1 / 78

A gyógyszerminőség jogi szabályozása

A gyógyszerminőség jogi szabályozása. Paál Tamás SE GYTK Gyógyszerészi Szervezési Intézet Gyógyszerfelügyeleti Tanszéki Csoport GYEMSZI - Országos Gyógyszerészeti Intézet SZTE GYTK Gyógyszerfelügyeleti Intézet. A gyógyszerminőség rögzítésének szabályozása. Jogszabályok („hard law”)

casey
Télécharger la présentation

A gyógyszerminőség jogi szabályozása

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A gyógyszerminőség jogi szabályozása Paál Tamás SE GYTK Gyógyszerészi Szervezési Intézet Gyógyszerfelügyeleti Tanszéki Csoport GYEMSZI - Országos Gyógyszerészeti Intézet SZTE GYTK Gyógyszerfelügyeleti Intézet

  2. A gyógyszerminőség rögzítésének szabályozása Jogszabályok („hard law”) • Közösségi jogszabályok → nemzeti jogszabályok • direkt szabályozás • indirekt szabályozás Útmutatók („soft law”) • Notice to Applicants • CHMP munkacsoportok útmutatói • ICH (korai fázisban) • egyéb

  3. Direkt és indirekt szabályozás • Direkt: jogszabályban: „ezt és ezt kell tenni” - - gyógyszerkutatás során csak általános követelmények szabályozhatók így • Indirektmert minden eset, gyógyszer más, nem ugyanazok az adatok vagy mérési módszerek a célra vezetőek a jogszabály azt írja elő, hogy milyen típusú adatokat és milyen szerkezetben kell benyújtani az engedélyezéshez – a részletek az útmutatókban vannak, azok közül kell a megfelelőket kiválasztani!

  4. CTD Nem része a CTD-nek Regionális információ itt van pl. az alkalmazási előírás, betegtájékoztató… M1 Nem-klinikai áttekintés Klinikai áttekintés Minőségi összefog-laló M2 Nem-klinikai összefoglaló Klinikai összefoglaló CTD M4 Nem-klinikai tanulmányok jelentései M5 Klinikai tanulmány-jelentések M3 Minőség

  5. Az előadás új szintetikus gyógyszerekről szól Ismert hatóanyagú, generikus vagy növényi gyógyszerekkel most nem foglalkozunk

  6. A továbbiakban: Modul 2 és 3 együtt, nem tárgyalva a biotechnológiai eredetűeket • Hatóanyag(ok) S • Készítmény P Mindkét esetben: • Jellemzés/Kifejlesztés indoklással! • Gyártás részletesen! • Minőség-ellenőrzés indokolva • Referencia-anyagok nem is olyan egyszerű • Tartály miért az, miért jó • Eltarthatóság elmélet és gyakorlat…

  7. Első rész: Gyógyszer-(ható)anya-gok (S)

  8. Gyógyszeranyag 1. Általános információ Nomenklatura • INN (nemzetközi szabadnév: WHO International Non-Proprietary Name), ha nincs: • gyógyszerkönyvi (ha van) • kémiai • cég-kód (ha van) • más nevek (ha vannak) • CAS bejegyzési szám

  9. Álljunk meg egy szóra! • Gyógyszerkészítmény neve • „Általánosan használt név” és nemzetközi szabadnév (WHO INN)

  10. A gyógyszerkészítmény neve a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott elnevezés, nem összetéveszthető az általánosan használt névvel, lehet • fantázianév • olyan ált. használt név, amit védjeggyel vagy a forgalomba hozatali engedély jogosultjának a nevével kombinálnak általánosan használt név: a WHO által adott INN, ha nincs: más közönséges (nem védjegyzett) név

  11. WHO INN International Non-proprietary Name = nemzetközi szabadnév (több nyelvű változat, angol és latin is) Például: cefadroxilum: WHO INN Duracef kapszula: védjegyezett név Cefadroxil Merck kapszula: olyan név, amit a nemzetközi szabadnévből és forg. eng. jogosultja nevéből képeztek

  12. Pedig néha furcsán cseng… a Kard Ura? • CARDURA • E-Z-CAT • CANDIBENE és CURIOSIN • HEVIZOS az meg dog? mire kiváncsiak? ez most hévizi iszap vagy Herpes Virus Zoster elleni szer?

  13. Gyógyszeranyag 1. Általános információ Kémiai szerkezet • szerkezeti képlet a relatív és abszolút sztereokémia feltüntetésével • összegképlet • relatív molekulatömeg 19

  14. Új anyagnál természetesen az első lépés a szerkezet igazolása paroxetin SO2NH 2 furosemid Cl HOOC NH-CH2 O

  15. Új anyagnál természetesen az első lépés a szerkezet igazolása paroxetin SO2NH 2 furosemid Cl HOOC NH-CH2 O

  16. Gyógyszeranyag 2. Gyártás Gyártók • valamennyi (rész)gyártó(hely) feladata, címe • pontos azonosítás (csarnok, készülék!)

  17. Szintézis – hogyan dolgozom ki 1 • „Készen van” a szintézis, de • Tárgyalni kell a robosztusságot = kritikus lépések, amelyek kihatnak a minőségre, ezek ingadozása a „normál” körülmények között • Addig nincs vége kidolgozásnak, amíg ezt el nem készítik (annak tudatában, hogy méretnövelés lesz = kisebb változások!) • t, p, oldószer, reagens-felesleg és –adagolási sebesség, katalizátorok…

  18. Szintézis – hogyan dolgozom ki 2 Útmutató: várhatóan kritikus lépések (amit kontrollálni kell)) • több komponens bekeverése • fázisváltás/szeparáció • pH, hőmérséklet-változás • amikor egy alapvető (térhelyzetű) elem kialakul • ballaszt eltávolítása

  19. Szintézis – hogyan dolgozom ki 3 • A kritikus lépésekre IPC-tervezet kell („gyártásközi ellenőrző vizsgálat”) kidolgozása (végső: kísérleti üzemi gyártás) • Más most: milyen átdolgozási (reprocessing, reworking) lehetőségek vannak

  20. Angol: reprocessing, reworking • Valami ok miatt a gyártási tétel tisztasága nem megfelelő (szennyezettebb) • Reprocessing: olyan átdolgozás, ahol megismétlem a standard tisztítási eljárást (pl. átkristályosítás) • Reworking: egy új tisztítási eljárást is beiktatok 26

  21. Szintézis – hogyan kell kidolgozni és bemutatni • Meg kell határozni: hol kezdődjön majd a GMP. Ehhez minden szintézis-lépést értékelni kell: mennyire „lényeges” a minőség szempontjából (pl. az aktív struktúra kialakulása) • Sőt: gondoljak rá, hogy minden bevitt anyagot később értékelni fognak abból a szempontból is, hogy tartalmaz-e átvihető szennyezéseket – rögzítsem a pontos minőségeket (nem csak hivatkozás!)

  22. Példa: melyik az a szintézis-lépés, amely során kialakul a szerkezetnek a – gyógyszerhatás szempontjából meghatározó - eleme • Egy D-vitamin-analóg szintéziséről van szó • Mi az a szerkezeti elem, amely elengedhetetlen?

  23. Vitamin D cholecalciferol (D3) ergocalciferol (D2) sitocalciferol (D5) 22-dihidro-ergocalciferol (D4)

  24. A kondenzált gyűrűrendszer elengedhetetlen elem Ezt jelölöm meg olyan lépésként, amikor kialakul a hatás szempontjából fontos szerkezeti elem, legkésőbb itt kezdődjön a GMP!

  25. Izomerek • De nem a tautomerek! Azok: ugyanaz a molekula! • Az abszolút és relatív térszerkezet meghatározása. Be nem elegendő! • Döntés: racemát, vagy az egyik izomer, ha az a hatáshordozó? (citalopram – escitalopram sztori)

  26. escitalopram citalopram S-sztereoizomer (enantiomer) Adagok (felnőtt) 20 mg Depresszió 10 mg Pánikbetegség 10 mg 5 mg

  27. Izomerek • Értékelés: lehet-e más izomer is jelen, mint szennyező? szennyezésvizsg. • sztereokémiai stabilitás • ha gyors interkonverzió: in vivo is lehet metabolizmus • ha lassú: PD, mert lehet, hogy eltérő hatásúak vagy más a  PK tox. (3 hó + peri- és postnatális legalább 1 dózisban), humán klinika

  28. Fizikai szerkezet 1 • Szemcseméret (kérdés: gyógyszerforma, PK) mert • kioldódás, biohasznosulás? • feldolgozhatóság? • stabilitás? • CU (a hatóanyagtartalom egyneműsége a gyógyszerforma-egységekben)? • külső? drazsé elektronmikro-szkópos képe

  29. Fizikai szerkezet 2 • Polimorfia (kérdés: gyógyszerforma, PK) ebben a kutatási fázisban tisztázni kell: melyik stabil, metastabil, hogyan alakul át (a DSC nem elég!) és gyógyszerforma, PK mebendazol Cinstabil  Astabil (nedvesség), de rágótablettából csak a C oldódik ki • Más kristálymódosulat: az eltarthatósági idő is változhat szilárd gyógyszerforma esetén

  30. Mebendazol: emberi bélféreg-fertőzések (pl. cérnagiliszta: Enterobiusvermicularis) ellen A fertőzés elsősorban rossz higiénés viszonyok között terjed, így Afrika egyes területein gyakori ENSZ-szervezetek finanszírozni kívántak gyermekek részére egyes afrikai országokban térítésmentes mebendazol-gyógyszert 31

  31. A WHO International Pharmaceopoeia–nak akkor csak mebendazol szirup cikkelye volt • Az ENSZ (orvosi, egészség-politikai, logisztikai) szakértői a következőképpen gondolkodtak: • ne szirup, hanem tabletta legyen, hogy „ne víz szállítására fogyjon el a rendelkezésre álló pénz egy része” • helyben gyártsák a tablettákat (hasonlóan ne a szállításra költsék el a pénzt) • jó lenne folyamatos hatóanyag-leadású, de ezt helyben nem gyártanak: legyen szopogató tabletta, abból is lassan jön ki a hatóanyag 32

  32. Találtak is helyi gyárat, amely ezt – vásárolt és szállított hatóanyagból - le tudta gyártani, de csak nagy tablettákat • Miután a mátrix-tabletta nagy része a hatóanyag volt, ez úgy is szétesett a kioldódás („kiszopogatás”) után: elfogadhatónak minősítették Eddig, ugye, minden logikusnak tűnik? • De a mebendazolnak kritálymódosulatai vannak! Az instabil módosulat oldódik ki a tablettából, a stabil módosulat nem! • Az instabil módosulatot lehetett vásárolni, de ez nedvesség jelenlétében átalakul a stabil módosulattá! 33

  33. Ezt az előző információt valószínűleg nem ismerték a döntéshozók (legalábbis nem vették figyelembe) A helyben gyártott mebendazol szopogató tablettákat nem teljesen vízmentességet biztosító módon csomagolták A mebendazol ezért átalakult a stabil módosulattá, ami nem oldódott ki, hiába szopták, s ezért a tabletták sem estek szét. A gyermekek belefáradtak a szopogatásba és lenyelték a nagy tablettát Hat gyermek megfulladt, mire rájöttek, hogy mi történik! 34

  34. Azaz, Mindenki jó akarattal, ismeretei szerint logikusan járt el, de • „csak” a gyógyszeranyagot nem ismerték megfelelően • a gyógyszerfejlesztést és az ellenőrzést nem a nemzetközi útmutatóknak megfelelően végezték, így • hat gyermek „azért halt meg, mert ENSZ szervezetek számukra ingyen gyógyszert biztosítottak”! (a történet vége)

  35. Gyógyszeranyag 3. Jellemzés Szennyezések • Szintézis-köztitermék (mellékreakció, a kiindulási anyaggal bevitt, katalizátorból fémszennyezés, izomerizálódás) • Oldószermaradványok • Bomlástermékek Referencia a nem-klinikai (toxikológiai) modulra!

  36. kiindulási anyagból intermedier szintézis-melléktermék oldószer-maradvány nyomelemek (katalizátorból) bomlástermékek gyorsított stab. vizsg. tartályból szűrőkből, szén… Készítmény segédanyag-reakció Szennyezésekcsoportba sorolni, indokolni kell Később a tox. minták, a klin. minták, a kísérleti üzemi, majd egyes nagyüzemi tételek összehasonlítása

  37. Miért lényeges a csoportosítás? • Ha bomlástermék, akkor elfogadható, hogy a készítményben a lejárati idő végén több lesz belőle, mint a hatóanyagban • Ha viszonyt szintézis-köztitermék, akkor • nem lehet több • de az is kérdéses, hogy kell-e a készítményben vizsgálni?

  38. Szerves szennyezések • Be kell mutatni: mik az azonosított szennyezések, szokásos és vállalt maximális mennyiségük • A nem azonosított szennyezések vállalt összmennyisége  stabilitási vizsgálatok, méretnövelések, legvégső limit a kísérleti üzemi robosztusság után

  39. Szennyezésvizsgálati szabály • Jelezni kell, hogy jelen van (ismeretlen) szennyezés: max. napi adag 1 g: 0,1%; 1 g: 0,05% 2. Azonosítani kell: max. napi adag 1 mg: 1%; 1-10 mg: 0,5%; 10 mg-2 g: 0,2%; 2 g: 0,1% 3. Toxikológiailag jellemezni kell: max. napi adag 1 mg: 1%; 1-100 mg: 0,5%; 100 mg-2 g: 0,2%; 2 g: 0,15% genotox. (in vitro mutagen. + kromoszóma-aberráció), egyszeri dózis, ismételt dózis 1-3 hó

  40. Mi következik a szennyezésvizsgálati szabályból • Ismerni kell a napi adagokat! (már legalább az első farmakológiai kísérleteken túl vagyunk) • úgy kell „megmérni”, hogy nem tudjuk, mi az! Végül óhatatlanul területnormalizáció, ehhez jó detektálás-választás és értékelés! • Szerkezet-hatás elemzés alapján egyes szennyezésekre az előzőeknél szigorúbb határértékek! Példa a következő diákon!

  41. Fenacetin és egy szennyezése… 1 Cl CH3–CH2-O NH-C-CH3 O NH-C-CH3 O Azt állítom, hogy erre a főszabályból eredőnél szigorúbb követelmény kell! Miért? fenacetin intermedier-szennyezése: p-klór-acetanilid

  42. Fenacetin és egy szennyezése… 2 OH Cl CH3–CH2-O CH3–CH-O CH3–CH2-O NH-C-CH3 O NH-C-CH3 O NH-C-CH3 O N-C-CH3 O HO fenacetin intermedier-szennyezése: p-klór-acetanilid fenacetin metabolizmus

  43. A p-Cl-acetanilid szennyezés értékelése miután tudjuk, hogy e szennyezés esetében csak a hidroxámsav-típusú (nagyon toxikus anyagot eredményező!) metabolizmus lehetséges, e szennyezést nem tekinthetjük közömbösnek = a „szokásosnál” szigorúbb limit kell!

  44. Oldószermaradvány 3 oldószerosztály: • kerülendő! benzol, klóretánok… • limitált klórmetánok, metanol, etilénglikol, acetonitril… • kevéssé toxikus • Minderre limitek, az egyszeri és napi adagtól függ, van abszolút limit is pl.acetonitril limit 410 ppm

  45. Oldószermaradvány, példák • Benzol (1. osztály!) pl. Grignard-reakció mellékterméke is lehet (Ph-Mg-halogenid, a felesleg hidrolízise) • Mezilát anionú hatóanyagot tartalmazó gyógyszerben etanol-maradvány: a gyógyszerformában etil-mezilát keletkezik! CH3-SO2O- metánszulfonsav-származék, etil-mezilát mutagén • (Megtörtént eset) beadvány: a hatóanyag „nedvességtartalma”: 99,2% etanol, 0,1% víz. Mi a többi? abszolút etanol volt, s akkor lehet, hogy benzol?

  46. Toxikus nehézfém katalizátorokból Itt is 3 osztály (50 kg, 20 m3/24 h lélegzetvolumen, 8/24 h munkaidő) • Nagy biztonsági kockázat (főleg karcinogén) • Kis biztonsági kockázat • Nincs lényeges kockázat

  47. Toxikus nehézfém-limitek Pl. krónikus gyógyszeralkalmazás • 1. osztály Pt, Pd, Ir… (az egész csoportra összesen) orális 2,6 ppm parenterális 0,25 ppm • 2. osztály pl. u.ez Mo 5 és 2,5 ppm; Ni 20 és 2 ppm, Fe 250 és 25 ppm Ha 30 napnál rövidebb ideig alkalmazzák a gyógyszert: indoklással több is lehet = a végső limit • kísérleti üzemi mintából • A gyógyszeralkalmazás ismeretében

  48. Gyógyszeranyag 4. Minőségellenőrzés Minőségi követelmények • Mindenütt: az elfogadhatóság kritériumai • ha köztitermék: alátámasztják-e gyártási tétel-adatok? • ha bomlástermék: alátámasztják-e stabilitási adatok? A minőségellenőrző módszerek leírása • Valamennyi módszer • Az analitikai módszerek validálása • más-más különböző tíusú vizsgálatokra (pl. azonossági, szennyezés limit-teszttel, szennyezés meghatározva, hatóanyagtartalom… • módszereknek is lehet speciális validálása pl. HPLC • Gyógyszerkönyvi vagy saját módszer… • Megfelel-e ennek az a tétel, amiből a toxikológiát csinálták?

  49. Gyógyszeranyag minősége

More Related