Biztosításgazdaságtan 6. téma

1. Biztosításgazdaságtan6. téma A biztosítók biztonságos működése

2. „Védvonalak” • Az állami szabályozás jóval szigorúbb. • Cél: fogyasztók, kisbefektetők, biztosítottak érdekeinek védelme. • Okai: • sem a tulajdonosnak, sem a menedzsmentnek nem érdeke a csőd, • tovagyűrűző hatások, lásd a ’90-es évek első felének bankválságait (pl.: Agrobank, életbiztosítási és felelősségbiztosítási problémák), • bizalmatlanság (ld. Postabank, MÁV KGFB Egyesület felelősségbiztosításai) • nem érdeke a pénzügyi kormányzatnak (ld. megtakarítások).

3. Biztosítástechnikai tartalékok képzése • Fogalom /Bit./ „A biztonságos üzletmenet érdekében a biztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható biztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.” • Csoportosításuk: • kockázati típusú tartalékok, • későbbi, csak időpontjában bizonytalan, de tényében biztos kötelezettségek teljesítését fedező tartalékok, • a biztosítók elszámolási rendjével összefüggő technikai jellegű tartalékok.

4. Biztosítástechnikai tartalékok • a meg nem szolgált díjak tartalékai, • matematikai tartalékok, • függőkár tartalékok, • eredménytől függő és független díj-visszatérítési tartalék, • káringadozási és nagy károk tartaléka, • befektetési egységhez kötött életbiztosítási tartalék, • törlési tartalék, • egyéb biztosítástechnikai tartalék.

5. Fogalmak Szavatoló tőke: a Bit. szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, mely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet. Szanálási terv: ha a biztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a jogszabályban meghatározott minimális szint, akkor a Felügyelet a biztosítót szanálási terv készítésére kötelezi. Pénzügyi terv:a Felügyelet a biztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha - a biztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát, - a biztosítóbiztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket.

6. A biztosítók eszközeinek, tartalék- és tőkebefektetéseinek követelményei: • Biztonság • Jövedelmezőség • Likviditás

7. Kockázatvállalás korlátozása /Bit./ • Más vállalkozásban, ha a biztosító saját jegyzett tőkéjének 10%-át meghaladó tulajdoni hányadot szerez, a Felügyeletnek jelentenie kell, • más részvénytársaságban a biztosító részesedése nem érheti el a részvénytársaság jegyzett tőkéjének 75%-át, • a biztosítástechnikai tartalékok és a minimális szavatoló tőke befektetésénél egy vállalkozásban a biztosító részesedése nem haladhatja meg a 25%-ot, • a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartalékait a biztosító fennálló kötelezettségeinek megfelelő szerkezetben kell befektetni, • a befektetési céllal megszerzett ingatlanának értékét csak az összes biztosítástechnikai tartalék 10%-áig veheti figyelembe fedezetként, • az összes biztosítástechnikai tartaléka 5%-át meghaladó mértékben nem fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, • a biztosító által egy adósnak nyújtott kölcsön nem haladhatja meg a biztonságtechnikai tartalék 5%-át.

8. A biztosítók könyvvizsgálója • Külső, független könyvvizsgáló, aki • a biztosító megbízásából végzi feladatát, • de azt saját felelősségére teszi.

9. Ügyfélforgalommal kapcsolatos szabályok • Biztosítási titok: minden olyan adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, a biztosítóval kötött szerződésire vonatkozik. • Ügyfelek tájékoztatása: • már a szerződés megkötése előtt írásban részletes tájékoztatást kell adni a szerződés jellemzőiről, • a szerződés megkötését követően legalább évente egyszer írásban tájékoztatni kell az ügyfelet.

10. A bankok, biztosítók belső döntési és ellenőrzési rendszere • biztosító belső ellenőrzési, kockázatkezelési és értékelési szabályai, • kockázatkezelés és fedezetértékelés, • biztosító kockázatértékelése /kockázati osztályokba sorolás stb./ • fedezet-korlátozás a szerződésben – kiegészítés!

11. A bankközi /biztosító/ intézmények • adósnyilvántartás, „fekete lista” • önkéntes betétvédelmi alapok • bankközi pénzpiac • kockázatporlasztás/kockázatmegosztás eszköze a viszontbiztosítás és együttbiztosítás • végső hitelezőként a jegybank

12. A fedezet korlátozása • A biztosító nem vállal át minden kockázatot, igyekszik a kockázatokat előre kalkulálhatóvá tenni. • A fedezet korlátozások típusai: • szerződés időbeli és területi hatálya • biztosítási összeg: a kártérítés felső határa • kártérítési limitek /ld. felelősségbiztosítás/ • önrészesedés kikötése: minimum összeg felett levonásos

13. A kizárások • Azoknak a kockázatoknak a felsorolása, amelyeket nem vállal a biztosító. • Például: öngyulladás, árterület, életbiztosítás esetén az öngyilkosság stb.

14. Mentesülések • Azon kockázatok, melyeknél a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettség alól. • Például: szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartás; biztonsági előírások be nem tartása a betörés, lopás és rablásbiztosításoknál stb.

15. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete /PSZÁF/ • Prudenciális felügyelés • Piacfelügyelés: • engedélyezés, • piacellenőrzés, • pénzügyi visszaélések elleni fellépés, • fogyasztóvédelem, • szabályozási tevékenység, • belföldi együttműködés, • nemzetközi együttműködés, • a Felügyelet tevékenysége az EU-ban.