Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Őrség Határok Nélkül Megújulás, esély, fenntarthatóság Budapest, 2008 Október 22. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Őrség Határok Nélkül – Összefoglaló a térségről A(z) Őrség Határok Nélkül területe 49 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 22,627 fő, a városokban élő lakosok száma 10,172 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 • A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg • A térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 23%-a, 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik • A térségben összesen 24 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Őrség Határok Nélkül – Általános áttekintés • Négy legnépesebb település • Vállalkozások, jelentős szektorok • Általános információk • Népesség • 22,627 • Szentgotthárd • 8,939 fő • Vállalk. száma létszám szerint (db) • Legtöbb vállalk. adó szektor • Kereskedelem, javítás • Települé-sek száma • 49 • Őriszentpéter • 1,233 fő • Legnagyobb fogl. szektor • Városok száma • 2 • Rédics • 1,007 fő • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Hátrányos helyzetű települések száma • 17 • Csörötnek • 933 fő • Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok • Települések száma, ahol... • ...nincs szélessávú internet • 15 • 6 • Fő fejlesztési prioritások száma • 19 • Fejlesztési intézkedések száma • ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat • 18 • 26 • Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...nincs helyközi autóbusz-megálló • 1 • 24 • Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma • ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Őrség Határok Nélkül – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,116,768 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 3 • 481,931 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 5 • 567,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,116,768 • A kulturális örökség megőrzése • 1 • 150,000 • Leader közösségi fejlesztés • 9 • 539,864 • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 70,000 • Leader képzés • 3 • 90,000 • Leader rendezvény • 3 • 125,602 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 1 • 10,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 1 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Őrség Határok Nélkül - Legfontosabb probléma és lehetőség • Legfontosabb probléma • Legfontosabb lehetőség • A térségben nincs elegendő munkahely, a meglévő munkahelyek jelentős része olyan nagyobb vállalatokhoz kötődnek, amelyeknek térségi gazdaságfejlesztő hatásuk (pl. alvállalkozók, szolgáltatók, egyéb partnerek) nem jelentős, elsősorban a munkahelyek biztosítása miatt fontosak. Így összességében a fiatalok elvándorlása figyelhető meg. A térség egészére a lakosság fogyása és fokozatos elöregedése jellemző. • A foglalkoztató vállalkozások fejlesztése. Az Őrség Határok Nélkül térség kiváló turisztikai adottságokkal rendelkezik, amelyek kihasználatlanok. Léteznek helyi termékek, de piaci megjelenésük nem megfelelő. A szlovén és az osztrák határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is további lehetőségek rejlenek. Néhány településen az iparfejlesztés, a régió ipari centrumaihoz történő szorosabb kapcsolódás reális esélyeket és lehetőségeket kínál. Kiegészítve a közösségi színterek korszerű kialakításával, a természeti és kulturális értékek megőrzésével és a lakosság képzésével együttesen eredményezik az életminőség javulását. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Őrség Határok Nélkül – A stratégia alapvető célja • Az Őrség Határok Nélkül térség Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának célja, hogy a megfogalmazott proiritásokhoz tartozó, a térség adottságaihoz illeszkedő intézkedések megvalósításával, az itt élők számára egyenlő esélyeket teremtsen a kor követelményeihez igazodó életminőség biztosításához. A program fontos eleme a térség kivételes adottságú természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodás, amelyhez a kulturális értékek megőrzése és az évszázados munkakultúra fejlesztése szorosan kapcsolódik. A stratégia célkitűzése, hogy a térség értékeiből kialakított programok bemutathatóvá és megismerhetővé váljanak minden érdeklődő számára, különösen a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő emberek részére. Olyan imázs megteremtése a cél, amely az Őrség Határok Nélkül térséget, mint az ember és a természet harmónikus együttélésének egyik utolsóként fennmaradt mintatérségét jeleníti meg a globalizálódó magyar és európai környezetben. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 • Az Őrség Határok Nélkül térség Zala és Vas megye magyar-szlovén határ mentén elhelyezkedő területe. Történelmi öröksége, hogy évtizedekig el volt zárva határon-átnyúló kulturális és gazdasági környezetétől. A térségben szlovén és német nemzetiségű lakosság is él őrizve sajátos kultúráját, identitását. Az egész térség értékes természeti területen található,jelentős része nemzeti park (Őrségi Nemzeti Park), helyi és Natura 2000-es védelem alatt álló területek találhatók. A térségben nagy kiterjedésű erdőterületek, kisebb jelentőségű mezőgazdasági területek között jellemzően aprófalvak alakultak ki. Legnagyobb települése Szentgotthárd,mikrotérségi központjai Őriszentpéter,Csesztreg,Rédics és Zalabaksa. A felsorolt települések jól kiépített infrastruktúrával,és a térségi átlagnál fejlettebb intézményhálózattal,valamint működő vállalkozásokkal rendelkeznek. • Ugyanakkor a térség aprófalvainak jelentős részében hiányos az infrastruktúra, erőteljes az elvándorlás és a népesség elöregedése.Ezeken a településeken alig található aktív vállalkozás. A térség aprófalvainak lakossága a fent említett mikrokörzeti központokban talál munkalehetőséget, ezen kívül Lentiben valamint a térséggel közvetlenül határos szlovén és osztrák területen van lehetőség az elhelyezkedésre. • A térség szinte valamennyi településén prioritásként kezelik a turizmus fejlesztését.Az ökoturizmus tekintetében szinte egyedülálló lehetőségek kínálkoznak, amelynek alapja a rendkívül értékes, nemzeti parki védettség alatt álló természeti környezet. Az Őrség 2007-ben Kiváló Európai Desztináció elismerést kapott, második legjobbnak pedig a Lenti térséget tartotta a bíráló bizottság. 2008-ban az őrségi tájat megválasztották "Magyarország 7 csodája" egyikének. • További turisztikai erősség a térségben található szentgotthárdi termálpark, és a térséggel közvetlen határos lenti gyógyfürdő. A térség és a két turisztikai centrum kapcsolata egymás szolgáltatásainak közös kínálata és fejlesztése még számos lehetőséget rejt magában. • A térségben több regionálisan és nemzetközileg is jegyzett fesztivál kerül megszervezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. Legfontosabbak a Hétrét ország, amely gyakorlatilag az egész térségre kiterjeszthető, valamint a Szentgotthárdi Történelmi Napok. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • A térségben megtalálhatóak a népi mesterségeket végző vállalkozások, civil szervezetek (fazekasság,kópickötés,fafaragás), élő néphagyományok (rönkhúzás, farsang, májusfa állítás), és gasztronómiai sajátosságok (tökmagolaj, kecskesajt, mézes pálinka,szőlő -és bor, erdei gombás és hajdinás ételek). • Az Őrség Határok Nélkül térségbe látogatók szelíd dombok között változatos tájat, erdőt, kaszálót, gyümölcsösöket, réteket, folyókat és patakokat, a tájba simuló szeres és szórvány településeket találhatnak, amelyek haranglábaikkal, árpádkori templomaikkal, népi építészetükkel őrzik az ember és táj harmóniáját. Az itt élők és az ide látogatók együttes feladata és lehetősége egyben, hogy megőrizzék az élhető világnak ezt a szigetét,ahol egymásra talált az ember és a természet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 • A térségben található az Őrségi Nemzeti Park jelentős része. A nemzeti park védett környezetében csak korlátozott gazdasági tevékenység végezhető, ugyanakkor a természet állapotának megőrzéséről az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gondoskodik. A területen kiemelkedő jelentőségű Natura 2000 területek,védett növény és állatfajok, gyepek és vizes élőhelyek találhatóak. Táji sajátosság a számos védett természeti értéket hordozó kaszáló gyümölcsösök, és az országban egyedülálló tőzegmoha lápok jelenléte. A térség Magyarország lepkefajokban leggazdagabb területe.A Rába és a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik, mindkettő védett, Natura 2000 terület. A vízfolyások közül a Rába szennyezése jelentős, amely azonban elsősorban osztrák területről érkezik. Az Őrségi Nemzeti Park és a Kerka-völgy hazánk különleges, folyó és patakok által formált dombvidéke, ahol a vizenyős, nehezen járható völgytalpakat dimbes-dombos kavicshátak vonulata övezi. Éghajlata nedves szubalpin jellegű, az éves csapadékmennyiség 650-950 mm között van, emiatt forrásokban, vízfolyásokban gazdag. A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre. Legjelentősebb folyója a Rába, mely nagy folyóink közül egyedül őrizte meg szabályozatlan medrét. Másik jelentős vízfolyás a Zala (Szala), ami Szalafőtől északra ered és középen szeli át az Őrséget. A harmadik jelentős folyója pedig a Kerka, mely sok ritka szitakötőnek és kérészeknek ad otthont. • A terület legjellemzőbb erdőtársulásai a mészkerülő erdeifenyvesek, melynek jellemző növényei a boróka, a szőrös nyír, a korpafüvek, csaknem valamennyi körtike fajunk, a fekete- és vörös áfonya. A gyertyános-tölgyesek, bükkösök jellemző virága a helyenként tömeges kakasmandikó és a ciklámen. A patakokat égerligetek kísérik, a ritka struccharaszttal. Fellelhetők még a nyíres, csarabos fenyérek is. Az erdei utak mentén gyakran találkozhatunk a rózsaszín virágú henyeboroszlánnal. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványai, a tőzegmohás lápok, láprétek, melyek jellegzetes rovaremésztő növényeknek nyújtanak élőhelyet. A Kerka-völgy jellegzetes növénye a kockás- és sárgaliliom, tőzike. • A térségre a mozaikos tájszerkezet jellemző, amelyben a nagyobb kiterjedésű erdőterületek és kisebb mezőgazdasági területek váltogatják egymást. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 • Jellemző az aprófalvas településszerkezet, az Őrség sajátossága a "szeres", a Vend vidék sajátossága a "szórvány" településszerkezet. Talajtani szempontból leginkább a kötött, erdőtalajok a jellemzőek. A levegő tiszta, a környezet alapvetően zajmentes, rekreációs célokra kitűnően alkalmas. Jelentős része erdővel borított, a faanyagot elsődleges, másodlagos faipari vállalkozások hasznosítják. A szántóföldi gazdálkodás mellett a legeltetéses gyepgazdálkodás, a szőlő és a gyümölcstermesztés is megtalálható. • A lakossági hulladékkezelés tekintetében részben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, amely a térségen kívüli területre kerül elszállításra. A települések egy része szennyvízcsatornával ellátott, de a legtöbb kistelepülésen ez a probléma még megoldatlan. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 • Az Őrség Határok Nélkül térségében 17 hátrányos helyzetű település található, amelyek a 240/2006 Kormányrendelet hatálya alá tartoznak. A 17 településből 13 a lenti, egy az őriszentpéteri míg a fennmaradó 3 a szentgotthárdi kistérségbe tartozik. Közös jellemzőjük az infrastrukturális elmaradottság, egy vagy több alapvető infrastruktúra teljes, vagy részleges hiánya. A települések lakói között az átlagosnál nagyobb számban találhatóak hátrányos helyzetű csoportok képviselői: romák, idősek, tartós munkanélküliek. Ezeken a településeken erőteljesebben jelennek meg a funkció nélküli ingatlanok, hiányoznak a foglalkoztató vállalkozások. Kedvezőtlen képet mutat a népesség iskolai végzettsége, az általános iskolát az itt élő lakosság 26,4%-a nem fejezte be. Diplomával 3,3%-uk rendelkezik, érettségizett 9,5%. Viszonylag magas a szakmunkás végzettségűek aránya (21,7%). A hátrányos helyzetű településeken a népesség főbb korcsoportonkénti megoszlásában 14 év alatti 14,5%, 15-59 év közötti 59,8%, míg a 60 évesnél idősebb lakosság 25,6%. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb a hátrányos helyzetű településeken a három kistérség átlagához viszonyítva (Szentgotthárdi, Őriszentpéteri és a Lenti kistérségek). Kilenc településen egyáltalán nincs civil élet, míg a többieken összesen 16 bejegyzett szervezet van, melyek sport és a közbiztonság javítását célzó feladatokat - tűzoltó és polgárőr egyesületek - látnak el. A szociális szolgáltatások iránt nagy igény jelentkezik, ugyanakkor ezek csak korlátozottan állnak rendelkezésre a hátrányos helyzetű településeken. • A vállalkozások száma elmarad a többi településétől, ugyanakkor megfigyelhető, hogy gyakran a hátrányos helyzetű településen telephellyel rendelkező vállalkozás is más településen lakó munkavállalókat alkalmaz. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hátrányos településeken nagy számban élő tartós munkanélküli lakói, egyéb hátrányos (etnikai, képzettség, életkor, egészségügyi, szociális stb.) csoportokhoz is tartoznak. A munkaerőpiacról régóta kiszorultak nem állnak mentálisan, és képességeik alapján sem készen az azonnali munkavállalásra. Számukra komplex munkaerőpiaci integrációs-reintegrációs programok megvalósítása jelenthet megoldást a munka világába való bekerüléshez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 • A hátrányos helyzetű településekre is jellemző ugyanakkor, hogy szép természeti környezetben találhatóak, sajátos néprajzi, kézműves és kulturális hagyományokkal rendelkeznek. Többségüket szívesen látogatják jelenleg is a turisták, azonban jellemzően kevés az olyan szolgáltatás, amely a turistákat költésre és huzamosabb tartózkodásra ösztönözné, ezért gyakran csak rövid kirándulásokat tesznek ezeken a településeken és környékükön. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • Kereskedelem, javítás • Építőipar • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • Pénzügyi közvetítés • Egyéb szolgáltatás • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat • 1. Sok kis/közepes méretű vállalat • 3. Sok kis vállalat • 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben • Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása • Aktív vállalkozások száma szektoronként • (db) • Szektorok részesedése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 11% • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 12% • 11% • Építőipar • 22% • Kereskedelem, javítás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 8% • Szállítás, raktározás, posta és távközlés • 4% • 4% • Pénzügyi közvetítés • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 15% • 13% • Egyéb szolgáltatás • 0% • Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 41%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 41% 4% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 22% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 9.7%, ami 1.9 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül • Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 9.7% • Változás 2003-hoz képest 1.9 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 • A térség jellegzetessége, hogy megyeszékhelyektől, nagyvárosoktól távol található, alapvetően aprófalvas településekből áll, amelyekről a munkavállalók nehezen tudnak a közösségi közlekedés eszközeivel eljutni a Vas és Zala megyei foglalkoztatási központokba. Ezért a munkanélküliségi ráta meghaladja a regionális átlagot. Ugyanakkor további jellegzetesség, hogy a térségen belül komoly eltérések tapasztalhatóak a munkanélküliség tekintetében. Szentgotthárd és Csesztreg a két legnagyobb térségi foglalkoztató település. A két foglalkoztatási központhoz közelebbi településeken általában kisebb a munkanélküliseg, mint a minden tekintetben távoli kistelepüléseken. • A munkanélküliek egy jelentős része a tartós munkanélküliek kategóriájába tartozik. Ennek egyik fő oka, hogy a legnagyobb foglalkoztatási szektorok (feldolgozóipar nagyvállalatai, közigazgatás), amelyekben a foglalkoztatottak 63%-a dolgozik, viszonylag speciális és magas képzettséget, gyakorlatot igényel amelynek ez a réteg nem tud megfelelni. A viszonylag magas munkanélküliség mellett azonban folyamatosan fennáll, főként a megfelelően képzett szakmunkások tekintetében a hiány, amely már gátolhatja további cégek letelepedését a térségbe. Ezért a hatékony szakképzés és az élethosszig tartó tanulás lehetőségét biztosító felnőttképzés szerepe meghatározó a térség munkavállalóinak versenyképessége szempontjából. • A tartós munkanélküliek jelentős része egy, vagy több szempont alapján valamelyik hátrányos helyzetű csoporthoz is tartozik egyben. Ezek az emberek olyan komplex mentális-szociális- és készség problémákkal küzd, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi azonnali munkavállalásukat a munkaerőpiacon. Számukra egyrészt komplex reintegrációs programok szervezésével lehet esélyt teremteni a jelenlegi vállalkozói struktúra szereplőinél való munkavállalásra. Másrészt a vidékfejlesztési program súlypontját képező helyi termékek és szolgáltatások támogatása révén megerősödő helyi mikrovállalkozások új munkahelyeremtő hatása révén kerülhetnek vissza a munka világába. • A térség szinte minden települése a turizmust jelölte meg a fejlődés egyik fő irányának. A szállásadás és vendéglátás, tehát a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó szektor mindössze a 5%-os foglalkoztatási súlya jelzi az itt rejlő tartalékokat. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 • Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ennek az 5%-nak a jelentős része is vélhetően a vendéglátáshoz kötődik, így a szállásadásban foglalkoztatottak száma alig kimutatható. A térségben az erősen domináló falusi turizmus mellett nagyon elmarad a kereskedelmi szálláshelyek, szállodák jelenléte. • Fontos jelezni, hogy a határmentiségből adódóan jelen van a szlovén és osztrák területen történő rendszeres és alkalmi munkavállalás. Ennek mértéke nehezen megállapítható, de számos településen a lakosság körében érzékelhető és a jövőben várhatóan tovább erősödő tendenciát jelent. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése • Leírás • Érték • Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma • 7 db • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 23%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak • Legjelentősebb település • Szentgotthárd székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma • 6 db • Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma • 2,047 fő • Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül • 23% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 1 • GM Motors Powertrain Kft. • Szentgotthárd • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • 755 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Hoffmann Carbon Kft. • Csesztreg • 2875 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 438 3 • Arcelor Hungária Kft. • Szentgotthárd • 2710 Vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 220 4 • Fermat Hungária kft. • Csesztreg • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 167 5 • Vossen Hungária Kft. • Szentgotthárd • 1740 Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 110 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 • Működés helye a térségben • Fogl. száma (fő) • Árbevétel (ezer Ft) Név • Főtevékenység • Szektor 6 • FOCUS-On Kft. • Szentgotthárd • 6340 Szállítmányozás • 110 • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok 7 • Gotthárd Therm Kft. • Szentgotthárd • 5530 Étkezőhelyi vendéglátás • Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás • 72 8 • VIBEBA Kft. • Rönök • 2010 Fűrészárugyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 70 9 • Szombathelyi Erdészeti Zrt. • Szentgotthárd • 0201 Erdőgazdálkodási termék-előállítás • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 60 10 • Asso Kft. • Őriszentpéter • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 • Az Őrség határok Nélkül térségben eltérő adottságok és lehetőségek között tevékenykednek a térség nagyvállalatai, amelyek jellemzően a feldolgozóipar területén működő multinacionális cégek, vagy beszállítóik és a térség többi egyéni, mikro- és kisvállalkozása, akik a 49 település többségében a helyi termékek és szolgáltatások nyújtását végzik. A két vállalkozói csoport között szinte nincs semmiféle üzleti kapcsolat. Vidékfejlesztési szempontból a mikro- és kisvállalkozások szerepe a meghatározó, foglalkoztatási szempontból a térségi közepes és nagyvállalatok dominálnak. • Az Őrség Határok Nélkül térség vállalkozásai közül foglalkoztatási tekintetben meghatározóak tehát a külföldi tulajdonban lévő, közepes és nagyvállalatok. Ez néhány vállalkozást jelent ugyan, de összesen mintegy 2000 munkahelyet biztosítanak. Ezek a térségi nagyvállalatok két településen Szentgotthárdon és Csesztregen találhatóak. Profiljuk a feldolgozó ipar területén jelentkezik, az autóalkatrész gyártás, a fémmegmunkálás, a textilipar, a GM-hez kapcsolódó logisztikai szolgáltatás területén tevékenykednek. • A vállalkozások foglalkoztatási szempontból kialakított következő csoportját a 20-100 fő közötti munkáltatók jelentik, amelyek további feldolgozó ipari cégek mellett, az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás, turisztika és a szállásadás területén jelennek meg. A térségben Szentgotthárd, Csesztreg mellett Őriszentpéteren, és Rönökön találhatók ezek. Mintegy tucatnyi vállalkozásról van szó, amelyek jellemzőn magyar tulajdonban vannak, helyi vállalkozók működtetik őket. A zalai területeken jellemző, hogy a vállalkozás székhelye Lenti, de tevékenységét valamely kistelepülésen végzi, jó példa erre Gosztola. A rekreációs és wellness célú turizmus egyik központja, ugyanakkor gosztolai székhellyel nincs bejegyzett vállalkozás szállodai szolgáltatások nyújtására. • A foglalkoztató vállalkozások legnagyobb csoportját a 20 fő alatti vállalkozások adják. Ezekben a gazdasági, pénzügyi szolgáltatók mellett, a települési szolgáltatásokat végző vállalkozások, valamint a mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszeripari cégek is képviselve vannak. Ugyanakkor a vendéglátás, kereskedelem, szállásadás és más turisztikai szolgáltatások is itt jelennek meg. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 • A térségben a vidékfejlesztési szempontból leginkább érintett célcsoport, tehát a falvakban tevékenykedő turisztikai, élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások szinte teljes egészében ide tartoznak. A vidékfejlesztési stratégiában kialakítandó turisztikai és helyi termék fejlesztési intézkedések elsősorban őket érinti. A mikrotérségi központokban emellett jelentős foglalkoztatók az önkormányzatok, körjegyzőségek. • A térség három foglalkoztatási központján (Szentgotthárd, Őriszentpéter, Csesztreg) kívül Lenti, Körmend biztosít munkalehetőségeket a térség lakóinak Magyarországon. Ugyanakkor a határmenti elhelyezkedésnek köszönhetően lényeges a szlovén, osztrák munkavállalás szerepe. A külföldi határmenti munkavállalás mértéke csak részben ismert, sokan ideiglenesen vállalnak alkalmi munkákat a szomszédos országokban. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben • Számuk a térségben • Számuk a térségben • Non-profit szervezet típusa • Non-profit szervezet típusa • Kultúrával kapcsolatos tevékenység • 16 • Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 5 • Vallással kapcsolatos tevékenység • 8 • Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység • 16 • Sporttal kapcsolatos tevékenység • 26 • Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység • 5 • Szabadidővel kapcsolatos tevékenység • 24 • Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység • 2 • Oktatással kapcsolatos tevékenység • 17 • Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység • 0 • Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység • 7 • Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység • 1 • Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység • 2 • Nemzetközi kapcsolatok • 1 • Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység • 3 • Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység • 10 • Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység • 17 • Politikai tevékenység • 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 • A térségben jelentős számú non-profit szervezet működik. Többségük egy-egy település tekintetében fejti ki tevékenységét, számos szervezet mikrotérségi vagy kistérségi hatással is bír. Az Őrségben a non-profit szervezetek száma a térség lakosságához viszonyítva a régióban a legmagasabb. Vannak olyan települések, ahol a non-profit szervezetek a helyi foglalkoztatásban is jelentős szerepet töltenek be. • A szentgotthárdi térségben a Pannon Kapu Kulturális Egyesület a kulturális programok szervezése mellett turisztikai termékfejlesztést, információnyújtást és marketing tevékenységet végez. • A Szlovén Vidék Kht. a Rába menti szlovének lakta települések gazdaságfejlesztésével foglalkozik. • Szlovének Magyarországi Szövetsége a szlovén lakosság legfontosabb identitás megőrzést támogató szervezete. A Szentgotthárdi Civil Fórum fogja összes a város civil szervezeteit. • Az Őrségben az Őri Alapítvány teleházat, rádiót működtet, és térségi turisztikai programok, fesztiválok szervezője. • Az Őrvidéki Civil Szövetség a térségi örökség megőrzésében és szervezetek koordinálásában aktív. A Népi Mesterségek Műhelye Egyesület az őrségi kézműves hagyományok megőrzése, oktatása, fejlesztése és bemutatása területén tevékenykedik. • A Natúrpark Egyesület a határmenti együttműködések, kulturális gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vállal szerepet. • Az Őrségi Vendéglátók és Szállásadók Szövetsége a térség turisztikai szereplőit fogja össze. • A Natúrpark Térségfejlesztési Kht. az őrségi mellett a szentgotthárdi és a lenti kistérségekben, tehát a közösség teljes területén térségfejlesztéssel, helyi termékek fejlesztését, foglalkoztatás növelését segítő programok bonyolításával foglalkozik. • A zala megyei települések között szintén több aktív non-profit szervezet található, melyek jobbára a mikrotérségi központokban vannak jelen - Rédics(6), Csesztreg (10), Zalabaksa(8), Szentgyörgyvölgy(4). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 • Ezek közül térségi hatású szervezetek: Cseszt Regélő Térségfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht., térségfejlesztéssel, foglalkoztatás bővítését segítő programok generálásával, megvalósításával és képzéssel foglalkozik. • Góna Szabadidőközpont és Kézilabda Egyesület fő profilja a sporttevékenységek. • Zalabaksai Kulturális és Ifjúsági Egyesület ifjúsági szervezet, akik tréségükben a fiatalok elvándorlását szeretnék megállítani • Szilvágyért Egyesület: Nemcsak Szilvágyért tevékenykednek, kiemelkedő közösségi programokat szerveznek,több természetvédelemmel foglakozó programban voltak partnerek. • Kerka Kulturális Egyesület hagyományőrzés területén végez jelentős munkát. • Csesztregi Falubarát Egyesület a település kulturális örökségének őrzésével,közösségi programok szervezésével foglalkozik. • "Rédics és Vonzáskörzete Fejlődéséért" Közalapítvány az Őrség-Göcsej-Hetés Akciócsoport gesztorszervezete. • "Barangolók" a Természetért Egyesület a környezetudatos magatartás, egészséges életmód terjesztését tűzte ki céljául • Vidéken Élők Esélyeiért Egyesület közösségfejlesztéssel, civil szervezetek fejlesztésével, képzések szervezésével foglalkozó nonprofit szervezet Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 591 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 23,218 23,049 22,909 22,827 22,627 Éves változás -82 -200 -169 -140 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 591 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben • Aktív korú lakosság • Lakosság kor szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 2% • 3% • 0-2 év • 3% • 3% • 3-5 év • 9% • 13% • 6-14 év • 63% • 60% • 15-59 év • 24% • 21% • 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele • 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele • (fő) • Országos átlag • Megoszlás • 1% • 2% • 0 általános • 7% • 9% • 1-5 általános • 13% • 9% • 6-7 általános • 31% • 26% • 8 általános • Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül • 3% • 4% • Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel • 21% • 17% • Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel • 8% • 9% • Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel • 9% • 12% • 1% • 2% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül • 6% • 10% • Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 • A térségben az elmúlt 5 évben mintegy 3%-kal csökkent a lakosság száma, összesen 591 fővel lett kevesebb a térség lakóinak száma a 2002-2006 közötti időszakban. Az itt élők negyedrésze 59 év feletti, ez magasabb az országos átlagnál és térség fokozott elöregedésére mutató adat. A 15 év alttiak kategóriájiban is az országos átlag alatti népesség arányokat találhatunk, ez szintén az elöregedés várható fokozódó ütemét vetéti előre a következő évtizedekre. • Amennyiben az aktív korú (15-59 év közöttiek)lakosság arányát vizsgáljuk, úgy viszont a fenti rendkívül negatív adtokkkal szemben az országos átlagnál némileg kedvezőbb, 63%-os arányt tapasztalunk. Ennek oka abban keresendő, hogy a térség településeinek egy részében a bevándorlások aránya nagyobb az elvándorlásnál. A bevándorlók pedig általában középkorú, vagy idősebb párok esetleg a már nagyobb gyermekekkel. A térségbe történő betelepülésnek két fő oka van. Egyrészt a határon túli, vagy térségi munkavállalási lehetőség. Másrészt az Őrség egyfajta vonzerővel bír, a nagyvárosi rohanás elől menekülni vágyó emberek számára, akik ezért először csak látogatják, aztán hétvégi tartózkodósi helyükké teszik, végül sokan állandó lakóhelyükké választják a térség egy-egy kistelepülését. A helyenkén jelentkező pozitív bevándorlási különbözet azonban egyáltalán nem tudja ellensúlyozni a népesség természetes fogyását. • A térségben ugyanakkor a munkahelyek hiánya a fiatalok elvándorlását is eredményezi a vidéki nagyvárosok és a főváros felé. A térség távol esik ezektől a foglalkoztató központoktól, ezért aki döntést hoz a térségen kívüli tartós munkavállalásról, az előbb-utóbb az elköltözést is vállalja. • Lakóhely szerint Szentgotthárd és Őriszentpéter két város, amelyben a lakosság 44%-a él. A két városhoz közelebb eső településekről az elmúlt évtizedekben folyamatos térségen belüli elvándorlás volt tapasztalható a két térségi központ irányába. Az utóbbi években ez kiegyenlítetté vált számos esetben a kisebb településekre való visszaköltözés is tapasztalható, elsősorban azokra a településekre, amelyeken az infrastukturális fejlesztések utolérték a központi településeket. Szentgotthárd, Őriszentpéter és Rédics kivételével a térség többi 36 településének mindegyike 1000 fő alatti ,az átlagos település nagysága 300-400 fő közötti. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 • Azonban, ha megnézzük, hogy a két város közül Őriszentpéter mindössze 1300 lakosú, és Szentgotthárd falusias városrészein (Farkasfa, Máriáújfalu, Rábatótfalu, Jakabháza, Zsida és Rábafüzes) mintegy 1700 ember él, úgy kijelenthetjük, hogy a térség lakóinak 70%-a kifejezetten falusias környezetben él. • A térségben 17 hátrányos helyzetű település található, amelyekben fokozottan figyelhető meg a hátrányos helyzetű csoportok jelenléte. A hátrányos helyzetű településeken a népesség főbb korcsoportonkénti megoszlásában 14 év alatti 14,5%, 15-59 év közötti 59,8%, míg a 60 évesnél idősebb lakosság 25,6%. Mind a 14 év alatti lakosság, mind a nyugdíjaskorú lakosság aránya magasabb a hátrányos helyzetű településeken a három kistérség átlagához viszonyítva. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége • Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) • Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) • Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet • 15 • 31% • A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a • 37% • Mindhárom mobilhálózat • 18 • Helyközi autóbusz-megállóhely • 1 • 2% • Közművesített, közúton elérhető ipari park • 47 • 96% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen • 0 • 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő Közmű ellátottság • Hulladéklerakó • Állati hulladék tároló Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 • Az Örség Határok Nélkül térség települései az alapinfrastruktúra tekintetében megosztottak. A települések egy része teljes alapinfrastruktúrával ellátott, itt jellemzően az egyéb (oktatás, egészségügy, szabadidő) infrastrukturális elemek is jobban jelen vannak. • A települések másik csoportjában az alapinfrastruktúra sem teljes. Jellemző a szennyvízcsatorna hálózat hiánya, de van olyan településrész, ahol nincs vezetékes ivóvízhálózat sem. Általában ezeken a településeken az egyéb települési infrastruktúra is csak részben van jelen, a meglévő épületek állapota rendkívül leromlott. • A kisebb településekre jellemző, hogy sok üres ingatlan, telek található rajtuk, amelyek hasznosítása megoldásra vár. Ezek az ingatlanok akár lakóhelyként, akár vállalkozási célból, akár a közösségi szolgáltatások biztosítása érdekében kitűnően kihasználhatóak lehetnek. • A településszerkezetből fakadóan sokszor a kisebb településekhez is több kilométeres úthálózat és mezőgazdasági utak tartoznak. A térségben vannak olyan települések, amelyeknek településszerkezete védett, ezek elsősorban az Őrségi Nemzeti Parkban található szeres és szórványtelepülések. A védett épületek, a népi építészet emlékei, a haranglábak és településszerkezeti egységek a térség épített örökségének fontos elemei. • A térség oktatási, egészségügyi infrastruktúrája kialakult, de rossz állapotú, felújításra szoruló ingatlanokban és elavult eszközrendszerrel működnek. • A térségben pénzügyi gazdaségi szolgáltatásokat, tanácsadásokat végző szervezetek még a városokban sincsenek maradéktalanul jelen. A kisebb településeken pedig gyakorlatilag teljesen hiányoznak. Ezeknek a szolgáltatásoknak a nyújtására kialakított infrastruktúra sem sok helyen áll rendelkezésre. • A nagyvárosoktól távoli kis települések lakói gyakorlatilag nem tudnak igénybe venni számos közösségi szolgáltatást. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 • Néhány településen teleházak működnek, amelyek részben ellátják ezeket a feladatokat. Fontos lenne a mikrotérségi, körjegyzőségi központokban legaláb a közösségi szolgáltatások ellátására alkalmas ingtalanok kialakítása, elsősorban meglévő, funkció nélküli épületek megfelelő átalakításával. • A szabadidős infrastruktúra fejlesztése rendkívül fontos lenne. Számos településen vannak ilyan elemek, de elavultak és nem képeznek térségi hálózatot.A településk népességmegtartó ereje nem fokozhazó és a turizmus fejlesztése sem valósulhat meg megfelelő szabadidős infrastruktúra hálózat nélkül. A térség játszóterei, parkjai, sportlétesítményei általában mindenhol felújításra szorulnak. • A turisztikai kisebb infrastruktúrák fejlesztése, korszerűsítése szükséges, amelyek révén a meglévő kezdeményezésekre építve tematikus túraútvonal hálózat, témaparkok pihenő és kilátóhelyek, információs táblarendszer alakulhat ki. • Fontos az informatiakai infrastruktúra hálózatainak és eszközeinek kialakítása. A térségen belüli kommunikációt és kapcsolatrendszert erősítheti, a meglévő civil kezdeményezésekre épülő többnyire lokális média(rádió,Tv,újságok)ösztönzése térségi jellegű projektek elindítására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus • Egy főre jutó szálláshelyek száma • (db/fő) • Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Magas kategóriájú szállás* • Alacsonyabb kate-góriájú szállás** • Térségi adat • 0.03 • 0.05 • 0.97 • 1.17 • Országos átlag • 0.02 • 0.04 • 1.81 • 0.68 • Térségi adat az országos átlag százalékában • 157% • 113% • 53% • 172% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Alsószenterzsébet • Község • 82 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 8.70% • 359,756 • 0.000 • 0.000 Alsószölnök • Község • 401 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.92% • 498,342 • 0.000 • 0.000 Apátistvánfalva • Község • 408 • 1.21% • 560,584 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Baglad • Község • 64 • 9.09% • 211,084 • 0.000 • 1.813 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bajánsenye • Község • 595 • 7.53% • 468,121 • 1.183 • 0.000 • Közszféra Belsősárd • Község • 117 • 8.00% • 440,771 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bödeháza • Község • 69 • 8.33% • 146,600 • 0.000 • 0.116 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

42. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Csesztreg • Község • 892 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.64% • 558,447 • 0.000 • 2.435 Csörötnek • Község • 933 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 10.73% • 416,789 • 0.000 • 0.000 Felsőszenterzsébet • Község • 16 • 11.11% • 219,447 • 0.000 • 5.813 Felsőszölnök • Község • 633 • 8.37% • 456,350 • 0.000 • 1.166 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gáborjánháza • Község • 90 • 8.57% • 271,137 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gasztony • Község • 464 • 7.00% • 556,760 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gosztola • Község • 45 • 5.88% • 921,113 • 12.533 • 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

43. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Ispánk • Község • 112 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.46% • 544,260 • 0.000 • 1.938 Kálócfa • Község • 195 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 13.51% • 329,664 • 0.000 • 0.000 Kercaszomor • Község • 263 • 9.69% • 402,135 • 0.000 • 0.894 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kerkabarabás • Község • 303 • 15.05% • 297,548 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kerkafalva • Község • 120 • 4.05% • 421,339 • 0.000 • 5.608 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Kerkakutas • Község • 151 • 10.23% • 375,256 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kétvölgy • Község • 133 • 3.85% • 369,552 • 0.000 • 10.872 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

44. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Kozmadombja • Község • 55 • 23.81% • 253,247 • 0.000 • 0.000 Külsősárd • Község • 91 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.68% • 497,187 • 0.000 • 0.000 Lendvadedes • Község • 36 • 13.04% • 304,553 • 0.000 • 0.250 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Lendvajakabfa • Község • 30 • 0.00% • 208,865 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Magyarföld • Község • 34 • 12.50% • 528,075 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Magyarlak • Község • 767 • 7.92% • 647,144 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Magyarszombatfa • Község • 284 • 8.52% • 333,242 • 3.250 • 0.849 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

45. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 5/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Márokföld • Község • 46 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.03% • 551,614 • 132.717 • 0.304 Nemesmedves • Község • 26 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 12.00% • 276,684 • 0.000 • 0.000 Nemesnép • Község • 136 • 10.00% • 341,856 • 0.000 • 0.522 Orfalu • Község • 63 • 2.00% • 404,179 • 0.000 • 0.365 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... Őriszentpéter • Város • 1,233 • 6.80% • 617,984 • 0.387 • 6.015 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pórszombat • Község • 348 • 8.33% • 449,799 • 0.000 • 0.477 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Pusztaapáti • Község • 37 • 22.73% • 198,198 • 0.000 • 9.297 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

46. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 6/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Ramocsa • Község • 42 • 26.09% • 200,138 • 0.000 • 0.000 Rédics • Község • 1,007 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.47% • 460,994 • 0.000 • 0.020 Resznek • Község • 341 • 6.76% • 472,019 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rönök • Község • 451 • 13.38% • 366,553 • 0.000 • 0.164 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szakonyfalu • Község • 405 • 11.92% • 410,435 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Szalafő • Község • 235 • 11.36% • 401,089 • 0.000 • 15.685 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szentgotthárd • Város • 8,939 • 4.65% • 668,151 • 1.426 • 0.420 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

47. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 7/7 Munkanél-küliség (%) • Lakosság (fő) • Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) • Jogállás Szentgyörgyvölgy • Község • 471 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 1.04% • 323,234 • 0.000 • 8.796 Szijártóháza • Község • 38 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 35.71% • 199,172 • 0.000 • 0.000 Szilvágy • Község • 221 • 12.20% • 392,417 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vasszentmihály • Község • 382 • 1.00% • 618,534 • 1.024 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Velemér • Község • 88 • 8.33% • 358,460 • 0.000 • 4.170 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalabaksa • Község • 681 • 12.56% • 423,667 • 0.000 • 0.715 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zalaszombatfa • Község • 54 • 11.11% • 318,892 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

48. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A lakosság elöregedése, helyi munkalehetőség mininális. Az önkormányzat kötelező feladatai ellátására is kevés forrással rendelkezik, fejlesztésre kevés a lehetősége. A település távol helyezkedik el a fő útvonaltól, közösségi élet minimális, nincs aktív civil közösség, a település előnyei kihasználatlanok (turistaút,helyi védett épületek,Natura 2000-es területek stb.).” • „A helyi vállalkozások fejlesztése (faipari, gyümölcsültetvény, hűtőház, száraztészta készítő, állattartó mg.-i vállalkozások), munkahelyteremtés, közösségfejlesztés, térségi turisztikai programokhoz történő kapcsolódás, turisztikai lehetőségek kihasználása (turistaút, vadaspark fejlesztése, védett területek), helyi védett épületek, harangláb felújítása, árvíztározó hasznosítása.” • Alsószenterzsébet • „A helyi fiatalok kötődnek a településhez, de problémát okoz, hogy helyben nem vagy csak nagyon nehezen, irreális áron tudnak telekhez jutni. Az önkormányzat rendelkezik településrendezési tervvel. A terv szerint lehetőség nyílhat építésre alkalmas ingatlanok kialakítására, ám az ehhez szükséges forrást önkormányzatunk nem tudja előteremteni. A fiatalok megtartása a legfontosabb.” • „A község Ausztriához és Szlovéniához is közel található. A Rába folyó Alsószölnöknél lép Magyarország területére. Horgászokon és a kenusokon kívül a természetkedvelők is kedvelik ezt a folyószakaszt. A települést kettészeli a Szölnök-patak, melyet duzzasztás után alkalmassá lehetne tenni vadvízi horgászatra. 3 kijelölt turistaútvonal található Alsószölnök területén.” • Alsószölnök Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település infrastrukturális ellátottsága nem megfelelő, szennyvítisztítás megoldatlan, utak állapota rossz.” • „A kiváló természeti adottságokra építve a turizmus fejlesztése, szálláskapacitás és kapcsolódó szolgáltatások elsősorban a bakancsos, a lovas és a kerékpásos turizmusra alapozva. Helyi termékfejlesztés a pálinkafőzde korszrűsítése révén, valamint a faipar fejlesztése. Mindezekhez hátteréül alapvetően szükséges a szennyvíztisztítás megoldása.” • Apátistvánfalva • „Öregedő korösszetétel, népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya, önkormányzat működési hiánya, fejlesztésekhez forrásokkal nem rendelkezik így pályázatokon nehezen tud részt venni.” • „A sok üres lakás, és a viszonylag érintetlen természeti környezet adottságait kiahsználva a turizmus és a település, mint lakóövezet fejlesztése.” • Baglad Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/25 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Elöregedő népesség, lakosságszám fogyása, szűkülő foglalkoztatási lehetőségek” • „Táji és természeti értékek megléte, növekvő turista forgalom jobb kihasználása a helyi vállalkozások és nonprofit szervezetek fejlesztés révén (vendéglátás, szálláskapacitás, tó fürdési és horgászati kihasználása, programszervezés támogatása)” • Bajánsenye • „A település lakosságának öregedő korösszetétele,a népesség folyamatos csökkenése, vállalkozások hiánya egymással összeföggő problémakört jelenít meg.” • „Turisztika fejlesztése, amely munkahelyeket teremt, ehhez a Lenti gyógyfürdőhöz és a 86-os úthoz vezető út közelsége, valmint Kavicsbánya turisztikai hasznosítása lehet lehetőség. A horgásztó környékének továbbfejlesztése szintén fontos lehetőségek jelent.” • Belsősárd Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis