Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető

1. Zöldgazdaság Magyarországon – esélyek és problémákEnergiahatékonyság és a megújuló energiaforrások szerepe a hazai gazdaságfejlesztésben Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14

2. A hazai energiatermelés és felhasználás szerkezete 3. Az energia importfüggőség 59%-os részaránya (EU27 szerint közepes kitettség) Fosszilis energiahordozókra vetített import-függőségünk 61,3% DE a földgáz felhasználás 86%-a importból fedezett 4. A megújuló energia felhasználás alacsony szintje – 5 % alatti A víz erőműi villamos energia 0,2% - a szél erőművi 0,3% 5. A zöldenergia felhasználás/potenciál rossz struktúrája - biomassza tüzelésű erőművek hatásfoka 30% alatti -6-8 millió m3 kitermelt erdővagyonból évente 1 millió m3 aprítékfa nem hasznosul – faipari import (Fa- és bútoripari Szakágazati Iparstratégia) 1. Egy ország energiatermelése nemzetstratégiai kérdés 2. A hazai primerenegia felhasználás 1077 PJ (2011) (2020-ig a becsült enregiapálya 1100-1200 PJ nagyságú)

3. Az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kormányzati politika alapvetései 1. ÚJ SZÉCHENYI TERV Kormány 2010.07.28-án mutatta be Hangsúlyos pillér: Zöldgazdaság-fejlesztési program 2. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (NFM) OGY 2011.10.03 Cél: ellátásbiztonság - a versenyképesség - fenntarthatóság Megvalósítás: energiafüggőség oldása – állami szerepvállalás – iparági fejlesztések 3. NEMZETI KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (VM) -1307/2011 Kormány határozat célok - eszközrendszer – beavatkozási területek 4. K+F+I ÁGAZATI STRATÉGIAI FEHÉR KÖNYV „Energetika, környezetvédelem” témában (NIH - NGM) - folyamatban szakmai – társadalmi egyeztetés – 2012 IV. név közzététel 5. 2020-ig 14,63%-os megújuló energiafelhasználás (EU-s kötelezettségvállalás)

4. Az energiahatékonyság javítása a Nemzeti Energiastratégia szerint 2030-ig A 2030-as primerenergia felhasználás maximuma 1150 PJ – 5%-os növekedés tartható 2010-től A gazdasági értelemben vett energiahatékonyság 23%-os növelése szükséges (a végenergia és a priemerenergia hányadosának javítása) Erőteljes közvetlen és közvetett gazdaságfejlesztési hatás

5. Az energiahatékonyság növelésének és az importfüggőség csökkentésének szükséges lépése Reális lehetőség a hőtermelés és hőszolgáltatás területén mutatkozik, a biomassza és a geometrikus energia hasznosításával + állami villamosenergia-termelés esetén garantált átvételi árral 1. A megújuló energiahordozók arányának növelése (jelenleg 5 % alatti – 2020-ra 14,65% EU - 2030 NES – 20%) Forrás: A Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervprogram által meghatározott fenntartható megújuló energiaforrások szerkezete

6. Az energiahatékonyság növelésének és az importfüggőség csökkentésének további szükséges lépései 2. Az atomenergia használata – az ország villamosenergia termelésének 40%-a - 4 db 500 MW-os blokk üzemidejének 20 évvel történő hosszabbítása 2017-ig - a kapacitások Kormány hozzájárulásával történő bővítése 1000 MW + 1600 MW blokkal 3. Kapcsolódás az európai energetikai infrastruktúrához – földgáz/kőolaj tekintetében - a beszerzési utak diferzifikálása - szlovák-magyar és osztrák-magyar interkonnektor kiépítése 4. A hazai szénkészleten alapuló energiatermelés - a szén a világ villamosenergia-termelésének 40%-át adja! - a hazai kitermelés reálisan mátrai-bükkaljai lignitmezőn, a mecseki feketeszén előfordulásokban, illetve a borsodi-ózdi barnaszén medencében folytatható

7. Az innováció fontossága az energiahatékonyság javítása és a megújuló erőforrások arányának növelése területén K+F+I = energiatermelés és felhasználás szerkezete modernizálásának kiemelt eszköze 1. Alkalmazásorientált kutatások finanszírozása Jelenleg a monitoring hiánya és az alacsony gazdasági hasznosulás jellemzi az elsősorban csak tudományos igényű K+F-eket 2. Technológia transzfer pilléreinek kiépítése cél: iparági szükségletek és a K+F kapacitások összekapcsolása 3. A gazdasági szereplők K+F igényeinek felmérése - BEKAPCSOLÓDÁSI PONT 5-10 éves távlatra kitekintő, integrált ágazati roadmap-ek a K+F irányokról, igényekről 4. Forrástérkép készítése EU, külföldi és hazai pályázati források, adórendszeren keresztüli eszközök + önrész kiegészítése lehetőségeinek kidolgozása 5. Oktatás fejlesztése – hosszú távú innovációs kapacitások életben tartása és fejlesztése mérnöki képzés fejlesztése (komoly agyelszívás) tanári pálya presztízsének visszaállítása természettudományos tanár = innovatív humántőke újratermelésének záloga Olyan szakmák és feladatok elvégzésére kell felkészíteni a tanulókat, melyek ma még nem is léteznek ( Az USA-ban 2010-ben a top10 legkeresettebb szakma 2004-ben ismeretlen volt)

8. Az energiahatékonyság javításának és a megújuló energiaforrások aránya növelésének iparstratégiai vonatkozásai Ipari termelés - energiatermelés és nem energiatermelési célú • agroenergetika erőteljes fejlesztése a biomassza potenciál kiaknázásához (2050-ig 300-400 PJ) (fajtanemesítés, biomassza begyűjtés és feldolgozás, égőfejek fejlesztése, kazánok gyártása) • harmadik generációs (algákon alapuló) bioetanol kutatások – MOL önálló forrásból Közlekedés a közlekedés 94%-os szénhidrogén-felhasználásának csökkentése - Jelentős dekarbonizációs potenciál (11,4 millió tonna kibocsátás) • Széchenyi Futam – alternatív hajtású járművek legrangosabb európai versenye(hidrogén, napenergia, sűrített levegő, elektromos hajtás) • elektromos autógyártó hazai potenciál (TZ-Elma, SoloDuo, Brixxon) Nem ipari célú hőenergia felhasználás lakóépületek fűtés és melegvíz igénye a primer enrgiafelhasználás 34%-át emészti föl! a megtakarítható potenciál 152PJ! energiahatékony épületek, építőipar, építőanyagok válság által legsúlyosabban érintett ágazat fellendülését hozhatja

9. Energiahatékonyságot eredményező és a megújuló erőforrások arányának növelését célzó hazai és EU-s pályázati lehetőségek I. 1. Új Széchenyi Terv - Zöldgazdaság-fejlesztési program 2011 és 2013 között az Új Széchenyi Terv összesen 2000 milliárd forint európai uniós támogatás és hazai forrás felhasználásával számol valamennyi kiemelt prioritás tekintetében ÉPÜLETENERGETIKA – MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS + Zöld Beruházási Rendszer (NFM) nemzetközi karbonkvóta értékesítésből finanszírozott programok NAPKOLLEKTOR – ALTERNATÍV MEGHAJTÁSÚ BUSZOK - ÉPÜLETENERGETIKA 2. Eco-Innovation (Európai Bizottság) 30 millió euró Innovatív technológiát alkalmazó KKV-k prioritása Hazai együttműködő szervezet: HITA ÚJRAHASZNOSÍTÁS – ÉPÜLETEK, ÉPÍTŐIPAR – ÉLELMISZERIPAR - ZÖLDGAZDASÁG

10. Energiahatékonyságot eredményező és a megújuló erőforrások arányának növelését célzó hazai és EU-s pályázati lehetőségek II. 3. HORIZON 2020 (2014-2020) – Kutatási és Innovációs Keretprogram közel 88 milliárd euró költségvetés – 4,7 millió új K+F munkahely a. Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) támogatása 24,6 milliárd euró (EU-nak a tudományok terén világviszonylatban betöltött vezető szerepe) b. Iparfejlesztésre elkülönített 17,9 milliárd euró (innovációban, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása) c. Összefoglaló keretprogram 31,7 milliárd euró egészség, demográfiai változások és jólét – 8,03 élelmiszerbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, bioenergia – 4,15 biztonságos, tiszta és hatékony energia – 5,78 zöld, integrált közlekedési technológiák – 6,8 klímapolitika, erőforrás-hatékonyság, alapanyagok – 3,16 Innovatív és biztonságos társadalom – 3,82

11. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Dr. Lenner Áron MárkIparstratégiai Főosztály – főosztályvezető