Szennyvíz agglomerációkra vonatkozó EU követelmények és hazai szabályozás

1. Szennyvíz agglomerációkra vonatkozó EU követelmények és hazai szabályozás Regionális szennyvíz rendszerek befogadó vízminőségére gyakorolt hatásai:

2. CSATORNÁZÁS: NYITOTT ANYAGÁRAM LÉTREHOZÁSA VÍZKIVÉTEL FOLYÓ SZENNYVÍZ SZENNYEZETT FOLYÓ CSATORNÁZÁS: A TELEPÜLÉST (TALAJT, TALAJVIZET) MENTESÍTJÜK A SZENNYEZÉSTŐL, DE VALÓJÁBAN CSAK ÁTHELYEZZÜK A PROBLÉMÁT A FELSZÍNI VIZEKBE...

3. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS MEGOLDJA A PROBLÉMÁT? CO2 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ ISZAP CÉL: BIOLÓGIAILAG BONTHATÓ SZERVESANYAGOK (BOI5) ELTÁVOLÍTÁSA  FOLYÓK OXIGÉN HÁZTARTÁSA HELYREÁLL

4. Felszíni vizek minőségének meghatározója: 96% külföldi eredet Folyók sokévi középvízhozama (m3/s)

6. Felszíni vizek minősége (osztályozás az MSZ 12749 szerint) Oxigén háztartás Tápanyagok Mikroszennyezők Bakteriológia

7. Tápanyagterhelés miatt kockázatos vizek 2005-ös Nemzeti Jelentés: a felszíni víztestek (890 vízfolyás és 220 állóvíz) kétharmada, 2006. évi felülvizsgálata után: a víztestek több mint fele.

8. Photos (P.Pomogyi, F.Szilágyi)

9. Szükséges fejlesztések Teljesítési határidők (átmeneti mentesség Magyarország számára) 1998 vége (2008) 2000 vége (2010) 2005 vége (2015) Csatornázás >10 000 LEÉ, érzékeny >15 000 LEÉ, normál & kevésbé érzékeny > 2 000 LEÉ, mindenütt Biológiai tisztítás >15 000 LEÉ, normál & kevésbé érzékeny > 2 000 LEÉ, mindenütt Tápanyag eltávolítás > 10 000 LEÉ, érzékeny - - Ha a csatornán összegyűjtött szennyvíz 2000 LEÉ-nél kisebb településen történik a fentiek vagy egyéb megfelelő tisztítási technológia alkalmazása szükséges Városi szennyvíz irányelv (91/271/EGK)

10. 91/271/EGK (Városi szennyvíz Irányelv) hatálya • A 2000 lakosegyenérték feletti településekre tartalmaz előírást, • Nem kizárólagos megoldásként javasolja a hagyományos, közműves szennyvízelvezetési és tisztítási gyakorlat alkalmazását. • Azokon a településeken, településrészeken, ahol ez nem jelent környezetvédelmi szempontból előnyt, vagy pedig a beruházási és üzemeltetési költségek túlzottan megnőnének, a hagyományos rendszerekkel egyenértékű megoldások is alkalmazhatók.

11. Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program 25/2002. (II. 27.) rendelet (illetve az azt többször módosító 30/2006 (II. 8.) kormányrendelet) kijelölte azokat a szennyvíz-elvezetési agglomerációkat, melyek területén a csatornázást és az összegyűjtött szennyvizeknek az agglomerációk központjában történő tisztítását az EU követelményeknek megfelelően, négy ütemben kell végrehajtani. A nemzeti program B részeként a 174/2003. (X. 28.) számú, a közműves szennyvízelhelyező és –tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelési Nemzeti Megvalósítási Programról szóló kormányrendelet lehetőséget biztosít a szakszerű egyedi (nem közműves) szennyvízkezelés és elhelyezés alkalmazására.

12. A Szennyvíz program „A” és „B” komponensébe tartozó települések, figyelembe véve a korábbi, 163/2004. (V. 21.) és a legutóbb módosított 30/2006. (II. 8.) rendeletek előírásait *Csatornázottnak tekintettük a települést ha a bekötött és nem bekötött lakások aránya együttesen elérte a 80%-ot.

13. Szennyvízelhelyezés (”Szennyvíz Program”)

14. 1990 2003 2015

16. Emisszió szabályozás - elvi megfontolások • A vízminőség szabályozás alapját képező vízminőségi határértékeknek két típusa ismeretes: • az elfolyó, tisztított szennyvizekre (emissziós határérték, effluent standards), • a befogadóra vonatkozik (immissziós vagy befogadó határérték, stream standards vagy ambient water quality criteria). • Gyakorlat: együttesen alkalmazás, akibocsátott tisztított szennyvizekre vonatkozó emissziós határértékek általában a gazdaságosságot is figyelembe vevő, technológiai határértékek, mint minimum követelmények; • Ha a befogadó minőségi határértéke nem tartható, terhelhetőségiszámítások alapján szigorúbb elfolyó víz előírást vagy tisztítási követelményt kell alkalmazni.

17. Paraméter Paraméter Koncentr. a tisztított szennyvízben Koncentr. a tisztított szennyvízben Eltávolítás Eltávolítás 91/271 EGK: A biológiai tisztítással szembeni kívánalmak ÖP 10 000-100 000 LEÉ 2 (mg/l) 80% BOI5(20oC-on) 25(mg/l) 70-90(%) >100000 LEÉ 1 (mg/l) KOI 125(mg/l) 75(%) ÖN 10 000-100 000 LEÉ 15 (mg/l) 70-80% Összes lebegőanyag >10 000 LEÉ 35(mg/l) 90(%) >100000 LEÉ 10 (mg/l) 2000-10000 LEÉ 60(mg/l) 70(%) A tápanyag eltávolítással szembeni kívánalmak („érzékeny terület”)

18. Hazai szabályozás: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” A rendelet kétféle típusú határértéket tartalmaz: Technológiai határérték: egyes gazdasági, háztartási, település-üzemeltetési tevékenységek általi szennyvíz kibocsátásra a rendelet 1. számú melléklet szerint megállapított vízszennyező anyag kibocsátási koncentráció, vagy fajlagos kibocsátási érték. Területi határérték: a vízszennyező anyag közvetlen bevezetésére, a vízminőség-védelmi területi kategóriák figyelembevételével a rendelet 2. számú melléklete szerint megállapított kibocsátási koncentráció érték. Ezen felül, a hatóságoknak lehetőségük van egyedi elbírálás alapján a határértékek szigorítására vagy enyhítésére. Az egyedileg megszabott határértékek minimális és maximális értékeinek tartományát az 5. számú melléklet adja meg.

19. A határértékek alkalmazását a 220/2004. (VII. 21.) Korm. Rendelet szabályozza: • „A felügyelőség a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következők szerint: • ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni; • ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok közül egy adott szennyező anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek.”

21. A 3/1984 (II.7.) OVH számú rendelet határértékei a hat területi kategóriában

22. Területi kategóriák (érzékeny és sérülékeny területek)

23. A 9/2002 (III.22.) KöM-KöViM rendelet fontosabb határértékei a három kategóriában

24. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet fontosabb határértékei a három+1 kategóriában

25. Víz Keretirányelv: Cél a „Jó ökológiai állapot” elérése 2015-ig minden felszíni víztestre • A biológiai és a hidrológiai, hidromorfológiai elemek közel azonosak a referencia állapottal. • A fizikai és az általános kémiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást. A szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki. kiváló állapot: • A referencia állapothoz képest enyhe torzulások a biológiai elemek összetételében, esetleg plankton virágzás, nincs bakteriális terhelés. • A hidrológiai, morfológiai, fizikai állapot megfelel a fentieknek. • Kémiai komponenesek koncentrációja kisebb, mint a környezetminőségi határérték. jó állapot: A referencia állapothoz képest közepes eltérések. Bakteriális telepek és alacsonyabb diverzitás. közepes állapot: A zavartalan állapothoz képest jelentős átalakulások a biológiai közösségek összetételében. gyenge állapot: A zavartalan állapothoz képest komoly átalakulások, a biológiai közösségek jelentős csoportjai hiányoznak. rossz állapot:

26. Jó- és közepes állapot évi átlagra vonatkozó határértékei (Javaslat, BME 2007) * Oxigén telítettség: 90%-os (felső határ) és a 10%-os (alsó határ) tartósságú koncentráció (Ha a mintaszám < 10/év, akkor a minimum – maximum értékek) ** Tározásra kerülő vízfolyásoknál, ha a tartózkodási idő a 10 napot elér

27. Új szempontok: az EU VKI figyelembe vétele • A Városi Szennyvíz Irányelvben (91/271 EGK) előírt komponensekre a lakosegyenértéktől függő tisztított szennyvíz határértékek, illetve tisztítási hatásfokok minimum feltételként történő alkalmazása, minden szennyvíztisztító telepre(A minimum követelmények kiterjesztendők a 2000 lakosegyenérték alatti tartományra is (a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletének megfelelően); • A kibocsátott tisztított szennyvíz előírásokat terhelhetőségi számítások alapján kell megállapítani, valamint több komponensre is kiterjeszteni, és amennyiben a VKI által előírt, a befogadóra vonatkozó, víztípustól függő vízminőségi célállapot (jó ökológiai és kémiai állapot) nem teljesül, szigorítani; • Ha a kibocsátás közvetlen vagy közvetett módon állóvízbe történik, a kritériumokat az állóvíz terhelhetősége alapján kell előírni. Egyes komponensekre területi érvényességgel is alkalmazható határérték (pl. Összes P-ra a Balaton vízgyűjtőn 0.7 mg/l elfolyó víz határérték); • A terhelhetőség vizsgálatát a vízjogi engedélyezés során el kell végezni, a VKI szerinti vízgyűjtő gazdálkodási tervek (VGT) készítésével összhangban (379/2007 (XII.23) Korm.rend.).

28. Definíció a tervezéshez: A terhelhetőség, vagyis az a „tartalék”, ami a befogadó öntisztulását figyelembe véve, a meglévő (kiinduló) állapot és a célállapot között egy adott vízfolyás esetében – kémiai értelemben – rendelkezésre áll, a mértékadó vízhozam és a befogadó vízminőségi (immissziós) határérték szorzatából áll elő. Mind a kiindulási, mind pedig a tervezett, jövőbeli állapotot befolyásolja a vizsgált, szabályozandó szennyvízkibocsátás mellett meglévő egyéb (pontszerű, diffúz és felvízről érkező) szennyező források megléte.

29. TERHELHETŐSÉG • Ökológiai értelmezés • Emisszió → Transzmisszió → Immisszió (VKI!) • Mi a mértékadó (jellemző állapot) a befogadóban? • Átlag, medián, 90%-os tartósság, MAC • Vízhozam • Monitoring • Pontosság, megbízhatóság

30. Hogyan tudjuk figyelembe venni a mederbeli lebomlás (visszatartás) hatását? • Mértékadó vízhozam (stacionárius állapot) • Azonnali elkeveredés (keskeny folyó) x=0, C=C0 kezdeti feltételt alkalmazva a szennyezőanyag folyás irányú koncentrációja elsőrendű kinetikát feltételezve: C(x) = C0 exp (-k x/vx) k a lebomlás sebességét jellemző kinetikai állandó, vx a vízfolyás középsebessége. Ch - a bevezetés feletti háttér koncentráció, Q - a befogadó (terhelési állapot szempontjából mértékadó) vízhozama, Csz - a szennyvíz minőségét jellemző koncentráció, q - a szennyvíz hozama C0 számítása:

31. Szennyvízbevezetések vízminőségi hatása azonnali elkeveredés és első rendű kinetika szerinti lebomlást feltételezve (egyszerű vízminőségi modell)

32. TERHELÉS O2 BEVITEL O2 BOI ÜLEPEDÉS Streeter & Phelps (1925)

33. SZENNYVÍZ- BEVEZETÉS HATÁSA

34. Technológia Rel. költségek Tisztítási hatásfok (%) N formák az elfolyóban (%) Ber Üzem BOI ÖN ÖP NH4 NO3 Mechanika 1.0 1.0 30 5 15 100 0 M + Kicsapatás 1.09 1.5 55 15 75 100 0 Nagyterhelésű biológia 1.40 1.7 92 15 25 100 0 Kisterhelésű biológia 1.70 2.0 95 15 30 5 95 Nagyterhelésű Bio + P 1.45 2.0 92 25 90 100 0 Kisterhelésű Bio + P 1.75 2.3 95 25 95 5 95 NB +P +részleges N 1.95 2.4 95 60 95 5 95 NB + P + teljes N 2.40 3.0 95 85 95 0 100 Szennyvíztisztítás A leggyakrabban alkalmazott szennyvíztisztítási technológiák: Relatív költségek és tisztítási hatásfokok

36. Szennyvíztisztítók (2015)

37. Jó állapot kritériumát meghaladó koncentráció növekmény a befogadó víztestben

38. Magas tápanyag (P) koncentráció miatt kockázatos felszíni víztestek száma jelenleg és az alapintézkedések megvalósítása után

39. Konklúziók: Vízminőségi hatások, a szennyvíztisztítási technológia megválasztása • Hígulás (befogadó/szennyvíz hozam aránya, Q/q) a vízminőségi hatás szempontjából (oxigén viszonyok) meghatározó. • A szennyvíztelepeken nitrifikáció előírása fontos, dombvidéken Q/q<30, síkvidéken Q/q <100, pangó víznél Q/q <200 esetén. • P határérték nem csak a kijelölt „érzékeny” területeken szükséges, hanem minden tápanyag miatt kockázatos felszíni víz befogadónál. • A technológia előírásánál a befogadó érzékenységét, állapotát (kockázat) figyelembe kell venni, nem minden esetben elegendő a meglévő (területi és technológiai) határértékek alkalmazása! (estenként pedig túl szigorú az előírás)

40. Víztest jelenlegi állapota Célállapot Eléri a célállapotot? igen nem Megengedhető terhelés meghatározása Szükséges terhelés csökkenés meghatározása A meglévő pontforrások szabályozásával elérhető a célállapot? A szennyvíztisztító működésbe lépése után is elérhető a célállapot? igen Emissziós határérték szigorítása nem nem igen A diffúz terhelések csökkentésével elérhető a célállapot? igen Van-e egyéb, tervezett (új) szennyvíztisztító telep a víztesten? nem van igen A felvízi vízminőség javításával elérhető a célállapot? nincs nem A szennyvízbevezetés engedélyezése csak derogáció esetén A tisztítási követelmény megfelelő, kibocsátási engedély kiadható Szennyvízkibocsátás engedélyezése a VKI (befogadó célállapot) szerint

41. Vízszennyezés csökkentése: Túr vízgyűjtő

42. Meglévő telepek rekonstrukciója (korszerűsítés, P eltávolítás, iszapkezelés) Vízszennyezés csökkentése: szervesanyag, tápanyagok Települési szennyvizek kezelése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés)

43. Vízszennyezés csökkentése: szervesanyag, tápanyagok Öreg –Túr: rossz vízminőség Oldott oxigén (mg/l) Összes foszfor (mg/l)

44. Vízszennyezés csökkentése: szervesanyag, tápanyagok Öreg –Túrba torkolló csatornák (ÖP, tonna) Megengedhető terhelés

45. Vízszennyezés csökkentése: szervesanyag, tápanyagok Települési szennyvizek kezelése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Terv: Csatornázás (6 település) Új szennyvíztisztítók (2) Folyékony hulladék kezelők (2)

46. Vízszennyezés csökkentése: szervesanyag, tápanyagok Települési szennyvizek kezelése A: a szennyvízprogram szerint B: alternatív (meglévő telepek fejlesztése, de minimális csatornázás, helyette szakszerű egyedi szennyvíz elhelyezés) Alternatív: Egyedi, természet-közeli szennyvíztisztítás

47. Egyszerű oldómedence és hagyományos (szikkasztásra alkalmas helyi talajban kialakított) dréncsövezett szikkasztó rendszer Bővített oldómedence, kis mélységű, homokkal töltött árkos szikkasztó rendszer és adagoló szivattyú Bővített oldómedence, homokszűrő és dombként kiemelkedő rendszer, adagoló szivattyúkkal

48. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZELHELYEZÉS • Nemzeti szennyvíz program – VKI szempontjából felülvizsgálandó! • Befogadó terhelhetősége, költségek • Alternatív megoldások kistelepüléseken A – regionális szennyvíz rendszer B – lokális, egyedi (házi) szvtt-k Példa: Kállay vízgyűjtő (2 víztest) www.vizeink.hu: Esettanulmányok, módszertani útmutató (terhelhetőség)

49. A 174/2003. (X. 28.) kormányrendelet meghatározza az egyedi szennyvízkezelés három eszközét: • egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény (a), • egyedi szennyvíztisztító kisberendezés (b), • egyedi zárt szennyvíztároló létesítmény (c), • Szikkasztás feltételei – felszín alatti vizek védelme: • Tilos a talaj, mint befogadó használata • (i) 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerinti „A” Fokozottan érzékeny területek c) pontja szerinti karszt és d) pontja, illetve a „B” Érzékeny területek c) pontjában meghatározott, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerinti vízbázis védőterületeken, • (ii) környezetvédelmi szempontból kijelölt érzékeny felszíni vizek partvonalától számított 250 m szélességű területein, • (iii) és a magas talajvízállású területeken

50. Fajlagos beruházási költségek a település lakosszámának függvényében