Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék 2008

1. Dávid Mária – Estefánné Varga MagdolnaA tanulásfejlesztő program elméleti és kutatási hátterének összefoglalója Eszterházy Károly Főiskola Pszichológia Tanszék 2008

2. Az önálló – független tanulás összetevői(Panchara, 2OOO) Tanulni A tanulásA tanulás tanulás segítése tanítása Önálló független tanulás

3. Az önálló független tanulás fejlesztésének módszertani lehetőségei • A gyermekek aktivitására építő módszerek alkalmazása az oktatásban (kooperatív technikák és differenciált fejlesztés) • Indirekt tanulás-módszertani fejlesztés (megfelelő tanulási környezet kialakítása otthon és az iskolában, a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése) • Direkt tanulás-módszertani fejlesztés (hatékony tanulási szokásrendszer kialakítása, a tanulási idő és a tanulandó tananyag strukturálásának tanítása, a tanulási technikák és stratégiák gyakoroltatása) • Tanulási tanácsadás (a tanulási problémák személyre szabott kezelése, a tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése, a tanulási problémához illeszkedő direkt tanulás-módszertani fejlesztés)

4. Az indirekt - közvetett tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai • A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése, melyek közvetlen szerepet játszanak az egyéni tanulási módszerekben. • A főbb fejlesztendő képességterületek: a figyelem, a megértés, az emlékezet és a problémamegoldó gondolkodás. • A képességfejlesztés alapelvei: ingergazdag környezet biztosítása, rendszeresség, játékosság, komplexitás, a tanuló adott képességszintjéhez való igazodás, és az apró lépések szerinti haladás.

5. A direkt (közvetlen) tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai 1. Hatékony tanulási szokások kialakítása • A tanulás optimális körülményeinek megteremtése (rendezett tanulási tér, jó fényviszonyok, a taneszközök kezelésének kialakított szokásrendszere). • Időtervezés (napirendben, hetirendben a tanulási idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése) • A tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása). 2. A tanuláshoz való viszony formálása, a tanulás iránti motiváció fejlesztése • A tanulás légkörének optimalizálása (Rogersi elvek) • A tananyag és gyermek fejlettségi szintjéhez való igazítása • Az érdeklődés felkeltése, a tanulói kompetenciamotívumot erősítő módszertani elemek alkalmazása

6. A direkt (közvetlen) tanulás-módszertani fejlesztés fő feladatai 3. Eredményes tanulási technikák és stratégiák begyakoroltatása • Elemi tanulási technikák (hangos és néma olvasás, az olvasott szöveg elmondása, ismétlés, előzetes és utólagos áttekintés, parafrazeálás, kérdések felvetése, kulcsfogalmak keresése, stb.) • Összetett tanulási technikák: az elemi módszerek együttes alkalmazása, kombinálása (jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok, vázlatok, mind map-ek készítése) • Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása (pld: a szótanulás különböző módszerei idegen nyelvek esetében) • Tanulási stratégiák: a tanulási feladat végrehajtásának célszerű tervezése, a tanulási technikák egységes műveletsorokká rendezése (pld. PQRST – módszer) • A tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztése

7. A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő feladataiserdülőkorban • Fejlődéslélektani jellemzők: • 9 éves kor után megnő az emlékezet terjedelme, a szóbeli absztrakt emlékezés aránya. Az emlékezet és a gondolkodás fejlődésének következtében az értelmes tanulás kerül előtérbe. A tanulásban egyenetlenség figyelhető meg, a serdülő a számára érdekes anyagot tanulja, az érdektelent elhanyagolja. Középiskolás korra kifejlődik az önirányított tanulás képessége. Alkalmazni tudják a korábban megtanult tanulási technikákat. Kialakul a tanulásra vonatkozó metakogníció. • A tanulás fejlesztésének fő feladatai: • A hangsúly az értelmes tanulás fejlesztésére helyeződik. Fontos a lényegkiemelés, az összefüggések felismerésének fejlesztése. • Összetett tanulási technikák tanítása (jegyzetelés, vázlat, ábrák, tábláza-tok, készítése). Tantárgyspecifikus tanulási technikák gyakorlása. • Középiskola végére hatékony tanulási stratégiák kialakítása (pld. PQRST- módszer) • A felső tagozat végétől egyéni vagy csoportos tanácsadás alkalmazása, amennyiben tanulási problémával küzdenek.

8. A tanulás fejlődése és tanulás-fejlesztés fő feladataiifjúkorban • Fejlődéslélektani jellemzők: • Az ifjúkor tekinthető az emlékezeti teljesítmény csúcsának. Erre az életkorra már spontán is kialakulhatnak az értelmes tanulás módszerei. Képesek a gondolati támpontok kiemelésére, a vázlat és tervkészítésre, az új anyag régi ismeretekbe történő beillesztésére. Fejlett az önreflexió, így a tanulásra vonatkozó metakogníció is. • A tanulás fejlesztésének fő feladatai: • Ebben az életszakaszban tanulás-módszertani fejlesztésre elsősorban azoknál a fiataloknál van szükség, akiknél nem alakultak ki hatékony tanulási szokások, technikák és/vagy stratégiák. Emiatt problémáik vannak a tanulásban, nem tudnak átállni a változó tanulási helyzetre (pld. a középfokú oktatási szisztémáról a felsőfokúra) • Leghatékonyabban alkalmazható tanulás-fejlesztési módszer: az egyéni vagy csoportos tanulási tanácsadás.

9. A tanulási tanácsadás specifikumai • Azoknál a serdülő, ifjú, vagy felnőtt korú személyeknél alkalmazható, akik olyan tanulási problémával küzdenek, melynek oka elsősorban tanulás-módszertani hiányosságokra vezethető vissza. • Lényege: a tanulásra vonatkozó öndefiníció fejlesztése, az önálló tanulásban tapasztalható hiányosságok felismertetése. Ezzel párhuzamosan a hatékony tanulási módszerekre vonatkozó információk nyújtása, tanulási technikák, stratégiák megismertetése. • Hatása: A tanácskérő felismeri amennyiben saját tanulási szokásai, módszerei nem segítik elő a hatékony tanulást, és megtervezheti a szükséges változtatásokat. • Menete: Problémafeltárás – alternatív megoldások kidolgozása – a változtatásra irányuló cselekvési terv kialakítása, kipróbálása, begyakoroltatása.

10. Probléma-feltárás Témák Információ áramoltatás A CSOPORTOS TANÁCSADÁS MODELLJE A csoportos tanácsadás lépései Alternatív megoldások kidolgozása Megállapodás,cselekvési terv kidolgozása Önértékelés A tanulás feltételei Tanulási stílus Vizsga-szorongás Alakulófázis Formálódás fázisa Munkafázis Zárófázis Önismereti elemek A csoportfejlődés szakaszai

11. A számítógépes tanulásfejlesztő program szerkezeti egységei: • Öndefiníciós kérdőív: Ez szolgáltatja az alapját a tanulásra vonatkozó metakogníció fejlesztésének. Alkalmazása lehetővé teszi, hogy a program felhasználója átgondolja tanulási szokásait, és visszajelzéseket kapjon arra vonatkozóan, hogy mely területeken tapasztalhatók hiányosságok, hol van szüksége fejlesztésre. Az öndefiníciós kérdőív kiértékelését a számítógép végzi, és az eredmény alapján javaslatot tesz arra, hogy milyen tanulásfejlesztő feladatsorokat célszerű a tanácskérőnek gyakorolni az önálló – független tanulás kialakításához, tanulása fejlesztéséhez.

12. A számítógépes tanulásfejlesztő program szerkezeti egységei: 2. Tanulás-fejlesztő feladatok. Részben a közvetett tanulás-módszertani fejlesztéshez - a tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztéséhez - tartalmaznak feladatsorokat (emlékezet, figyelem, gondolkodás). Részben a közvetlen tanulás-módszertani fejlesztéshez szükséges tanulási technikákat és stratégiákat gyakoroltatják be, (pld.: időtervezés, áttekintés, parafrazeálás, lényegkiemelés, jegyzetelés, vázlat, táblázatok készítése, PQRST módszer). A tanulásfejlesztő feladatok alkalmazása elősegíti, hogy a programot felhasználó személyek tanulási szokásai hatékonyabbá váljanak.

13. Kísérleti tapasztalatoka tanulási tanácsadás alkalmazásábana felsőoktatásban

14. A kutatás célkitűzései • A felsőoktatásban előforduló tanulási problémák intrapszichés okainak feltárása. • Természetes kísérlet keretében az ifjú, illetve felnőtt korosztályban a tanulást gátló tényezők leküzdésének elősegítésére új módszer kidolgozása, kipróbálása és hatékonyságának igazolása. • A tanulási tanácsadás módszerének kipróbálása és specifikumainak kijelölése a felsőoktatási populáció körében

15. A kutatás hipotézisei • Feltételeztük, hogy a felsőoktatásban elő-forduló tanulási problémák nem elsődlegesen intellektuális hiányosságokra vezethetők vissza, hanem a hallgatók tanulás-módszertani hiányosságaira, vagy személyiségükben rejlő problémákra. • Feltételeztük, hogy a felsőoktatási tanulás hatékonyabbá tételéhez adekvát segítségnyújtási forma a csoportos tanácsadás. • Feltételeztük, hogy a csoportos tanácsadás folyamatában a hallgatók problémamegoldó képességének fejlesztése transzferál az intellektuális képességek fejlődésére. • Feltételeztük, hogy a tanulási hatékonyság-fejlesztő tréningen részt vevő kísérleti csoport tagjai eredménye-sebben teljesítenek főiskolai tanulmányaik során, mint a kontrollcsoport tagjai. • Feltételeztük, hogy a változás azoknál a hallgatóknál lesz jelentősebb, akak tanulási problémával küzdenek.

16. A kutatás menete • Bemérő vizsgálat: A kísérleti és a kontroll csoport kiválasztása • Tanulási hatékonyság-fejlesztő tréning a kísérleti csoportnál, egy féléven (30 óra) keresztül • Hatásvizsgálat: A vizsgaidőszak végén a változások mérése • A tanulmányi eredmények nyomonkövetése: 1999 és 2004 közötti időszakban • Matematikai statisztikai elemzés

17. A vizsgálati minta bemutatása • Kísérleti csoport: Létszám: 138 fő Nemek szerinti megoszlás: 77,8% nő, 22,2% férfi Életkor szerinti megoszlás: 19-23 év Évfolyam szerinti megoszlás: első éves: 70%, másodéves: 30% Szakos megoszlás: kétszakos 63%, egyszakos: 37% Tanulási problémát jelzett: gimnáziumi évek alatt: 30%, főiskolán: 51,85% • Kontrollcsoport: 114 fő Nemek szerinti megoszlás: 83,3% nő, 16,7% férfi Életkor szerinti megoszlás: 19-23 év Évfolyam szerinti megoszlás: első éves: 70,2%, másodéves: 27,2% harmadéves:2,6% Szakos megoszlás: kétszakos: 72,8%, egyszakos: 27,2%% Tanulási problémát jelzett: gimnáziumi évek alatt: 23,7%, főiskolán: 35,09%

18. A kutatás módszerei • A főiskolai tanulási szokások vizsgálata: (kérdőív) • A tanulási probléma okai • Az óralátogatási szokások jellemzői • A vizsgára készülés tanulási szokásai • A vizsgahelyzetek átélése • A főiskolai közérzet • Intelligenciavizsgálat: (Intelligencia Struktúra Teszt) • Verbalitás, matematikai gondolkodás, térelképzelés, emlékezet: • Személyiségvizsgálat: (Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív) • Érzelmi stabilitás – emócionalitás, interperszonális adekváció és hatékonyság, konvencionalitás, függetlenség – eredetiség: • Matematikai statisztikai elemzés: • Egy és kétmintás t – próba, interkorrelációs együtthatók számítása, faktoranalízis

19. Kutatási eredmények – bemérő vizsgálat • A tanulmányi átlagok és az IST eredmények között elvégzett korrelációszámítások alapján megállapítható, hogy átlagos, vagy annál jobb intellektuális képességek mellett a tanulmányi eredmények nem mutatnak együttjárást az intelligenciával a felsőoktatásban. • A tanulási kérdőív eredményeit alapján a kísérleti csoportban, ahol szignifikánsan több a tanulási problémával küzdő hallgató, kevésbé alkalmazzák a hatékony tanulási módszereket. Szignifikánsan kevesebbet készítenek összefoglalót, vázlatot, kevésbé jellemző, hogy ellenőrzik a tanultakat, gyengébb a lényegkiemelésük, erősebb a vizsgaszorongásuk, mint a kontrollcsoporté. • A személyiségvizsgálat eredményei nem mutatnak különbséget a kísérleti és a kontroll csoport között. Személyiségszerkezet szempontjából szignifikáns különbségek a tanulási problémával küzdő és nem küzdő hallgatók között vannak, attól függetlenül, hogy melyik csoportba tartoznak. A tanulási problémával küzdő hallgatóknak bizonytalanabb a szociális fellépése, érzelmileg kiegyensúlyozat-lanabbak, szorongásosabbak, alacsonyabb szintű az intellektuális hatékonyságuk. • A mért változók interkorrelációs összefüggéseinek elemzése azt mutatja, hogy a tanulmányi eredmények a felsőoktatásban elsősorban azzal állnak összefüggésben, hogy mennyire autonóm, önálló a személyiség, mennyire alkalmaz hatékony tanulási technikákat és tanáraival milyen kapcsolatot képes kialakítani. Jobbak a tanulmányi eredmények, ha vizsgahelyzetben kevésbé szorongó a személyiség.

20. Kutatási eredmények – hatásvizsgálat • A tanulási kérdőív eredményei szerint: • A kísérleti csoportba tartozó hallgatóknál javultak a tanulási módszerek, javult a lényegkiemelés. Csökkent a kollokviumi készülésre fordított idő aránya. Vizsgahelyzetben a szorongási szint csökkent, és a teljesítményt serkentő szorongás irányába történt elmozdulás. Javult a hallgatók főiskolai közérzete, A változások a kísérleti csoport azon tagjainál erősebbek, akik tanulási problémát jeleztek. • A kontroll csoportnál a kísérleti csoportban jelzett pozitív változásokkal ellentétes tendencia figyelhető meg A vizsgahelyzetek átélésében a szorongási szint csak a tanulási problémával nem rendelkező hallgatók-nál csökken. A teljesítményt serkentő szorongás irányából a teljesítményt gátló szorongás irányába tolódnak el az eredmények. Háttérbe szorulnak a helyes tanulási technikák. Romlik a hallgatók főiskolai közérzete. Különösen a tanulási problémát jelző kontroll csoport tagjaira jellemző, hogy nincsenek változások a bemérő és hatásvizsgálat között. A tanulási problémával küzdő hallgatóknál tehát nem várható spontán javulás a tanulási szokásokban, szükség van a tanulási tanácsadásra a felsőoktatásban a tanulási problémák leküzdéséhez.

21. Kutatási eredmények – hatásvizsgálat • A személyiségvizsgálat eredményei: • A kontroll csoportban (akik nem vettek részt a tanulási hatékonyságfejlesztő tréningen) nem tapasztalható változás a hallgatók személyiségállapotában a bemérő vizsgálathoz képest. • A kísérleti csoport személyiségprofilja általános emelkedést mutat a tréning befejezését követő hatásvizsgálatnál. A Kaliforniai Pszichológiai Kérdőív eredményei szerint szignifikáns javulás tapasztalható a kísérleti csoportnál a stabilitás-emocionalitás és az interperszonális adekváció és hatékonyság kategóriáiban. A tréningen részt vett hallgatók tehát eredményesebben elaborálják pszichés feszültségeiket, mint a tréning megkezdése előtt. Másokkal szemben toleránsabbakká váltak, javult intellektuális hatékonyságuk és fejlődött az a tulajdonságuk is, hogy másokban jó benyomást keltsebek. Javult önérvényesítésük, a közösségbe történő beilleszkedésük, kapcsolatteremtő képességük, nőtt az önbizalmuk, határozottabbá, szociális interakcióikat eredményesebben befolyásoló személyekké váltak. • A kísérleti csoportban a kedvezőtlenebb személyiségállapottal rendelkező tanulási problémás hallgatók behozták hátrányukat a tanulási problémát nem jelző társaikhoz képest.

22. CPI eredmények változása a kísérleti csoportnál

23. Zárókövetkeztetések • Kutatásunk alapvető célkitűzéseit elértük, kiinduló hipotéziseinket igazoltuk • A tanulási tanácsadás, a jelenlegi pszichológiai gyakorlatban hiánypótlónak tekinthető, és kutatási eredményeink alapján hatékony segítségnyújtási forma a felsőoktatásban • Szükségesnek tartjuk, hogy a csoportos tanácsadás módszerével vezetett tanulási hatékonyság-fejlesztő tréning választható speciálkollégiumként bevezetésre kerüljön a felsőoktatásban és a távoktatásban