Gazdasági alapszabadságok

1. Gazdasági alapszabadságok SZOLGÁLTATÁSOK SZABADSÁGA TŐKE ÉS FIZETÉSI MŰVELETEK SZABADSÁGA Szalayné Sándor Erzsébet

2. Szolgáltatások szabadsága Szolgáltatás – letelepedés – elhatárolás • Közös elemek: gazdasági tevékenység, több tagállam érintettsége • Különbségek: • letelepedés esetében tartósan és helyhez kötötten végzett gazdasági tevékenység • szolgáltatás időleges és változó helyszínen végzett gazdasági tevékenység Szalayné Sándor Erzsébet

3. Szolgáltatás szabadsága EKSz 50. cikk Olyan tevékenység tekinthető szolgáltatásnak, amelyet • Rendszerint ellenszolgáltatás fejében • De nem vonatkozik rájuk az áru, a tőke és a személyek szabad mozgásának előírása (szubszidiárius jelleg) Szolgáltatás különösen: • Az ipari, kereskedelmi, kézműipari, szabadfoglalkozású tevékenység • Közlekedés (erre az EKSz külön rendelkezései vonatkoznak) • Banki és biztosítási szolgáltatások egyes elemei szintén az EKSz külön rendelkezései szerint Szalayné Sándor Erzsébet

4. Szolgáltatás szabadsága Ellenszolgáltatás Közvetett vagy közvetlen módon, de magánforrásból kell származnia Szalayné Sándor Erzsébet

5. Szolgáltatás szabadsága NEM minősül szolgáltatásnak • A tagállamok szociális, kulturális és oktatási területen végzett tevékenysége, ha azt nem gazdasági természetű ellenszolgáltatás fejében végzik!!!!! (98/48/EK irányelv, preambulum 19. pont) Szalayné Sándor Erzsébet

6. Szolgáltatás szabadsága Alapelv: • minden korlátozás tilos, • határon átnyúló elem követelménye Formái: • Aktív • Passzív • Vegyes • A szolgáltatás tárgya lépi át a határt Szalayné Sándor Erzsébet

7. Szolgáltatás szabadsága • 1961-től általános jogalkotási program vette kezdetét, de! • Az EKSz 49-50. cikkei világos és egyértelmű, feltételektől nem függő kötelezettségeket tartalmaznak, ezért • A tagállamok hivatkozhatnak arra, hogy az EKSz 52. és 55. cikkek végrehajtásával kapcsolatos további jogszabályok nem születettek meg Szalayné Sándor Erzsébet

8. Szolgáltatás szabadságaFogalmi elemek értelmezése Díjazás megfizetése A szolgáltatás díjazás fejében való nyújtása nem azt feltételezi, hogy minden esetben a szolgáltatás fogadója fizeti meg az ellenszolgáltatást Bizonyos esetekben az ellenértéket nem vagy nem teljesen a fogadó, hanem (vele együtt, vagy tőle függetlenül) harmadik személyek fizetik meg Tipikus esete: televízió- vagy rádióadások sugárzása Bond van Adverteerders-ügy (352/85): a tevékenység akkor minősül szolgáltatásnak, ha annak folytatása ellenérték fejében történik, közömbös azonban, hogy az ellenértéket a szolgáltatónak ki fizeti meg Szalayné Sándor Erzsébet

9. Szolgáltatás szabadságaFogalomértelmezés Határon átnyúló jelleg Az elv alkalmazhatóságának alapvető feltétele több – legalább két – tagállam érintettsége Ha egyéb feltételek fennállnak, az elv a másik tagállamban honos fogadó számára tett ajánlat esetében is alkalmazható Ha a kérdéses tevékenység minden vonatkozása egy tagállam területén történik, az elv nem alkalmazható Szalayné Sándor Erzsébet

10. Szolgáltatás szabadságaFogalomértelmezés Időszakos jelleg A szolgáltatás és letelepedés körében nem alkalmazható azonos (nemzeti) feltételrendszer Az időleges jelleg megítélésekor vizsgálandó körülmények: időtartam, rendszeresség, periodikusság és folyamatosság Szalayné Sándor Erzsébet

11. Szolgáltatás szabadságaAz igénybevevő jogosultságai Az EKSz erről nem rendelkezik, de az EuBí joggyakorlata a szolgáltatás szabadságának logikus kiegészítőjeként elismeri Néhány konkrét eset: Luisi and Carbone (26/83): gyógykezelésre Franciaországba ill. Németországba utazó olaszok, akik az olasz devizaszabályok megszegésével nagyobb összeget vittek magukkal – nem tőkemozgás, hanem a szolgáltatás ellenértéke Szalayné Sándor Erzsébet

12. Szolgáltatás szabadságaAz igénybevevő jogosultságai Granier-ügy (293/83): egy másik tagállamból érkező hallgató számára előírt külön tandíj diszkrimináció Cowan-ügy (186/87): a Franciaországban bántalmazott angol turistát is megilleti az (ismeretlen) elkövető esetében az állam által fizetendő kártérítés Szalayné Sándor Erzsébet

13. Szolgáltatás szabadságaAz igénybevevő jogosultságai Grogan-ügy (C-159/90): az abortuszt tiltó Írországban angol klinikák listáját közzétevő diákszervezet: • Ahol a terhesség-megszakítást legálisan végzik, szolgáltatásnak minősül • Ha a tájékoztatást az angol klinika tette volna közzé, az jogszerű lett volna (a szolgáltatáshoz való hozzáférés szabadságát az információtól való megfosztás erőteljesen korlátozta volna) Itt azonban nem az angol klinika járt el, hanem az ír diákszervezet a szólásszabadság kifejezése körében, a tilalmat kimondó jogszabály viszont kívül esik a közösségi jogon Szalayné Sándor Erzsébet

14. Szolgáltatás szabadsága Másodlagos jogforrások Céljuk: akadályok lebontása és bizonyos szektorokban harmonizált szabályozás megteremtése Főbb szabályozási területek: • Egyes szakmák képzésére, gyakorlására vonatkozó szabályok egységesítése, felsőfokú diplomák elismerésének rendszere • Banktevékenység, biztosítási tevékenység, értékpapír-ügyletek • Közlekedés • Új technológiák (műholdas televíziózás, elektronikus kereskedelem) Szalayné Sándor Erzsébet

15. Szolgáltatás szabadságának korlátozhatósága Általános elvek: • EKSz 59. cikk: állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalma • Minden olyan akadály elhárítása, amely: - a szolgáltatás szabadságának útjában állhat valamely tagállamban, amennyiben - ténylegesen alkalmas arra, hogy a tevékenységet korlátozza vagy akadályozza EuBí gyakorlat: a követelményt széleskörűen kell értelmezni, nem csak a közvetlen diszkrimináció, de minden olyan megkülönböztető megoldás tilos, amely jelentősen elnehezíti az adott tevékenység folytatását Szalayné Sándor Erzsébet

16. Szolgáltatás szabadságának korlátozhatósága Egy nemzeti rendelkezés, gyakorlat akkor mentesülhet a diszkrimináció tilalma alól, ha nem állampolgársági (honossági) alapon különböztet, és nem jelenti a tevékenység indokolatlan korlátozását, akadályozását Kölcsönös elismerés: a hatósági engedélyezés tagállami és tagállamok közötti rendszere vonatkozásában nincs helye olyan nemzeti rendelkezésnek vagy gyakorlatnak, amely többletkövetelményt állít Szalayné Sándor Erzsébet

17. Szolgáltatás szabadságának korlátozhatósága Ld: C-36/02 OMEGA („Laserdrom”) ügy (EBHT 2004, I-9609) Kimentési ok: az emberi méltóság védelme Az EuBí a közrend, mint írott kimentési ok megfelelően konkrét eseteként értékelte az adott ügyben az emberi méltóság védelme érdekében foganatosított tagállami intézkedést, egyúttal megerősítette, hogy azok szűken értelmezendők és az EuBí által felülvizsgálhatók. (Ld. viszont a C-112/00 Schmiedberger-ügyet, ahol a gyülekezési és szólásszabadság jogát, mint közösségi alapjogot az EuBí íratlan, és egyúttal önálló kimentési oknak minősítette) Szalayné Sándor Erzsébet

18. A tőke és fizetési műveletek szabadsága A tőkemozgás korlátozásának tilalma: • EKSz 56. cikk: tilos a tagállamok között, ill. a tagállamok és külső országok közötti tőkemozgás mindenféle korlátozása • Korábbi szabályozás szerint a tőke és a fizetési műveletek szabadsága csak addig a szintig volt biztosított, amennyire azt a közös piac megfelelő működése megkövetelte • 1988-ban az egységes piac kiépítésének igénye ill. a gazdasági és monetáris unió célkitűzése hatására – nagyvonalú liberalizáció indult meg (88/361/EGK) a tőkemozgások teljes felszabadítására • 1994. január 1-re a tőke és fizetési műveletek szabadságának teljes körű liberalizációja megvalósult Szalayné Sándor Erzsébet

19. A liberalizált tőkemozgások főbb körei • Közvetlen befektetések – vállalkozás, fióktelep létesítése, befolyásszerzés tartós gazdasági kapcsolatok létesítése céljából • Értékpapír-ügyletek, folyó- és takarékszámla műveletek, pénzügyi kölcsönök, hitelek • Kezességi és más biztosítékok, jelzálog • Egyéb tőkemozgások: kártérítés, követelés megszűntetésből visszajáró összegek, szerzői jogdíjak Szalayné Sándor Erzsébet

20. Tőke és fizetési műveletek szabadsága NEM érintette a tagállamok jogait az adóztatás és a pénzintézetek felügyelete terén !!!!!!! Szalayné Sándor Erzsébet

21. Tőke és fizetési műveletek szabadsága Alapelv: EKSz 56. cikke értelmében az egyenlő bánásmód elve érvényesül Ebből következően: minden olyan tagállami intézkedés tilos, amely esetleg megkülönböztetéshez vezethet Szalayné Sándor Erzsébet

22. Tőke és fizetési műveletek szabadság korlátozhatósága Írott és íratlan kimentési okok: közrend, közbiztonság ill. közérdek Kivételek: • Unión belüli országok esetén: a tőke szabad mozgása nem érintheti a tagállamok azon jogát, hogy a nemzeti jogszabályok megsértését az adózás és pénzintézetek felügyelete terén megelőzzék • Tőkemozgások figyelemmel kísérése (adminisztratív és stratégiai célú adatszolgáltatás) • Közrend, közbiztonság Arányosság elvének mindig érvényesülnie kell!!! Szalayné Sándor Erzsébet

23. A tőke és fizetési műveletek szabadságának korlátozhatósága Kivételek Unión kívüli országok esetén max. 6 hónapos korlátozás, ha: • Egy adott külső országból származó, vagy oda irányuló ill. onnan származó tőkemozgásról van szó • Komoly nehézségeket okoznak, ill. annak veszélyével járnak a gazdasági és monetáris unió szempontjából Szalayné Sándor Erzsébet

24. A tőke és fizetési műveletek szabadságának korlátozhatósága Európai Bíróság jogértelmezése szerint ellentétes a közösségi joggal pl.: • Ha egy másik tagállam valutájában fizetendő tartozást csak az adott ország pénznemében lehet zálogjoggal megerősíteni (Trummer-Mayer-ügy, C- 222/97) • Egy tagállam által nyújtott lakáskedvezmény attól való függővé tétele, hogy a támogatásban részesített kölcsönt az e tagállamban elismert (alapított) hitelintézet nyújtsa (Svensson és Gustavsson, C-484/93) Szalayné Sándor Erzsébet

25. A tőke és fizetési műveletek szabadságának korlátozhatósága Az EuBí gyakorlata szerint (folyt.) 3. Ha a tagállam a külföldön kibocsátott vagy külföldön fizetendő értékpapírok kötelező letétbe helyezését egy jóváhagyott banknál, vagy a jóváhagyott bank által választott külföldi banknál követeli meg (kivéve, ha az a tagállam jogalkotása által a közösségi joggal összhangban előírt követelmények betartásának ellenőrzése érdekében nélkülözhetetlen (Luigi Brugoni-ügy, 157/85) 4. Az az osztrák szabályozás, amely (a nemzeti földvagyon védelmében) korlátozza a külföldi tulajdonszerzést – kivéve, ha az adott ország csatlakozási szerződése nem tartalmaz kikötést) (Konte-ügy, C-302/97) Szalayné Sándor Erzsébet