurnát kell elhelyezni, • legalább 1 mozgóurnát kell biztosítani. • tollat kell elhelyezni. Abban a szavazóhelyiségben, amelynek szavazóköri névjegyzékében olyan választópolgár szerepel, aki a 88. § c) pontja szerinti segítséget igényelte, Braille-írással ellátott szavazósablont kell biztosítani.

9. Előzmény:a szavazás előkészítése Speciális eset: A levélszavazatok leadására lehetőség van a választás napján, a szavazásra rendelkezésre álló időszakban. A szavazatok gyűjtésére egy átlátszó plexi urna szolgál, amelyet az OEVI állít fel és őriz. Az országis listát állító jelölő szervezetek jogosultak megfigyelőt küldeni az urna felügyeletére.

10. A szavazatszámláló bizottságok összetétele, határozatképessége A szavazatszámláló bizottság (továbbiakban: SZSZB) összetétele: 1.) (a települési önkormányzat képviselő-testülete által) választott tagok (3 fő), 2.) a jelölt, jelölő szervezet által megbízott tagok (2 fő/jelölő szervezet/SZSZB). Az egy szavazókörrel rendelkező településen nem kell szavazatszámláló bizottságot választani.

11. A szavazatszámláló bizottságok összetétele, határozatképessége Az SZSZB határozatképessége: Fő szabály:A választási bizottság határozatképes, ha az esküt vagy fogadalmat tett tagok több mint fele jelen van. Speciális szabály:A szavazatszámláló bizottság, valamint az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság hatáskörét gyakorló helyi választási bizottság határozatképes, ha legalább három tag jelen van.

12. A szavazatszámláló bizottság döntéshozatala, döntései A választási bizottság - tagjai megválasztását és eskü- vagy fogadalomtételét követően – alakuló ülést tart. A választási bizottság az alakuló ülésén a választott tagok közül megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az elnök és az elnökhelyettes személyére a bizottság tagjai tehetnek javaslatot. A választási bizottságot az elnök képviseli. Ha a választási bizottságnak nincs elnöke vagy az elnök a tevékenységében akadályozott, az elnök hatáskörét a helyettese gyakorolja.

13. A szavazatszámláló bizottság döntéshozatala, döntései A választási bizottság elnökének a rend fenntartására tett intézkedése mindenkire kötelező. A választási bizottság üléséről - a szavazatszámláló bizottság kivételével - jegyzőkönyv készül. Jegyzőkönyv készül a szavazókörben:a szavazás közben előfordult rendkívüli eseményekről és a szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedéseiről (formanyomtatvány)

14. A szavazatszámláló bizottság döntéshozatala, döntései A választási bizottság döntése • A választási bizottság az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. • A választási bizottság a tudomására jutott törvénysértés esetén - jegyzőkönyvbe foglalt döntéssel - kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását. • A választási bizottság döntéséhez a jelen lévő tagok több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges. • Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

15. A szavazatszámláló bizottság döntéshozatala, döntései Fő szabály: A szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni. A szavazatszámláló bizottság tevékenysége és döntése ellen - a szavazóköri eredményt megállapító döntés kivételével - kifogást lehet benyújtani. Kivétel: A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

16. A szavazásra vonatkozó anyagi jogi szabályok 1.) Az országgyűlési képviselők választásán a névjegyzékben szereplő választópolgárok gyakorolhatják választójogukat. (2. § (2) bekezdés) 2.) A Vjt. 7. pontja „A szavazás” nevet viseli (11 – 12. §) Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós. A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár • egy egyéni választókerületi jelöltre és • egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár a) egy egyéni választókerületi jelöltre és b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.

17. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A szavazás helye: 1.) Lakóhelyen történő szavazás: • fő szabály: szavazókörben • kivételesen: mozgóurnával A mozgóurna igénybe vételévek kapcsolatos főbb tudnivalók: (A részletes szabályokról az előadás végén esik szó.) • Kivételesen kérhető, mert a törvény csak a mozgásában gátolt választópolgár részére teszi lehetővé e szavazási módot, • A „gátoltság” kizárólag 3 okból következhet be: a.) egészségi állapot (pl. fekvőbeteg), b.) testi fogyatékossága, c.) fogva tartott (BV intézetben tartózkodik) • Előzetesen kell kérni (szavazást megelőző 2. napig a HVI-től, szavazás napján 15.00-ig a szavazatszámláló bizottságtól)

18. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok 2.) Lakóhelyétől eltérő településen történő szavazás (Átjelentkezés, vagy áttétel): • fő szabály: kijelölt szavazókörben • kivételesen: mozgóurnával • speciális eset: SZSZB tagja és a jegyzőkönyvvezető a szolgálatteljesítés helyszínén, ha a szavazókör a választókerületen belül esik! (Áttétel 1) • speciális eset: akadálymentesített szavazókör használata (Áttétel 2)

19. Az átjelentkezés szabályai Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik. Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkezésre irányuló kérelemnekaz általános adatokon (név, születési hely, idő, stb.) túltartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván. A helyi választási iroda a kérelem alapján a választópolgárt törli a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékéből, egyidejűleg felveszi a megjelölt település kijelölt szavazókörének névjegyzékébe, egy szavazókörös településen a szavazókör névjegyzékébe. Az átjelentkező választópolgár a szavazást megelőző 2. napon 16 óráig módosíthatja vagy visszavonhatja átjelentkezési kérelmét.

20. A kijelölt szavazókör Egy szavazókör kijelölése minden településen kötelező: 1.) A települési szintű lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazásának biztosítása céljából. 2.) Az átjelentkező választópolgárok szavazásának biztosítása céljából. A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságára és az ide beosztott jegyzőkönyvvezetőre vonatkozó speciális szabályok: 1.) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságát a helyi választási iroda vezetője a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha - az átjelentkező választópolgárokra tekintettel - a szavazókör névjegyzékében szereplő választópolgárok száma meghaladja a kilencszázat. 2.) (A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként működik.) A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága mellett közreműködő jegyzőkönyvvezetők számát a helyi választási iroda vezetője állapítja meg.

21. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A szavazás ideje A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. A szavazatszámláló bizottságnak biztosítani kell a szavazás minden törvényes előfeltételét 6.00-ig! A szavazás előkészítésnek szavazásnapi feladatait (választási anyagok szavazókörbe kiszállítása, szavazási iratok előkészítése, nyilak, plakátok kihelyezése stb.) 5.00 – 6.00 között kell az SZSZB-nek biztosítania. A 19.00 névleges befejezést jelent, mert a sorban álló választópolgárok még ezt követően is leadhatják szavazatukat. 19.00 óra után a sorhoz csatlakozni tilos!

22. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok Szavazás a szavazóhelyiségben 1.) A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani vagy - rendkívüli, a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény kivételével - felfüggeszteni. 2.) Ha a szavazatszámláló bizottság - az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottság - munkájában részt vevő tagok száma kevesebb mint 5, • a HVI vezetője a póttagok közül a bizottságot kiegészíti. (Ha ilyen módon nincs lehetőség a bizottság kiegészítésére, akkor arról a) • TVI vezetője gondoskodik más település szavazatszámláló bizottsági póttagjának megbízásával. 3.) Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság szavazóhelyiségben jelen lévő tagjainak a száma 3alá csökken, vagy a szavazás a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyeztető esemény miatt lehetetlenné válik, a szavazást a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai azonnal felfüggesztik, az urnát, továbbá az iratokat zárolják, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét a szavazás törvényes folytatásának biztosítása érdekében haladéktalanul értesítik.

23. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok 4.) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbencsaka hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. 5.) A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben. 6.) A választási iratok, egyéb kellékek elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig - a szavazatszámláló bizottság és • a választási iroda tagjai, valamint • a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben. 7.) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig • a szavazatszámláló bizottság, • a jegyzőkönyvvezető, • a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint • a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben. 8.) A választópolgár - valamint a segítője - a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

24. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok 9.) A szavazatszámláló bizottság az urnák állapotát, valamint azt, hogy azok üresek, az elsőként szavazó választópolgárral együtt - aki a szavazatszámláló bizottság tagja és a jegyzőkönyvvezető nem lehet - a szavazás megkezdése előtt megvizsgálja 10.) Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból - az urna szétszedése nélkül - ne lehessen szavazólapot eltávolítani. 11.) A szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjai és az elsőként szavazó választópolgára szavazóköri jegyzőkönyvön aláírásával tanúsítja, hogy az urnák lezárásukkor üresek, továbbá az urnák szabályszerű lezárását. (Ellenőrző lap nincs!!!) 12.) A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnába ellenőrző lapot helyez, amely tartalmazza az ellenőrző lap elhelyezésének időpontját, valamint a szavazatszámláló bizottság jelen levő tagjainak és az elsőként szavazó választópolgárnak az aláírását.

25. A szavazás menete A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. Ha a választópolgár nem szerepel a névjegyzéken ne vegyük fel automatikusan a visszautasítottak jegyzékébe, előbb nézzük meg a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékét! A választópolgár igazolja: • személyazonosságát (SZIG 2 féle lehet, jogosítvány, új típusú útlevél, okmányiroda által kiállított ideiglenes okmány) • valamint lakcímét (csak LIG lehet) vagyszemélyi azonosítóját. Az okmányoknak érvényesnek kell lennie, lejárt érvényességű okmány nem alkalmas személyes adatok igazolására!!! A szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.

26. A szavazás menete A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki • nem tudja személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját igazolni, b) nem szerepel a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben, c) már szavazott, d) megtagadja a szavazólap átvételének 179. § szerinti igazolását. (Nem írja alá a névjegyzéket.) A visszautasított választópolgárokról a jegyzőkönyvvezető külön jegyzéket vezet, a visszautasítást a szavazatszámláló bizottság nem foglalja határozatba.

27. Szavazólapok Milyen szavazólapok találhatók a szavazókörben? 1.) A választópolgár egyéni választókerületének megfelelő szavazólap.(1 db) Fontos!!! Az átjelentkezők szavazására kijelölt szavazókörben ez maximálisan 106 db különböző szavazólapot jelent! A levélben szavazók szavazólapjainak fogadására kijelölt szavazókörben külön erre a célra elkülönített urnában kell elhelyezni a levélben érkezett szavazatokat. (Ez az urna megjelenésében is el fog térni a szokásostól.) 2.) Pártlistás szavazólap. (1 db) 3.) Nemzetiségi listás szavazólap. (1 db) Fő szabály: A választópolgár pártlistára szavaz! Kivétel:Ha kérte, hogy a központi névjegyzéken szerepeltessék nemzetiségének megjelölését és kérte, hogy ezt a parlamenti választáson is vegyék figyelembe, akkor nemzetiségi listára szavaz (pártlista helyett)!

28. A szavazás menete Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot. A szavazatszámláló bizottság szükség esetén megmagyarázza a szavazás módját. Ha a választópolgár azt kéri! A magyarázat agitációt nem tartalmazhat!!!

29. A szavazás menete Ha egy, az egyéni szavazólapon szereplő jelölt vagy egy lista a szavazólapok elkészítése után, de a szavazás napját megelőzően kiesett, e tényről a szavazatszámláló bizottságköteles a szavazóhelyiségben elhelyezett hirdetményen, valamintszükség szerint szóban tájékoztatni a választópolgárokat. A kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon át kell húzni. A szavazólap átvételét a választópolgár a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Köteles aláírni, ha nem teszi: vissza kell utasítani! Az írásképtelen választópolgár helyett - e tény feltüntetésével - a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket.

30. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A szavazólap kitöltésére szavazófülke áll a választópolgár rendelkezésére. A szavazófülke igénybevételére a szavazatszámláló bizottság felhívja a választópolgárt, de arra nem kötelezheti. (A figyelemfelhívás kötelező, EBESZ megfigyelők jelenléte várható!) A szavazólap kitöltésének ideje alatt - a segítője kivételével - csak a szavazó választópolgár tartózkodhat a szavazófülkében. A választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.

31. Speciális szavazási szabályok Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, • általa választott segítő (nem kell, hogy választópolgár legyen, lehet kiskorú személy is) • ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét igénybe veheti. A látássérült választópolgár Braille-írással ellátott szavazósablont vehet igénybe a szavazás segítése céljából. Ha ezt előzetesen jelezte, vagy ha egyébként a szavazókörben rendelkezésre áll! (Más már igényelte.)

32. Speciális szavazási szabályok Eljárási szabályok: 1.) A szavazatszámláló bizottság • a választópolgár szavazólapját belehelyezi a szavazósablonba, és • így adja át a választópolgár részére. 2.) A szavazást követően a választópolgár • a szavazólapot kiveszi a szavazósablonból, - • borítékba helyezhetiés • az urnába dobja, • a szavazósablont visszaadja a szavazatszámláló bizottságnak.

33. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A választópolgár a szavazólapot borítékba helyezheti és az urnába dobja. Ha a választópolgár a szavazólap urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. A szavazatszámláló bizottság a rontott szavazólap helyett újat - választópolgáronként és szavazólapfajtánként - csak egyszer adhat ki. A 19 órakor sorban álló választópolgárok még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. Mindegy, hogy hol van a sor vége, az akár közterületen is lehet!

34. Szavazás mozgóurnával A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke • A mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be. (A törvény az igény benyújtásának módját nem szabályozza!) • A mozgóurna iránti kérelemnek a) a választás kitűzését követően, de legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához vagy b) a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig kell megérkeznie a szavazatszámláló bizottsághoz. • A mozgóurna iránti kérelemnek a választópolgár személyes adatain túl tartalmaznia kell a) a választópolgár szavazókör területén lévő tartózkodási helyét, ahova a mozgóurna kivitelét kéri, ha az a magyarországi lakcímétől eltér, valamint b) a mozgóurna-igénylés okát.

35. Szavazás mozgóurnával • A helyi választási iroda a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe. • A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát igénylő választópolgárt felveszi a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékébe, és törli a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékből. • A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzéke a választópolgárok szavazóköri névjegyzékben szereplő adatait tartalmazza, továbbá a 103. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adatot (mozgóurna kivitelének helyszíne). • A mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékéből törölni kell azt, akit a szavazóköri névjegyzékből törölnek.

36. Szavazás mozgóurnával A mozgóurnát a szavazatszámláló bizottság két tagja viszi ki - a szavazókör területén belül - a mozgóurnát igénylő választópolgárok jegyzékében szereplő választópolgárhoz. Kivétel: átjelentkezők szavazására kijelölt szavazókör mozgóurnája elhagyhatja a szavazókör területét! Az esetleges rontott szavazólapok kicserélése érdekében a mozgóurnás szavazáshoz a választópolgárok számánál legfeljebb 10-zel több szavazólapot visz ki a szavazatszámláló bizottság két tagja. A mozgóurnás szavazáshoz a szavazólapot előzetesen, a szavazóhelyiségben bélyegzőlenyomattal látja el a szavazatszámláló bizottság.

37. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A mozgóurnás szavazás során fel nem használt, előre lebélyegzett szavazólapokat a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségbe történő visszaérkezésükkor • felhasználásra alkalmatlanná teszik, és • külön csomagolják. A mozgóurnás szavazást úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai 19 óráig visszaérjeneka szavazóhelyiségbe a mozgóurnával. Szavazófülke helyett a szavazás titkosságát garantáló körülményeket kell a választópolgár számára biztosítani. Mozgóurna akkor mehet, ha az SZSZB jelenlévő tagjainak száma minimum 5 fő!

38. A szavazásra vonatkozó eljárásjogi szabályok A szavazás módja Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon szereplő jelöltre, listára lehet. Érvényesen szavazni: • a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe • tollal írt (használhat más tollat is, mint a „hivatalos toll”) • két,egymást metsző vonallal lehet. Akkor számít érvényesnek a szavazat, ha mind a 3 feltétel együttesen teljesül!!! A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapon érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak.

39. Mi segítheti az eredményes és zökkenőmentes lebonyolítást?Hogyan kerülhetjük el a felesleges jogorvoslati kérelmeket? 1.) A jogszabályok és a választás-igazgatási szervek szabályainak maradéktalan megtartása. 2.) A gyakorlat során kialakult szakmai szabályok érvényre juttatása. (pl. kulturált viselkedés mindenkivel, „hatósági viselkedés” helyett) 3.) A rutinból történő munkavégzés tilalma. 4.) Delegáltak közreműködése. 5.) Nyilvánosság (nemzetközi megfigyelők, média, korlát: a személyes adatok védelméhez fűződő jog). 6.) A lebonyolításban részt vevők, képzése, oktatása.

40. Köszönöm a figyelmet! Dr. Molnár Krisztián főjegyző TVI vezető