ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI POZÍCIÓK

1. ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI POZÍCIÓK A KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMATOK FELTÉTELRENDSZERE KILÁTÁSAINK - 2012 ŐSZ - • XXIV. Vezérigazgató Találkozó • Frauenkirchen, AUSZTRIA • 2012. október 2-3. • VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK Prof. Dr. Kovács ÁrpádElnökKöltségvetési Tanács

2. AZ ELŐADÁS ÁLTAL ÉRINTETT KÉRDÉSEK MEGHATÁROZOTTSÁGOK: AZ EU ORSZÁGOK KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓI A VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN ÉS A VÁLSÁGBAN AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAINAK VÁLSÁGKEZELÉSI MEGOLDÁSAI, A MAGYAR GYAKORLAT A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS POZÍCIÓI, GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK2012 - 2013 TANULSÁGOK

3. MEGHATÁROZOTTSÁGOK: A KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓK A VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN ÉS A VÁLSÁGBAN

4. KIADÁSOK BELSŐ MEGOSZLÁSA A GDP SZÁZALÉKÁBAN, 2007

5. KIADÁSOK BELSŐ MEGOSZLÁSA A GDP SZÁZALÉKÁBAN, 2011

6. KIADÁSOK, BEVÉTELEK ÉS EGYENLEG A GDP SZÁZALÉKÁBAN

7. ÁLLAMADÓSSÁG A GDP SZÁZALÉKÁBAN

8. BERUHÁZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS GDP NÖVEKEDÉS, 2012

9. BERUHÁZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS GDP NÖVEKEDÉS, 2013

10. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG A GDP SZÁZALÉKÁBAN AZ EU-BAN, 2012 Forrás: EUROSTAT, GKI

11. AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAINAK VÁLSÁGKEZELÉSI MEGOLDÁSAI, A MAGYAR GYAKORLAT

12. A VÁLSÁGKEZELÉSBEN ALKALMAZOTT JELLEMZŐ LÉPÉSEK 2008-2010 EU 10

13. A VÁLSÁGKEZELÉSBEN ALKALMAZOTT JELLEMZŐ LÉPÉSEK 2011 EU 10

14. A CSŐDKOCKÁZATI FELÁRAK ALAKULÁSA ÉS A GAZDASÁGPOLITIKA

15. A GAZDASÁG VESZÉLYEZTETETTSÉGI FAKTORAI KÖZÉP-KELET EURÓPÁBAN 2012 ŐSZ2012 ŐSZ

16. KÖVETKEZTETÉSEK (1) • A válságkezelésben több volt az azonosság, mint a különbség. Eltérések a beavatkozások mértékében, a beavatkozási területek számában, „aktivista”, egyedi megoldásokkal operáló, vagy inkább normativitásra ügyelő, óvatosabb jellegében voltak és vannak. • Magyarország ebben a tekintetben a szélső pont. A gazdaságpolitika 2011-ben nemcsak normatív, az egész reálgazdaságra és az államháztartásra irányított szerkezeti intézkedésekkel (a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentése, szelektív forrásallokáció a költségvetési szférában) operált, hanem tucatnyi külön- és válságadóval, egyes célterületeknek, illetve társadalmi tevékenységek támogatásával összefüggésben nyújtott jelentős adókedvezménnyel, a devizahiteles lakáskonstrukciók törlesztési terheinek bankokra hárításával, a magán-nyugdíjpénztári rendszer forrásainak felhasználásával avatkozott be a gazdaság, az államháztartás működésébe.

17. KÖVETKEZTÉSEK (2) • Az első időszakban „klasszikus” válaszlépések. Kiinduló feltételezés volt, hogy a növekedés megindulásához nélkülözhetetlen a vállalkozókat terhelő adók szelektív csökkentése, s így több jut fejlesztésekre, innovációs támogatásokra. • A reálgazdasági terhek csökkentésére, a fejlődés motorjai védelmére, beindítására helyeződött a kormányzati cselekvés. Általában mérsékeltebb lett a jövedelem-koncentráció. • A teljesítmény visszaesése miatt is változás az adók összetételében: a hangsúly a társadalombiztosítási járulék felé tolódott el a közvetett adóktól, a társadalombiztosítási járulékbevételek növekedésével párhuzamosan pedig csökkentek a személyi jövedelemadó bevételek. • Ezek a hatások automatikusan magukkal hozták a legtöbb országban az állami kiadások visszafogását, illetve a gazdaságélénkítő ösztönzés (stimulus) bevetését (beleértve az adórendszeren keresztül nyújtott kedvezményeket és célzott állami kiadásnövelő intézkedéseket). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek mértéke és hatása szerény maradt.

18. KÖVETKEZTETÉSEK (3) • Válság idején az állam pénzügyi, finanszírozási biztonsága kerül előtérbe, a sérülékenysége csökkentése nélkül nincs esélye a fenntartható fejlődésnek, e pályára visszakerülésnek – stabilitás és/vagy dinamizálás, növekedési áldozatok kényszerű vállalása. • A legnagyobb aktivitást a válságkezelésben az EU-15 tagállamainak meghatározó stabil gazdasági hatalmai (Egyesült Királyság, Franciaország és elsősorban Németország) tanúsították, illetve azok, amelyeket a válság a legsúlyosabban érintett (Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) a pénzügypolitika ismertetett, többé kevésbé tipizálható területén. • A pénzügyi közvetítő szektorban míg az első reakciók a bankok állami, költségvetési eszközökből történő mentésére, feltőkésítésére irányultak, a második szakaszban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, például rájuk hárítják a görög válság oldása terhének egy részét. • A munkavállalás ösztönzése, a különféle munkaerő-piaci programok. Ugyanakkor A válságkezelés során alkalmazott egyik lényeges lépés volt az olyan „kedvezmények” jelentős leépítése, megszüntetése is, amelyek jóléti jellegük miatt korlátozták az egyének munkaerő-piaci aktivitását.

19. Következtetések (4) • 2009-2010-ben azután kezdtek „kimerülni” a munkaerőpiaci ösztönző programok a fiskális mozgástér beszűkülése miatt. • A megszokott gazdaság-ösztönző eszközök a világpiac egyensúlyhiánya terhei alatt, érdemi növekedést nem tudnak indukálni. A gazdaság élénkítésének államháztartási forrásokból történő segítése előidézte azt is, hogy a piaci kockázatok is a közszférába kerültek, így az újabb és újabb megszorításokkal egyensúlyban tartott államháztartás, reálszféra tehercsökkentése várakozásokkal szemben már nem tud kedvező folyamatokat beindítani a gazdaságban. 0,1-0,5% közötti deficitnövekedéssel járt a gazdaság élénkítésével történő kísérletezés, ami ezért 2011-re szinte teljesen eltűnt a válságkezelés eszközpalettájáról. • A válságból kikeveredni nem képes mediterrán államok (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) valamint Románia és elsősorban Magyarország kivételével, ahol az államháztartásra irányítottan széles, közvetlen beavatkozásokkal operáló intézkedéssor tapasztalható, 2010-2011 között többnyire visszafogottabb kormányzati aktivitást mutató válságkezelést láthatunk. • Az Európai Unió más államai is képesek voltak helyzetük konszolidálására, amit az is mutat, hogy esetükben a korábbival szemben többnyire 2-3 válságkezeléssel összefüggésben tett lépést látunk, jellemzően megmaradtak az adóterhek, ezek általában az energiához, illetve általánosságban a fogyasztáshoz kapcsolódtak, változatlanul érvényesült a költségvetési szigor, illetve a munkaerőpiac védelme.

20. A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS POZÍCIÓI, GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK2012 - 2013

22. A magyar és a román kockázati felárak közötti különbség (bázispont) alakulása és a hazai gazdaságpolitikai intézkedések hatása Vita az EU-val Szektoradók, nyugdíjrendszer Végtörlesztés Erre vezethető vissza, hogy a nem szokványos gazdaságpolitikai eszközök jellemzően növelték a hazai kockázati felárakat Román kiigazítási kényszer Magyar kormányválság Válság kitörése IMF 1. Széll Kálmán Terv Bankadó 2008.01 2008.03 2008.05 2008.07 2008.09 2008.11 2009.01 2009.03 2009.05 2009.07 2009.09 2009.11 2010.01 2010.03 2010.05 2010.07 2010.09 2011.01 2011.05 2011.07 2011.09 2012.01 2012.03 2010.11 2011.11 Forrás: Bloomberg

23. GDP - növekedési várakozások 2012-re és 2013-ra az egymást követő hónapokban (év/év, %) MÁR A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ JÚNIUSI KORMÁNYZATI PROGNÓZISOK IS OPTIMISTÁBBAK VOLTAK, MINT AZ ELEMZŐI KONSZENZUS, AZÓTA PEDIG A PIAC SZERINT TOVÁBB ROMLOTTAK A KILÁTÁSOK Forrás: NGM (2013-as költségvetési törvényjavaslat), *: Consensus Economics piaci elemzői felmérés (2012. augusztus)

24. A költségvetési egyenleg (a GDP százalékában) AZ AUGUSZTUSI ELEMZŐI VÁRAKOZÁS SZERINT JELENTŐSEBB KÖLTSÉGVETÉSI ÁTRENDEZÉSEK NÉLKÜL ALIGHA ELÉRHETŐ A KORMÁNY 2,2%-OS DEFICITCÉLJA 2013-BAN Forrás: NGM - 2012. áprilisi Konvergencia Program, *: Consensus Economics piaci elemzői felmérés (2012. szeptember)

25. A 10 éves államkötvény hozama (a GDP százalékában) A BEFEKTETŐK KOCKÁZATÉHSÉGE AZONBAN KERESLETET TÁMASZT A MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK IRÁNT, A HOZAMOK EZÉRT LÉNYEGESEN CSÖKKENNI TUDTAK A NYÁRI HÓNAPOKBAN Forrás: ÁKK

26. Az EURHUF árfolyam A FORINT ÁRFOLYAMA IS ERŐSÖDNI TUDOTT JÚNIUS ELEJÉTŐL VÁRAKOZÁS Forrás: MNB

27. A CDS-felár(bázispont) A KOCKÁZATI FELÁRAK PEDIG CSÖKKENTEK, UGYANAKKOR EZ A MÉRSÉKLŐDÉS MÁS RÉGIÓS ORSZÁGOKRA UGYANÚGY JELLEMZŐ, MINT HAZÁNKRA Forrás: Reuters

28. Az EURHUF árfolyam 2010 januárja óta NEM ÁRT AZ ÓVATOSSÁG, A POZITÍV BEFEKTETŐI ÉRTÉKÍTÉLET KÖNNYEN ÁTMENETINEK BIZONYULHAT Forrás: MNB

29. A 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS BIZONYTALANSÁGOT MEGSZÜNTETNÉ AZ EU-IMF MEGÁLLAPODÁS 2012. első félévének végén a költségvetés likvid eszközállománya több, mint 2000 milliárd forint volt 690 milliárd forint a KESZ-en 970 milliárd forint a devizaszámlán (amiből 400-500 milliárd forint az IMF swapok-hoz köthető betét-egyenleg ) 650 milliárd forint a Nyugdíjvédelmi és Államadósság-csökkentő alapban Finanszírozandó tételek 2013 végéig*: a hiány és az adósságlejáratok 2013-ban összesen 780 milliárd forintnyi nettó finanszírozási igény**, amelynek 100%-a jelent-kezhet az első félévben (ebből 680 a pénzforgalmi hiány és mintegy 100 milliárd EU-s előfinanszírozás) 2400 milliárd forintnyi devizalejárat 1562 milliárd forintnyi HUF kötvény-lejárat Mintegy 1844 milliárd forintnyi kincstárjegy-lejárat Mivel a hiány és a devizalejáratok meghaladják a teljes likvid eszközállományt, ezért a költségvetés akkor finanszírozható megegyezés nélkül, ha: A költségvetés tartja a hiánycélt és Sikeresek a tervezett forintkibocsátások • Sikeres a tervezett 4 milliárd eurós piaci deviza-kibocsátás • Ez nem reális feltételezés, bóvli minősítés mellett Forrás: NGM, MNB, ÁKK; * : 2012. szeptember, csak a már kibocsátott állampapírok lejárata; ** 2,2%-os hiánycéllal számolva

30. AZ IMF-HITEL KAMATA ÉS AZ EURÓBAN KIBOCSÁTOTT MAGYAR KÖTVÉNYEK PIACI HOZAMA (%) AZ IMF-HITELFELVÉTEL ÉRDEMBEN HOZZÁJÁRULHATNA A KAMATKIADÁSOK MÉRSÉKLŐDÉSÉHEZ, AZ IMF-HITEL KAMATA UGYANIS LÉNYEGESEN ALACSONYABB, MINT A DEVIZAKÖTVÉNYEK HOZAMA Forrás: IMF, Reuters; *: az ÁKK a nem euróban folyósított IMF-hitelrészletet euróra swap-olja, emiatt kissé különbözhet a költségvetés által fizetett kamat a hivatalos IMF-kamattól

31. IRE FR LTH DEN HUN UK GRE NOR PL SLO POR BGL BE Magyarországon a külföldi nagyvállalatok által dominált feldolgozóipar rendkívül versenyképes, a technológiai tovagyűrűzés azonban alacsony mértékű NL GER LV ITA SP POR BE SWE AUS 100 euró hozzáadott érték előállításához szükséges bérköltség a feldolgozóiparban (Eur) A kis és nagy cégek közötti termelékenység különbség a feldolgozóiparban (%)* IT FIN RO AUS CZK NL SWE EST UK SP CRO CZK GER NOR PL CH GRE EST LTV FIN HUN DEN SVK SLO IRE SVK Forrás: Eurostat *: kis cégek: 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, nagy cégek: 250 főnél többet foglalkoztató cégek

32. A BERUHÁZÁSOK A GDP ARÁNYÁBAN (%) Lemaradás okai Bizonytalan makrogazdasági környezet: • EMU adósságválság • Magyarországon lassan 5 éves költségvetés restrikció Bizonytalan szabá-lyozási környezet - szektoradók Bankadó Végtörlesztés miatt szűkös, a felárak miatt pedig drága finanszírozás ÁTLAG KÖRÜLI ÁTLAG ALATTI A beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb a régióban CEE max (w/o HU) CEE w/o HU HU CEE min (w/o HU) Forrás: Eurostat, CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária

33. A BANKSZEKTOR NETTÓ HITELKIHELYEZÉSE A MAGÁNSZEKTOR FELÉ (SA, A GDP ARÁNYÁBAN, %) ÁTLAG KÖRÜLI ÁTLAG ALATTI Régiós összevetésben itt a leggyengébb a hitelezési aktivitás is, ami visszahúzza a növekedést CEE max (w/o HU) CEE w/o HU CEE min (w/o HU) HU Forrás: Nemzeti Bankok CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária

34. AZ EGYES RÉGIÓS ORSZÁGOK HITELMINŐSÍTÉSE (FITCH RATINGS) 15 ÉV ELTELTÉVEL ISMÉT BÓVLI KATEGÓRIÁBA KERÜLT MAGYARORSZÁG Befektetésre nem ajánlott * Forrás: FitchRatings *1995 Magyarország S&P alapján

35. Megszokott intézkedés-e • Egyenleghatás* • Stratégiai célok • Kis, hatékony állam kialakítása • Adócsökkentés • Alacsony hiány és csökkenő adósság • Foglalkoztatás és versenyképesség javítása • Devizahitelesek problémáinak megoldása • Bevetett eszközök • Széll Kálmán Terv és Konvergenciaprogram • Flattax, adókedvezmény • KKV-Tánya • Szektorális adók • Nyugdíjpénztárak** • Adójóváírás kivezetése • Áfaemelés • Végtörlesztés • Árfolyamgát ü 1,7% ü A KORMÁNYZATI GAZDASÁGPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI ALIGHA VITATHATÓK. A CÉLOKAT AZONBAN A KORMÁNYZAT SOKSZOR NEM SZOKVÁNYOS ESZKÖZÖK SZÉLES SKÁLÁJÁT ALKALMAZVA PRÓBÁLJA ELÉRNI, AMELYNEK HOSSZÚ TÁVÚ NÖVEKEDÉSI HATÁSA ESETENKÉNT TÖBB MINT VITATHATÓ -2,7% ü -0,4% û 1,3% û 1,4% û 1,8% ü 1,5% û -0,2% *: a kormányváltás előtti pályához képest **: az egykori magán-nyugdíjpénztári járulékok

36. A HAZAI FUNDAMENTUMOK TÖBB SZEMPONTBÓL KOMOLY EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEK: • Az elmúlt években a szociális támogatási rendszer átalakítása jelentősen javította a munkaerőpiacon a munkakínálati ösztönzőket az aktívak száma emelkedett • A feldolgozóipari munkaerő költségéhez képest kifejezetten képzett és termelékeny • A jövedelmei folyamatok esetében jelentős korrekcióra került sor: • a. Az államháztartás 2002 óta tartó permanensen magas hiánya előretekintve alacsony szinten stabilizálódhat. Az ehhez szükséges korrekció csak kismértékű (a GDP 1,5%-a), ami eltörpül például a 2011-ről 2012-re végrehajtott, a GDP 5,4%-át elérő kiigazításhoz képest. A korrekció tervét a kormány bemutatta a konvergencia programban. • b. A külső egyensúly jelentős többletet mutat, ami 2012-ben várhatóan tovább emelkedik majd, és elérheti a GDP 3%-át. KÖVETKEZTETÉSEK (1): Forrás: KSH

37. Rövidtávú feladatok: • A bizalom helyreállítása, ami lehetővé teszi, hogy olyan külső források azonnali bevonására kerüljön sor, amelyek terhe nem növeli az államháztartási finanszírozás meglévő, igen mély gondjait és nem emelik a csőd kockázatát, • A gazdaságban erősödjön a nemzetközi vállalatok hátterében működő honi beszállítók tábora, a gazdaságban ne emelkedjen tovább a kényszer-, vagy csak állami segítséggel talpon maradni képes kis és közepes vállaltok száma, • A társadalom különböző rétegei között ne bővüljön a jövedelmi egyenlőtlenség és a szociális feszültség. • Hosszabb távú kihívások: • A bizalom fenntartása: a kockázati felárak jelentős csökkentése szükséges. A jelenlegi magyar forint- és devizahozamok mellett az államadósság átárazódása vetíthető előre, ami miatt a GDP- arányos kamatterhek bővülése évről-évre újabb növekedést lassító költségvetési korrekciókat tenne szükségessé, • A gazdaság potenciális növekedési ütemének erősítése az egyensúly megőrzése mellett, • Olyan közteherviselési rendszer, amelyben az államháztartás és az államháztartási modernizáció finanszírozása külső források bevonása nélkül is hosszabb távon megoldható, • A társadalmi-gazdasági versenyképességben a különbségek csökkentése, • Erősödő szociális kohézió. KÖVETKEZTETÉSEK (2):

38. TANULSÁGOK

39. TANULSÁG (1) Hamis dilemma: stabilitás vagy növekedés, de… A gazdasági stabilitás megőrzése érdekében vállalt intézkedések egy része gyengíti a gazdaság dinamizálásának lehetőségeit, rontja a 2013-as évre vonatkozó makrogazdasági kilátásokat. Nem sikerült (még) megtalálni a harmóniát a stabilitási és a dinamizálási érdekek között, de remélhető, hogy a költségvetés készítésének folyamatában végül ebben is előbbre jutunk. A válságban is kettős a követelmény: az állam (kormány) akkor tölti be megfelelően szerepét, ha a tervező, döntés-előkészítő, vezénylő, igazgató-menedzselő apparátusainak, továbbá ellenőrző, előrejelző és figyelmeztető rendszereinek működése egyidejűleg képes szolgálni a társadalmi és a gazdasági stabilitást; cselekvéseiben egyidejűleg képes rövid és hosszabb távú értékek és érdekek érvényesítésére: lépéseiben nem csak a reálszféra rövidtávú adottságait és a pillanatnyi konjunkturális és társadalmi (hatalmi) feltételeket, kormányzási adottságokat képes figyelembe venni, hanem a hosszabb távlatokban érvényesülő, csak igen lassan változó determinációit is.

40. TANULSÁG (2)A bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények mellett is az adósság „újratermelődik”: a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódik Simor András 2012.02.16-i előadásának ábrája alapján Adósság tovább emelkedik

41. TANULSÁG (3) • A fejlődés fenntarthatósága az alapvető gazdaságpolitikai cél és követelmény, hiszen a fenntarthatóság magában foglalja a pénzügyi stabilitás követelményét, mind az infláció kordában tartását, mind a költségvetési és fizetési mérleg egyensúlya feltételét. • Az állami beavatkozás és piac konfliktusának narratívája az uralkodó, piaci szabályozó erők a válság megelőzősére bizonyultak alkalmatlannak. A pénzpiac feltételezett fegyelmező ereje is csak a bajok kialakulása után lépett működésbe, de akkor már későnek bizonyult. Mire a válság nyilvánvalóvá vált, az európai gazdaságok már egy lefelé gyorsuló spirálba kerültek. • Általánossá vált a (kölcsönös, külső és belső) bizalomhiányaz állam, a gazdaság, a lakosság között, s ez a felemelkedést nehezíti, ami részben azzal is összefügg, hogy az EU tagországok többségében a nemzeti gazdaságpolitika kudarcot vallott abban, hogy a monetáris integrációval konform, új cselekvési „mixet” – optimális forgatókönyvet - megtalálja. • A fejlődés fenntarthatósága a legkevésbé sem csak a megszorító és „lazító” intézkedések adózási és más (elvonási vagy éppen támogatási) számaival jellemezhető gazdasági-racionalizálási lépésektől függ, hanem a kevésbé számszerűsíthető külső és belső társadalmi alkalmazkodási képességeket is magában foglalja. Nagy önfegyelemre, visszafogottságra, türelemre és konszenzus-készségre van szükség ahhoz, hogy a változásokhoz való alkalmazkodás törekvése, az azonnali korrekció reflexe ne vigye a választott megoldásokat az improvizáció irányába.

42. TANULSÁG (4) A tartalom és a forma, a célok és az eszközök harmóniája nélkül a váláságban sem lehetséges„a jó kormányzás”. Az államnak ekkor is képesnek kell lennie • időtávlatot átfogó, gazdaságpolitikai elveken nyugvó, társadalmi stabilitást célzó tervezésre építve, olyan szabályozó és vezénylési keretet alkotni és érvényesíteni, amely megfelelő feltételeket és ösztönzést teremt a társadalom és a gazdaság fenntartható fejlődése számára; • tulajdonosként és a magánvállalkozások üzleti partnereként – gazdasági szereplőként – hozzájárulni a reálgazdaság fejlődéséhez; • az aktivista kormányzás magával hozza, hogy a piaci kockázatok költségvetési kockázatokká válnak • megfelelő minőségű, kiterjedésű társadalmi, gazdasági szolgáltatások szervezésére és hatékony működtetésére, arra hogy közszféra szervezeteinek teljesítménye hozzáadott értéket adjon.

43. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!