Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Tolna Hegyhát HK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-Tolna Hegyhát HK Budapest, 2009 Május 5. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Észak-Tolna Hegyhát HK – Összefoglaló a térségről A(z) Észak-Tolna Hegyhát HK területe 24 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 34,051 fő, a városokban élő lakosok száma 13,928 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 • A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 38%-a, 8 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 11 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Észak-Tolna Hegyhát HK – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 34,051 • Tamási • 9,464 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 24 • Simontornya • 4,464 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 2 • Iregszemcse • 2,804 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 24 • Pincehely • 2,515 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 1 • 6 • Fő fejlesztési prioritások száma • 14 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 3 • 21 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 1 • 11 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Észak-Tolna Hegyhát HK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,375,478 EUR – a Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 6 • 1,375,478 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 4 • 851,486 • Falumegújítás és -fejlesztés • 1 • 818,737 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 229,246 • Leader közösségi fejlesztés • 1 • 250,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 20,000 • Leader képzés • 2 • 82,600 • Leader rendezvény • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 17,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 140,000 • Leader komplex projekt • 6 • 410,600 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Észak-Tolna Hegyhát HK - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A legsúlyosabb problémája a térségnek a rendkívül magas munkanélküliség. Kiemelt problémát jelent a fiatalok elhelyezkedésének nehézsége, és ennek következtében a munkaképes korosztály elvándorlása. A lakosság folyamatos elöregedése további problémát vet föl. • A térségben működő vállalkozások versenyképessége korlátozott kis méretük miatt, nagyon sok vállalkozás kényszervállalkozásnak tekinthető. • A turisztikai adottságok (termálvíz és vadászati lehetőségek) kihasználatlansága a fejlesztések elmaradása miatt. • Az iskolák, közösségi terek, művelődési házak működéséhez szükséges, és a kulturális életet, általános közbiztonságot szolgáló infrastruktúra hiányosnak, meglehetősen elavultnak mondható. • Általános probléma a településeken a megőrzésre érdemes épületek elhanyagoltsága, sok esetben kihasználatlansága. • A foglalkoztatási nehézségekben problémát jelent a lakosság aluképzettsége is, vagy a kor igényének megfelelő képzettség hiánya. • A térség gazdasági fejlődésére komoly húzó erőt gyakorolhatna a vállalkozások versenyképességének javítása infrastrukturális beruházások által. Ezen kívül fontos lehetőségként mutatkozik a turisztikai beruházások és szolgáltatások ösztönzése, ugyanis a térség egy kitörési pontja lehet a helyi aktív és passzív kikapcsolódási lehetőségekre épülve a helyi turisztikai beruházások támogatása. • Az épített örökség megóvás és falufejlesztés, természet és tájmegőrzés is komoly fejlődési lehetőségeket rejt a térség számára, mely magában foglalja a közösségfejlesztés közösségi színterek, szolgáltatások infrastrukturális fejlesztését is. • A munkaerő piacképesebbé válásához elengedhetetlen a humánerőforrás fejlesztés tréningek, képzések segítségével. • Tursztikai vonzerőnk emelése szempontjából fontos lehetőségként jelenik meg a térségmarketing helyi termék/védjegy bevezetése, településmarketing és kiadványok megjelenése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Észak-Tolna Hegyhát HK – A stratégia alapvető célja Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • Az Észak Tolna Hegyhát Helyi Közösség által 24 település területe került lefedésre. Ezek a települések Belecska, Diósberény, Felsőnyék, Fürged, Gyönk, Iregszemcse, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kisszékely, Magyarkeszi, Miszla, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg és Varsád. • A térség egyik legnagyobb potenciálja a domborzatilag tagolt, változatos táj, a szép természeti környezet, a jó mezőgazdasági potenciál (28,5 aranykorona átlagosan hektáronként). A térség erősen erdősült, amely kedvez a kiránduló- ill. a vadászturizmusnak. A változatos táj alkalmassá teszi a térséget a falusi turizmus és vendéglátás számára. Fontos potenciálja a térségnek a viszonylag épen maradt épített környezet is. A hagyományos településszerkezet, a sok régi jellegzetes építésű porta (tornácos, hosszan hátranyúló ház), az egyedi építésű és szépségű templomok (pl: nagyszékelyi ikertemplom), kastélyok (pl: miszla-bikádi kastély) és kúriák a községek egykori anyagi és szellemi tartását, erejét mutatják, de többségük mára elhanyagolt, kisebb-nagyobb mértékben felújításra szoruló. Több településen, ill. közvetlen közelükben találhatóak az aktív kikapcsolódás számára kedvelőknek horgásztavak, lovasudvarok, vadászati lehetőségek, túraútvonalak, de a passzív pihenés kedvelői is találnak a helyi közösség területén látogatható tájházakat, várakat, termálfürdőt. • Bár infrastrukturális szempontból nem mondható jónak a térség helyzete, minden szolgáltatás megtalálható, ám minősége nem, ill. csak kis mértékben javul, esetenként romlik. A nagy vállalatok hiánya, a kisebb, helyi vállalkozások működésének, gyarapodásának nehézsége is részben ide vezethető vissza. Az iskolák, közösségi terek, művelődési házak, működéséhez szükséges, és a kulturális életet, általános közbiztonságot szolgáló infrastruktúra hiányosnak, meglehetősen elavultnak mondható. • Humán oldalról mutatja a legkedvezőtlenebb tendenciát a térség. A települések átlagos létszáma 1390 fő, mely folyamatosan fogy. A települések fejlődésének egyik legfőbb gátja az értelmiség, a kezdeményezni képes aktív réteg elvándorlása, így a települések folyamatos elöregedése jellemző. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • Szinte mindegyik településre jellemző rendezvények a falunapok, valamint ősszel a szüreti felvonulások, melyek a térség nagy részét megmozgatják. Ezekre a rendezvényekre gyakran látogatnak a testvér települések delegációi is. Az utóbbi időben teret hódítottak a térségben a lovas rendezvények (fogathajtás, díjugratás), melyek közül a legnagyobb látogatottsága a Tamási Lovasnapoknak van. • A térség nemzetközileg ismert fürdője a Tamási Termálfürdő. • A történelmi múlt tárgyiasult emlékei az Ozorai és Simontornyai Vár, amelyek jó lehetőséget biztosítanak a 10 éve elkezdett kulturális várjátékok lebonyolítására. • Országosan csak nagyon szűk körben ismert a madárvilágáról híres Pacsmagi Halastavak, amely a Ramsar-i területek között szerepel. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • A kistérség természetföldrajzi helyzetéből adódóan változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. A terület vízkészletének jellemzése A kistérség teljes területe a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozik. Legnagyobb mellékvízfolyása a Koppány folyó. A külső-somogyi lösztábláról lesiető É-ÉNY - D-DK-i folyásirányú vízfolyások (Kánya-ér, Kulcsár-patak, Medgyesi-árok, Gonoszdi-patak, Szentmártoni-patak, Cseringáti-patak, Donát-patak) vize a Koppányon keresztül éri el a Kapost. A Fürgedi- és a Méhes-patak közvetlenül a Kaposba ömlik. A kistérség É-i peremén folyik a Sió-csatorna, amelyen keresztül a Balaton vizét vezetik le a Dunába. A kistérség természetes eredetű állóvizekben szegény. Ennek ellensúlyozására a Kapos és a Koppány, valamint mellékvízfolyásaik felduzzasztásával a völgytalpakon mesterséges eredetű halastavakat hoztak létre. A legtöbb halastó a Fürgedi-patak, a Gonoszdi-patak és a Kulcsár-patak völgyében van. Összkiterjedésük 699 ha. Éghajlat A területre a mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlat jellemző. • A főbb éghajlati jellemzők mezőgazdasági szempontból rendkívül kedvezőek. A hőmérsékleti viszonyok csaknem minden hazánkban termesztett növény számára kielégítők, csak a kimondottan hűvös éghajlatot kedvelő fajok (például tavaszi árpa) számára nem felelnek meg. A csapadékviszonyok néhány kimondottan vízigényes fajtól (például szója, zab) eltekintve szintén kedvezőek termesztett növényeink számára. A terület természetes növényzetének, valamint állatvilágának legfontosabb jellegzetessége az illír és pannon flóra közötti átmenetiség. A balkáni jellegű flóraelemek legnagyobb számban a déli országhatár közelében fordulnak elő, kisebb számban azonban még a kistérség területén is megjelennek. A kistérség területének döntő része mezőgazdasági művelés alatt áll, s csak igen kis területen maradtak meg a természet közeli ökoszisztémák. A természet közeli élőhelyek kis területi kiterjedése miatt az eredeti állatvilág faj- és egyedszáma is erősen lecsökkent. • Az érintett területen jelentős, az egész térségre kiható környezeti károkozás nem történt. Jellemző tevékenysége a szántóföldi növénytermesztés, ugyanakkor az országos átlagnál nagyobb az erdők és halastavak részaránya. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • Problémaként merül fel az utolsó évtizedben, hogy a mezőgazdasági termelésben jellemzővé vált a növénytermesztés, miközben az állattenyésztés szinte elsorvadt. A növénytermesztésen belül is a vetésszerkezet rendkívül leegyszerűsödött és egysíkúvá vált. • A térség kiváló természeti adottsága az, hogy 3 helyen működő termál fürdők vannak, de bármelyik település alatt megfelelő mélység elérése esetén meleg vízhez lehet jutni. A térség településeit kivétel nélkül a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek nyilvánították, ezek közül Belecska fokozottan érzékeny terület. • Különleges madárvédelmi területek: Kisszékelyi dombság, Pacsmagi-tavak. • Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területnek jelölt területek: Szakadáti löszgyepek, Kisszékelyi dombság. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 • A Helyi Vidékfejlesztési Közösség által lefedett 24 település közül mindegyik a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozó Tamási kistérség területén van. Ezek a települések a következőek: Belecska, Diósberény, Felsőnyék, Fürged, Gyönk, Iregszemcse, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kisszékely, Magyarkeszi, Miszla, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Regöly, Simontornya, Szakadát, Szárazd, Tamási, Tolnanémedi, Udvari, Újireg és Varsád. • Az előbbi települések problémái általánosak, szinte teljes egészében megegyeznek: munkanélküliség, szakképzetlenség, elvándorlás, a népesség elöregedése, az infrastuktúra elavultsága. • Kitörési lehetőségként említhetjük a települések számára a vidéki élet és –munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelését. A vállalkozások megerősítésével és képzések szervezésével javul a foglalkoztatottság színvonala, több legális munkahely keletkezik, ami a jólét növeléséhez és az elvándorlás megállításához vezet. • Egy másik lehetőség az életképes vidéki közösségek kialakítása, az együttműködési képesség és szervezettség javítása. Közösségek kialakítása csak közösségi programokkal, fórumokon való együttgondolkodással, szektorok közötti és egy-egy szektoron belüli párbeszéddel lehetséges. Vannak érdekérvényesítésre és érdekképviseletre alkalmas civil szervezetek a településeken, amelyeknek az aktivitását és hatékonyságát kell fokozni. • Szükséges új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, ami a falusi vendéglátás területén lehetséges leginkább. Új munkahelyek teremtése és megőrzése fontos cél, amit a vállalkozások és civilek megerősítésével, a szolgáltatások színvonalának növelésével lehetne megvalósítani. • A térség egyik specialitása, hogy viszonylag kis területen és kisebb (4-500 fős) településeken is több, nem mezőgazdasági vállalkozás található. Az akcióterületen van kihasználatlan munkaerő kapacitás, az aktív korú, nem foglalkoztatptt személyek száma magas. A vállalkozások motiváltak arra, hogy helyi munkaerőt foglalkoztassanak, de ez az esetek nagy százalékában nem megvalósítható a szükséges képzettség hiánya miatt. Némely vállalkozások egyáltalán nem tudnak foglalkoztatni, mert ehhez a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre és jelenleg nincs olyan más pályázati lehetőség, amiből beruházásokat tudnának megvalósítani. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 • Ezen a helyzeten mindenképpen javítanunk kell, annak érdekében, hogy a vállalkozások piaci pozíciói javuljanak, és a helyben foglalkoztatottak száma nőjön. A működőképes vállalkozások újabb vállalkozások létrejöttét serkentik, ami szintén jó hatással lesz a térség gazdasági helyzetére és a megtartó erő növelésére. • A fiatalok identitástudatának növelésével, közösségfejlesztő munkával megállítható, illetve megfordítható lehet az elöregedés és az elnéptelenedés folyamata. Szerencsére ebben a munkában a civil szervezetek és önkormányzatok összehangolt munkájára számíthatunk. Az eddigiekkel szorosan összefügg az az elképzelés, hogy településeinket mások számára is vonzóvá szeretnénk tenni. Ehhez a környezeti feltételek, természeti értékek adottak, ám a biztos gazdasági háttér megteremtése (pl. turizmusra építő vállalkozások) és némi szemléletváltás az itt élők részéről (pl. igényesség a külső környezetre, helyi értékek felismerése és tisztelete) még várat magára. A LEADER program segít előrelépnünk és eredményt elérnünk ezen az úton. • A partnerkapcsolatok kialakítása, erősítése megvalósítása érdekében a három szektor képviselői együtt dolgoznak. Az akciócsoport települései közös újságot készítenek, amit a gesztor szervezet ad ki. Ebben folyamatos a párbeszéd és az információáramlás a különböző szektorok között. Civil szervezetek felvállalnak képzéseket, ami a vállalkozásokat erősíti, és egyben esélyt teremt a munkanélküli fiataloknak és más aktív korú nem foglalkoztatott személyek számára, valamint azoknak a foglalkoztatottaknak, akik képzetlenség miatt nem tudnak továbblépni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 12% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 9% • 12% • Építőipar • 27% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 7% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 5% • 5% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 16% • 8% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 34%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 34% 6% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 17.3%, ami 0.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 17.3% • Változás 2003-hoz képest 0.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1 • Az Észak Tolna Hegyhát Helyi Vidékfejlesztési Közösség által lefedett 24 településen a munkanélküliségi ráta a legmagasabb Tolna megyében. Ez annak ellenére van így, hogy a települések jelzése szerint a rendszeres foglalkoztatásból kimaradók aránya ennél lényegesen magasabb. Köszönhető ez annak, hogy különösen a kistelepüléseken rendkívül magas a munkaügyi regisztrációból kimaradók száma. • A munkanélküliséggel leginkább érintett korosztály mindkét nem esetében a 26 és 45 év közötti. A regisztrált munkanélküliek 16%-a 50 év fölötti. Az elhelyezkedni nem tudók legnagyobb része a szakmunkásképzőt végzettek közül kerül ki. • A munkanélküliek 8%-a nem fejezte be a 8 általános iskolát se. • A kistérség munkanélküliségi adatai alapján megállapítható, hogy a tartós munkanélküliek aránya a regisztráltakon belül rendkívül magas. A tartós munkanélküliséggel leginkább érintett korosztály a 36 és 45 éve közötti, 8 általánost és szakmunkásképzőt végzettek. • Mivel a felsőfokú végzettségű fiataloknak a kistérségben kevés munkahelyet tudnak ajánlani, ezért a területet folyamatos „vérveszteség” éri azáltal, hogy a magasan kvalifikált fiataljai nem térnek vissza a kistérségbe tanulmányaik végeztével. • Mindezeken túl általánosan is megemlíthető az, hogy a pályakezdő fiatalok nem tudnak a kistérségben elhelyezkedni, és ezért tapasztalható a településekről való folyamatos elvándorlásuk. • A foglalkoztatási struktúráról megállapítható, hogy nagyobb foglalkoztatotti létszámot alkalmazó vállalkozások elsősorban a térség két városában (Tamási, Simontornya) működnek, így a térség fontos jellemzője a lakóhely és a munkahely közötti ingázás. Emellett nem elhanyagolható tény, hogy ez a két helység közel sem képes munkával ellátni a környező települések lakosságát, így nagy számban járnak dolgozni a környező megyék nagyobb vállalkozásaihoz is, ami napi akár több órás utazást jelent a foglalkoztatottnak. A kistérség perifériáin található településeken jelentős foglalkoztatotti létszámot alkalmazó vállalkozás nem található. Ez különösen jellemző a térség keleti részére. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 5 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Tamási székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 5 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 1,077 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 10% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • Massive Kft. • Tamási • 3150 Világítóeszköz gyártása • 320 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Kop-Ka ZRT • Tamási • 5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem • Kereskedelem, javítás • 220 3 • Gyulaj ZRT • Tamási • 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 122 4 • Simotrade kft • Simontornya • 3150 Világítóeszköz gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 104 5 • Hike kft • Tamási • 2821 Fémtartály gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 100 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 5 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • Simovill kft • Simontornya • 3150 Világítóeszköz gyártása • 61 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Tam-Bau kft • Tamási • 4521 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése • Építőipar • 42 8 • Keszi-Sertés kft • Magyarkeszi • 0123 Sertéstenyésztés • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 42 9 • Junior Galakszis kft • Pincehely • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 35 10 • Kézmű Fővárosi Kézműipari Kht • Regöly • 2121 Papír csomagolóeszköz gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/1 • A Tamási Kistérségben jelentős a gazdálkodók koncentrációja. E tekintetben Tamási város szerepe meghatározó. Míg a kistérség lakosságának 22,6%-a él Tamásiban, ugyanakkor itt található a gazdálkodók 35%-a, a vállalkozások 35,6%-a. A kistérség 18 településén a vállalkozások száma kevesebb, mint 20, 7 településen a 10-et sem éri el. A vállalkozások zöme csupán 1-2 alkalmazottat foglalkoztat, árbevételük is az első árbevételkategóriába tartozik. Jellemzően ezek a vállalkozások a helyi kiskereskedelemben, mezőgazdaságban, illetve az építőiparban tevékenykednek. • Csekély a befektetői kedv, alacsony tőkebevonási képesség jellemzi a térséget. Az elmúlt 10 évben a kistérségbe jelentős tőkebeáramlás nem történt, bár, néhány vállalkozás pénzügyileg megerősödött, piaci pozíciója stabilizálódott. Ugyanakkor jelentős foglalkoztatók szüntették meg tevékenységüket a közelmúltban. • A kistérség kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére az elmúlt években a turizmusból származó bevételek csökkentek, elsősorban azért, mert a turizmus potenciális húzó objektumában, a Tamási Termálfürdőben a szükséges fejlesztések nem valósultak meg. Emellett a Simontornyai Termálfürdőben sem történt nagyobb mértékű fejlesztési beruházás. • Nem kedvező a vállalkozói struktúra a létszámkategória alapján. A kistérségben lévő gazdálkodók többsége az 1-9 főt foglalkoztatók kategóriájába tartozik, de az e körbe tartozók többsége csak 1 főt foglalkoztat. Kevés a 10-100 fő között foglalkoztató vállalkozások száma, 250 főnél több dolgozót pedig csak 1 szervezet foglalkoztat. • A Tamási Kistérségben nincs ipari park címet elnyert terület. • A kistérség elavult és elhanyagolt úthálózata miatt a már működő vállalkozásoknak jelentős nehézségekkel kell szembenézniük, ez a tény pedig nagy mértékben gátolja új vállalkozások betelepülését is. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 15 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 2 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 4 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 20 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 21 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 4 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 40 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 4 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 22 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 1 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 15 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 1 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 3 • Nemzetközi kapcsolatok • 2 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 15 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 12 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 6 • Politikai tevékenység • 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/1 • A non-profit szervezetek között legnagyobb részarányt a sportegyesületek és a szabadidő eltöltését szolgáló egyesületek képviselik. Utóbbiakra jellemző, hogy tevékenységük kimerül évi 1-2 helyi rendezvény megszervezésében. Nagyobb rendezvények szervezése szempontjából komoly problémát jelent a rendkívül szűkös anyagi helyzet, valamint az infrastrukturális hiányosságok, így ilyen mérvű szervezések nem is valósulnak meg. Jelentős azoknak a száma, melyek oktatási, illetve szociális intézmények mellett jöttek létre, azok működési támogatására. • Szinte mindegyik településen van 1-2 olyan non-profit szervezet, melynek alapítója az önkormányzat. • Az utóbbi időszakban egyre több civil szervezet jön létre, melynek célja a település közbiztonságának javítása (közbiztonsági, tűzoltósági, katasztrófavédelmet segítő alapítványok). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,213 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 35,264 34,927 34,697 34,473 34,051 Éves változás -224 -422 -337 -230 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,213 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

28. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 3% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 9% • 13% • 6-14 év • 63% • 60% • 15-59 év • 22% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 2% • 0 általános • 11% • 9% • 1-5 általános • 14% • 9% • 6-7 általános • 32% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 4% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 18% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 7% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 7% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 5% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térség demográfiai helyzete 1/2 • Főleg az elvándorlás miatt a lakosságszám jelentősen csökkent az 1900-as évek elejéhez képest. A térség lakossága összesen: 34051 főt tesz ki. Ebben a munkahelyek hiánya és a rossz közlekedési viszonyok játszanak szerepet. Az elvándorlás ugyan mérséklődött statisztikailag, de egy úgynevezett „népesség-csere” alakult ki. Az elköltözők, vagy tanulmányaik befejezése után már nem visszatérők helyébe általában alacsony képzettségű, perifériára sodródott emberek költöznek községeinkbe. Ezek a családok általában nem falun nevelkedtek, alapvető gazdálkodási ismeretek hiányában nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak környezetükbe beilleszkedni. • A 60 év felettiek aránya pl. Szakadáton eléri a 37 %-ot, míg Varsádon csak 27, a megyei átlag csak 19,6 %. A 15 év alattiak száma alacsony (15 % körüli, a megyei átlag 17,2 %). Az öregedési index majdnem duplája a megyei átlagnak, és ezek a számok az országos átlaghoz képest még rosszabb helyzetet mutatnak. • A lakosság képzettsége alacsony. Sokan csak 8 általános végzettséggel rendelkeznek, kevés a diplomás. A felsőoktatásban továbbtanulók nagy része nem talál helyben munkát és elköltözik. • Az É-T-H HH által lefedett 24 településekre jellemző az aprófalvas szerkezet, a népesség folyamatos csökkenése, a kistelepülések elnéptelenedése, és a lakosság elöregedése. A lakosság számának csökkenésében nagy mértékben közrejátszik az elvándorlás, amely elsősorban a fiatalokat, tanulmányaikat a közelmúltban befejezőket érinti, akik munkahely hiányában nem térnek vissza lakóhelyükre. Az elvándorlások száma a térségben meghaladta az odavándorlásokét. Mindezek következtében a terület népessége folyamatosan csökken, a népsűrűség elmarad a megyei átlagtól, és a 60 év feletti népesség aránya 2%-kal meghaladja a megyei átlagot. • A kistérségben elő legjelentősebb kisebbségek a cigány és a német, melyeknek számos településen található kisebbségi önkormányzata. • Az országos átlagnál alacsonyabb az oktatásban érintett korcsoportok jelenléte, miként az élve születések száma is, mindez a viszonylag magas halálozási aránnyal és a népesség átlagosnál nagyobb elöregedésével jár együtt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 2/2 • Ezek a tényezők a térség oktatási helyzetképét is más megvilágításba helyezik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 1 • 4% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 13% • Mindhárom mobilhálózat • 3 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 1 • 4% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 24 • 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • Kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok • Ipari park Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Turisztikai egyesület • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • A kistérségbe nem vezet autópálya, de Tamásinál két főút a 61-es (Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa) és a 65-ös (Szekszárd-Siófok) keresztezi egymást. A kistérséget északkelet-délnyugat irányban átszeli a 40-es számú (Budapest-Pécs) vasúti fővonal. Tamási és néhány község olyan mellékvonalakon fekszik, amelyen személyszállítás már nem történik, a forgalmat vonatpótló autóbuszokkal látják el, ezek Dombóvár-Tamási- Lepsény, Tamási-Fürged és Tamási-Pincehely viszonylatban közlekednek. Előnyt jelent a már meglévő és most épülő autópályákhoz való viszonylagos közelség. A busszal való tömegközlekedés feltételei a nagyobb, illetve a főútvonalak mentén elhelyezkedő települések esetében jók, azonban az elzártabb települések helyzete sokkal rosszabb, mivel a járatok jóval ritkábban közlekednek. • Kiépített kerékpárút nem található. • A térség településeiben találhatóak zsáktelepülések, de a települések között összekötő utak hiányoznak. Az egyik közgazdasági magyarázat a fejletlenségre a gabona vertikum itteni alacsony jövedelmezőségére vezethető vissza. A mezőgazdasági úthálózat teljes mértékben hiányzik. Ez azt jelenti, hogy a táblák kedvezőtlen időjárás esetén megközelíthetetlenek. • A közösség vezetékes ivóvízzel való ellátottsága jónak mondható. A hiányok főként a perem-településerészeken, a közigazgatásilag egy-egy településhez tartozó pusztákon jelent problémát. • A térségban a csatornázott háztartások száma igen kevés, csupán a közösség két városában (Tamási, Simontornya), valamint Gyönk nagyközség és Miszla községben megoldott valamilyen szinten. • A települések vezetékes gázzal való ellátottságáról a MOL Rt. gondoskodik, az elektromos áram majd minden háztartásban elérhető. • A vezetékes telefonnal való ellátottság csökkenő tendenciát mutat, ennek oka valószínűleg a közösség egész területén elérhető mobilszolgáltatók térnyerése. • A térségben két kábeltévé hálózat működik, és többféle Internet-hálózat vehető igénybe. Kevés a nyilvános Internet szolgáltató hely, ezek is főleg a települések könyvtáraiban és teleházaiban találhatóak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

36. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Tamásiban és Iregszemcsén központi ügyelet működik, a hétvégéken és az ünnepnapokon. Összevont orvosi ügyelet móködik Gyönkön, Diósberény, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari és Varsád községekre kiterjedően. Pincehelyen 6 felnőtt és 1 gyermekorvos látja el az ügyeletet, összevont ügyeletébe tartozik Belecska, Fürged, Kisszékely, Nagyszékely, Ozora és Tolnanémedi. Simontornya város saját közigazgatási területén önállóan látja el az egészségügyi alapellátási feladatokat. • Általános iskola nem működik minden településen, sok esetben társulás útján megvalósított. Gimnáziumi képzés vehető igénybe Gyönkön, Tamásiban és Simontornyán. szakközépiskolai képzés csak Tamásiban vehető igénybe, míg a szakiskolai képzés Tamási mellett Simontornyán is megtalálható. • A térség kiváló természeti adottsága, hogy 3 helyen működő termálfürdők vannak, de bármelyik település alatt megfelelő mélység elérése esetén meleg vízhez lehet jutni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.00 • 0.03 • 0.13 • 0.51 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 20% • 83% • 7% • 75% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

38. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/4 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Belecska • Község • 431 • Közszféra • 10.20% • 238,119 • 0.000 • 0.000 Diósberény • Község • 392 • Építőipar • 11.20% • 266,788 • 0.000 • 0.000 Felsőnyék • Község • 1,163 • 8.80% • 283,067 • 0.000 • 0.040 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Fürged • Község • 752 • 29.20% • 216,486 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Gyönk • Nagyközség • 2,034 • 8.02% • 464,862 • 0.000 • 0.004 • Közszféra Iregszemcse • Nagyközség • 2,804 • 14.20% • 388,043 • 0.000 • 0.000 • Közszféra Kalaznó • Község • 202 • 23.68% • 156,609 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/4 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Keszőhidegkút • Község • 248 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 17.20% • 296,685 • 0.000 • 0.020 Kisszékely • Község • 371 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 14.36% • 237,931 • 0.585 • 0.000 Magyarkeszi • Község • 1,346 • 25.20% • 260,415 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Miszla • Község • 336 • 13.85% • 169,375 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyszékely • Község • 449 • 32.00% • 225,889 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyszokoly • Község • 952 • 35.10% • 217,592 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Ozora • Község • 1,823 • 21.20% • 260,522 • 0.000 • 0.053 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/4 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Pincehely • Nagyközség • 2,515 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.20% • 372,440 • 0.000 • 0.021 Regöly • Község • 1,288 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.30% • 352,056 • 0.000 • 0.000 Simontornya • Város • 4,464 • 15.00% • 404,952 • 0.391 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szakadát • Község • 296 • 8.38% • 306,304 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szárazd • Község • 249 • 26.30% • 270,633 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tamási • Város • 9,464 • 10.50% • 518,799 • 0.271 • 1.828 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tolnanémedi • Község • 1,168 • 8.80% • 362,265 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/4 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Udvari • Község • 523 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 17.63% • 249,647 • 0.000 • 0.000 Újireg • Község • 328 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 27.10% • 325,196 • 0.000 • 0.000 Varsád • Község • 453 • 15.90% • 241,137 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/12 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „megélhetés, munkanélküliség” • „Szociális földprogram” • Belecska • „Elöregedő lakosság, fiatalok elvándorlása, kevés munkalehetőség, infrastruktúra hiányossága, rossz közlekedés, kevés születés, magas halálozás.” • „Turizmus lehetőségének megteremtése, munkahely létesítése, vállalkozók támogatása.” • Diósberény Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/12 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „munkahely teremtés” • „lakosság létszámának megtartása” • Felsőnyék • „Munkanélküliek nagy aránya, elszegényedés, infrastrukturális elmaradottság, forráshiány, kórházi ellátás problémája.” • „Pályázati források bővülése, térségi összefogás, falusi turizmus, kiváló minőségű termőföld, megújuló energiaforrások (bioerőművek, szélerőművek).” • Fürged Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/12 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A térség elöregedett lakossága, hiányos egészségügyi ellátás, foglalkoztatási problémák, lepusztult közlekedési infrastruktúra” • „Integrált mikrotérségi oktatási központ kialakításának jó feltételrendszere • Integrált mikrotérségi egészségügyi és szociális alapellátási központ létesítése” • Gyönk • „Alulfinanszírozottság, magas munkanélküliségi arány, korszerűtlen közintézmények és infrastruktúra, elavult közterek, rossz minőségű utak, oktatási intézmények széttagoltsága.” • „Pályázatok útján nyerhető támogatások, közösségi összetartás, összefogás erősítése, az abban rejlő tartalékok kihasználása.” • Iregszemcse Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/12 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkanélküliség, munkahelyteremtés, lakosság megtartása.” • „Pályázatok.” • Kalaznó • „Középületek állapota, munkanélküliség, szűkös költségvetés, szakképzettség hiánya” • „Rendelkezésre álló munkaerő, kihasználatlan ingatlanok, földterületek” • Keszőhidegkút Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/12 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A legfontosabb probléma a település lakosságának az elöregedése. A falunak nincs a fiatalságot megtartó ereje, mert nincs munka-, illetve megélhetési lehetőség. A tartós munkanélküliség leszoktatta az embereket a rendszerességtől, és így a későbbiekben sem tudnak munkaviszonyt létesíteni.” • „Mint minden hegyháti településnek, így nekünk is a legfontosabb lehetőségünk az érintetlen természet adta lehetőségeink maradéktalan kihasználása. településünk tisztasága, nyugalma, biztonsága jó lehetőséget biztosít a pihenni, kirándulni, sportolni vágyó emberek számára. Három horgász tavunk, nyári hideg vizes strandunk, és a környező erdők vadállománya szintén jó lehetőség a horg” • Kisszékely • „Munkahely hiányában a lakosság életszínvonala egyre csökken. Sok munkanélküli, sok segélyre jogosult egyén él a településen.” • „Munkalehetőséget keresni, a falusi turizmushoz kialakítani szálláshelyeket.” • Magyarkeszi Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/12 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Magas munkanélküliség, munkahelyteremtési problémák” • „Falusi turizmus” • Miszla • „A település belterületi útjainak több, mint 50%-a nem szilárd burkolatú, sokszor járhatatlan; Magas munkanélküliség, munkalehetőség hiánya, a falu zártsága.” • „Falusi, vadász, kerékpáros, bakancsos, családi, lovas turizmus; Falusi, háztáji jellegű termékek előállítása.” • Nagyszékely Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/12 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az önkormányzat szűkös anyagi helyzete, önerő biztosításának hiánya.” • „Munkahelyek teremtése, a használaton kívüli Idősek Otthonának átalakítása, Kultúrotthon teljes felújítása, buszváró átalakítása, Hivatal akadálymentesítése.” • Nagyszokoly • „munkanélküliség” • „várturizmus, falusi turizmus” • Ozora Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/12 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Munkaerőkereslet hiánya, munkalehetőség hiánya, hulladéklerakó hiánya, kevés képzett szakember, szennyvíz csatornahálózat hiánya, erős kamionforgalom” • „Vörösmarty kúria, Balassa János Kórház pincehelyi részlege, Budapest-Pécs vasúthálózat halad át, helyi média, felnőtt képzés (gimnázium), Idősek Gondozási Központja)” • Pincehely • „Az országos átlagnál nagyobb munkanélküliség. Különösen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a nők helyzete nehéz. A település fokozatos elöregedése. A szakképzett fiatalok többsége, megfelelő munkalehetőség hiányában elköltözik. Ezeknek a családoknak az elköltözése maga után vonja a gyereklétszám nagyarányú csökkenését. Ez kihat a helyi óvoda és iskola gyerekléts” • „Regöly és környéke kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Egy, országos szinten is jól működő mezőgazdaság a helyi gazdák erősödését vonná maga után, amely a község társadalmi bázisának és anyagi lehetőségeinek javulását eredményezné. A falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása: a viszonylagos elzártsággal együtt járó egészséges környezet, szép táj, közel száz hely” • Regöly Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/12 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „periféria helyzet (kistérségi, megyei, regionális szinten) , elöregedő és fogyatkozó lakosság, lakosság gyenge fizetőképes kereslete, munkanélküliek magas aránya, vállalkozások tőkehiánya, utak, járdák rossz minősége (vízelvezetés, csapadékvíz elvezetése is), kevés turisztikai program, veszélyes hulladék” • „Önkormányzati tulajdonú telek közműellátása 2ha(0333/10 hrsz.), átmenő forgalom egy részének megállítása, számukra szolgáltatás nyújtása, turizmus meghonosítása (Sió, műemlékek, rendezvények), testvérvárosi kapcsolatok bővítése és gazdasági tartalommal való megtöltése” • Simontornya • „Magas munkanélküliségi arány, lakosság elöregedése.” • „Falusi turizmus lehetőségének megteremtése” • Szakadát Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis