Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE Innováció a Mátrától a Bükkig Budapest, 2009 November 26. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE – Összefoglaló a térségről A(z) Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE területe 33 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 36,841 fő, a városokban élő lakosok száma 5,788 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 27 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 33 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 33%-a, 11 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 25 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 36,841 Bélapátfalva 3,361 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 33 Recsk 3,071 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Pétervására 2,427 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 23 Mátraderecske 2,186 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 6 6 Fő fejlesztési prioritások száma 27 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 13 33 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 25 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 819,469 EUR – a Leader közösségi fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 13 • 60,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 10 • 0 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 0 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 0 • Leader közösségi fejlesztés • 17 • 819,469 • Leader vállalkozás fejlesztés • 6 • 155,000 • Leader képzés • 2 • Leader rendezvény • 2 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 2 • 75,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 110,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A munkalehetőségek csekély száma. • További probléma, hogy a képzett munkaerő nem talál magának megfelelő munkalehetőséget. • A helyben előállított, megtermelt termékek alacsony feldolgozottsági szinten kerülnek ki a térségből, ezért a profit nem a térségben keletkezik, nem az itteni vállalkozásokat erősíti. • Turisztikai lehetőségeinkkel nem tudunk kellő módon élni, lehetőségeit ésszerűen használni, és nem elhasználni. • Szociális téren nagy a leszakadás az ország nyugati régióihoz képest. • Gond a közlekedési infrastruktúra rossz állapota, és a térség nehéz megközelíthetősége. • Fontos a hagyományok és a kultúra fenntartása, ápolása. • Turisztikai vonzerő fejlesztése, minőségi szálláshelyek kialakítása, program kínálat bővítése. • Vállalkozások, vállalatok támogatási rendszerének kidolgozása a munkahelyteremtés érdekében. A már meglévők fejlesztése, korszerűsítése, újak létrehozása. Technikai, technológiai fejlesztések és infrastrukturális ellátottságának javítása. korszerű gépek beszerzése. • Kulturális hagyományokra épülő rendezvények szervezése. • Minőségi képzések, oktatások tartása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Észak Hevesi Vidék Fejlődéséért KE – A stratégia alapvető célja Cél a térség környezeti értékeit szem előtt tartó hagyományaira, adottságaira építő, a települések és környezetük, valamint az álltaluk nyújtott szolgáltatások fejlesztésével egy élhető, ember és természetközpontú, fenntartható fejlődés alapjait biztosító fejlesztések megvalósítása. Különös hangsúlyt fektetve a már működő vállalkozások piaci helyzetének megszilárdítására, új vállalkozások létrejöttére. Ezzel munkalehetőséget teremtve, biztosítva az itt élők számára. Mindez megteremti a térség településeinek fennmaradásának, fejlődésének alapját, lehetőséget adva a térség leszakadásának mérséklésére, felzárkózására, az elvándorlás megállítására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/1 A települések a Mátra, Bükk és a Heves-Borsodi-dombság között húzódó a völgyek kedvező adottságú szakaszain helyezkednek el. A Pétervásárai kistérség 20 települést foglal magába melyből mint a 20 hátrányos helyzetűnek minősül. Minden településen megtalálható a természeti értékre alapuló szolgáltatás. Erre épülő rendezvények, együttműködések. A munkanélküliség magas, ezért van szükség minden területen a meglévő vállalkozások fejlesztésére és új munkahelyek teremtésére. Az önkormányzatok területén közhasznú fejlesztések megvalósítása, valamint a civilszervezetek bevonása a közösségi élet fejlesztésére. Szolgáltatási, ökoturisztikai szolgáltató központ kialakítása az összefogás és fejlesztés irányítása, tanácsadás szempontjából fontos lenne. Környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteknek pedig a megújuló energiafelhasználással foglalkozó gazdaságok kialakítása lenne a fő cél. A Bélapátfalvai kistérségben 13 település található, melyből 3 hátrányos helyzetű. Ebben a térségben is szükség van a meglévő vállalkozások együttműködésére, fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére valamint a természeti értékekre épülő fejlesztések megvalósítása. Minden településen szükséges a képzésekhez, együttműködésekhez kapcsolódó rendezvények megvalósítása. A vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek általi képzések tartása,szolgáltatóhelyek felszereltségeinek bővítése, rendezvényeinek marketingje, tanulmánybemutatása fontos fejlesztési és központi megoldás lenne mindkét térségre nézve. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség környezeti állapota 1/1 A térség jelentős nagyságú védett területekkel (Mátrai Tájvédelmi körzet, Tarna vidéki Tájvédelmi Körzet, Bükki Nemzeti Park), kivételes faj és fajtagazdagságú állat- és növényvilággal, változatos élőhelyi adottságokkal rendelkezik. A térséghez tartozó települések felén található különböző besorolású Natura 2000-es terület. Ezekre a természeti adottságokra építve és figyelve kell a térség fejlesztési elképzeléseit megvalósítani. A természeti értékekre épülő vállalkozások, szolgáltatások, rendezvények számának növelése szükséges, erre motiváló erő lenne az ökoturisztikai központ kialakítása. A mezőgazdasági területek sok esetben már több mint tíz éve nem műveltek, az így felhagyott szántók és legelők fokozatosan elvadulnak, gyomosodnak. Ezek hasznosítása új gazdasági szolgáltatások létrejöttével, jelentős fejlődést jelentene. A térség talajtípusai a változatos domborzati viszonyok gazdag és jó minőségű faállományt biztosítanak. A térség erdősültsége az összterület 57%-át meghaladja. A faállomány egyharmadánál magasabb a tölgy, húsz-húsz százalék körüli a bükk és a cser aránya, míg a többi területen főleg fenyőfélék és gyertyán állomány található. Értékes termál és gyógyvíz készlettel rendelkezik a térség, melyet sem a nagyipar, sem pedig az intenzív mezőgazdaság jelen pillanatban nem veszélyeztet. A szilárd hulladék gyűjtése és szállítása minden településen megoldott. Szelektív hulladékgyűjtés még nem igazán terjedt el, az elhagyott lerakók és a közeljövőben bezárásra kerülők rekultivációja is megoldásra vár, akárcsak a folyamatos illegális hulladék lerakók kérdésének megoldása. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A Pétervásárai kistérség a leghátrányosabbak közé tartozik a térséget alkotó 20 település közül mind hátrányos besorolású. A bélapátfalvi térség 13 települése közül mindössze 3 hátrányos. A problémát a munkalehetőségek hiánya, korlátozott lehetősége jelenti. A térséget a forráshiány jellemzi minden tekintetben. Autópályához, jelentősebb úthálózathoz kapcsolódása még nem megoldott, a térség belső úthálózatának minősége az utóbbi évek beruházásainak és a jelenlegi fejlesztéseknek köszönhetően egyre jobb minőségű. Az Önkormányzati fenntartású épületek állapota rossz, felújításra szorulnak, mellyel munkahelyteremtés is megvalósulhat. Magas a munkanélküliségi ráta, a munkaképes lakosság képzettségi szintje alacsony, náluk sok esetben mentális problémák is jelentkeznek. Számukra a minél nagyobb számban megjelenő képzések oldanák meg a problémát. A lakosságszámot évek óta folyamatos csökkenés jellemzi, korösszetétele elöregedő tendenciát mutat, az elvándorlás folyamatos, ezért szükséges a meglévő vállalkozások, elsősorban mikro- és kis vállalkozások támogatása, valamint új munkahelyek teremtése.A nagy múltú ipari üzemek a nehéz gazdasági helyzet következtében bezárásra kerültek. Kevés a jól működő vállalkozás, a vállalkozási aktivitás, tőkeerejük alacsony. Számos lehetőség rejlik a helyi termékek előállításában és forgalmazásában. A helyi identitás tudat erősítése érdekében fontos a hagyományőrző programok, csoportok, valamint az ifjúsági fesztiválok támogatása. Minden településen szükséges a falusi szálláshelyek és program kínálatok mennyiségi és minőségi fejlesztése. A térség marketingtevékenysége nem megfelelő. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

13. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 12% 12% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 10% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 39%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 39% 6% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.4%, ami 2.4 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.4% • Változás 2003-hoz képest 2.4 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

17. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 Az ipari szektor jelentette a fő foglalkoztatást a térségben korábban. A munkanélküliek közül egyrészt magas a képzetlenek, alul képzettek aránya, másrészt magas a tartós munkanélküliek száma. A képzések, oktatások, programok számukra jelentős fejlődést jelentenének. Az önkormányzatok és vállalkozások töltenek be fontos szerepet a foglalkoztatásban. Ezért a munkahelyteremtő, fejlesztő vállalkozások támogatása minden területen fontos lenne a jövőben. A vállalkozások pályázati lehetőségeinél támogatási intenzitásának növelése nagy szerepet játszana az aktivitás területén, főleg mikro- és kis vállalkozások vonatkozásában. A munkaerő foglalkoztatottság ezen területen csak a vállalkozások fejlesztésével, korszerűsítésével, újak létrehozásával javítható. A versenyképesség növelése érdekében szükséges a vállalkozások technikai, technológiai színvonalának növelése, korszerű eszközök beszerzése. Cél a vállalkozás minden munkafolyamatának fejlesztése. Fontos a képzési és átképzési lehetőségek megteremtése, másrészt a bérszínvonal emelése. 16 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

18. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Bükkszenterzsébet székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 2 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,095 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

19. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Mátrametál Kft. • Sirok • 2852 Fémmegmunkálás • 390 • 5,800,000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • MFS 2000 Rt. • Sirok • 2960 Fegyver-, lőszergyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 210 • 2,000,000 3 • Leier Hungária Kft. • Mátraderecske • 5153 Fa-, építőanyag-, szaniteráru-nagykereskedelem • Kereskedelem, javítás • 150 • 3,800,000 4 • Gironde 2000 Kft • Terpes • 2451 Tisztítószer gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 71 5 • KASTÉLYHOTEL SASVÁR • Parádsasvár • 5510 Szállodai szolgáltatás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 60 • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Janovicz Gábor • Tarnalelesz • 1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása • 48 • 0 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Fish & Food Élelmiszeripari és Kereskedelmi Kft • Bélapátfalva • 1520 Halfeldolgozás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 45 • 0 8 • Hatvani Kórkáz Eü. Szolg. Kft. Parádfürdői Kórháza • Parád • 8511 Fekvőbeteg-ellátás • Közszféra • 41 • 0 9 • Tarnafa KFT • Bükkszenterzsébet • 2052 Parafa-, fonott áru gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 • 271,083 10 • Gyetvai Pack Kft • Bükkszenterzsébet • 2052 Parafa-, fonott áru gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 40 • 193,943 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térségben főként mikro - és kisvállalkozások vannak, a közepes méretűek egyre kevésebb, a nagyvállalatok aránya pedig elenyésző. A vállalkozók tőkeereje alacsony, ráadásul a térségben keletkezett profit sok esetben kiáramlik, visszaforgatása nem történik meg. A gazdasági válság hatására a térségben is vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe, voltak olyanok melyek bezárásra kényszerültek. A településeken működő vállalkozások közül jelentős a fémipari és a faipari profilú cégek száma. Az üzemek működésére a stabilitás jellemző, jelentős exporthányaddal. Gond a közlekedési infrastruktúra szerkezete. A vállalkozások technikai, technológiai fejlesztése és infrastrukturális ellátottságának javítása lehet biztosítéka a piaci pozíciójuk további szilárdításának. Több ipari park is működik a térségben, kedvező feltételeket kínálva a betelepülni kívánó vállalkozásoknak. Nagyüzemi mezőgazdasági termelés nem jellemző. Oka egyrészt a természeti adottságokban. Jelentős az erdő és legelőterületek aránya. A növénytermesztés, állattartás, biotermesztés és a vadgazdálkodás kínálta lehetőségek nincsenek kihasználva. A parlagon lévő területek hasznosítása lehetőséget ad az energiaültetvények kialakítására, majd feldolgozására. Az erdőgazdálkodás is nagy hagyományokkal rendelkezik a térségben. A térségnek egy- két cégtől eltekintve gyakorlatilag nincs élelmiszeripara. Kisebb kapacitású kezdeményezések már vannak, de számuk kevés és folyamatos technológiai fejlesztésre lesz szükséges ahhoz, hogy a piacon versenyképesek maradhassanak. Cél a helyi termékek előállításának és forgalmazásának elősegítése. Szolgáltató szektor szerepe fokozatosan erősödött az elmúlt időben, azonban még így is jóval alatta maradt az országos átlagnak, kiskereskedelmi üzletek szempontjából az átlaghoz közelit, a vendéglátó-ipari üzletek számát tekintve azt valamivel meg is haladja. Minőségi fejlesztések, bővítések ezeken a területeken is szükségszerűek. Az idegenforgalom jelentős és növekvő súlyát kellőképpen alátámasztják mind a szállásférőhely, mind a vendég, illetve az eltöltött vendégéjszakákra vonatkozó adatok. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Fontos tényező, hogy a térségen belül az idegenforgalom területileg is bővült, és jelentős kihasználatlan lehetőségeket hordoz még magában. 21 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

23. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 21 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 9 Vallással kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Sporttal kapcsolatos tevékenység 32 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 34 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Oktatással kapcsolatos tevékenység 11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 10 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 9 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 9 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 A civil szervezetek száma és aktivitása településenként igen jelentősek. Tevékenységi körüket vizsgálva jól látható, hogy legnagyobb számban sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységet folytatnak a szervezetek. Ezen a területen aktívan működő szervezetek jelentős szerepet töltenek be a közösségek összetartásában, „minőségi” szabadidős tevékenységek szervezésében, a fiatalok, helyben élők kötődésének erősítésében. Jelentős még a kulturális és hagyományőrzéssel foglalkozó szervezetek száma. A helyi szinten túl, számos hazai és nemzetközi rendezvényen, megmérettetéseken vesznek részt. Tevékenységük azért fontos, mert a múltban felhalmozott tudás elfelejtésével sokszor a jövőbeli esélyek szűkülnek minimálisra, a kulturális örökségek elvesztésével tovább szürkül környezetünk. Működnek idegenforgalmi egyesületek melyek aktívan részt vesznek térségük turisztikai színvonalának emelésében, programkínálatának bővítésében. Civilek esetén a községekben működő nyugdíjas szerveteket sem szabad kihagyni az említésből, mert korosztályuk számára programokat, képviseletet biztosítanak. Közbiztonság megteremtésében és fenntartásában jelentős szerephez jutnak a községek polgárőr szervezetei. A non-profit szervezetek pénzügyi helyzetére jellemző, hogy igen szűkös keretekből gazdálkodnak. Az egyesületek, alapítványok nagy része kizárólag a helyi forrásokra támaszkodik, csekély azoknak a száma, akik országos netalán EU -s és nemzetközi pályázatokon vesznek részt. Holott megfelelő színvonalú működésükhöz a szükséges tárgyi eszközök beszerzése és számukra képzések szervezése elengedhetetlen. A Környezetvédelemmel,vidékfejlesztéssel, településfejlesztéssel foglakozó szervezetek száma kevés, de tevékenységük nagy szerepet játszik a HACS területén, az ő támogatásuk, fenntartásuk, fejlesztésük a jövő szempontjából fontos. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,424 fővel csökkent, ami arányosítva 4%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 38,265 37,864 37,564 37,281 36,841 Éves változás -283 -440 -401 -300 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,424 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 4%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

26. A térségben az aktív korú lakosság aránya 60%, ami 0 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 60% 60% 15-59 év 26% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

27. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 16% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 3% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 5% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 10% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térség demográfiai helyzete 1/1 A természetes fogyás és az elvándorlás mutatója magasabb, mint a megyei vagy az országos átlag. Az aktív korú népesség (18-59 év) száma és aránya folyamatosan csökken, ezzel párhuzamosan az időskorú (60 évesnél idősebb) népesség aránya viszont folyamatosan nő, elöregedő tendenciát mutat. Kisebbségi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az egyes településeken eltérő a roma közösségek aránya, vannak települések, ahol a romák számaránya 30-40% közöttire tehető. A fiatalkorú (18 év alatti) népesség aránya is csökken, és az országos átlag alatti, a mi a munkanélküliségnek és a nehéz gazdasági helyzetnek is köszönhető. A vállalkozások számának növelése több munkahelyet biztosítana, ezzel szinten tartható, később növelhető lenne a települések népesség megtartó ereje. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 6 18% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 39% • Mindhárom mobilhálózat 13 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 31 94% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

31. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Integrált közösségi és szolgáltató tér • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

32. A térség infrastrukturális adottságai 1/1 Az országos vérkeringéshez való kapcsolódást két számjegyű utak biztosítják. A vasútvonalakat, már ahol még megvannak, megszűnés fenyegeti, létét bizonytalanság jellemzi. Minden településen kiépült a vezetékes ivóvízellátás alaphálózata. A vízszolgáltatás az ÉRV által üzemeltetett regionális vízellátó rendszerről, és részben az egyedi vízműtelepekről biztosított. A legtöbb településen kiépült a szennyvízcsatorna hálózat, ill. szennyvíztisztító telep. Áramszolgáltatást az ÉMÁSZ Rt. biztosítja, megfelelő üzembiztonsággal. A települések belterületének ellátottsága gyakorlatilag eléri a 100%-ot, és a külterületek egy részén is biztosított az ellátás. A vezetékes gázellátást a TIGÁZ Rt. biztosítja. A térségben nem jellemző az alternatív energiaforrások használata. A helyi adottságokhoz alkalmazkodva elsősorban a megújuló energiaforrás szélesebb körű alkalmazása volna indokolt. Vezetékes telefonhálózata kiépített, e mellett a mobil szolgáltatók is kiépítették saját hálózatukat. A Az Internet hozzáférés is egyre jobban megoldott a településeken, köszönhetően a technika, és technológia fejlődésének. A településen belüli utak, vízelvezetők javítása folyamatos. Jelenleg zajlik az Integrált Közösségi Terek kialakítása, valamint Eu-s normáknak megfelelő kerékpár utak fejlesztése. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.03 0.10 2.21 2.02 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 164% 254% 122% 297% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. Települések főbb jellemzői 1/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Balaton • Község • 1,235 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.00% • 35,158 • 0.000 • 0.508 Bátor • Község • 433 • Közszféra • 12.00% • 65,000 • 0.670 • 0.000 Bekölce • Község • 759 • 0.00% • 32,851 • 0.000 • 1.080 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bélapátfalva • Város • 3,361 • 7.50% • 123,000 • 0.128 • 0.345 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bodony • Község • 851 • 12.00% • 31,900 • 0.000 • 1.377 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bükkszék • Község • 821 • 9.43% • 31,202 • 1.449 • 10.384 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bükkszenterzsébet • Község • 1,213 • 13.71% • 4,426 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 33

35. Települések főbb jellemzői 2/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bükkszentmárton • Község • 356 • Közszféra • 14.35% • 40,790 • 0.000 • 0.579 Egerbocs • Község • 617 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.02% • 37,897 • 0.000 • 0.000 Egercsehi • Község • 1,570 • 10.00% • 5,335 • 0.000 • 0.057 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Erdőkövesd • Község • 658 • 15.06% • 357,096 • 0.000 • 0.046 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Fedémes • Község • 370 • 10.80% • 33,946 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hevesaranyos • Község • 712 • 17.51% • 56,766 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Istenmezeje • Község • 1,793 • 12.00% • 301,022 • 0.000 • 0.044 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 34

36. Települések főbb jellemzői 3/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ivád • Község • 432 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.79% • 258,230 • 0.000 • 0.000 Kisfüzes • Község • 167 • Közszféra • 12.36% • 270,642 • 0.000 • 0.000 Mátraballa • Község • 833 • 5.00% • 7,562 • 0.000 • 0.156 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mátraderecske • Község • 2,186 • 11.60% • 6,695 • 1.647 • 4.319 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mikófalva • Község • 797 • 6.61% • 78,567 • 0.000 • 1.795 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mónosbél • Község • 393 • 9.88% • 105,230 • 0.000 • 0.748 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyvisnyó • Község • 1,083 • 11.00% • 87,210 • 1.648 • 12.817 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 35

37. Települések főbb jellemzői 4/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Parád • Nagyközség • 2,083 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.93% • 86,822 • 11.902 • 6.941 Parádsasvár • Község • 501 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.87% • 65,500 • 29.731 • 6.635 Pétervására • Város • 2,427 • 14.48% • 393,069 • 0.532 • 0.319 • Közszféra Recsk • Nagyközség • 3,071 • 7.57% • 108,083 • 0.000 • 0.027 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Sirok • Község • 2,039 • 5.50% • 76,000 • 0.000 • 2.108 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szajla • Község • 673 • 17.63% • 40,918 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szentdomonkos • Község • 527 • 14.98% • 40,021 • 0.000 • 0.247 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 36

38. Települések főbb jellemzői 5/5 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szilvásvárad • Község • 1,737 • Közszféra • 8.00% • 145,678 • 19.117 • 7.674 Szúcs • Község • 455 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 20.98% • 72,000 • 0.000 • 0.000 Tarnalelesz • Község • 1,878 • 22.96% • 38,365 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Terpes • Község • 217 • 11.00% • 1,410 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Váraszó • Község • 593 • 14.87% • 264,858 • 0.000 • 0.496 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 37

39. Települések egy mondatos jellemzése 1/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség magas aránya. Elvándorlás.” • „Munkahelyek teremtése, átképzések szervezése. Kereskedelmi iparág fejlesztése, bővítése. Civilszervezetek közösségi programjainak támogatása.” • Balaton • „Közutak rossz minősége. Munkanélküliség, alacsony képzettség. Alacsony vállalkozói aktivitás.” • „Utak javítása. Kereskedelmi vállalkozások támogatása. Képzések támogatása.” • Bátor 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

40. Települések egy mondatos jellemzése 2/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, alacsony vállalkozói aktivitás, képzések hiánya.” • „Vállalkozások fejlesztése, korszerűsítése, újak létrehozása. Képzések szervezése.” • Bekölce • „Munkanélküliség. Vállalkozási és turisztikai aktivitás alacsony.” • „A turizmus lehet a kiugrási lehetőség a település számára, mivel természeti adottságokban gazdag. Vállalkozások fejlesztése,korszerűsítése munkahelyek számának növelése.Képzések tartása.” • Bélapátfalva 39 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

41. Települések egy mondatos jellemzése 3/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség. Vállalkozások alacsony száma. Kulturális, oktatási,képzési lehetőségek hiánya.” • „Vállalkozások fejlesztése, bővítése,közösségi rendezvények, oktatások, képzések szervezése.” • Bodony • „Vállalkozások alacsony száma. Turisztikai lehetőségek alacsonyabb kihasználtsága.” • „Meglévő vállalkozások fejlesztése,bővítése új munkahelyek teremtése, közbiztonsági szolgálat fejlesztése. Turisztikai rendezvények bővítése, magán és falusi szálláshelyek minőségi fejlesztése.” • Bükkszék 40 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. Települések egy mondatos jellemzése 4/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Közterületi vízelvezetési rendszer nem megfelelő kiépítettsége, és a településen átvezető főút állapota. Munkanélküliség magas aránya.” • „EU-pályázati források keresése, új munkahelyek teremtése, vállalkozások fejlesztése, bővítése.” • Bükkszenterzsébet • „Elöregedés és elnéptelenedés. Munkanélküliség, alacsony vállalkozói aktivitás.” • „Együttműködés a környező településekkel. Munkahelyek teremtése, meglévő vállalkozások fejlesztése, bővítése.” • Bükkszentmárton 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. Települések egy mondatos jellemzése 5/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az önerő hiánya a vállalkozásokhoz, alacsony vállalkozási aktivitás.” • „Eu- források, hazai pályázatok. Vállalkozások fejlesztése, bővítése, új munkahelyek teremtése.” • Egerbocs • „Munkalehetőség hiánya, fiatalok elvándorlása, lakosság elöregedése, a közösségi intézmények rossz állapota, az utak rossz minősége.” • „Mikrotérségi általános iskola fejlesztése, szakképzés beindítása, munkahely teremtés, pályázati források kiaknázása.” • Egercsehi 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 6/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas munkanélküliség. Elöregedő lakosság.” • „Munkahelyteremtés, pályázatokon való részvétel.” • Erdőkövesd • „Magas a munkanélküliség a faluban, a foglalkoztatók szinte teljes hiánya. Elöregedőben van a falu. Zsákfalu. Nincs megtartóerő a fiatalokra nézve. Rossz közlekedés.” • „Vállalkozásra alkalmas területek. Jó természeti adottságok a turizmus fejlesztésére. Üresen álló felújított iskola épülete.” • Fedémes 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 7/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, szakképzetlen munkaerő.” • „Munkahelyek teremtése, vállalkozások segítése. Infrastruktúra és turizmus fejlesztése.” • Hevesaranyos • „Folyamatos pénzhiány, likviditási problémák, lakosságszám csökkenés és rohamos elöregedés, munkahelyek hiánya.” • „Munkahelyek teremtése, vállalkozások támogatása, képzések szervezése. Közbiztonság, nyugodt vidéki élet, jó levegő, pihenésre, feltöltődésre való lehetőség.” • Istenmezeje 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 8/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település lakossága folyamatosan csökken, új házak nem épülnek. Ez köszönhető az infrastrukturális elmaradottságunknak (pl. nincs szennyvíz-hálózat), a munkahelyek és a turisztikai vonzerő hiányának.” • „Az Európai Unio által kiírt pályázatokban látom a legnagyobb lehetőséget, azon belül is elsősorban a ránk is érvényes Leader rendszert. Sajnos a nemzeti pályázatok a pénz hiánya miatt csak kevesek számára és korlátozott mértékben érhető el, így arra érdemben támaszkodni nem lehet.” • Ivád • „A település méretéből adódó alulfinanszírozottság. Munkanélküliség, alacsony vállalkozói aktivitás.” • „Az EU regionális politikája által elérhető pályázati finanszírozás. Vállalkozások fejlesztése, képzések.” • Kisfüzes 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 9/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Községi csapadék-vízelvezető rendszer hiánya. Munkanélküliség.” • „Vízelvezető rendszer kiépítése, munkahelyek teremtése, vállalkozások segítése. Burgonyanap évenkénti megrendezése, mely több ezres vendégsereget vonz.” • Mátraballa • „Települési csapadékvíz rendezés. Turisztikai lehetőségek alacsony szintű kihasználtsága.” • „Vízelvezető rendszer kiépítése. Mofetta adta lehetőségek kihasználása.” • Mátraderecske 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 10/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, alacsony vállalkozói aktivitás. Turisztikai lehetőségek kiaknázatlanok.” • „Munkahelyek teremtése, vállalkozások támogatása, turisztikai fejlesztések.” • Mikófalva • „Elöregedő, elnéptelenedő település. Munkanélküliség, kevés a vállalkozások száma.” • „Munkahelyek megtartása, és újak létrehozása, képzések szervezése. Együttműködés kialakítása a környező településekkel.” • Mónosbél 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 11/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Turizmus adta lehetőségekkel eddig nem tudott élni a település. Elöregedő lakosság, munkanélküliség, elszegényedés.” • „Csodálatos természeti környezet. Képzett munkaerő jelenléte, Ipari Park közelsége Bélapátfalván. Országos és helyi védettségű területek, épületek.” • Nagyvisnyó • „Munkahelyek hiánya, parádfürdői strandfürdő fejlesztést igényel.” • „Idegenforgalmi fejlesztések révén új munkahelyek létrehozása.” • Parád 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 12/17 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „AZ ÜVEGGYÁR BEZÁRÁS, NINCS MUNKAHELY, KEVÉS JÖVEDELEM.” • „TURIZMUS, IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE ÉS INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSA, PROGRAMOK SZERVEZÉSE.” • Parádsasvár • „Országos átlagot jelentős mértékben meghaladó munkanélküliség. Tőke hiány. A település megközelíthetősége nem megfelelő.” • „Tovább kell erősíteni Pétervására város körzetközponti szerepét (államigazgatási jogkörök, bíróság, földhivatal). A volt laktanya ingatlanban munkahelyteremtés állami és magántőke bevonásával. Közlekedés javítása.” • Pétervására 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis