1 / 12

Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.

Nemzetközi szemlélet – helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal. www.equilor.hu.

brede
Télécharger la présentation

Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Nemzetközi szemlélet – helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal. www.equilor.hu Hazai kibocsátók – hazai tőzsde Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.

  2. A tőzsdei bevezetés főbb motivációi Tőkebevonás Dolgozói motivációs rendszer hatékony megteremtése Tulajdonosok számára rugalmas exit lehetőség megteremtése Transzparencia növelésén keresztül a piaci bizalom növelése Vállalat értékének / teljesítményének reális meghatározása A jegyzett részvények formájában „akvizíciós valuta” teremtése Olcsó PR

  3. Magyar tőkepiac kicsi egy nagy kibocsátás felszívásához, ahhoz további tőkepiacokra kell belépni Társaság nagysága szükségessé teheti a magyarországinál szélesebb befektetői kör elérését Plusz forrás biztosítása (tőkeemelés, kötvénykibocsátás) Befektetői bizalom erősítése Presztízs szempontok, ismertség növekedése Nagyobb likviditás biztosítása Legjelentősebb nyugdíj- és befektetési alapok csak a legelismertebb tőzsdéken és csak dollár-alapú termékekbe fektethetnek Más nyugdíjalapok csak tőkéjük kis részét fektethetik külföldi termékekbe Külföldi intézményi befektetők jellemzően hosszú távra vásárolnak, ami stabilitást ad a részvénynek Erősebb transzparencia biztosítása, átláthatóbb cégműködés Befektetői struktúra diverzifikálása A hatékonyabb nemzetközi piacok pontosabb információkat nyújthatnak a vállalat értékéről Hazai részvények külföldi tőzsdei bevezetések célja…

  4. Nem sikerült felkelteni a hazai piacon nem jelenlévő külföldi alapok érdeklődését A társaságok ismertsége a sok nagyobb méretű társaság között nem tudott jelentősen nőni A részvények forgalma, likviditása a külföldi piacokon általában alacsony maradt Az alacsony mértékű vásárlások nem tudtak stabilizáló hatást kifejteni a részvények árfolyamára Jelentősebb érdeklődés hiányában nem vált jellemzővé a külföldi piacokon való tőkeemelés és kötvénykibocsátás Tőzsdei kibocsátások, tőkeemelések során a jegyzések túlnyomó része Magyarországon maradt Szigorúbb beszámolási kötelezettségek A nagyobb transzparencia biztosítása nehéznek bizonyult, illetve jelentős többletköltségekkel járt … és tényleges megvalósulásuk

  5. Hazai tőzsdei bevezetések a BÉT-re – főbb adatok • A részvények tizedelése alapján kalkulált ár • A részvények ezredelése alapján kalkulált ár

  6. A BÉT-en jegyzett részvények magyar és külföldi forgalmának megoszlása A BÉT blue-chip részvények elsődleges tőzsdei forgalmának több mint 99%-a a BÉT-en zajlik, egyre kevésbé jellemző a részvények külföldi tőzsdéken való elsődleges forgalomban tartása. A BÉT teljes részvényforgalmának 63,1%-a zajlik a BÉT-en, ami azt mutatja, hogy a külföldi OTC-piacokon még jelentős forgalom bonyolódik. Forrás: BÉT statisztika

  7. A külföldi tőzsdékre történő bevezetéshez képest jelentősen nagyobb ismertség, befektetői érdeklődés, figyelem Likviditás: A hazai részvények likviditása jelentősen nagyobb a BÉT-en, mint a külföldi piacokon A BÉT-en szereplő blue-chipek likviditása felveszi a versenyt a nagyobb külföldi tőzsdék részvényeivel Amennyiben csak a BÉT-re kerül bevezetésre a részvény, akkor a likviditása jelentősebb, nem oszlik meg több tőzsde között A BÉT-en likvid „sztárpapír” lehet egy részvény, ami külföldön alig észrevehető a sok likvid, nagy forgalmú, magas kapitalizációval rendelkező papír között A BÉT-en a magas közkézhányad lehetővé teszi a magas likviditást és a hatékony árazást (likviditási diszkont elkerülése) A magas likviditás kedvező exit lehetőséget teremthet Nincs bevezetési díj, alacsony forgalomban tartási díj Jelentősebb nemzetközi befektetési alapok is vásárolnak a BÉT-en (összes forgalom kb. 75%-át a külföldi intézményi befektetők teszik ki) Magyar beszámolási kötelezettségek általában enyhébbek a külföldiekhez képest Az index-kosárba való bekerülés könnyebb, így jelentős többletkeresletet generálhat A hazai kibocsátás előnyei a kibocsátók számára

  8. Hazai elemzői lefedettség Közvetlen kapcsolat Gyorsabb információáramlás Adózási előnyök: az osztalékfizetés személyi jövedelemadó vonzata tőzsdei ügylet esetében 10%, tőzsdén kívüli ügyletek esetében 25% (+14%) magánszemélyek Tartós Befektetési Számlára (TBSZ) helyezhetik a BÉT-en vásárolt részvényeket, azaz 5 éves befektetési időszak alatt akár adómentesen kereskedhetnek a részvényekkel és vehetik fel az osztalékot Nincs devizaárfolyam kockázat A hazai kibocsátás előnyei a hazai befektetők számára

  9. Hazai és külföldi tőzsdei bevezetési kritériumok („A”-kategória) • 280 HUF/EUR árfolyamon • * A BÉT „B” kategóriájában szintén ezek a feltételek szerepelnek

  10. Hazai és külföldi tőzsdék díjstruktúrájának bemutatása • 280 EUR/HUFárfolyamot feltételezve • 70 PLN/HUF árfolyamot feltételezve • Átlagosan 10 mrd Ft piaci kapitalizációval számolva • 336 GBP/HUF árfolyamot feltételezve

  11. Magyar részvények BÉT-re történő bevezetésének hatása az értékeltségre Magyarországi társaságoknak érdemes lehet csak a BÉT-re bevezetni a részvényeket, ami nagyobb piaci kapitalizációval, likviditással, ismertséggel járhat: Magasabb közkézhányad Magasabb likviditás Nagyobb elemzői lefedettség Szélesebb befektetői kör Magasabb értékeltség A válság elmúltával várhatóan javulhat Magyarország makrohelyzete, ami a kockázat csökkenésével más tőzsdékhez képest jelentős tőzsdei felhajtóerőt okozhat: Javuló makroadatok Javuló vállalati eredményadatok Országkockázati felár csökkenése Likviditási diszkont csökkenése Magasabb értékeltség

  12. Nemzetközi szemlélet – helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal. www.equilor.hu Köszönöm a figyelmet! Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.

More Related