NEMZETK ZI GAZDAS GTAN VIL GGAZDAS GTAN

1. NEMZETK�ZI GAZDAS�GTAN (VIL�GGAZDAS�GTAN) TANK�NYV: Dr. Cs�ki Gy.- Dr. T�mpe F. SZIE-GTK, 2005.

3. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok funkcion�lis ter�letei XV-XVI. sz�zadt�l: k�lkereskedelem vil�gm�retekben Folyamatos v�ltoz�sban: l�that� exportt�l a l�thatatlanig� fizikai javakt�l a szellemiekig� XIX. sz�zadt�l: inputok �raml�sa (munka/toke) Termel�si t�nyezok nemzetk�zi piaca: term�szeti javak munkaero-mozg�sok toke�raml�s XX. sz�zadt�l: p�nz- �s hitelmozg�sok Nemzetk�zi p�nz�gyi elsz�mol�sok T�nyezo�raml�sokb�l fakad� j�vedelem�raml�sok A nemzeti p�nzrendszerek �sszekapcsol�d�sa XX. sz�zad k�zepe: integr�ci�s folyamatok

4. A vil�ggazdas�g fogalma A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok funkcion�lis ter�leteinek egys�ges rendszerben val� muk�d�se, amely a XX. sz�zadra alakult ki. Ez a sokoldal� kapcsolatrendszer interdepens kapcsolatokat teremt az orsz�gok k�z�tt, �s mik�zben azok t�rt�neti fejlod�s�bol sz�letett, egyre intenz�vebb hat�ssal van azok fejlod�s�re. A vil�ggazdas�g mozg�st�rv�nyei ez�rt nem azonosak a nemzetgazdas�gok�val, viszont nagyban meghat�rozz�k azok fejlod�s�nek t�rv�nyszerus�geit.

5. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /1/ I. AZ �KOR �S A K�Z�PKOR JELLEMZOI 1. I.e. 2000 - 1000: fejlett keleti civiliz�ci�k (K�na; Mezopot�mia, f�n�ciai kereskedok; egyiptomi birodalom; g�r�g kereskedok�) 2. I.e. 800 � i.sz. 200: fejlett civiliz�ci� nyugaton is: R�MAI Birodalom Jellemzoi: eros k�zponti hatalom k�zponti tev�kenys�g: kereskedelem (kelet � nyugat) k�zponti ter�lete: Kis-�zsia � F�ldk�zi tenger kereskedelem jellege: fejlett h�d�t� kereskedelem 3. X.-XII. sz.: HONFOGLAL�SOK KORA : nagy n�pv�ndorl�sok + KERESZTESH�BOR�K KORA k�zponti tev�kenys�g: kereskedelem kereskedelem jellege: t�vols�gi kereskedelem

6. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /2/ II. A K�Z�PKOR UT�NI JELLEMZOK 4. XIII.-XIV. sz.: �Levantei �ruk kereskedelme + K�zmuves kereskedelem Forr�s: K�na, India, Perzsia, Sz�ria, Egyiptom K�zvet�tok: g�r�g, t�r�k, arab kereskedelem (Konstantin�poly, Alexandria, Velence�) �ruk: fuszerek, illatszerek, fest�kek, bor, alapanyagok, �j tev�kenys�g: fejlett k�zmuvess�g (ruha, �tv�s-, bor-, �veg�ruk, haj�gy�rt�s�) Kereskedelmi k�zpont: VELENCE

7. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /3/ 5. XV.-XVII. sz�zad: Mohamed�n � t�r�k birodalom eloret�r�se F�ldk�zi �tengeri kereskedelem visszaszorul�sa (Velence visszaszorul�sa) (Velence Genova Firenze �.) Nyugati � �szaki ter�letek bekapcsol�d�sa (Poroszorsz�g � Flandria � Rajna-mente � Duna-mente..) � folyami haj�z�s fellend�l�se + (Hanza v�rosok - �szaki � tenger)

8. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /4/ V�LTOZ�SOK A VIL�GBAN 1500-1820 K�Z�TT 1500 1820 (�vi %-os v�ltoz�s) N�pess�g: 425 mill. 1068 mill. 0,29% GDP* �sszesen 240 md.$. 695 md.$. 0,33% GDP/fo* 565 $. 651 $. 0,04% * 1990-es doll�rra sz�m�tva GAZDAS�GOK JELLEGE: Agr�rgazdas�gok Technika-technol�gia stagn�l�sa Kereskedelem-k�zpont�s�g Gyarmatos�t�s kezdetei gyarmatok kifoszt�sa Szer�ny gazdas�gi teljes�tm�ny (stagn�l�s)

9. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /5/ 6. A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS VIR�GKORA (1820-1870) �ltal�nos jell: - nemzeti piacgazdas�gok megszil�rdul�sa - ipari forradalom gy�ripar (ac�l- �s g�pipar) - szabad verseny + liber�lis kereskedelempolit. - vezeto gazdas�gi hatalom: Nagy-Britannia - gazdas�gi n�veked�s gyorsul�sa - gyarmati t�pus� munkamegoszt�s Mutat�k v�ltoz�sai 1820-1870: N�pess�g /�v�����..1% GDP / �v: �����. 0,6 % GDP /fo/�v: ����..0,35%

10. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /6/ 7. A MONOPOLIZ�CI� �S A TOKEKIVITEL KEZDETEI (1880-1914) JELLEMZOI: �j technikai v�vm�nyok tokekoncentr�ci� v�llalatok �talakul�sa b�k�s politikai viszonyok dinamikus fejlod�s sugaras gyarmati kapcsolatok nemzetk�zi migr�ci� cs�csa aranystandard p�nz�gyi stabilit�s

11. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /7/ 8. A K�T VIL�GH�BOR� K�Z�TTI IDOSZAK JELLEMZOK: az I. VH. ut�hat�sai (�trendezod�sek; SZU l�trej�tte..) legdinamikusabb t�rs�g: Amerika 1929-33: nagy gazdas�gi vil�gv�ls�g az �llam bel�p�se a gazdas�gba az aranystandard v�ge p�nz�gyi instabilit�s

12. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /8/ 9. A II. VH. UT�NI FEJLOD�S SZAKASZAI A.) A MODERN KAPITALIZMUS VIR�GKORA (1945-1973) Jellemzoi: 45-49: az �jj��p�t�s idoszaka neh�zkes vil�ggazdas�gi kezdetek (45-50) az USA gazdas�gi t�lhatalma a stabiliz�ci� kezdetei: - Marshall/Dodge -seg�ly Bretton-Woods: stabilit�s a p�nz�gyek ter�n technikai fejlod�s gyorsul�sa �talakul� termel�si/fogyaszt�si strukt�r�k multinacion�lis t�rsas�gok terjed�se region�lis t�mb�k kialakul�sa az instabilit�s marad�kai: - politikai/katonai megosztotts�g, a dekoloniz�ci�, �s a fejletts�gi szakad�kok n�veked�se

13. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /9/ A gyors gazdas�gi n�veked�s egy�b okai: a tart�s fogyaszt�si cikk-iparok ki�p�l�se a magas beruh�z�si r�t�k (mag�ntoke mellett �llami toke) a szocialista eroltetett iparos�t�s a keynesi gazdas�gpolitika alkalmaz�sa a nemzetk�zi int�zm�nyi szab�lyoz�s az oktat�s-szakk�pz�s fejleszt�se �zsia speci�lis n�veked�si felt�telei N�veked�si jellemzok 1950-1973: GDP ���� 4,9 % / �v GDP /fo ��.. 3,4 % / �v Export ���.7,0 % / �v

14. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /10/ B. AZ ARANYKOR V�G�NEK OKAI (1973-1980) a kialakult termel�si strukt�r�k probl�m�i - k�rnyezeti szempontok elot�rbe ker�l�se nyersanyagok �rrobban�sa strukt�rav�lt�si k�nyszer infl�ci�s hull�m Bretton-Woods-i rendszer �sszeoml�sa n�veked�s lef�kezod�se (stagfl�ci�k) a keynesi gazdas�gpolitika (j�l�ti �llam) finansz�rozhatatlans�ga elad�sod�s - ad�ss�gcsapda

15. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /11/ C. A KIL�BAL�ST ELOSEG�TO OKOK (1980-2000): strukt�rav�lt�s: mikroelektronika, kommunik.techn. informatikai forradalom t�mad�s a j�l�ti �llam ellen: monetarizmus antiinfl�ci�s sikerek globaliz�l�d�s minden szinten TNT-k uralma �s dinamizmusa regionaliz�l�d�s nemzetk�zi meg�llapod�sok egys�gess� v�l� kapitalista vil�ggazdas�g

16. A nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok fejlod�si szakaszai /12/ D. AZ 1990 UT�NI HELYZET SPECIALIT�SAI: A kelet - eur�pai �llamtalan�t�s Az EU. gazdas�gi - p�nz�gyi fejlod�se, kibov�l�se Az USA hossz� gazdas�gi konjunkt�r�ja Jap�n hossz� gazdas�gi stagn�l�sa D�l-Amerika: region�lis(p�nz�gyi) v�ls�gok tov�bbra is dinamikus a T�vol-Kelet K�na �s India gyors felz�rk�z�sa

17. II. FOBB GAZDAS�GTANI IR�NYZATOK A NEMZETK�ZI GAZDAS�GR�L 1. A MERKANTILIZMUS (XVI -XVII. sz.) kiindul�si alap: a gazdags�g forr�sa a P�NZ A P�NZ = ARANY Aranyszerz�s = k�lkereskedelem t�mogatand�k: - a k�lkereskedelmi v�llalkoz�sok - az export-t�bblet el�r�se eszk�zei: - eros k�zponti hatalom - d�ntoen �llami szerep k�pviseloi: Thomas Mun; Jaques Child.

18. A MERKANTILIZMUS Tov�bbfejleszt�se: Jean Colbert (XIV. Lajos) l�nyege: az export felt�tele a fejlett termel�s az ipari tok�t is t�mogatni kell eszk�ze: eroteljes v�mv�delem c�lja: akt�v k�lkereskedelmi m�rleg mindenkivel k�sobb: akt�v k�lkereskedelmi m�rleg glob�lisan K�z�p-eur�pai v�lfaja: KAMERALIZMUS (XVIII. sz.-t�l)

19. 2. A FIZIOKRATIZMUS (XVII-XVIII. sz.) kiindul�s: - a gazdags�g = a min�l t�bb fizikai j�sz�g birtokl�sa - a javak fizikai szapor�t�sa a term�szet feladata produkt�v a mezogazdas�g t�mogatand�: mezogazdas�g , feud�lis f�ldbirtok �j felismer�s: eros�do tok�s tendenci�k a "gazdas�g term�szetes rendje" a k�t�tts�gektol mentes, z�rt, egyens�lyban levo gazdas�g (Fr. Quesnay: input-output anal�zis) Hat�sa a XIX. sz�zadban Friedrich Listre �s Kossuth Lajosra

20. 3. A NEMZETK�ZI GAZDAS�G KLASSZIKUS ELM�LETEI (XVIII-XIX. sz.) 3.1. ADAM SMITH jellemzoi: - klasszikus �s liber�lis - a tok�s �rdekek (Anglia) k�pviseloje - szabad verseny mindenek felett (l�thatatlan k�z) - munka�rt�k-elm�let - kizs�km�nyol�s - elm�let nemzetk�zi vonatkoz�s: protekcionizmus k�ros � szabad-kereskedelem k�v�natos eloszt�s nemzetk�zi egyenlotlens�ge munkamegoszt�s az abszol�t termel�kenys�gi elony�k alapj�n

21. 3.2. DAVID RICARDO jellemzoi: ugyanaz a kiindul�s: a munka�rt�k-elm�let a szabad kereskedelem t�mogat�sa nemzetk�zi elm�lete: a munkamegoszt�s a komparat�v elony�k alapj�n megy v�gbe

22. 3.3. KARL MARX jellemzoi: - m�g mindig munka�rt�k-elm�leti alapon - termeloerok-termel�si viszonyok dialektik�ja - d�ntoen nemzetgazdas�gi elemz�sek nemzetk�zi: - �jratermel�si elm�let (v�ls�gelm�let) nemzetk�zi t�ren is; - k�lcs�n�s f�gg�s aszimmetrikus jellege - nemzetk�zi tokemozg�sok fontoss�ga - szabad kereskedelem t�mogat�sa hat�sa: �jbaloldali (neomarxista) elm�letek a XX. sz�zadban: Arghiri Emmanuel; I. Wallerstein; Samir Amin;�.

23. 4. NEOKLASSZIKUS ELM�LETEK (XIX-XX. sz.) �ltal�nos jellemzok: - nem csak a munka az �rt�kteremto; szak�t�s a munka�rt�k-elm�lettel az egyens�lyi mechanizmus vizsg�lat�nak kiterjeszt�se m�s inputokra) - a keresleti t�nyezok elemz�sbe von�sa; �s hat�suk a nemzetk�zi cser�re - a komparat�v elony�k �jrafogalmaz�sa; t�bb t�nyezo egy�ttes hat�s�nak vizsg�lata (Heckscher-Ohlin modell) - a t�nyezomobilit�s figyelembe v�tele

24. 5. J. M. KEYNES �S TOV�BBFEJLESZTOI �ltal�nos jellemzoi: - alapvetoen nemzetgazdas�gi elm�let - a protekcionizmus ellentmond�sainak hangs�lyoz�sa - a k�lkereskedelem fontos szerepe az egyens�ly megteremt�s�ben - az �rfolyampolitika fontos szerepe� - a nemzetk�zi gazdas�g egyenlotlens�geinek probl. - a nemzetk�zi (gazd. polit.) egy�ttmuk�d�s �s �sszehangol�s fontoss�ga

25. 1970-1980-: post-keynesi forradalom: K�pviseloi pl.: Myrdal; Prebitsch; T. Balogh; M. Kaldor; Jellemzo �ll�spontok: az egyenlotlens�gek kumulat�vak �s irreverzibilisek; a k�lkereskedelem visszaveto hat�sai a cserear�nyok roml�s�n kereszt�l (backwash effect); a technol�gia-transzfer negat�v hat�s� a fejlettlenekre; a "perverz toke�raml�s" kialakul�sa a muk�do-toke �raml�s rossz mell�khat�sai

26. 6. A NEOLIBER�LIS - MONETARISTA ELM�LET (M. FRIEDMAN) hangs�ly-�thelyez�s a p�nzfolyamatokra; n�veked�s-centrikuss�g helyett egyens�lyra t�rekv�st; gazdas�gszab�lyoz�s monet�ris eszk�z�kkel nemzetk�zi m�retekben is; liberaliz�ci� minden szinten;

27. III. A NEMZETK�ZI KERESKEDELEM A kereskedelem nemzetk�ziv� v�l�s�nak motiv�ci�i: - egyes term�keket belf�ld�n nem lehet elo�ll�tani; (pl. d�ligy�m�lcs�k; k�v�, tea�) - term�szetf�ggok - csak hat�konytalanul lehet(ne) elo�ll�tani; - j�l�ti hat�sok kihaszn�l�sa (v�laszt�kbov�t�s) Motiv�ci�s t�pusok: - ell�t�si motiv�ci� - hat�konys�gi motiv�ci� A k�lkereskedelem neh�zs�gei: Elt�ro nyelvek, termel�si/fogyaszt�si szok�sok, kult�r�k; Elt�ro gazdas�gpolitikai c�lok �s eszk�z�k; Elt�ro nemzeti p�nzek �s p�nz�gyi rendszerek.

28. Nemzetk�zi kereskedelmi �gyletek (1) A nemzetk�zi kereskedelem �gyletei: 1. K�l�nleges �ru�gyletek: - barter; - reexport; - kapcsolt csere�gylet; - b�rmunka-�gylet; - tranzit-�gylet. 2. K�l�nleges k�lker. �gyletek: - laesing-�gylet; - licenc/know-how ad�s-v�tel; - franchise-�gylet; - muszaki fejl. �gylet (szellemi term.)

29. Nemzetk�zi kereskedelmi �gyletek (2) 3. Szolg�ltat�s-�gyletek: - nemzetk�zi sz�ll�tm�nyoz�s; - szellemi term�kekhez kapcsolt szolg�ltat�sok; - minos�gbiztos�t�si �gyletek; - nemzetk�zi rekl�m/propaganda (PR). A szolg�ltat�s-kereskedelem specifikumai: - tev�kenys�gek cser�je - szellemiek cser�je - externaliz�lni vagy internaliz�lni? - n�vekvo ar�nyuk a glob�lis k�lkereskedelemben

30. A nemzetk�zi kereskedelem mutat�i /1/ A nemzetk�zi kereskedelem m�r�s�nek mutat�i: 1. a k�lkereskedelem intenzit�sa: K�lkereskedelem/GDP (orsz�gra - vil�gra) 2. nemzetgazdas�g vil�ggazdas�gi s�lya: 3. vil�gkereskedelem rugalmass�ga:

31. A nemzetk�zi kereskedelem mutat�i /2/ 4. Exporth�nyad/importh�nyad: 5. Export/import hat�rhajlam: 6. Export/import multiplik�tor:

32. A nemzetk�zi kereskedelem mutat�i /3/ 6. A k�lkereskedelem rel�ci�s strukt�r�ja: - orsz�gonk�nt; - t�rs�genk�nt; 7. A k�lkereskedelem �ru-strukt�r�ja: - �gazatok szerint; - �rucsoportok szerint; 8. A k�lkereskedelmi cserear�ny (terms of trade):

33. 4. ELONYKERES�SI MODELLEK 4.1. A term�szeti felt�telekben rejlo elony�k Orsz�gok k�l�nb�zos�gei f�ldrajzi helyzet�kbol ad�d�an Term�szetf�ggo term�kek adott felt�telek k�z�tt termelhetok (gy�m�lcs�k; z�lds�gek; �lelmiszeripari alapanyagok; energiahordoz�k; �sv�nykincsek�) F�ldrajzi (term�szeti) megfelel�s = gazdas�gi megfelel�s (magyar narancs�) Adott minos�g � adott r�ford�t�s viszonya a d�nto

34. ELONYKERES�SI MODELLEK 4.2. A munkatermel�kenys�gen alapul� abszol�t elony (Adam Smith modellje) Kiindul�sa: a munka�rt�k-elm�let K�vetkezm�nye: munkatermel�kenys�g vagy munkar�ford�t�s �sszehasonl�t�sa [azaz (Q/L) vagy (L/Q)] M�dszere: k�t orsz�g �s k�t term�k k�z�tti k�l�nbs�gek vizsg�lata a fentiek alapj�n Jel�l�sek: A �s B orsz�gok X �s Y term�kek K�vetkeztet�se: Az az orsz�g termelje a term�keket, amelyikn�l a munkatermel�kenys�g nagyobb, vagy az egy term�kre jut� munkar�ford�t�s kisebb. Sz�mp�ld�ban:

35. 4.2. ADAM SMITH - ABSZOL�T ELONY�K A �s B orsz�g termel�kenys�gbeli felt�telei: (L = munka�ra) Autarchia: azt fogyaszthat, amit megtermelt, azaz termel�si strukt�r�juk egyenlo a fogyaszt�si strukt�r�jukkal A orsz�g X term�ket, B orsz�g Y term�ket termelje, mert abban van abszol�t m�rt�kben n�zett termel�kenys�gi elonye. Ennek lehets�ges hat�sa: a teljes specializ�ci�

36. ADAM SMITH - ABSZOL�T ELONY�K A teljes specializ�ci� k�vetkezm�nye: Megv�ltoz� termel�si strukt�ra; Sz�ks�gess� v�l� csere �s meghat�rozott cserear�ny: Itt: 2 X = 1 Y Megv�ltoz� fogyaszt�s, ill. kialakul� t�bbletfogyaszt�s: fogyaszt�s a specializ�ci� ut�n: T�bbletfogyaszt�s: A: 4X B: 3X + 1Y

37. 4.3. DAVID RICARDO : A KOMPARAT�V ELONY�K Kiindul�sa: a munka�rt�k-elm�let Adam Smith kritik�ja: nem az abszol�t termel�kenys�gi k�l�nbs�gek hat�rozz�k meg a specializ�ci�t M�dszere: k�t orsz�g (A) �s (B), �s k�t term�k (X) �s (Y) �sszehasonl�t�sa a munkatermel�kenys�g/munkar�ford�t�s relat�v k�l�nbs�gei alapj�n. Felt�telez�se: (A) orsz�g mindk�t term�kn�l abszol�t termel�kenys�gi elonyben van, azaz fejlettebb a (B) orsz�ghoz k�pest. K�vetkeztet�se: a fejlettebb (A) orsz�g azt a term�ket termelje, amelyikn�l a termel�kenys�gi elonye nagyobb, a m�sikat pedig a kisebb termel�kenys�gi h�tr�nyban l�vo (B) orsz�g. Ebbol mindketto sz�m�ra komparat�v elony ad�dik.

38. DAVID RICARDO : A KOMPARAT�V ELONY�K Sz�mp�lda �s matematikai �ltal�nos�t�sa: (A) orsz�g mindk�t term�kn�l termel�kenyebb; (A) termel�kenys�gi elonye X term�kn�l nagyobb, ez�rt arra szakosodik, m�g (B) az Y term�kre; Ha ez ut�n pl. (A) 8X-et elcser�l 7Y-ra, akkor fogyaszt�suk a k�vetkezok�ppen alakul: Az elony l�that�an nem egyforma, ami a fogyaszt�s �trendezod�s�t is kiv�ltja, tov�bb� az �rar�nyok is d�ntoen befoly�solj�k m�rt�k�t.

39. DAVID RICARDO : A KOMPARAT�V ELONY�K A matematikai �ltal�nos�t�s: Jel�lj�k: (A) orsz�gban a termel�kenys�gi ar�nyt: (Tx / Ty)A (B) orsz�gban a termel�kenys�gi ar�nyt: (Tx / Ty)B vagy: (TA / TB)X �s (TA / TB)Y ; Az (A) orsz�g akkor fog az X, (B) pedig az Y term�kre specializ�l�dni, ha fenn�ll: (Tx / Ty)A > (Tx / Ty)B , vagy (TA / TB)X > (TA / TB)Y Azaz: a relat�v (komparat�v) k�l�nbs�gek d�ntenek, �s nem az abszol�t k�l�nbs�gek

40. DAVID RICARDO : A KOMPARAT�V ELONY�K A komparat�v elony�k grafikus bemutat�sa: A termel�si lehetos�gek hat�r�nak elt�r�se a k�t orsz�gban: (A) orsz�g: (B) orsz�g: X X Y Y A z�lddel jel�lt s�vban kell lennie a cserear�nyoknak �s az �rar�nyoknak is.

41. A KOMPARAT�V ELONY�K modellj�nek korl�tai Korl�tozotts�ga: csak k�t orsz�g � k�t term�k (kibov�theto) Statikus jelleg: technikai fejlod�stol eltekint Orsz�gok k�z�tti szabad t�nyezo�raml�st kiz�rja Figyelmen k�v�l hagyja a volumenhozad�k n�vekvo vagy cs�kkeno jelleg�t a termel�sen k�v�li k�lts�gek v�ltoz�s�t a fogyaszt�s szerkezet�nek v�ltoz�s�t �s elt�r�seit T�k�letes egyens�lyokat felt�telez (kompetit�v piacok)

42. 4.4. A T�NYEZOELL�TOTTS�GB�L SZ�RMAZ� ELONY�K (HECKSCHER-OHLIN MODELL) Kiindul�sa neoklasszikus: nem a munka az egyetlen input Felt�telez�sei: K�t orsz�g �s k�t term�k �sszehasonl�t�sa itt is A term�keket munk�val �s tok�vel �ll�tj�k elo A termel�kenys�gben nincs k�l�nbs�g az orsz�gok k�z�tt A k�t term�ket elt�ro munka/toke ar�nnyal �ll�tj�k elo A k�t orsz�g elt�r a munka/toke relat�v ell�totts�g�ban K�vetkeztet�se: Elony�s, ha egy orsz�g a viszonylag bos�gben l�vo inputot nagyobb ar�nyban haszn�l� term�kre szakosodik

43. 4.4. A Heckscher-Ohlin modell Sz�mp�lda: A t�nyezoell�totts�g: (K/L)B > (K/L)A , teh�t �B� relat�ve tok�ben gazdag, �A� relat�ve munk�ban. (K/L)A = 66,6; (K/L)B = 100 A munkamegoszt�s: �B� orsz�g tokeig�nyes term�keket, �A� orsz�g munkaig�nyes term�keket termeljen, �s azokat export�lja. Tov�bbi felt�tel: a relat�v �rak feleljenek meg a relat�v t�nyezoell�totts�gnak.

44. 4.4. A Heckscher-Ohlin modell Fontos: a termel�si t�nyezok relat�v �ra (!) Sz�mokkal: (W/i)A = 400/4 = 100 (W/i)B = 800/6 = 133,3 Azaz: �A�-ban relat�ve olcs� a munka a tok�hez k�pest� vagy (WA / WB) < (iA / iB), ami ugyanazt jelenti. K�vetkezm�ny: �A� orsz�g munkaintenz�v term�kekre szakosodva, �B� orsz�g tokeintenz�v term�kekre szakosodva tud komparat�v elony�kre szert tenni.

45. A Heckscher-Ohlin modell tov�bbfejleszt�se A tov�bbfejleszt�s l�nyege: a dinamiz�l�s Akik elk�vett�k: P.A. Samuelson �s W. Stolper Felt�telez�s: hosszabb t�von a viszonyok (itt az �rak) nem maradnak v�ltozatlanok Fo k�vetkeztet�s: Ha �A� orsz�g munkaintenz�v term�kekre szakosodik, relat�ve egyre dr�g�bb lesz a munkaero a n�vekvo kereslet miatt, ez�rt idovel a szakosod�st kiv�lt� relat�v olcs�s�g megszunik. Ugyanez megy v�gbe a �B� orsz�gban a toke �r�ban. Ezzel megszunik a komparat�v elony, �s �gy a szakosod�sra �szt�nz�s is.

46. A Heckscher-Ohlin modell tov�bbfejleszt�se Tov�bbi k�vetkeztet�sek: A szakosod�s �s a nemzetk�zi kereskedelem eredm�nyek�nt tendencia van a t�nyezo�rak kiegyenl�tod�s�re; a szakosod�sra �szt�nz�s ennek hat�s�ra cs�kken, vagy meg is szunik; A t�nyezo�rak v�ltoz�sa j�vedelem-�tcsoportos�t�st okoz, ami eros�theti a protekcionizmust; Ha a modell szerinti v�ltoz�sok bek�vetkeznek, akkor a term�kpiacon v�gbemeno k�lkereskedelem �helyettes�theti� a termel�si t�nyezok nemzetk�zi piac�t.

47. A Heckscher-Ohlin modell verifik�l�sa(a Leontieff-paradoxon) A vizsg�lat jellemzoje: Az USA 200 t�teles input-output anal�zise az exportra/importra Az 1947-51-es adatb�zisokkal Felt�telez�s: A Heckscher-Ohlin modell alapj�n v�rhat� lenne: Az USA tokeig�nyes term�keket export�l �s munkaig�nyeseket import�l. Val�s�g: Iparcikkek exportja munkaig�nyesebb volt, mint azok importja. Paradoxon: �ppen ford�tott jellemzok ad�dtak, mint a modellben Magyar�zat: az USA speci�lis felt�telei a II.VH. ut�n

48. 4.5. R.VERNON �LETCIKLUS-MODELLJE Kiindul�s: a term�kek �letciklusa nemzetk�zileg is �rtelmezheto N�gy �letciklus � v�ltoz� piaci jellemzok: 1. bevezet�s szakasza: monopolhelyzet, piacki�p�t�s, exportpoz�c. 2. n�veked�s szakasza: t�bb termelo k�lf�ld�n is, oligopol-piac, majd monopolista versenypiac: a m�rk�k versenye..; export cs�kkeno. 3. �retts�g szakasza: �rverseny domin�l: hol olcs�bb termelni; az export�l�b�l import�l� lesz. 4. szakasz: hanyatl�s: az �j innov�ci� kezdete: 1. szakasz indul

49. 4.6. A N�VEKVO SK�LAHOZAD�K Kiindul�s: a termel�si sz�ria n�veked�s�vel no a sk�lahozad�k, azaz az �tlagk�lts�g cs�kken. K�vetkezm�ny: k�lts�g-megtakar�t�s T�pusai: 1. Belso megtakar�t�s: v�llalaton bel�li munkamegoszt�sra �szt�n�z 2. K�lso megtakar�t�s: ipar�gon bel�li szakosod�sra/kereskedelemre �szt�n�z Ipar�gon bel�li kereskedelem intenzit�s�t m�ri (Grubel-Lloyd index):

50. 4.7. A TERM�KDIFFERENCI�CI� Jellemzo piaca: a t�k�letlen piaci verseny L�nyege: nem (csak)�rversenyben el�rheto elony�k gener�l�sa �tjai: a term�k minos�gi megk�l�nb�ztet�se; a term�k fogyaszt�i c�lcsoporthoz igaz�t�sa; A diz�jn (megjelen�s) egyedis�ge; A kapcsol�d� szolg�ltat�sok speci�lis k�n�lata; A m�rka �s m�rkahus�g fontoss�g�nak hangs�lyoz�sa �s d�jaz�sa; A rekl�mokon kereszt�l mindezekre felh�v�s, tudatos�t�s, elhitet�s�

51. 4.8. A NEMZETK�ZI VERSENYK�PESS�G ELM�LETEI I. A Porter-paradigma: a versenyk�pess�g �jszeru elemz�se L�p�sei: 1. Az ipar�gi (belso) verseny elemz�se 2. A nemzetgazdas�gi versenyk�pess�g elemz�se 3. A nemzetk�zi versenyk�pess�g elemz�se Az �ltal�nos versenyk�pess�gi (piaci) t�nyezok: A besz�ll�t�k alkuereje (upstream effect) A piacon (ipar�gban) levok konkurenci�ja A vevok alkuereje (downstream effect) Az �jonnan piacra l�pok fenyeget�sei A helyettes�to term�kek versenye

52. A PORTER - f�le versenyk�pess�g �s strat�gi�k 1. Ipar�gi strat�gi�k: k�lts�gstrat�gia k�lts�gcs�kkent�s �relony differenci�l�d�si term�k- monopolisztikus strat�gia differenci�ci� versenyelony 2. Nemzeti strat�gi�k: az �rt�kl�ncba illeszked�s probl�m�ja �rt�kl�nc besz�ll�t�i v�llalati kereskedelmi v�s�rl�i

53. A PORTER - f�le versenyk�pess�g �s strat�gi�k 3. Nemzetk�zi versenystrat�gi�k: Multidomestic versenystrat�gia: A verseny minden piacon f�ggetlen; orsz�gonk�nt, nemzeti piaconk�nt elt�roen alakul (kisker.; �lelmiszeripar; p�nz�gyi szolg�ltat�sok�) Glob�lis versenystrat�gia: Egyik nemzeti piacon el�rt versenyk�pess�g nagy m�rt�kben befoly�solja a m�s orsz�gok piac�n el�rheto versenyk�pess�get (rep�log�p-gy�rt�s; f�lvezeto-gy�rt�s; g�pkocsi-gy�rt�s�) Fo k�rd�se: hogyan lehet menedzselni (telep�teni) az �rt�kl�ncot vil�gm�retekben?

54. A PORTER - f�le versenyk�pess�g �s strat�gi�k A fo strat�giai v�laszok: 1. konfigur�ci�s strat�gi�k: koncentr�ci�s strat�gia vagy diszperzi�s strat�gia 2. glob�lis koordin�ci� strat�gi�ja funkci�megoszt�sok az anyav�llalat �s a le�nyv�llalatok k�z�tt A PORTER-f�le versenyk�pess�gi gy�m�nt: A v�llalati strukt�ra �s strat�gia A t�nyezoell�totts�g A keresleti felt�telek Kapcsol�d� ipar�gak

55. 4.8. A LINDER-elm�let Kiindul�s: ne csak a termel�si oldal t�nyezoit elemezz�k, hanem a fogyaszt�i oldalt is A fogyaszt�i preferenci�k (kereslet) oldal�r�l k�zel�t Meg�llap�t�sai: A t�nyezoar�nyok hat�sa a relat�v k�lts�gekre csak a nagy term�szeti eroforr�sok felhaszn�l�s�n�l van hat�ssal a munkamegoszt�sra (k�lkereskedelemre). A magas feldolgozotts�g� (hozz�adott �rt�ku) term�kekn�l elsosorban az ir�ntuk megnyilv�nul� kereslet lesz meghat�roz�. K�vetkezm�ny: ott lesz a legintenz�vebb a k�lkereskedelem, ahol hasonl� j�vedelmi (fogy.) szintek �s fogyaszt�i szok�sok vannak. Azaz: nem a termel�si specializ�ci� v�ltja ki a legintenz�vebb kereskedelmet, hanem a fogyaszt�i preferenci�k �s piacok hasonl�s�ga.

56. 5. KERESKEDELEMPOLITIK�K - ELM�LETEK �S GYAKORLATOK A k�lkereskedelem-politik�k alapveto �ramlatai: SZABADKERESKEDELMI POLITIKA PROTEKCIONISTA POLITIKA �rvek a szabadkereskedelem mellett: Lehetos�g az optim�lis �zemm�ret el�r�s�re Nagyobb verseny: jobb �r, jobb minos�g, nagyobb v�laszt�k Az eroforr�sok hat�konyabb felhaszn�l�sa A politikai stabilit�sban val� �rdekelts�g �rvek a protekcionizmus mellett: A n�vend�k/hanyatl� ipar�gak v�delme A tisztess�gtelen piaci verseny elleni v�delem Strat�giai/nemzetbiztons�gi �rdekek v�delme Nemzeti identit�s (hagyom�nyok) v�delme

57. 5. KERESKEDELEMPOLITIK�K - ELM�LETEK �S GYAKORLATOK(2) A kereskedelem nemzetk�ziv� v�l�s�nak motiv�ci�i: Az orsz�g nem k�pes valamit elo�ll�tani Csak hat�konytalanul k�pes valamit elo�ll�tani Bov�lnek a fogyaszt�s lehetos�gei (j�l�ti hat�sok) A termel�si lehetos�gek hat�ra kitol�dik Az elony�k realiz�l�s�nak akad�lyai: Elt�ro nyelvek, kult�r�k, szok�sok Elt�ro gazdas�gpolitikai t�rekv�sek Elt�ro p�nzek �s p�nz�gyi rendszerek K�vetkezm�nye: az elony�k nem automatikusan realiz�l�dnak !

58. 5. KERESKEDELEMPOLITIK�K - ELM�LETEK �S GYAKORLATOK(3) A k�lkereskedelem-politik�k alapelvei: A legnagyobb kedvezm�ny elve A viszonoss�g elve A nemzeti elb�n�s elve A transzparencia (�tl�that�s�g) elve A konzult�ci� k�teless�g�nek elve A kereskedelmi alapelvek nemzetk�zi egyezm�nyek �ltal r�gz�tett elv�r�sokat t�kr�znek

59. 5. KERESKEDELEMPOLITIK�K - ELM�LETEK �S GYAKORLATOK (4) A protekcionista k�lkereskedelmi politika eszk�zei: Embarg� (teljes tilt�s) Mennyis�gi korl�toz�sok (kv�t�k) ��nk�ntes exportkorl�toz�s� (Voluntary Export Restraint) D�mping (�r- �s k�lts�g..) �llami t�mogat�sok (szubvenci�k) V�MOK Nem v�mjellegu egy�b korl�toz�sok: Adminisztrat�v akad�lyoz�sok Hazai besz�ll�t�si ar�ny elo�r�sa Minos�gi k�vetelm�nyek t�maszt�sa (szabv�nyok�) �rfolyampolitika - �rfolyamv�ltoztat�s

60. A protekcionista k�lkereskedelmi politika eszk�zei: A V�M A v�mok �s t�rt�net�k: Az �kort�l l�tezo eszk�z; fo c�lja: bev�teli forr�s K�z�pkor: f�ldbirtokosok ��rumeg�ll�t�si joga� XV. sz.-t�l: kereskedelempolitikai eszk�z (merkantilizmus) XVIII. sz.-t�l: v�delem az iparosod�s �rdek�ben XX. sz�zad: neoprotekcionizmus eszk�ze A GATT/WTO �ltal egyed�l elfogadott A v�m alapveto tulajdons�gai: Diszkrimin�l (kereskedelmet korl�toz�) Normat�v kereskedelempolitikai eszk�z A belso piacon �rk�pzo t�nyezo K�lts�gvet�si forr�s

61. A V�M (2) A v�m, mint �rk�pzo eszk�z Alapveto c�l: a k�lf�ldi term�k dr�g�bb legyen a hazain�l Hat�sa t�bb t�nyezo f�ggv�nye: Az adott term�k keresleti/k�n�lati helyzete A term�k �rrugalmass�ga A term�k s�lya a termel�sben, a kereskedelemben,� Hat�s�nak alapesetei: Ha az importterm�k hazai �ra no, �s ez a hazai fogyaszt�t terheli, Ha emiatt cs�kken a kereslet, �rcs�kkent�si k�nyszer a poz�ci� megtart�sa miatt : (a v�mteher megoszt�sa) T�lk�n�latos piac v. monopsz�nia: a v�mot a k�lf�ldi sz�ll�t� fizeti

62. A V�M (3) A v�m ad�jellege: Megfelel a k�zvetlen (forgalmi t�pus�) ad�nak Mint ad�jellegu teher, kivet�se t�rv�nyi szab�lyoz�ssal Meg nem fizet�se: t�rv�nys�rt�s k�nyszerbehajt�s Mint k�lts�gvet�si befizet�s: ellenszolg�ltat�s n�lk�li Mint ad�jellegu befizet�s: kettos ad�ztat�s elker�lendo Sz�rmaz�si elv: az exportor orsz�gban fizetik Rendeltet�si elv: az importor orsz�gban fizetik A nemzetk�zi meg�llapod�s a rendeltet�si elvet prefer�lja

63. A V�M (4) A v�m mint kereskedelempolitikai eszk�z: V�m mint diszkrimin�l� �s a v�mdiszkrimin�ci� nem ugyanaz K�zgazdas�gi iskol�k elt�ro megk�zel�t�sei Egy p�lda: Samuelson: Jav�tj�k az orsz�g cserear�nyait (komparat�v elony�k n�vel�se) N�velik a GDP re�l�rt�k�t (r�vid t�von) Cs�kkenoleg hatnak a munkan�lk�lis�gre �n�vend�k ipar�gak� t�mogat�sa hossz� t�von is lehet hat�kony Az �inkub�tor-hat�s� �ltal�ban a fejlettekben sikeres A v�detts�g vesz�lye: versenyh�tr�nyok halmoz�d�sa Az �optim�lis v�m� l�te, mint k�zgazdas�gi probl�ma A �kisebbik rossz� (second best) elm�let megfogalmaz�sa

64. A V�M (5) A v�mok fontosabb t�pusai: A k�lkereskedelem mely ter�let�n: importv�m, exportv�m, tranzitv�m A v�malkalmaz�s jogi helyzete szerint: auton�m- vagy szerzod�ses v�m Mire vonatkozik a v�m: �rt�kt�pus�- vagy specifikus v�m El�rendo c�l szerint: v�dov�m, terelov�m, fisk�lis v�m, antid�mping v. kiegyenl�to v�m, devizav�delmi v�m, taktikai �s retorzi�s v�m preferenci�lis v�m

65. 5.2. NEMZETK�ZI KERESKEDELMIEGY�TTMUK�D�SEK A kezdet: II. VH. v�ge: Bretton Woods (1944) A terv: a p�nz�gyi szab�lyoz�s meg�llapod�sa mellett egy Nemzetk�zi Kereskedelmi Szervezet (ITO) A val�s�g: IMF �s WB l�trej�tt, az ITO nem j�tt l�tre P�tl�sa: 1947.okt.: �ltal�nos Kereskedelmi �s V�mtarifa Egyezm�ny (GATT) � 23 orsz�g Jellemzoje: kezdetben bilater�lis meg�llapod�sok szab�lyai; kezdettol elt�ro �rdekelts�gek �sszehangol�sa; csak meg�llapod�s, �s nem szervezet, ez�rt nem k�pes szankcion�lni a tagjait; 1995: �talakul�sa WTO-v�, ami m�r szervezet, �s szankcion�lhatna

66. 5.2. NEMZETK�ZI KERESKEDELMIEGY�TTMUK�D�SEK (2) A GATT/WTO alapveto c�ljai �s eredm�nyei: C�lkituz�sek: Kereskedelmi akad�lyok lebont�sa Keresletn�veked�s: k�lkereskedelem dinamikus bov�l�se �letsz�nvonal �ltal�nos emelked�se Teljes foglalkoztat�s fenntart�sa Eroforr�sok min�l hat�konyabb felhaszn�l�sa A meg�llapod�sok jellemzoi: V�mm�rt�kek fokozatos cs�kkent�se A mennyis�gi (�s adminisztrat�v) korl�tok felsz�mol�sa Az �llami t�mogat�sok egys�ges szab�lyoz�sa A belf�ldi ad�z�s �ltal�nos elvei A devizagazd�lkod�st szab�lyoz� elo�r�sok Engedm�nyek ad�sa a fejlodo orsz�goknak

67. 5.2. NEMZETK�ZI KERESKEDELMIEGY�TTMUK�D�SEK (3) A GATT/WTO t�rgyal�sok probl�m�s ter�letei: Az agr�rterm�kek v�mjainak �s korl�tainak cs�kkent�se Az agr�rterm�kek belso t�mogat�si rendszereinek visszaszor�t�sa, az agr�rprotekcionizmus megsz�ntet�se �ltal�ban a nemzeti (belso) preferenci�k cs�kkent�se A textil- �s ruh�zati term�kek �raml�s�nak liberaliz�ci�ja A nemzetk�zi szolg�ltat�s-kereskedelem egys�ges szab�lyoz�sa A szellemi term�kek (tulajdonjogok) v�delm�nek szab�lyoz�sa Magyarorsz�g GATT/WTO tags�ga: 1973-t�l folyamatos Legut�bbi kudarcok: Milleneumi (Seattle) fordul� (1999) Dohai fordul� (2001-2005)

68. 6. A TERMEL�SI T�NYEZOK NEMZETK�ZI �RAML�SA (1) A nemzetk�zi t�nyezo�raml�s ter�letei: A munkaero nemzetk�zi �raml�sa A tokejavak nemzetk�zi �raml�sa A term�szeti t�nyezok nemzetk�zi �raml�sa A t�nyezok �raml�s�nak �ltal�nos jellemzoi: A toke�raml�s a legmobilabb A munkaero �raml�sa kev�sb� mobil (sok az akad�lyoz�) A term�szeti javak hagyom�nyosan a legkev�sb� mobilak �raml�suk fo kiv�lt�ja: hasznosul�suk hat�konys�ga �raml�suk fo akad�lya: a protekcionista �rdekek

69. 6. A TERMEL�SI T�NYEZOK NEMZETK�ZI �RAML�SA (2) I. A munkaero nemzetk�zi mozg�sa Fobb okai: Gazdas�gi okok: Munkahely (meg�lhet�s) hi�nya vagy el�gtelens�ge Alacsony sz�nvonal� oktat�s/eg�szs�g�gy Magas meg�lhet�si k�lts�gek (b�rek/�rak viszonya) Szakmai felt�telek/elorejut�si lehetos�gek gyenges�ge Presztizs-szempontok Id�nymunka-lehetos�gek kihaszn�l�sa Nem gazdas�gi okok: h�bor�k; term�szeti katasztr�f�k; politikai rendszer; csal�di okok; kalandv�gy, �

70. 6. A TERMEL�SI T�NYEZOK NEMZETK�ZI �RAML�SA (3) A nemzetk�zi technol�gia (toke) �raml�sa H�rom eleme: A technol�gia terjed�se (diff�zi�ja) A technol�gia adapt�l�sa/felsz�v�d�sa (abszorbci�ja) A technol�gia transzfere: Piaci ad�sv�tellel (kereskedelmi csatorn�k) Tulajdonosi �ramoltat�ssal Seg�lyez�ssel (orsz�gok vagy nemzetk�zi szervezetek) Form�lis csatorn�i: Technol�gia-intenz�v term�kek kereskedelme Nemzetk�zi licenc/know-how kereskedelem Nemzetk�zi termel�si kooper�ci�k, technol�giai programok

71. 6. A TERMEL�SI T�NYEZOK NEMZETK�ZI �RAML�SA (4) A nemzetk�zi toke�raml�s t�pusai: K�zvetlen k�lf�ldi tokebefektet�sek (foreign direct investment) vagy FDI ; magyar megfeleloje: muk�do � toke; Jellemzoje: c�lja az ir�ny�t�s �s ellenorz�s biztos�t�sa; �ltal�ban az eredm�nye term�k vagy szolg�ltat�s; befektet�se lehet eszk�z�kbe vagy �rt�kpap�rokba. Portfoli�-befektet�sek: Jellemzoje: nem c�lja az ir�ny�t�s/ellenorz�s, �csup�n� a befektetett p�nz/toke n�vel�se; tipikus form�ja: az �rt�kpap�rok forgat�sa Hitelek/seg�lyek

72. 6. A TERMEL�SI T�NYEZOK NEMZETK�ZI �RAML�SA (5) Az FDI befektet�sek k�l�nb�zo magyar�zatai 1. Komparat�v elony�k elm�letei: Ok: k�l�nb�zo az egyes t�nyezok megt�r�l�si r�t�ja Folyamat: liberaliz�ci� k�vetkezt�ben kiegyenl�tod�s 2. Heckscher-Ohlin: Relat�v tokeolcs�s�g: tokeintenz�v term�k termel�se helyett tokeexport t�nyezo�rak kiegyenl�todnek K�vetkezm�ny: k�lkereskedelemre motiv�lts�g cs�kken 3. T�k�letes tokepiacok felt�telei (motiv�lts�g): Tokebefektet�sek elt�ro hozama Portfoli�-diverzifik�l�sra t�rekv�s Optim�lis termel�si sz�ria (piac) el�r�se 4. T�k�letlen tokepiacok felt.: a multinacion�lis v�llalati helyzet el�r�s�re t�rekv�s

73. 6. A TERMEL�SI T�NYEZOK NEMZETK�ZI �RAML�SA (6) Az FDI befektet�sek k�l�nb�zo magyar�zatai 5. Eklektikus elm�let (John Dunning) Amerikai-brit v�llalatok (ipar�gi szintu) �sszehasonl�t�sa: 3 f�le elony megszerz�se motiv�l a k�lf�ldi befektet�sekre: Tulajdonspecifikus elony�k: C�gm�ret, szervezetir�ny�t�s, kreativit�s, kapcsolatok� Lok�ci�specifikus elony�k: Inputok olcs�s�ga, besz�ll�t�k minos�ge, fizikai t�vols�g, belso szab�lyok kedvezos�ge� Internaliz�ci�s elony�k: Kutat�si-, marketing-, perk�lts�gek cs�kkent�se; Piaci bizonytalans�gok cs�kkent�se, �rt�kn�velo tev�kenys�gek nemzetk�zi szervez�s�bol sz�rmaz� elony� strat�giai sz�vets�gek, vegyes v�ll. l�trehoz�sa�

74. 6. A TERMEL�SI T�NYEZOK NEMZETK�ZI �RAML�SA (7) Az FDI befektet�sek k�l�nb�zo magyar�zatai 6. Vernon-f�le �letciklus-elm�let A term�k egyes �let-szakaszaiban a piaci helyzet v�ltoz�sa kiv�ltja a term�k termel�s�nek helyv�ltoztat�s�t, �s ezzel a tokemozg�st is. Vernon �sszekapcsolja az innov�ci� (muszaki fejleszt�s) versenyelony�t a keresletbov�l�s, az �ralakul�s �s a piaci r�szesed�s v�ltoz�s�val. 7. Hymer mikro�kon�miai megk�zel�t�se: V�llalati szinten a nemzetk�zi tokebefektet�shez valamilyen ter�leten speci�lis versenyelony megl�te sz�ks�ges. Ez felt�telezi a piacra-l�p�si akad�lyok lek�zd�s�t valamely ter�leten, pl m�retgazdas�goss�g, fejlettebb technika, k�lts�gelony, adapt�ci�s elony, v�llalatszervez�si-vezet�si elony� N�la a muk�dotoke-befektet�s a monopoliz�lt versenyelony el�r�s�t szolg�lja, azaz agressz�v v�llalati strat�gi�t jelent.

75. 6. A TERMEL�SI T�NYEZOK NEMZETK�ZI �RAML�SA (8) Az FDI befektet�sek k�l�nb�zo magyar�zatai 8. Michael PORTER sterat�giai menedzsment elm�lete: A nemzetk�zi v�llalatok h�rom csoportja: Export�l� hazai v�llalat, Multi-domestic v�llalat, Glob�lis v�llalat. A glob�lis v�llalat jellemzoi: Kock�zatdiverzifik�l�s, Internaliz�ci�s hat�s (pl. term�k�raml�s belsov� t�tele) Strat�giai sz�vets�gek l�trehoz�sa A strat�giai sz�vets�gek l�nyege: Nincs tulajdonosi �sszefon�d�s, strat�giai �n�ll�s�g megmarad; K�lcs�n�s elony�k kihaszn�l�s�ra hossz� t�v� egy�ttmuk. Pl. k�z�s kutat�s, k�z�s szellemi b�zisok, k�z�s piaci megjelen�s� Glob�lis v�llalatok � glob�lis ipar�gak

76. 6.2. A TOKE�RAML�S �S A KERESKEDELEM KAPCSOLATA Hagyom�nyos felfog�s: a tokeexport/import �s az �ruexport/import egym�s alternat�v�i Mundell-modell: A termel�si t�nyezok nemzetk�zi �raml�sa helyettes�ti az ipar�gak k�z�tti komparat�v elony�k�n alapul� kereskedelmet. Horizont�lis FDI: a tokeexportor ugyanazt a tev�kenys�get v�gzi, mint otthon; Szubsztit�ci�s elm�let: a tokeexport helyettes�ti az �ruexportot (kereskedelem-cs�kkento hat�s) Vertik�lis FDI: a tokeexportor t�bb orsz�gbeli le�nyv�llalata k�z�tt osztja meg egy term�k vertik�lis f�zisait (k�lts�gminimaliz�l�s) K�vetkezm�ny: kereskedelemteremto jelleg Kojima-t�pus� tokekivitel

77. 6.3. A TNT-k nemzetk�zi szab�lyoz�sa 1960 � fejlodo orsz�gok n�vekvo ig�nye a TNT-k szab�lyoz�s�ra - Nemzetk�zi szab�lyoz�s (ENSZ) korm�nyokra sem muk�dik 1970 � eroforr�sok szuk�l�se �s kifoszt�sa R�mai Klub jelent�sei, vit�i; 1972/74: alapveto v�ltoz�sok a fejlodo orsz�gok alkupoz�ci�ja nagy m�rt�kben megnott; 1974: ENSZ � �j Nemzetk�zi Gazdas�gi Rend (NIEO) programja - A TNT-k tev�kenys�g�t ir�ny�t� szab�lyokra - Charta az �llamok jogair�l �s k�telezetts�geirol - Foglalkoztat�si vil�gkonferencia (a fejlodok seg�t�s�re) 1980 � a fejlett vil�g alkalmazkod�sa (energia-megtakar�t�s, strukt�rav�lt�s�) - A fejlodok alkuereje visszaesik (kiv�tel: OPEC) 1990 - A nemzetk�zi szab�lyoz�s elmarad; az �ltal�nos liberaliz�ci�s folyamat a legfejlettebbek �rdekeit t�kr�zik

78. 6.4. A muk�do-toke (FDI) �raml�s jellemzoi A kezdetek: a XIX. sz. k�zepe: Britannia-Franciaorsz�g Hagyom�nyos gyarmati t�pus� Fok�nt kitermeloiparokba �s mezogazdas�gba (monokult�ra) Jellemzoje: nincs hat�ssal az eg�sz gazdas�gra XIX. sz. v�ge: USA eloret�r�se sz�lesebb k�ru Nyugat Eur�p�b�l Kelet Eur�pa fel� feldolgoz�iparba �ltal�nos gazdas�gi fejlod�st gener�lt I. vh. ut�n: visszaes�s (�vi 2-3 md.$. FDI) II. vh. elott �ltal�nos jellemzok: Gyarmatokra �raml� toke az anyaorsz�gokb�l Kezdetben �llami forr�sb�l, k�sobb mag�ntoke-dominancia D�ntoen a gyarmati t�pus� munkamegoszt�st c�lozta

79. 6.4. A muk�do-toke (FDI) �raml�s jellemzoi A II. vh. ut�n � 50-60-as �vek: Fok�nt USA � Ny-Eur�pa k�z�tti FDI-�raml�s Gyarmatbirodalom felboml�sa fejlodok visszaszorul�sa Fejlett r�gi�k egym�s k�zti tokemozg�sa lesz meghat�roz� 1970-80-es �vek: Gyorsul� FDI � kivitel (14,5%-os �vi bov�l�s) Okai: - a k�zleked�s dinamikus fejlod�se - a h�rk�zl�s forradalmi v�ltoz�sai - a sz�m�t�stechnika elterjed�se - Jap�n megjelen�se a tokepiacokon 1980-2000: hull�mz� teljes�tm�nyek (100 md $ - 300 md $) 2000 � dinamikus n�veked�s (400 md $-r�l 1200 md $-ra)

80. 6.4. A muk�do-toke (FDI) �raml�s jellemzoi FDI be�raml�s K�z�p-Kelet Eur�p�ba 1998-2007 k�z�tt

81. 7. NEMZETK�ZI P�NZ�GYEK (1) 7.1. A NEMZETK�ZI P�NZ�GYEK ALAPFOGALMAI Kiv�lt�i: a gazdas�gi folyamatok kettoss�ge: Re�lfolyamatok P�nzfolyamatok - a k�lkereskedelem p�nz- �s - a tokemozg�s hitel-�raml�s - munkaero-�raml�s Fizetoeszk�z�k a nemzetk�zi forgalomban: Valut�k = nemzeti p�nzek (nemzeti fizetoeszk�z�k) Deviz�k = valut�kra sz�l� k�vetel�sek Nemzetk�zi elsz�mol�-p�nzek (SDR) Nemzetk�zi p�nz (Euro) = t�bb orsz�g fizetoeszk�ze

82. 7. NEMZETK�ZI P�NZ�GYEK (2) A valuta � deviza fogalma k�z�tti k�l�nbs�g Jellemzo tulajdons�gaik: K�tf�le �rfolyam: - hivatalos �rfolyam - piaci �rfolyam Aranyparit�s � valutaparit�s Egyenes �rfolyam � kereszt�rfolyam Valuta�rfolyamok kisz�m�t�sa K�lf�ldi �ru hazai �r�nak meghat�roz�sa PH = e . PK Az egys�ges �rak t�rv�nye �s teljes�l�se

83. 7. NEMZETK�ZI P�NZ�GYEK (3) A v�s�rl�ero-parit�s: V� = PH / PK �rfolyam-v�ltoz�s: e (%) = PH (%) � PK (%) �tlagos a valuta�rfolyam, ha: A belso v�s�rl�ero-ar�nyok k�l�nbs�geit t�kr�zi; Igazodik egy �tlagos valutakitermel�si mutat�hoz.

84. 7. NEMZETK�ZI P�NZ�GYEK (4) A hazai valuta alul�rt�kelts�ge (mint �llapot) Olyan export is gazdas�gos, amely �tlagos �rfolyamn�l nem lenne az, ez�rt kedvezobb helyzetbe ker�lnek az exportor�k. Az import�rt t�bb hazai valut�t kell adni, ami annak belf�ldi �r�t emeli, ami rossz az importor�knek; ugyanakkor a dr�g�bb import dr�g�tja az export-term�kek hazai �r�t, a valuta-kitermel�si mutat� emelkedni fog; V�geredm�ny: az infl�ci� a hazai valuta alul�rt�kelts�g�t megsz�nteti A hazai valuta fel�l�rt�kelts�ge (mint �llapot) Az alul�rt�kelts�ghez k�pest ford�tott hat�sok j�tsz�dnak le K�l�nbs�g: nem lesz �rcs�kken�s (defl�ci�), ez�rt a fel�l�rt�kelts�gi helyzet nem szunik meg automatikusan.

85. 7. NEMZETK�ZI P�NZ�GYEK (5) Az alul- vagy fel�l�rt�kelts�gi �llapot megv�ltoztat�sa Fel�rt�kel�s (fel�rt�kelod�s) � (mint elmozdul�s) - a fel�rt�kel�s az alul�rt�kelts�gi helyzetet cs�kkenti vagy megsz�ntet(het)i; - ez ellent�tes hat�sokat fejt ki, ami kedvezotlen az exportra, de kedvezo az importra; valamint antiinfl�ci�s hat�s�. Le�rt�kel�s (le�rt�kelod�s) - a le�rt�kel�s a fel�l�rt�kelts�gi helyzetet cs�kkenti vagy megsz�ntet(het)i; - ez kedvezo v�ltoz�s az exportor�k sz�m�ra, de kedvezotlen az importra, valamint infl�ci�s hat�s�. Hasonl� hat�sokat fejtenek ki k�l�nb�zo �p�nz�gyi hidak�.

86. 7. NEMZETK�ZI P�NZ�GYEK (6) A valuta-konvertibilit�s A valuta forgalomk�pess�ge szerinti minos�t�st jelenti T�bb fokozata (forgalomk�pess�ge) lehet: Teljes konvertibilit�s: minden piaci �s nem piaci korl�toz�s n�lk�li �tv�lthat�s�g R�szleges konvertibilit�s: csak egyes piaci szereplokre vagy csak bizonyos hat�rok k�z�tt szabad az �tv�lt�s Kulcsvaluta K�l�nleges helyzetu konvertibilis valuta, amely a nemzetk�zi fizet�sekn�l meghat�roz� szerepet mutat Felt�tele: eros, megb�zhat�, stabil gazdas�g(ok) �lljanak m�g�tte. Nem konvertibilit�s: nem jelenti a valuta �tv�lthatatlans�g�t!

87. 7. NEMZETK�ZI P�NZ�GYEK (7) A nemzetk�zi p�nz�gyi m�rlegek Statikus �s dinamikus m�rlegek Az egyes gazdas�gi ter�letek p�nzmozg�sait �sszes�tik Leg�tfog�bb m�rleg: a nemzetk�zi fizet�si m�rleg Foly� fizet�si m�rleg K�lkereskedelmi m�rleg Idegenforgalmi m�rleg Szolg�ltat�sok m�rlege Tokebefektet�sek j�vedelmi m�rlege Transzferkifizet�sek m�rlege Tokeforgalmi �s monet�ris m�rleg Tartoz�sok �s k�vetel�sek egyenlege Muk�do-toke befektet�sek egyenlege Egyenlegezo m�rleg

88. 7.2. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI RENDSZEREK A nemzetk�zi p�nz�gyi rendszerek feladatai: Biztos�tani a relat�v �rfolyam-stabilit�st Meghat�rozni a nemzetk�zi tartal�kok nagys�g�t �s form�j�t �thidalni a fizet�si neh�zs�geket Muk�dtetni az ezekhez sz�ks�ges int�zm�nyi h�tteret Az eddig muk�d�tt p�nz�gyi rendszerek: Az aranystandard p�nz�gyi rendszer (aranyalap�) Az arany-deviza p�nz�gyi rendszer (doll�ralap�) A valutalebegtet�ses p�nz�gyi rendszer (vegyes alap�)

89. 7.2. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI RENDSZEREK(2) 1. Az aranystandard p�nz�gyi rendszer (1929-ig) A rendszer igazi p�nze az arany Minden valut�t szabadon lehet aranyra v�ltani Az �tv�lt�st (�rfolyamokat) az aranyparit�s hat�rozta meg A p�nz�gyi stabilit�st automatikusan biztos�totta, mert Az �rfolyamok csak az als� �s a felso aranypont k�z�tt mozogtak, ami �rfolyam-stabilit�st eredm�nyezett Hosszabb t�von kiegyens�lyozta a k�lkereskedelmi �s a fizet�si m�rleget, aminek felt�tele A kiegyens�lyoz�shoz sz�ks�ges megfelelo aranytartal�k Az �rsz�nvonal a p�nzmennyis�ggel egy ir�nyba v�ltozzon

90. 7.2. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI RENDSZEREK(3) 2. Az aranydeviza p�nz�gyi rendszer L�trehoz�sa mesters�ges: 1944 � Bretton Woods (USA) Aranyp�nzrendszer megszunt: a doll�r l�p az arany hely�be A nemzeti valut�kat a doll�rhoz r�gz�tik (a rendszerben) A p�nz�gyi stabilit�st (�rfolyam-stabilit�st) biztos�t� elemei: Az USA v�llalta a doll�r r�gz�tett �rfolyamon t�rt�no aranyra v�lt�s�t; Ez csak k�lf�ldi jegybankoknak sz�lt, 35$ = 1 uncia arany �rfolyamon; Az �gy r�gz�tett $-hoz k�t�tt�k az egyes valut�k �rfolyamait; A valut�k �rfolyamai csak egy meghat�rozott s�vban mozoghattak; A s�vb�l kil�po valuta v�delm�ben k�telezoen �s egys�gesen l�ptek fel.

91. 7.2. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI RENDSZEREK(4) A rendszer muk�d�s�nek tov�bbi felt�telei: Az USA aranytartal�k�nak nagynak kellett lenni Az USA $ a t�bbiek�n�l kisebb m�rt�kben infl�l�djon Az USA fizet�si m�rleg-deficitje ne legyen nagyobb, mint amennyi doll�rra a vil�ggazdas�gnak sz�ks�ge volt. A Bretton Woods-i rendszer megszun�s�nek okai: Az 1960-as �vekben v�gbement v�ltoz�sok, + Az USA f�l�nye fokozatosan cs�kkent; Az USA-b�l t�rt�no doll�r-ki�raml�s korl�tlans�ga �s aranyra val� bev�lthatatlans�ga; Infl�ci�s r�t�k �s nemzeti gazdas�gpolitik�k differenci�i; 1971: a doll�r aranyra v�lt�s�nak besz�ntet�se, a rendszer felboml�sa�

92. 7.2. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI RENDSZEREK(5) 3. A lebego �rfolyamok rendszere 1972 ut�ni helyzetre reag�l�s: A doll�r helyett az SDR szerep�nek n�vel�se n�velni az �rfolyamok mozg�s�nak lehetos�g�t (s�vsz�les�t�s) T�bbf�le �rfolyam-t�pus k�z�l lehessen v�lasztani 1979: fobb valutat�pusok kialakul�sa: szabadon lebego valut�k (kulcsvalut�k) ir�ny�tottan lebego valut�k c�vekvalut�k valuta�vezetek L�nyege: - rugalmasabb p�nz�gyi rendszer - t�bb kock�zat �s bizonytalans�g

93. 7.3. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI INT�ZM�NYEK (1) 1. A Nemzetk�zi Valutaalap (IMF) (1944) Alapveto c�ljai: - kereskedelem-fellend�t�s, multilater�lis fizet�sek k�nny�t�se. Ezek �rdek�ben - �rfolyam-stabilit�s seg�t�se vil�gm�retekben - fizet�si m�rleghi�nyok �thidal�sa hitelekkel - f�rum a p�nz�gyi probl�m�k megvitat�s�ra C�lok bov�l�se: - vil�ggazdas�gi �s orsz�g-elemz�sek - gazdas�gpolitikai strat�gi�k �s aj�nl�sok - kataliz�torszerep a forr�shoz jut�sban

94. 7.3. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI INT�ZM�NYEK (2) Az IMF forr�sai: saj�t forr�s (tagorsz�gok kv�ta-befizet�sei) K�lcs�nforr�s (bankokt�l + nemzetk�zi int�zm�nyektol) Egy�b forr�sok (adom�ny, aranyelad�s..) A saj�t forr�s (kv�ta) szerepe: Szavazatar�ny meghat�roz�ja Hitelhez-jut�s nagys�g�nak meghat�roz�ja Kv�ta nagys�ga fejletts�gtol f�ggo (rev�zi� 5 �venk�nt) A hitelez�s c�ljai, jellemzoi: Eredeti c�l: r�vid t�v�, ideiglenes �s automatikus hitel a fizet�si neh�zs�gek �thidal�s�ra; M�dosult c�l: hossz� t�vra is, �s felt�telekhez k�t�tt A nemzeti kv�ta 25%-a h�vhat� le automatikusan (felt�telek n�lk�l)

95. 7.3. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI INT�ZM�NYEK (3) Az IMF hitelt�pusai: K�szenl�ti hitelek (stand-by hitel) � eredeti c�lokra Kibov�tett meg�llapod�s� hitel (1974 - ) Szerkezet�talak�t�st seg�to hitel (1986 - ) �tk�zok�szlet-finansz�roz�sra sz�nt hitel (1962 - ) Ad�ss�gszolg�lat cs�kkent�s�t szolg�l� hitel (1980 - ) Katasztr�fa-hitel Az IMF tev�kenys�g�nek hat�sai: Korm�nyzatok hitelezoje nemzeti gazdas�gpolitik�k befoly�sol�ja A hitelek felt�telei �ltal�ban gazdas�gpolitikai megszor�t�sokat jelentenek

96. 7.3. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI INT�ZM�NYEK (4) 2. A Nemzetk�zi �jj��p�t�si �s Fejleszt�si Bank (IBRD) Vil�gbank (World Bank) �ltal�nos jellemzoi: Fejleszt�si int�zm�ny, l�trej�tte: 1944 � Bretton Woods Klasszikus kereskedelmi banki funkci�kkal b�r: Hitelfelvevo, hitelny�jt�, k�tv�nykibocs�t�, hitelk�zvet�to Nagy r�szben mag�nv�llalatok beruh�z�sait (projektek) finansz�rozza R�szv�nyt�rsas�gk�nt muk�dik profitorient�lt A Vil�gbank eredeti c�ljai: foleg Eur�pa �jj��p�t�s�hez tokeforr�sok gener�l�sa Nemzetk�zi beruh�z�sok �szt�nz�se (kereskedelemfejleszt�s..) Nemzetk�zi hitelez�s �sszehangol�sa Fejlodo orsz�gok fejleszt�si c�ljainak seg�t�se

97. 7.3. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI INT�ZM�NYEK (5) A Vil�gbank kibov�tett (mai) c�ljai: Project-jellegu beruh�z�s-finansz�roz�s Gazdas�gi strukt�ra �talak�t�s�t seg�to Exportk�pess�get fokoz� Alapfelt�lt�s folyamatoss�ga: r�szv�nyek kibocs�t�sa Nincs automatikus hitelny�jt�s Fobb hitelt�pusai: Beruh�z�si hitelek (projektekre) Szerkezet-�talak�t� hitelek �tfog�: fizet�si egyens�ly jav�t�s�t szolg�l�) �gazatra: exportpoz�ci� jav�t�s�t szolg�l�) T�rsfinansz�roz�s� hitelek (konzorci�lis hitelek)

98. 7.3. NEMZETK�ZI P�NZ�GYI INT�ZM�NYEK (6) A Nemzetk�zi P�nz�gyi T�rsas�g (IFC) L�trej�tte: 1956. A Vil�gbank fi�kint�zete, de �n�ll� fejleszt�si �gyn�ks�g Alapveto c�lja: a fejlodo orsz�gok probl�m�inak kezel�se A Nemzetk�zi Fejleszt�si T�rsas�g (IDA) L�trej�tte: 1960. A Vil�gbank m�sik fi�kint�zete + az ENSZ szakos�tott int�zm�nye; Alapveto c�lja: a legkev�sb� fejlettek fejlod�s�nek seg�t�se; K�lcs�nei csak meghat�rozott c�lokra haszn�lhat�k fel, �s �ltal�ban hossz� t�v�ak �s kamatmentesek.

99. 8. GLOBALIZ�CI�-REGIONALIZ�CI� A globaliz�ci� jellemzoi: Nem csak mai jelens�gk�nt �rtelmezheto; Mai megjelen�s�nek jellemzoi: �j piacok, �j szereplok, �j szab�lyok, �j eszk�z�k. Fo hordoz�i a transznacion�lis v�llalatok; A nemzeti szuverenit�s cs�kken�se; A nemzeti �s nemzetk�zi piacok �sszemos�d�sa.

100. 8. GLOBALIZ�CI�-REGIONALIZ�CI� (2) A globaliz�ci� objekt�v h�ttere: az idot�nyezo relativiz�l�d�sa; az inform�ci�s technika forradalmasod�sa; a transznacion�lis v�llalatok terjeszked�se; A globaliz�ci� szubjekt�v megk�zel�t�sei: Humanista globaliz�ci�: Stabilit�s, �sszefog�s, egyenlos�d�s, kollektivit�s Antihumanista globaliz�ci�: Szuverenit�s-cs�kken�s, instabilit�s, individualizmus, nemzet�llami saj�toss�gok f�lt�se, glob�lis probl�m�k�

101. 8. GLOBALIZ�CI�-REGIONALIZ�CI� (3) A transznacion�lis v�llalatok szerepe: Nemzeti szuverenit�s korl�toz�sa; Az �llami-v�llalati szf�ra k�lcs�n�s f�gg�se; A toke/p�nz/technol�giai folyamatok f�lgyorsul�sa; A nemzeti/nemzetk�zi folyamatok �sszemos�d�sa; A muszaki/technikai halad�s gyorsas�ga; A strukt�rav�lt�sok felgyorsul�sa; A t�vols�gok �sszezsugorod�sa; A drasztikusan cs�kkeno kereskedelmi �s politikai korl�tok.

102. 8. GLOBALIZ�CI�-REGIONALIZ�CI� (4) Glob�lis vil�g � glob�lis probl�m�k: K�rnyezeti probl�m�k Roml� �kosziszt�ma, iparosod�s �s urbaniz�ci� Interdiszciplin�ris hat�sok Kioto � Genova � Stockholm - � N�pess�grobban�s 1993: 5,5 md; 2000: 6,2 md; 2010: 7,0 md. A fejlodo vil�g foglalkoztat�si �s �lelmez�si probl�m�ja A fejlett vil�g el�reged�se Vil�gm�retu eg�szs�g�gyi/bun�z�si probl�m�k A glob�lis szab�lyoz�s gyenges�ge

103. 8. GLOBALIZ�CI�-REGIONALIZ�CI� (5) Globaliz�ci� �s a fejlodo vil�g A fejlodo vil�g jellemzoi: Alacsony iparosodotts�gi fok �s egyoldal�s�g Alacsony j�vedelemtermelo k�pess�g Alacsony iskol�zotts�g � nagy analfabetizmus Rossz infrastrukt�r�lis h�tt�r Oktat�si sz�nvonal Eg�szs�g�gyi ell�t�s Szoci�lis k�r�lm�nyek Exportk�pess�g szuk term�kk�rre korl�toz�dik Vil�ggazdas�gi sebezhetos�g

104. 8. GLOBALIZ�CI�-REGIONALIZ�CI�(6) A fejlodo vil�g tov�bbi jellemzoi: 1970 ut�n eros differenci�l�d�s beindul�sa NIC � orsz�gok (�zsia; D�l-Amerika) Olajexport�l�k (OPEC) � K�zel-Kelet; Latin-Amerika� 1990-tol K�na �s India k�l�nleges helyzete 1970 ut�n elt�ro utol�r�si strat�gi�k D�l-Amerika : importhelyettes�to str. T�vol Kelet : export-�szt�nzo str. A fejletts�gbeli szakad�k folyamatos n�veked�se (Lorenz-g�rbe) Az elmaradotts�g �rd�gi k�re: alacsony termel�kenys�g alacsony j�vedelmek kev�s megtakar�t�s alacsony beruh�z�si k�pess�g elmaradt strukt�ra �s technikai szint alacsony termel�kenys�g

105. 8.2. REGIONALIZ�CI� � INTEGR�CI� (1) Multipol�ris vil�g region�lis �rdekek region�lis egy�ttmuk�d�sre t�rekv�s; Regionalizmus: a bilalaterizmus �s globalizmus k�z�tt Region�lis egy�ttmuk�d�sek integr�ci�s kapcsolatok Az integr�ci� k�l�nb�zo szintjei: Szabadkereskedelmi �vezet V�muni� K�z�s piac Egys�ges piac + gazdas�gi uni� Politikai egys�ges�l�s

106. 8.2. REGIONALIZ�CI� � INTEGR�CI� (2) Elt�ro integr�ci� � felfog�sok: 1.) Baloldali � marxista megk�zel�t�sek jellemzoi: Munkamegoszt�s a mennyis�g minos�gi v�ltoz�st okoz Ennek l�nyege a tulajdonviszonyok v�ltoz�sa: a XIX. sz�zadt�l a nemzeti (mag�n)tulajdonb�l nemzetk�zi tulajdon lesz Eloszt�si viszonyokban: a j�vedelmek nemzetk�zi �jraoszt�sa Megv�ltoz� gazdas�gi mechanizmusok: �llami szab�lyoz�s korl�tokkal Nemzetk�zi szab�lyoz�s kezdetleges V�geredm�ny: a vil�ggazdas�g differenci�l�d�sa

107. 8.2. REGIONALIZ�CI� � INTEGR�CI� (3) 2.) A polg�ri ir�nyzatok n�zetei: �ltal�ban: az integr�ci� a gazdas�g eg�sz t�rsadalmi-gazdas�gi szervezet�nek nemzetk�ziv� v�l�sa C�lja: a gazdas�gi � piaci mozg�st�r kibov�l�se, a gazd�lkod�s hat�konys�ga elott �ll� akad�lyok lebont�sa nemzetk�zi m�retekben Eredm�nye: a gazdas�gok �s szereploik k�z�tti fejletts�gbeli k�zeled�s, a kiegyenl�tod�s mint folyamat. Fontosabb k�zgazdas�gtani ir�nyzatok: Neoliber�lis (Balassa B.) Institucionalista ( J. Tinbergen) Kiegyenl�tetts�gi elm�let (Myrdal) Szuverenit�s-elm�letek (pluralista; funkcionalista; f�deralista)

108. 8.3. REGION�LIS INTEGR�CI�K (1) I.) A nyugat � eur�pai integr�ci� Az �Eur�pa-fogalom� v�ltoz�sai A k�t vil�gh�bor� k�z�tti t�rekv�sek A gyakorlati egy�ttmuk�d�s kezdetei 1948: Eur�pai Gazdas�gi Egy�ttmuk�d�s Szervezete (EGESZ) k�sobb OECD szervezete. 1948: Benelux Uni� 1949: Eur�pa Tan�cs 1950: ESZAK (ECSC) 1951: P�rizsi Szerzod�s (6 orsz�g) (Spaak-jelent�s) 1957: R�mai Szerzod�s (EGK �s Euratom l�trej�tte)

109. 8.3. REGION�LIS INTEGR�CI�K (2) Az integr�ci� m�lys�gbeni fejlod�se: 1958-1968: a v�muni� megval�sul�sa 1967: a h�rom szervezet �sszevon�sa: Eur�pai K�z�ss�gek (EK) 1968-1976: k�z�s piac 1967-1993: a gazdas�gi uni� kezdetei 1987-1993: Egys�ges Eur�pai Okm�ny �egys�ges piac� a �n�gy szabads�g� megval�sul�sa 1992: Maatrichti Szerzod�s: gazdas�gi � p�nz�gyi � politikai uni� 1993: Eur�pai Uni� (EU) �s h�rom pill�re: Gazdas�gi- �s p�nz�gyi uni� K�z�s k�l- �s biztons�gpolitika K�z�s bel- �s igazs�g�gy 1997: a KKE orsz�gok csatlakoz�si folyamat�nak elind�t�sa 2000: a csatlakoz�s felt�teleinek konkretiz�l�sa (Nizza) 2002: az Euro bevezet�se 2004: kibov�l�s 25 orsz�gra 2007: kibov�l�s 27 orsz�gra

110. 8.3. REGION�LIS INTEGR�CI�K (3) Az integr�ci� sz�less�gbeni fejlod�se: 1957: Ny.-N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g; Belgium, Hollandia, Luxemburg (Benelux) 1973: Egyes�lt Kir�lys�g, �rorsz�g, D�nia 1981: G�r�gorsz�g 1986: Portug�lia, Spanyolorsz�g. 1995: Ausztria, Finnorsz�g, Sv�dorsz�g. 2004: Ciprus, Csehorsz�g, �sztorsz�g, Magyarorsz�g, M�lta, Lengyelorsz�g, Lettorsz�g, Litv�nia, Szlov�kia, Szlov�nia. 2007: Bulg�ria, Rom�nia.

111. 8.3. REGION�LIS INTEGR�CI�K (4) Az Eur�pai Uni� fontosabb int�zm�nyei: Az Eur�pai Parlament Az Eur�pai Bizotts�g A Miniszterek Tan�csa Az Eur�pai Tan�cs Az Eur�pai K�zponti Bank Az Eur�pai Sz�mvevosz�k A R�gi�k Tan�csa A Gazdas�gi- �s Szoci�lis Bizotts�g Az Eur�pai Beruh�z�si Bank

112. 8.3. REGION�LIS INTEGR�CI�K (5) Egy�b fontosabb gazdas�gi integr�ci�k Afrika: - Kelet-Afrikai V�muni� (Eti�pia, Kenya, Szud�n, Tanz�nia, Zambia) - Maghreb Gazdas�gi K�z�ss�g (Alg�ria, L�bia, Marokk�, Tun�zia) �zsia: - Arab K�z�s Piac ( Irak, Kuvait, Jord�nia, Sz�ria, Egyiptom) - D�lkelet-�zsiai Nemzetek K�z�ss�ge (ASEAN) - �zsiai-Csendes-�ce�ni Gazdas�gi T�rs�g - Kelet-�zsiai Gazdas�gi T�m�r�l�s (EAEG) Latin-Amerika: - Andesi K�z�s Piac (Bol�via, Kolumbia, Ecuador, Peru, Venezuela) - Latin-Amerikai Integr�ci� (LAIA) �szak-Amerika: - �szak-Amerikai Szabadkereskedelmi �vezet (NAFTA) Ausztr�lia: - Szabadkereskedelmi Egyezm�ny (Ausztr�lia, �j-Z�land)