A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak

1. A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak Cox, Walter I.: Wine for Two.

2. A szociálgeográfiai csoport Motley, Archibald: Bronzeville at Night, 1949.

3. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói I. BERÉNYIIstván: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 113. o. • szociálgeográfiai csoport →„ ...az egyének bizonyos számú tér- és időbeli koncentrációja, amely a csoportok sajátos magatartása alapján az alapfunkciók megvalósítása során alakul ki és sajátos aktivitási tereket képez...” → „... ezáltal sajátos téralakító hatások jönnek létre, melyek végül a térben is kifejezésre jutó csoport- és funkcióspecifikus halmazt hoznak létre.”

4. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói II. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. GIDDENS, A.: Szociológia. Budapest, 1995, 286. & 302 – 303. o. • GIDDENS, A. [1995]→ csoport: „... egymással rendszeres interakciót folytató emberek közössége.” → bizalmas kapcsolatok; szolidaritás; közös szokások→ sokaság: „...olyan emberek halmaza ... akiket nem köt össze közös identitás tudata.” →társadalmi kategória: statisztikai csoportosítás ► csoportképzés a szociológiában  három alaptípus:  „természetes életközösség”  „speciális célra alakított szövetség”  „szándékolt szövetség” ► csoportképzés a szociálgeográfiában • csoportképzés alapja:  térbeli együttélés  munkamegosztás  térbeli cselekvés hasonlósága (...irány, idő, közlekedési mód)

5. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói III. BERÉNYIIstván: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában I. • életforma-csoport – „genre de vie”  azonos életmód → meghatározza az összes alapfunkcióhoz való viszonyt → a kultúrtáj jellegében felismerhető (agrártáj; ipari táj; munkás-lakótelep, stb.)  „német” irányzatok→ pontosan leírható életmód & „...a létezés egészével összefüggő térbeli magatartás” (BOBEK, H. [1948])  „francia” szociálgeográfia → társadalmi együttélés (SORRE, M. [1948])

6. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IV. BERÉNYIIstván: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában II.  „primer & szekunderéletformacsoportok”  társadalmimunkamegosztás → TOTTEN, H. [1959] → hasonló munkavégzés & térbeli aktivitás → a társadalmi mobilitás hatására értelmüket vesztő kategóriák

7. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói V. BERÉNYIIstván: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 11. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában III.  települési életforma-csoport  foglalkozásszerkezet alapján meghatározott településtípusok → gazdasági-társadalmi szerkezet → térhasználat → lakóhely jellege → életkörülmények  falusi & városi létformák (BUCHOLZ, H. J.[1970])

8. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VI. BERÉNYIIstván: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 11. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában IV.  szociálgeográfiai magatartáscsoport  funkciók működése  térszerkezetbeliváltozások  „...térfolyamatokkal összefüggő emberi, ill. csoportmagatartás.” → „A magatartáscsoport és a funkcionális térszerkezet együttesen van tehát jelen a kultúrtájban, s alkotja annak karakterét.”

9. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VII. BERÉNYIIstván: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 12. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában V.  térbeli aktivitási csoport  adott tér/idő-ben meghatározott funkció működtetése  „telephelyek” térbeli differenciálódása  térbeli mobilitás → HOMANS, G. C. [1961] → azonos időben azonos cselekvésben részt vevők → szociológiai csoporthoz tartozástól függetlenül → az adott funkciót a közös cselekvés működteti

10. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII. BERÉNYIIstván: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35 – 36. o. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 11 – 12. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában – összegzés • életforma-csoport – „genre de vie”  „primer & szekunderéletformacsoportok”  települési életforma-csoport  szociálgeográfiai magatartáscsoport  térbeli aktivitási csoport

11. A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak Cox, Walter I.: Wine for Two.

12. A szociálgeográfiai tér Escher, M. C.: Relativity, 1953. National Gallery of Art, Washington D.C.

13. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 113. o.  szociálgeográfiai tér  kultúrföldrajz – passzív térképzet  a szociálgeográfiai tér „lényege” → bizonyos társadalmi csoportok tevékenységénekeredménye → „... a szociálgeográfiai térfogalom ... határait az aktivitási távolság jelöli ki, amelyben a szociálgeográfiai csoportok t[ev]é[ke]nykednek, tehát társadalmi vonatkozású térrendszer.” → „… a szociálgeográfiai tér azt a telephelyhez kötődő társadalmi tevékenységet fogja át, amely telephelyrendszer a társadalom alapfunkcióival jön létre.”

14. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IX. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 12. o.  szociálgeográfiai tér → „... a gazdasági társadalmi fejlődés során kialakult és az emberi szükségletek szerint változó társadalmi alapfunkciók térbeli rendszere ...” → „…az ember társadalmi cselekvésének térbeli alaptényezője[Substrat]…” → „… empirikus valóság…. amely magán viseli a cselekvő ember: - gondolkodását, - kulturális meghatározottságát, - társadalmi helyzetét, - akaratérvényesítésének lehetőségeit.” → „A funkcionális térszerkezet térbeli rendje a társadalmitér hármas dimenziójában, a természeti – gazdasági –társadalmi tér kölcsönkapcsolatában értelmezhető, ami együttesen adja a kultúrtáj karakterét.

15. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói X. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 12 – 13. o. • az ember és a tér kapcsolata [multidimenzionális] • öt szempont – MOEWES, W. [1980]→ Grundfragen des Lebensraumgestaltung. Berlin – New York  fiziológia • pszichológia (társadalom-pszichológia) • gazdasági-társadalmi tevékenység • az ember tér- & idődimenziója • a tér szociálgeográfiai dimenziója → földrajzi közelség & távolság

16. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XI. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 13 – 14. o. • az ember és a funkcionális tér viszonya • élettér – DARWIN → „…az adott embercsoport életfeltételeit biztosító…” nagyságú; „…a természeti népek által használt tér.” (szükségleteik kielégítéséhez) • élettér – szociálgeográfia → „…az egyén és a csoport által megélt funkcionálistér, amelyen belül szükségleteiket kielégítik.” → „…történetileg változik, mert a funkcionális rendszer a társadalmi szükségleteknek megfelelően átalakul.” • RUPPERT, K. [1970] – a funkcionális rendszer átalakulásának modellje  individuális és közösségi döntési mechanizmus

17. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XII. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 13 – 14. o. • a funkcionális rendszer átalakulásának modellje • RUPPERT, K. [1970] – • individuális és közösségi döntési mechanizmus • az ember térhasználattal kapcsolatos szándékolt cselekvése → szelektívinformációértékelés: → észlelt; → élettérbőlmegtapasztalt; → társadalmi miliő által közvetített információk → „A … tapasztalat és a szelektív információértékelés alakítja az egyén alapfunkciókhoz fűződő viszonyának kiformálódását.” → [a funkcionális térhasználattal] „….kapcsolatos emberi magatartást a család, a szomszédság, a kisebb-nagyobb közösségek, valamint a társadalmi nyilvánosság együttesen formálja.” → „Minél zártabb a közösség, annál erősebb a csoportspecifikus hatás az egyén döntéseiben.”

18. Szociálgeográfiai térszerkezet [RUPPERT, K.]BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 14. o.

19. Az információs spektrum összessége Az észlelt és szelektív információk Az információ értékelése Térhatású aktivitás az alapfunkciókon belül Az alapfunkciók szerkezete

20. az információs spektrum összessége az észlelt és szelektív információk elképzelés a környezetről mental map az információ értékelése É R T É K E L É S munka térhatású aktivitás az alapfunkciókon belül oktatás - képzés szabadidő ellátás -szolgáltatás lakás közlekedés lokalitás az alapfunkciók szerkezete

21. az információs spektrum összessége az észlelt és szelektív információk az információ értékelése térhatású aktivitás az alapfunkciókon belül az alapfunkciók szerkezete

22. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIII. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 14 – 15. o. • az ember társadalompszichológiai szükségletei a térhasználatban • DELHEES, K. H. [1975] – Motivation und Verhalten. München. • biológiai és társadalmi helyzetből adódó szükségletek  biztonság  identifikáció  önmegvalósítás  esztétika

23. Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIV. BERÉNYIIstván: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 14 – 15. o. • az ember funkcionális rendszerrel összefüggő térelképzelésének dimenziói • BERÉNYI, I. [2001] – A kultúrtáj és régió mint kulturális örökség. Piliscsaba. • társadalompszichológiai szükségletek → személyiségfejlődés: alapja „… a környezet megismerése, az élettérben létező dolgok funkciójának érzékelése, értelmezése, majd cselekvésben való hasznosítása.” • tapasztalat és tanulás  dimenziók:  természeti (művi) környezet  gazdaságitér  társadalmi tér  az individuum térbeli magatartása