A fejlesztési tervek elkészítésének lépései

1. A fejlesztési tervek elkészítésének lépései Kellermann Éva Kulcsár Gábor VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (NARD) előadása felhasználásával

2. A szak(ma)politika (policy) „Egy kormány, párt, vezető által elfogadott és követett cselekvési irányvonal” (Oxford English Dictionary) • jól definiált célja van • politikusok alakítják ki, legitim • jogi, pénzügyi, intézményi és terv eszközei vannak • a tapasztalatok fényében idővel módosulhat A kohéziós vagy struktúra politika: - Európai Tanács által elfogadott - jogi (8750/06/EK, stb. ld. www.nfh.hu) - pénzügyi (strukturális alapok) - stratégiai (közösségi stratégiai iránymutatások) • tervek (programok) - intézményei (közösségi, tagállami szervezetek)

3. EU működési alapelvek: • ADDICIONALITÁS • SZUBSZIDIARITÁS • KONCENTRÁCIÓ • PARTNERSÉG • PROGRAMOZÁS • NYILVÁNOSSÁG

4. A PROGRAMOZÁS Program Prioritási tengely Lebonyolítás intézmény-rendszere Művelet (pl. projekt, normatív támogatás) Költség-vetés • Célorientált (számszerűsített) • Elfogadott a résztvevők által (végrehajtható) • Partnerségben készül • Prioritási tengelyekből és műveletekből áll • Költségvetéssel rendelkezik • Végrehajtási és monitoring rendszer • Meghatározott idő alatt valósul meg (7-9 év)

5. A PROGRAMCIKLUS-ELMÉLET

6. Tervezés követelményei (8750/06 EK rendelet) • Benyújtás földrajzi kerete célkitűzéstől függő területi szint • Időkerete megegyezik a tervezési időszakkal: 2007-13 • Összhang a közösség és a tagállam fejlesztési stratégiáival • Nemzeti konszenzus – társadalmi egyeztetés • Tagállam készíti: NSRK és operatív programok • Tervezés tervezése – szereplők, lépések, erőforrások, ütemezés • NSRK ütemezési folyamata: • - helyzetelemzés és stratégia • - horizontális és regionális stratégiák • - fejlesztési tevékenységek meghatározása • - jogosultság és finanszírozás kialakítása • - véglegesítés tárgyalásokon

7. Tervtípusok Amit a tagállam készít: • Nemzeti Fejlesztési Terv • Operatív Program és Programkiegészítő Dokumentum Amikor a Bizottság elfogadja: • Közösségi Támogatási Keret (CSF) • Operatív programok 2-in-1: kb. 1000 millió € költségvetés esetén • Egységes Programozási Dokumentum (SPD)

8. Tervdokumentumok szerkezete Nemzeti Fejlesztési Terv szerkezete: • Helyzetleírás • Cél(ok), prioritások • Ex-ante értékelés • Konzisztencia más politikákkal • Pénzügyi táblák • Partnerség • Monitoring és értékelés rendszere Operatív Program szerkezete • Prioritások • Intézkedések • Indikátorok • Pénzügyi terv • Megvalósításról szóló intézkedések

9. Tervdokumentum tartalma 1. Helyzetleírás és SWOT készítése összehasonlító elemzésekkel, az összefüggések, hiányok bemutatásával, az erősségek és gyengeségek és az ebből következő fejlesztési lehetőségek bemutatására. 2. Stratégia meghatározása, prioritások kijelölése, számszerűsített cél 3. Várható társadalmi-gazdasági hatások előzetes felmérése 4. Pénzügyi fejezet: várható erőforrás szükséglet becslése és bontása 5. Program végrehajtásának módja: intézményrendszer, monitoring

10. Helyzetleírás • Információk rendszerezése • kockázatok feltárása • Saját helyzet értékelése • döntés-előkészítése • áttekintés a fejlesztési terv egész környezetésről • Követelmény: • számszerűsített formában, statisztikai adatokkal alátámasztva!

11. SWOT - elemzés • Erősségek - belső tényezők (strengths) Pozitív dolgok egy helyzetről vagy tevékenységről ami jól működik, és lehet rá befolyásom. • Gyengeségek -belső tényezők (weaknesses) Olyan dolgok amelyek nem jól működnek, de lehet rá befolyásom. • Lehetőségek - külső tényezők (opportunities) Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket • Veszélyek - külső tényezők (threats) Olyan korlátok, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a növekedés esélyeit

12. Trendek, külső adottságok: gazdasági technológiai politikai kulturális, egyéb Stratégiai cél Strengths (erősségek) Weaknesses (gyengeségek) Opportunities (lehetőségek) Threats (veszélyek) támadó védekező Prioritások

13. Programozási folyamat 1. ELEMZÉSI SZAKASZ: 1. Átfogó (stratégiai) cél meghatározása 2. Környezeti trendek azonosítása 3. SWOT-elemzés 4. Lehetséges stratégiák azonosítása 5. Átfogó cél finomítása stratégiák fényében 6. Kik az érintettek? (részvétel-elemzés) 7. Problémák azonosítása (átfogó cél figyelembe vételével) 8. Probléma-elemzés (probléma-fa) 9. Átformálás célokká (cél-fa) 10. Célok csoportosítása 11. Erőforrás-elemzés (érintettek) 12. Stratégia (prioritások) kiválasztása 13. Program lehatárolása (elválasztás a környezettől)

14. Programozási folyamat 2. PROGRAMOZÁSI SZAKASZ: 14. Prioritások és specifikus célok meghatározása 15. Feltételek (külső tényezők) azonosítása 16. Intézkedések (és példa-projektek) meghatározása 17. Előfeltételek azonosítása 18. Kockázatelemzés elvégzése 19. Intézkedések finanszírozása 20. Pénzügyi tábla összeállítása 21. Indikátorok meghatározása 22. A monitoring rendszer összeállítása

15. A logikai keret (logframe) módszer A logikai keret-módszer tervezési és menedzsment eszköz a projekt minőségének javítására A projektelemek és a projekt belső logikájának megjelenítése egy oldalon (A/4-A/3), azonnal áttekinthető formában • Célorientált, a célkitűzés-meghatározás (+) problémaelemzésen (-) alapul • Célcsoport-orientáció • Részvételen alapuló műhelymunka valamennyi szereplő/érintett (képviselőjének) bevonásával és független szakértő (moderátor) vezetésével A logikai keretmátrix segít: • Tisztázni a projekt célját és létjogosultságát • Világosan meghatározni a projekt kulcselemeit • Az előkészítés korai szakaszában elemezni a projekt környezetét • Meghatározni, hogyan mérhető a projekt sikere vagy kudarca

16. ELEMZÉSI FÁZIS 1. lépés: érintettérdekcsoportok elemzése 2. lépés: problémaelemzés 3. lépés: célkitűzés-elemzés TERVEZÉSI FÁZIS 4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása 5. lépés: az előfeltevések meghatározása 6. lépés: az indikátorok azonosítása 7. lépés: tevékenységütemezés 8. lépés: költségvetés készítése Logikai kerettervezés lépésről-lépésre

17. Logikai keretmátrix: HEFOP

18. Logikai keretmátrix: kitöltési sorrend

19. Intézkedések meghatározása Meghatározandók: • Operatív cél(ok) • Outputok • Tevékenységek (projekt-típusok) • Inputok • Feltételek Függőleges belső logika (beavatkozási logika teljesül?) Szembeállítandó, hogy • Input éstevékenység (elegendő-e?) • Tevékenységés output (jól mérem-e?) • Inputokés outputok (közvetlenül) Vízszintes belső logika (elérhető-e az operatív cél?) Külső logika: • Specifikus cél (prioritás megvalósul az operatív cél elérésével?) • Más intézkedések ugyanabban a prioritásban (átfedések!)

20. Intézkedés szerkezete • (Rövid) leírás és létjogosultság • Célok • Hatókör • Földrajzi lefedettség • Indikátorok • Menetrend • Projekt-kiválasztási kritériumok • Költségek • Felelős szerv • Végső kedvezményezett

21. Indikátorok meghatározása • A terv/program/projekt eredményességét a beavatkozási logika különböző szintjein igazoló mérőszámok • Konkrét, számszerűsíthető, mérhető! • Lehet „puha”, kérdőívezéssel, készségfelméréssel, stb. mérhető adat is • ilyenkor a „puha” tényezőt számszerűsítjük (pl. a település polgárai kérdőíves felmérés alapján X%-kal elégedettebbek a bölcsődei szolgáltatásokkal 2007-ben mint 2004-ban) • Ha nincs adatforrás, nem mérhető! • Sokszor kiinduló érték is kell! • Ha más nem méri, mérjük mi! • Kérdőívezés, interjúzás, tanulmánykészítés • Költségeihez lehetőleg projektszinten is biztosítsunk támogatást!

22. Indikátorok szintjei • Eredmények: kimeneti/outputindikátorok • A tevékenységek következtében konkrétan létrejövő eredmények • Pl. 200 km vasúti pályaszakasz korszerűsítése • Konkrét célkitűzés: eredményindikátorok • Tevékenységek következtében létrejövő, de azokon túlmutató eredmények • Pl. utazási idő a fővárosba 200 percről 120 percre csökken • Átfogó célkitűzés: hatásindikátorok • Hosszú távon, általában statisztikai indikátorok • Összetett, fejlődési folyamatot mér • Pl. a külföldi tőkebefektetés a kistérségben 2010-ig X%-kal nő 2004-hez képest

23. Indikátorok jellege szerint

24. Indikátorok kritériumai • QQTTP • mennyiségi (quantity) mennyit? • minőségi (quality) milyen minőségben? • célcsoport (target group) kinek? • idő (time) mikor? • hely (place) hol? • SMART • jellemző (specific) • mérhető (measurable) • rendelkezésre áll (available) • releváns (relevant) • aktuális (timely)

25. Alapfogalmak és beavatkozási logika Input Output Eredmény Hatás Viszonyítás Jogi és adminisztratív előírások betartása Ellenőrzés Megfelelő lebonyolítás Monitoring Társadalmi elvárások, problémamegoldás Értékelés

26. Monitoring típusai • Pénzügyi monitoring • – támogatás felhasználás időbeni változása • 2. Megvalósítás monitoringja • – lebonyolítás szakaszainak megfelelően • 3. Szakmai monitoring - eredmény és projektcél szinten Az indikátorok: A komplex valóság egyszerűsített leképezését segítő mutatószámok

27. Érdekegyeztetés • Hasznos tanácsok érdekképviseleti szervezetek számára: • Már a helyzetelemzés során be kell kapcsolódni a tervezésbe; • (NFT-civilfórumok és regionális tervezés-regionális ügynökségek) • 2. Nyilvánosság igénybevételének fontossága (érdekérvényesítés); • 3. Problémák megfogalmazása és fejlesztési javaslatok összegyűjtése; • 4. Az együttműködő partnerek felkutatása és ötletek köré szervezése; • 5. Nyilvános dokumentumok, nyilatkozatok stb. formájában • megfogalmazni és terjeszteni az elképzeléseket!