Hazai erdőink

1. Hazai erdőink

2. Előszó AZ ERDŐ FOHÁSZA: VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele,amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptólés gyümölcsöm oltja szomjadat. ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja,én vagyok asztalod lapja,én vagyok az ágy amelyben fekszela deszka, amelyből csónakodat építed. ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája, a koporsód fedele. NE BÁNTS!

3. 3. HasználatAjánlott az alábbi navigáció alkalmazása Fontos kezelési útmutatás: A felületen a képernyőről való vezérlés – a véletlenszerűen előrehaladás kiküszöbölése miatt - nem lehetséges. Ha tovább kívánunk lépni a tananyagrészekben, akkor használjuk. a Page Down billentyűt, az egéren a görgetőt, valamint az akciógombokat és a hiper-hivatkozásokat. 1. dia Előző Tovább Fogalmak 55. 58. dia FOGALOM Használat 3. Főmenü 4 Vissza Tananyag 9

4. 4. A foglalkozások tagozódása • I. Cél 1.1 követelmények • II. Tartalmi leírás • III. Tartalom és tevékenységek • IV. Egyéb • Fogalmak • Irodalom • Illusztrációjegyzék

5. 1. Cél • Megláttatni a hazai erdők szépségét, változásainak sokszínűségét. Felkelteni a tanulók érdek­lődését az erdő életközösségének élőlényei és évszakokhoz kötődő változásai, valamint az élet­közösségekben betöltött szerepük iránt. • Alakítani, formálni ökológiai szemléletüket az élőlények és környezetük közötti ok-okozati össze­függések felismerésével, tudatosításával. Megláttatni a hazai erdők jelentőségét, veszély­ez­te­tettségét. Elsajátíttatni olyan magatartásformákat, viselkedésmintákat, melyek az erdei élet­kö­zösség életének zavartalanságát biztosítják. Kialakítani az erdővédelemben való aktív részvétel igényét. Érdeklődést kelteni a hegyvidéki erdeink területén kialakított nemzeti parkok természeti kincsei iránt.

6. I.1. Követelmények, kompetenciák • Tudja alkalmaztatni a környezetismeretben, valamint a hazai tájak megismerése során elsajátított fizikai és földrajzi ismereteket. • Ismerje fel az erdő legjellemzőbb fás és lágy szárú növényeit. • Ismerje meg a növények, növénytársulások hasonlóságait és különbségeit, valamint a baktériumok, gombák és növények szerepét az életközösségekben. • Ismerje meg az erdő legjellemzőbb fogyasztó szervezeteinek nevét, szervezetét, életmódját és az életközösségekben betöltött szerepét. • Felébreszteni kíváncsiságot a hegyvidéki erdőségek területén kialakított nemzeti parkok értékei iránt és vágyat ébreszteni felkeresésükre.

7. II. Rövid tartalmi leírás 1. • Az „ezerarcú” erdő • Lombhullató fák és cserjék • Az örökzöldek világa • Rovarok a fákon és a fában • Madarak a lombok között • A cserjék rejtekén

8. II. Rövid tartalmi leírás 2. • Lombok árnyékában • Az erdő gombái • Élet az avarban • Nagyvadak az erdőben • Erdei ragadozók • Az erdő haszna és védett értékei

9. ……………………………………………III. tananyagtartalom és tevékenységek Hazai erdőink 1. Kép erdő

10. III.1.Motiváció

11. III.2. Korábbi ismeretek aktivizálása 1. • A Dunántúli-középhegység DNy-ÉK irányú vonulatai a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódnak. • A Dunántúli –középhegységet vetődések hozták létre. Legnagyobb kiterjedésű tagja a Bakony, De hozzá tartozik A Vértes és a Dunazug-hegység. Külön áll tőlük a Velencei-hegység, amely hazánk egyik legrégebbi hegysége. • Mészkőből épül fel. • A középhegység időjárása hűvösebb és csapadékosabb, mint az Alföldé. Felszínüket erdő borítja. A hegyek lábainál sok a bővizű forrás. • Fontos bányakincse a barnakőszén és a bauxit. • Két nagy állóvize a Balaton és a Velencei-tó, melyek süllyedéssel keletkeztek.

12. III.2. Korábbi ismeretek aktivizálása 2. • Legmagasabb tájunk az Északi-középhegység. Részei: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt. • A Kárpátok belső vonulatát képező hegyei vulkáni kőzetekből és mészkőből épülnek fel. • Legnagyobbak: a Mátra és a Bükk. A Mátrában található hazánk legmagasabb pontja a Kékes. • Az Északi-középhegység a leghűvösebb tájunk. A sok csapadék miatt területén sok a vízfolyás. A hegységeket erdők borítják. • A középhegység két nemzeti parkja a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park. • A hegységek lábánál lignitet, barnakőszenet és rézércet bányásznak ki.

13. Hol helyezkedik el a Dunántúli-középhegység? Melyek a hegység bányakincsei? Hogyan keletkezett a két nagyobb állóvize és mi a nevük? DNY-ÉK irányban a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódik. Barnakőszén, bauxit Balaton, Velencei-tó süllyedéssel keletkezett III.2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 1.

14. Milyen kőzetből épülnek fel az Északi-középhegység vonulatai? Ismertesd az Északi-középhegység részeit! Melyik két nemzeti parkunk helyezkedik el az Északi-középhegység területén? Vulkáni kőzet, mészkő Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt. Bükki Nemzeti Park, Aggteleki nemzeti Park III.2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 2

15. III.3. Új ismeretek feldolgozása 1. World lap, slite 16-20 2. World lap, slite 21-25 3. World lap, slite 26-30 4. World lap, slite 31-35 5. World lap, slite 36-40

16. 1.1 lap Az erdő mint életközösség • Hazánk erdői zömmel lombhullatók. A fák alatt és közöttük növények és állatok, gombák és baktériumok élnek. Ezek alkotják az erdő életközösségét. • Erdeink leggyakoribb fái a tölgyek, fenyők és a bükkök. • Előfordulásuk a domb- és hegyvidékeken magasságtól függően változik. Alul helyezkednek el a fény és melegkedvelő tölgyesek. Fölöttük a tápanyagban szegényebb talajt és hűvösebb éghajlatot is elviselő bükkösök. A legmagasabb régiókban találhatóak a fenyvesek.

17. 1.2. Az erdő szintjei • A növények a lombkoronán átszűrődő fényhez igazodva telepednek meg az erdőben. • A Talaj felszínén a mohaszinten élnek a kevés fényigényű zuzmók és mohák. • Efölött helyezkedik el a gyepszint: Füvek, lágyszárúak, páfrányok és gombák élőhelye. • Cserjeszint: A különböző cserjék élőhelye. • Legfelül található a fényben gazdag lombkoronaszint. • Az erdő védelme minden ember kötelessége!!!!

18. Az egyik leggyakoribb erdőalkotó lombhullató a kocsánytalan tölgy. Magassága eléri a 30-40 métert, dombvidékeken és a középhegységekben 300-400 m-es magasságig húzódik. Törzse hosszában mélyen repedezett kérgű, levele fényes, sötétzöld, karéjos. Virága barkavirágzat Egylaki növény: ugyanazon a növényen külön fejlődnek a porzós és a termős virágok Termése a makk, melyben két sziklevél helyezkedik el, ezért nevezzük kétszikű növénynek. 1.3.Lombhullató fák és cserjék 2. Kép Karéjos levél, makktermés

19. A tölgyerdőben gazdagon nő az aljnövényzet, a fás szárúakat cserjéknek nevezzük. A kökényt a nép tövises szilvának is nevezi kemény, szúrós szára miatt. Tövisben végződő oldalszárait ágtöviseknek nevezzük. Levelei tojásdad alakúak, virágzata apró, illatos. A gyepűrózsa az erdőszéleken él. Hajtásait és a levelek főereit tüskék borítják. Virágzata rózsaszín, illatos. 1.4. Cserjék 3. kép:kökény 4. kép: gyepűrózsa

20. 1.5. Jegyezd meg! • Gyakori erdőalkotó fánk a kocsánytalan tölgy. Jellemzői: terebélyes korona, mélyen repedezett középszürke kéreg, karéjos levél, apró,egyivarú virág, szélmegporzás, makktermés. • A cserjék fás szára a gyökérzet felett szétágazik. Zömmel fény és melegkedvelők. Védik az erdőt, táplálékot, fészkelő és búvóhelyet adnak az erdő állatainak. Gyakori cserjék:

21. A fák törzsén, a lombok között és a fa belsejében gazdag a rovarvilág. A fák táplálékot, búvó- és ivadéknevelő helyet is adnak. Legnagyobb védett rovarunk a szarvasbogár. Színe tompa fekete, szárnyfedői és elágazó rágói gesztenyebarnák. A hím 8-9 cm, a nőstény 4-6 cm hosszúra nő. 2.1. Rovarok a fákon és a fában 5. kép: hím szarvasbogár

22. 2.2 • A kifejlett bogarak rövid életűek. • Június végén a nőstény a talajba rakja petéit. • A kikelő lárvák a fa korhadékával táplálkoznak. • Később berágják magukat a fába, és 5 éven át abból élnek. • Majd bebábozódnak, és a kifejlett bogarak a 6. év tavaszán jönnek elő. Ezt a fejlődési folyamatot teljesátalakulásnak nevezzük. • A szarvasbogár ma már védett állat. Számuk drasztikus csökkenését az esztelen gyűjtés és az ivadéknevelő helyeik elpusztítása okozza.

23. Erdeink egyik legveszedelmesebb rovara a gyapjas lepke. A nőstény piszkosfehér színű, vaskos, lomha mozgású, A hím barnásszürke, karcsú és rendkívül mozgékony. A kifejlett állatok színét kitinpikkelyei adják. A pikkelyes szárny a lepkék legjellemzőbb tulajdonsága. Szájszervük a pödörnyelv, mellyel a növényi nedveket szívogatják. 2.3. A gyapjas lepke 6. kép: gyapjas lepke

24. A hím és a nőstény a nyár közepém párzik. Ezt követően a nőstény ezernél is több petét rak le, melyet potrohszőrével borít. A tavasszal kikelő lárvákat, a hernyókat könnyű felismerni. A falánk állatok éjjelenként a fák rügyeit, leveleit rágják. Gyorsan fejlődnek, többször vedlenek, majd bábozódnak. Természetes ellenségeik a ragadozó bogarak, denevérek, és a kakukk 2.4 7. kép: hernyó

25. 2.5.Jegyezd meg! • Erdeink legnagyobb bogara a szarvasbogár. • Tompa fekete színű teste 6-8 cm, • Kemény fedeles szárnya és rágó szájszerve gesztenyebarna, • Teljes átalakulással fejlődik. • Az erdő legveszedelmesebb kártevője a gyapjas lepke. • A hím barnásszürke, karcsú, a nőstény piszkosfehér, vaskos testalkatú.

26. A legtöbb erdei állat élettere egy-egy növényszinthez kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük. A harkályok családjából hazánk erdeiben a nagy fakopáncs a leggyakoribb. A rigónagyságú állat testét fehér és fekete tollak díszítik. Lába erős, izmos kúszóláb. A támaszkodásban erős gerince és merev farktollai segítik. Véső alakú csőrével a fák kérgét kopogtatva keresi táplálékát. Fiókái fészeklakók. 3.1.madarak a lombok között 8. kép: nagy fakopáncs

27. 3.2. • A széncinege éneke jellegzetes, tavasszal a tél múlását jelzi. • A veréb nagyságú madár felül zöld,hasán kénsárga. Fején és nyakán fekete a tollazat, arcfoltja fehér. Lába erős, vékony. • Főként rovarokat fogyasztanak, de az olajos magvakat is szívesen fogyasztják. • Fészekalja 8-14 tojásból áll,fiókái fészeklakók. 9. kép: széncinege

28. 3.3. Jegyezd meg!

29. A cserjék között él a koronás keresztes pók. Nevét utótestének fehér, kereszt alakú rajzolatáról kapta. Testének két testtája az előtest és az utótest. Az előtest hasi oldalán négy pár ízelt láb van, elülső felső részén a nyolc pontszem és a csáprágó található. A csáprágóhoz méregmirigy kapcsolódik. Legyekkel, szúnyogokkal táplálkozik. Petéiből május elején kikelő pókok átalakulás nélkül, gyorsan fejlődnek. A pókok az ízeltlábúak azon csoportját alkotják, melyeket a 2 testtáj, a 4 pár ízelt láb, a csáprágó és az átalakulás nélküli fejlődés jellemez. 3.4. A cserjék rejtekén 10.kép: Koronás keresztes pók

30. A közönséges kullancs a pókok közeli rokonságához tartozik. A parányi élősködő bokrok, levelek alsó oldalán vagy az avarban él. Lapos teste éhesen 4 mm, jóllakottan 1 cm is lehet. Csáprágóival az áldozata bőrén sebet ejt, majd a horgos tapogatólábával megkapaszkodva elkezdi a vérszívást. Csípésével veszélyes betegségeket terjeszthet! 3.5. 11. kép: kullancs

31. 4.1.A lombok árnyékában • A mohaszinten hűvös van és nedves a talaj • A mohaszint egyik legszebb növénye erdeinkben az erdei pajzsika • Összetett levelei, és a vékony sötétbarna gyökerek a föld alatti szárból, a gyöktörzsből erednek • Virágtalan növény, spórákkal szaporodik, melyek a levelek fonákján lévő spóratartó tokban képződnek • Lombhullató erdeink mohafajokban gazdagok. • Nincs igazi száruk, gyökerük, levelük. Virágtalanok, spórával szaporodnak. • A gombák az erdő életközösségének nélkülözhetetlen részei. • Nem tud önállóan táplálékot készíteni, mert nem fotoszintetizál, más növényekből szívja ki a tápanyagot. • Jelentős szerepe van az életközösség tápanyagainak lebontásában.

32. Az avar egyik legismertebb lakója az éti csiga Házának anyaga főként mész Belső váz nélküli testén jól elkülönül a fej- és a hasláb Zsigerzacskója a csigaházban rejtve marad A fején két pár tapogató helyezkedik el, a fej hasi oldalán pedig a szájnyílás. A szájban redős állkapocs, alul a reszelőnyelv található Haslába alján nyálkát termelő mirigy nyílik. Házának csúcsában lévő zsigerzacskóra bőrredő és köpeny borul A csiga növényevő Petével, átalakulás nélkül szaporodik Téli álmot alszik 4.2.Élet az avarban 12. kép: Éti csiga

33. Az erdei egér alig 10 cm hosszú állat Farka szőrtelen, feje és fülkagylója nagy, hátának és hasának szürkésfehér a szőrzete Mindenevő Az erdei vöröshangya Főleg fenyvesekben él Fészkük kúp alakú, gyakran méternyi magas. A boly tagjai a dolgozók, a rövid életű szárnyas hímek és a nagy potrohú királynő 4.3. 13. kép: Erdei egér 14.kép: Erdei vöröshangya

34. 4.4.jegyezd meg! • Az éti csiga hazánkban védett állat. Testtájai: fej ( tapogatók, szájnyílás), hasláb, zsigerzacskó. Növényevő, petével szaporodó, átalakulás nélkül fejlődő, puha testű állat. • A puhatestűek jellemzői: belső váz nélküli test, köpeny és zsigerzacskó • Az erdei egér apró testű rágcsáló. Szürkésbarna, hasán világosabb szőrzet, testhossznyi farok, nagy fej és fülkagyló, gumós zápfog, mindenevő. • Az erdei vöröshangya bolyban élő, igen hasznos erdei rovar

35. Erdeinkben kevés nagyvad él. A gímszarvast az erdő koronás királyának is nevezik. Testhossza hímeknél 2 m, testtömege 150-270 kg. Rövid, testhez simuló szőre nyáron vörösesbarna, télen szürkésbarna. A bikák fejét agancs díszíti, mely minden tavasszal lehull. A tömör csontú agancsszár alakja és ágainak száma az állat korától és táplálkozási viszonyaitól függ. 4.5.Nagyvadak az erdőben 15. kép: szarvasbikák küzdelme

36. 5.1. • A gímszarvas páros ujjú patás állat • Nagyon éber, éles hallású, kitűnő szaglású állat. • Esténként táplálkozik, majd órákig kérődzik. Friss füvet, leveleket, gombát, különböző szántóföldi növényeket , néha magvakat is fogyaszt. • Szeptember-októberben párzanak, ez a szarvasbőgés ideje. Ekkor a szarvasbikák megküzdenek a nőstényért. • A szarvastehén nyár elején hozza világra egy vagy két borját. • Az újszülöttek fejlettek, és mindenhová követik anyjukat

37. 5.2. • Erdeink másik nagyvadja a vaddisznó • Feje hosszúra nyúlt, vaskos, teste két oldalról kissé lapított, lábai erősek. szőrzete durva, barnásfekete, serteszerű. • Mindenevő. Táplálékának megszerzésében túrókarimás ormánya és agyara segíti. • Az öreg kanok és a malacokat nevelő kocák kivételével kondákban élnek. • Ellés ellőtt a nőstény a bozótban puha vackot készít, tavasz végén itt hozza világra 4-10 szürke-fehér csíkos malacát.

38. 5.3. • Az erdő nagyvadjai jelentős gazdasági értéket képviselnek

39. 5.4.erdei ragadozók • A táplálkozási lánc utolsó láncszemei az élő állatokkal táplálkozó ragadozók. Képviselőik közül az erdei fülesbagoly és a róka hazánk valamennyi erdejében él. • Az erdei fülesbagoly teste 35 cm, de laza,dús tollazata miatt nagyobbnak tűnik. Feje nagy, tollazata rozsdabarna, fekete foltokkal tarkított. Szemét tollkoszorú veszi körül. Nevét jellegzetes tollfüléről kapta. Éjszaka vadászik. Izmos erős lába hegyes karmokban végződik, külső ujja az ún. vetélőujj. Csőre horgas, hegyes. Hallása és látása kiváló. Fészekalja 4-6 tojásból áll, a fészeklakó fiókákat mindkét szülő neveli. • Szigorúan védett madár!

40. 5.5. • Ahol erdő van, ott róka is. • Karcsú testét hátoldalán rozsdavörös, hasán, nyakán, fején, és a farka végén szürkésfehér bunda borítja. • Feje széles, hosszú, keskeny az orra, szeme ferde vágású és hosszú, farka jellegzetesen lompos. • Mozgása gyors, jól lopakodik • Zsákmányát szemfogaival fogva tartja, tépőfogaival pedig szétszaggatja. Tápláléka főleg egerekből, pockokból áll. • A nőstény kora tavasszal a rókavárban hozza világra 4-6 kölykét.

41. 1. lap Sorold fel az erdő színtereit! Mi a cserjék szerepe az erdő életében? Mohaszint, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint Óvják az erdő belsejét a hidegtől, hótól, széltől. Az állatoknak búvó- és fészkelő helyet ad. III.3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás A sorok behívása a Page Down billentyűvel vagy az egér görgetőgombjával történhet.

42. 2. lap Ismertesd a szarvasbogár fejlődését! Milyen a csőre a nagy fakopáncsnak? Pete, lárva, bebábozódás, kifejlett bogár a 6. év tavaszán Véső alakú Ellenőrzés, visszacsatolás

43. 3. lap Ismertesd a pók testfelépítését! Milyen fejlődés jellemzi a pókot? Előtest, utótest, 4 pár ízelt láb, csáprágó Átalakulás nélküli fejlődés Ellenőrzés, visszacsatolás

44. 4. lap Mivel szaporodik az erdei pajzsika? Miért nélkülözhetetlen a gombák számára a kész szerves táplálék? Spórával Nem tud önállóan táplálékot készíteni, mert nincs zöld színanyaga Ellenőrzés, visszacsatolás

45. 5. lap Melyek az erdei fülesbagoly küllemének jellemzői? Milyen ujja van a bagolynak? Rozsdabarna, fekete sávokkal tarkított laza tollazat, nagy fej, „tollfül”, a szem körül „tollkoszorú” vetélőujj Ellenőrzés, visszacsatolás

46. III.4. Összefoglalás A lecke összegzése 1 lap • Lombhullató erdőink mérsékelt övi erdők. A négy évszak miatt rendkívül változatosak. • A fák között tavasszal más illatokat hordoz a szél, más virágok nyílnak, más állatok hangjai hallhatók, mint nyáron vagy ősszel. Télen pihen az erdő.

47. Összefoglalás A lecke összegzése 2 lap • Hazánk erdőit tölgyesek, bükkösök és fenyvesek alkotják. • Növényeik szintekbe rendeződnek, melyhez az állatok is illeszkednek. Legtöbbjük azonban az erdő összes szintjét bejárja.

48. Összefoglalás A lecke összegzése 3. lap • Tagolódása ellenére az erdő egységes egész, olyan életközösség, melynek élőlényei egymásra vannak utalva, környezetükkel és egymással kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek. • Legszembetűnőbb, és legszorosabb közöttük a táplálkozási kapcsolat. • A táplálkozási kapcsolatok azt is mutatják, hogy az erőben gombákkal, baktériumokkal éppúgy találkozunk, mint a növény- és az állatvilág képviselőivel.

49. Összefoglalás A lecke összegzése 4. lap • Ha az ember nem avatkozik bele az erdő életközösségébe, biztosítják az erdő viszonylagos állandóságát, örökös megújulását. • Mindez nagyon fontos, mert az erdő mint életközösség, az ember számára nélkülözhetetlen.

50. Összefoglalás A lecke összegzése 5. lap • Fa- és vadállománya gazdasági érték. Jelentős éghajlat-módosító és talajvédő tényező. Ugyanakkor szépsége, csendje, tiszta levegője felüdülést, pihenést nyújt az ember számára. • Az erdő e sokrétű feladatnak csak akkor tud megfelelni, ha az ember ismeri és tiszteletben tartja törvényeit, és mindent megtesz védelme érdekében.