A francia kultúra és kommunikáció

1. A francia kultúra és kommunikáció Nyelv, kultúra kommunikáció

2. Franciaország mint nagyhatalom • 63, 4 millió lakos, területileg a 3. legnagyobb európai ország Oroszország és Ukrajna után. • GDP: hatodik a világon. • Export: ötödik hely • Agrárexport: harmadik • Fegyverexport: harmadik • Turizmus: első (2006: 78 millió turista) • Luxustermékek, divat: első • 47 Nobel-díjas (26 természettudományi) • Matematika: 11 Field-érmes tudós

3. A francia nép és a kultúra • 1. A francia nép kialakulása (frank, francia) • 843: verduni szerződés: Nagy Károly két unokája, Kopasz Károly a nyugati, Német Lajos a keleti részeket szerzi meg: Franciaország és a Német-római birodalom kialakulása. • 2. A francia nyelv kialakulása: latin, vulgáris latin, újlatin nyelvek (francia, olasz, spanyol, portugál, román stb.) • Az olasz szó régi jelentése a magyarban: minden újlatin nép, így a vallon is (Bodrogolaszi) • A francia nyelv hatása az angolra (1055, Hódító Vilmos). Normann: elfranciásodott vikingek.

4. A francia nyelv I. • Kiejtés és helyesírás viszonya: the French letter, a néma /e/: Voltaire, arbre; Concorde vagy Concord?? „A néma e nemzeti kincs” (Konvent) • Hangkötés (mes enfantes) és hangkivetés (l’image) • Az uvuláris (nyelvcsappal pergetett) /r/ mint francia sajátosság. Először csak az arisztokrácia nyelvében volt! • Hol beszélik és miért? (Franciaország és külbirtokai, Belgium, Quebec, Svájc, a volt gyarmatok) • Az algériai nyelvi helyzet: a francia mai súlya.

5. A francia nyelv II. • A frankofon országok és szervezetük (Egyiptom, Románia és Magyarország is tag!) • Románia és a frankofónia; az első idegen nyelv Romániában, ennek oka… • A francia nyelvvel kapcsolatos hazai attitűdök • A francia nyelv múltja és jelene. A 9. nyelv a világon: 180 millió beszélő.

6. Egy érdekes vélemény 1794-ből • Bertrand Barrere, a Konvent tagja: • Rapport sur les idiomes: • „ a francia a világ legszebb nyelve (… ) és a föderalizmus és a babonaság bretonul, az emigráció és a köztársaság elleni gyűlölet németül, az ellenforradalom olaszul, a fanatizmus baszkul beszél.”

7. A francia nyelv III. • A francia nemzetállam koncepciója és a francia nyelv (Napoleon korában a lakosság fele nem beszélt franciául!). A köztársaságellenes periféria, a „reakció nyelvei” voltak a kisebbségek nyelvei. Erőszakos nyelvi asszimiláció. • Kisebbségek nyelvei: elzászi német, breton (kelta eredetű nyelv), baszk (ismeretlen eredetű), okszitán (vagy provanszál, neolatin), korzikai olasz. Mai reneszánszuk.

8. A francia nyelv IV. • A francia nyelvtörvény. A nem kívánt angol nyelvi hatás: a „franglais”. • Francia – magyar nyelvi kapcsolatok • Kölcsönszavak: lakat, kilincs, tárgy; sofőr, rúzs • Idiómák: c’est la vie, comme il faut, dejá vu, enfant terrible, cherche la famme, liberté, egalité, fraternité • Honni soit qui mal y panse! (oni szoá ki mál i pánsz)

9. A verbális kommunikáció • Francia nyelvi öntudat, a jó franciatudás előnyei a tárgyaláson • Fejlett vitakultúra, választékos nyelvhasználat, iskolában tanulják! • A tegezés kevésbé elterjedt, keresztnéven szólít és magázhat • Tabutémák: a jövedelem, vagyoni helyzet, a kollaboráns múlt (Pétain marsall), az algériai háború, a bevándorlókkal kapcsolatos problémák

10. A francia nemzeti kultúra I. • Barsoux (1988): „a franciák a nyugati világ keleti emberei” • Hofstede dimenziói: PD: 68 (német: 35, dán: 18) • IV: 71 (német: 66, venezuela: 12) • MS: 43 (német: 66, japán: 95) • UA: 86 (német: 65, dán: 23)

11. A francia nemzeti kultúra II. • Kivételesség: individualista, de nagy hatalmi távolságú kultúra • Erős bizonytalanságkerülés: katolicizmus • Elméleti tudományok fejlettsége: filozófia • Kelet-európaiak EU-csatlakozásának helyeslése (2000): 36 % (Dánia: 65%!) • Feminin vonások: „Boldog, mint az isten Franciaországban.” A franciák 86 %-a tartja magát boldognak. A napi étkezési idő 10 perccel több, mint a 2. helyezetté (90 perc). A francia konyha, „Párizs a szerelem fővárosa”.

12. Nem verbális kommunikáció • Kézfogás gyakori, gesztikulálás • Érintések gyakorisága, kísérlet: egy óra alatt hány érintés: francia. 120, angol: 0. • Kör rajzolása hüvelyk- és mutatóujjal, mosollyal: „OK”. • Mosoly nélkül: „nulla, értéktelen.”

13. Időgazdálkodás • Polikron vonások, pontatlanság • 35 órás munkahét (a 20 főnél nagyobb vállalatoknál) • Évi 5 hét fizetett szabadság, sok ünnepnap • De: termelékenység / óra: második hely az OECD-ben Norvégia után! • Munkaidő: 9 – 6-ig • Szieszta: csak Dél-Franciaországban!

14. Milyen virágot (ne) ajándékozzunk? • Május elsejére: gyöngyvirágcsokrot (szokás) • Krizantém: temetői virág, mint nálunk (GBr, holland, dán: nem az) • Fehér liliom: esküvőre, első áldozásra • Szegfű: szerencsétlenséget jelent, „büdös virág”. Öregedő színésznők kapták. • Kardvirág, hortenzia: hidegség, közöny

15. Francia nemzeti jelképek I. • Marianne: a köztársaság jelképe. Fiatal nőalak, fején a frígiai sapkával, amit a régi Rómában a felszabadított rabszolgák hordtak . Polgármesteri hivatalokban, a bírói emelvény mögött. 1961-től szokás híres sznésznőkről mintázni (pl. BB és Catherine Deneuve) • Frígiai sapka: fület takaró piros fejfedő. Kokárda díszíti.

16. Francia nemzeti jelképek II. • Nemzetiszínű kokárda (cocarde tricolore): a nemzet jelképe. A forradalomban a fegyverben álló nép szimbóluma. Napoleon óta a színek sorrendje: piros, fehér, kék (legbelül). Gépkocsin csak a törvényhozó és végrehajtó hatalom tagjai viselhetik. A három színt több ország is alkalmazta később.

17. Francia nemzeti jelképek III. • A francia trikolór (drapeau tricolore): a nemzeti egység és egyetértés jelképe. 1789: a polgármester fogadja a királyt a városházán, s a király a kalapját díszítő fehér kokárda mellé a Párizst jelképező kék-piros szalagot is kitűzi. 1790-től nemzeti jelkép. Lajos Fülöp óta (1830) mindvégig nemzeti jelkép. A színek vízszintesen.

18. Francia nemzeti jelképek III. • Liliom: a királyi hatalom és emellett Franciaország és az Isten közti kiváltságos kapcsolatnak is a jelképe. • Gyakori díszítő motívum szobrokon, pénzérméken, használati eszközökön

19. Francia nemzeti jelképek IV. • A gall kakas (coq gaulois): a 15 századtól királyi címereken. A forradalom alatt címerállat, a császárság korában azonban a sas lett címerállat. Büszkeség, harciasság, éberség szimbóluma. Ma elsősorban a francia sport jelképe. • Eredete: lat. gallus szó jelentése kettős: 1. kakas, 2. gall férfi, galliai

20. Ajánlott irodalom • Balogh Katalin: Franciaország. In: Hidasi J. szerk. Szavak, jelek, szokások. Budapest: • Balogh Katalin: Franciaország. In: Hidasi Judit szerk. Kultúrák, kontextusok, kommunikáció. Budapest: Perfekt Kiadó, 2007. • Ádám Péter: Francia kulturális szótár: Budapest: Corvina Kiadó, 2004.