Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.

1. Nemzetközi szemlélet – helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal. www.equilor.hu Hazai kibocsátók – hazai tőzsde Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.

2. A tőzsdei bevezetés főbb motivációi Tőkebevonás Dolgozói motivációs rendszer hatékony megteremtése Tulajdonosok számára rugalmas exit lehetőség megteremtése Transzparencia növelésén keresztül a piaci bizalom növelése Vállalat értékének / teljesítményének reális meghatározása A jegyzett részvények formájában „akvizíciós valuta” teremtése Olcsó PR

3. Magyar tőkepiac kicsi egy nagy kibocsátás felszívásához, ahhoz további tőkepiacokra kell belépni Társaság nagysága szükségessé teheti a magyarországinál szélesebb befektetői kör elérését Plusz forrás biztosítása (tőkeemelés, kötvénykibocsátás) Befektetői bizalom erősítése Presztízs szempontok, ismertség növekedése Nagyobb likviditás biztosítása Legjelentősebb nyugdíj- és befektetési alapok csak a legelismertebb tőzsdéken és csak dollár-alapú termékekbe fektethetnek Más nyugdíjalapok csak tőkéjük kis részét fektethetik külföldi termékekbe Külföldi intézményi befektetők jellemzően hosszú távra vásárolnak, ami stabilitást ad a részvénynek Erősebb transzparencia biztosítása, átláthatóbb cégműködés Befektetői struktúra diverzifikálása A hatékonyabb nemzetközi piacok pontosabb információkat nyújthatnak a vállalat értékéről Hazai részvények külföldi tőzsdei bevezetések célja…

4. Nem sikerült felkelteni a hazai piacon nem jelenlévő külföldi alapok érdeklődését A társaságok ismertsége a sok nagyobb méretű társaság között nem tudott jelentősen nőni A részvények forgalma, likviditása a külföldi piacokon általában alacsony maradt Az alacsony mértékű vásárlások nem tudtak stabilizáló hatást kifejteni a részvények árfolyamára Jelentősebb érdeklődés hiányában nem vált jellemzővé a külföldi piacokon való tőkeemelés és kötvénykibocsátás Tőzsdei kibocsátások, tőkeemelések során a jegyzések túlnyomó része Magyarországon maradt Szigorúbb beszámolási kötelezettségek A nagyobb transzparencia biztosítása nehéznek bizonyult, illetve jelentős többletköltségekkel járt … és tényleges megvalósulásuk

5. Hazai tőzsdei bevezetések a BÉT-re – főbb adatok • A részvények tizedelése alapján kalkulált ár • A részvények ezredelése alapján kalkulált ár

6. A BÉT-en jegyzett részvények magyar és külföldi forgalmának megoszlása A BÉT blue-chip részvények elsődleges tőzsdei forgalmának több mint 99%-a a BÉT-en zajlik, egyre kevésbé jellemző a részvények külföldi tőzsdéken való elsődleges forgalomban tartása. A BÉT teljes részvényforgalmának 63,1%-a zajlik a BÉT-en, ami azt mutatja, hogy a külföldi OTC-piacokon még jelentős forgalom bonyolódik. Forrás: BÉT statisztika

7. A külföldi tőzsdékre történő bevezetéshez képest jelentősen nagyobb ismertség, befektetői érdeklődés, figyelem Likviditás: A hazai részvények likviditása jelentősen nagyobb a BÉT-en, mint a külföldi piacokon A BÉT-en szereplő blue-chipek likviditása felveszi a versenyt a nagyobb külföldi tőzsdék részvényeivel Amennyiben csak a BÉT-re kerül bevezetésre a részvény, akkor a likviditása jelentősebb, nem oszlik meg több tőzsde között A BÉT-en likvid „sztárpapír” lehet egy részvény, ami külföldön alig észrevehető a sok likvid, nagy forgalmú, magas kapitalizációval rendelkező papír között A BÉT-en a magas közkézhányad lehetővé teszi a magas likviditást és a hatékony árazást (likviditási diszkont elkerülése) A magas likviditás kedvező exit lehetőséget teremthet Nincs bevezetési díj, alacsony forgalomban tartási díj Jelentősebb nemzetközi befektetési alapok is vásárolnak a BÉT-en (összes forgalom kb. 75%-át a külföldi intézményi befektetők teszik ki) Magyar beszámolási kötelezettségek általában enyhébbek a külföldiekhez képest Az index-kosárba való bekerülés könnyebb, így jelentős többletkeresletet generálhat A hazai kibocsátás előnyei a kibocsátók számára

8. Hazai elemzői lefedettség Közvetlen kapcsolat Gyorsabb információáramlás Adózási előnyök: az osztalékfizetés személyi jövedelemadó vonzata tőzsdei ügylet esetében 10%, tőzsdén kívüli ügyletek esetében 25% (+14%) magánszemélyek Tartós Befektetési Számlára (TBSZ) helyezhetik a BÉT-en vásárolt részvényeket, azaz 5 éves befektetési időszak alatt akár adómentesen kereskedhetnek a részvényekkel és vehetik fel az osztalékot Nincs devizaárfolyam kockázat A hazai kibocsátás előnyei a hazai befektetők számára

9. Hazai és külföldi tőzsdei bevezetési kritériumok („A”-kategória) • 280 HUF/EUR árfolyamon • * A BÉT „B” kategóriájában szintén ezek a feltételek szerepelnek

10. Hazai és külföldi tőzsdék díjstruktúrájának bemutatása • 280 EUR/HUFárfolyamot feltételezve • 70 PLN/HUF árfolyamot feltételezve • Átlagosan 10 mrd Ft piaci kapitalizációval számolva • 336 GBP/HUF árfolyamot feltételezve

11. Magyar részvények BÉT-re történő bevezetésének hatása az értékeltségre Magyarországi társaságoknak érdemes lehet csak a BÉT-re bevezetni a részvényeket, ami nagyobb piaci kapitalizációval, likviditással, ismertséggel járhat: Magasabb közkézhányad Magasabb likviditás Nagyobb elemzői lefedettség Szélesebb befektetői kör Magasabb értékeltség A válság elmúltával várhatóan javulhat Magyarország makrohelyzete, ami a kockázat csökkenésével más tőzsdékhez képest jelentős tőzsdei felhajtóerőt okozhat: Javuló makroadatok Javuló vállalati eredményadatok Országkockázati felár csökkenése Likviditási diszkont csökkenése Magasabb értékeltség

12. Nemzetközi szemlélet – helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal. www.equilor.hu Köszönöm a figyelmet! Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.