Download
1 / 60
671 likes | 1.11k Vues
Közigazgatási szakvizsga. III . modul. Általános államháztartási ismeretek. A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Lentner Csaba és Lantos Ottó. 1. Fejezet Az államháztartás közgazdasági szerepe és jelentősége. Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban.
E N D
Közigazgatási szakvizsga III. modul Általános államháztartási ismeretek A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Lentner Csaba és Lantos Ottó
1. FejezetAz államháztartás közgazdasági szerepe és jelentősége
Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban • Nemzetgazdaság:az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere. • Az állam különleges gazdasági szereplő: • Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása • közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény közpénzek fejezete, és hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények alapján • gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát központosítja) • közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, jövedelem-elvonás - újraelosztás, monetáris politika)
Az állam felértékelődő szerepe • A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága • Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén • A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója • J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től
Magyarország újjászervezésének területei, programjai • Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés) • Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása) • Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása) A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek)
Állami beavatkozások (intervenciók) • Általános beavatkozások • Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe) • Biztonság, közbiztonság védelme (pl. rendvédelem) • Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése • Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. monetáris politika) • Speciális beavatkozások • Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. kis- és közép vállalkozások, regionális támogatások) • Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye)
A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás • A nemzetgazdaság egészének folyamatai: • Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem) • Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika) • Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya) • Az államháztartás jellemzői: • Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje • Államháztartási hiány mértéke (negatív egyenleg; EMU: GDP max. 3%-a) • Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a)
2. FejezetAz államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai
Az államháztartás összefüggései az állami szervezeti rendszerrel és az európai uniós tagsággal • Államháztartás reformja: olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, az egyes szereplők „viselkedése”, az állami feladatok ellátásának intézményrendszere tartósan hatékonyabbá, gazdaságosabbá válik. • A reform területei: • Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal) • Finanszírozás (pl. adórendszer, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása) • Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés)
Az államháztartás fogalma • Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer. • Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az állami államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. • Szervezeti megközelítésbenaz államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell. Az Áht. 2010. jan. 1-től definíciót nem tartalmaz, a szabályozás alapvetően szervezeti megközelítésű, de elmozdult a feladat-megközelítés irányába.
Az államháztartás történelmi aspektusai és új kihívásai • Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora) • Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer. • MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, kihívások, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére. • Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra. • A közteherviselésbe bevontak köre
Az államháztartás alrendszerei Központi alrendszer Önkormányzati alrendszer • a Magyar Állam, • központi költségvetési szervek, • jogi személyek, amelyeket törvény a központi alrend-szerbe sorol, • Kormány vagy a központi alrendszerbe tartozó jogi személy által alapított költségvetési szervek • helyi önkormányzatok, • nemzetiségi önkormányzatok, • önkormányzati költségvetési szervek, • jogi személyek, amelyeket törvény az önkormányzati alrendszerbe sorol, • költségvetési szervek, amelyek alapítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik.
Az államháztartás rendszerének legfontosabb közös szabályai • Éves költségvetés szerinti gazdálkodás • Költségvetés: pénzügyi terv, szembeállítja az állami vagy önkormányzati feladatok ellátására fordítható költségvetési kiadásokat a költségvetési bevételekkel • Költségvetés egyenlege (hiány/többlet), elsődleges bevétel, elsődleges kiadás, elsődleges egyenleg, külső tétel, belső tétel fogalmai. • Előirányzatokkal való gazdálkodás • Költségvetési gazdálkodás: a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége, a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága • Kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó fogalmak: tárgyévi kötelezettségvállalás és utalványozás, tárgyéven túli kötelezettségvállalás, hosszú távú állami kötelezettségvállalás • Bevételi előirányzatok: többletbevétel felhasználásának szabályai, bevételek elmaradása (kiadási előirányzatok csökkenthetők, zárolhatók, törölhetők) • Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás
Az államháztartási alapelvek szerepe, jelentősége • Az alapelvek szerepe • az államháztartáshoz tartozó minden szervezetnek követnie kell a költségvetés tervezése, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás során • egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk • Érvényesülésük jogszabályi garanciái: • a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok • a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok • a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok
Az államháztartási alapelvek • Nyilvánosság elve • A tervezés és elszámolás alapelvei • a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve • a programozás elve; • a teljesség elve; • a valódiság elve; • az egységesség és áttekinthetőség elve; • a globális fedezet elve; • a bruttó elszámolás elve; • a részletezettség elve. • A költségvetési források felhasználásának alapelvei • felhasználási kötöttség elve, • közbeszerzési kötelezettség elve, • állami támogatások korlátozásának elve.
A Stabilitási törvény A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza: • az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok), • Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai), • Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában), • a közteherviselés alapvető szabályai.
Az államháztartás bevételei Közbevételek Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek) Magánjogi bevételek Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek. Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák! Adó jellegű bevételek Díjjellegűbevételek Szankció jellegű bevételek A közhatalmi bevételek beszedése: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság) Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)
Az államháztartás kiadásai(funkcionális csoportosítás) • ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK • A jogalkotás, az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése. • JÓLÉTI FUNKCIÓ • A szociális, az egészségügyi ellátó-, a nyugdíj, az egészségbiztosítási, az oktatási, a foglalkoztatási, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése, finanszírozása (ide sorolható lakástámogatási rendszer és a kultúra, sport támogatása). • GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ • A versenyképesség növelése, műszaki infrastruktúra fejlesztése, közüzemek üzemeltetése, vállalkozások támogatása, regionális támogatások. • ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE
Az Alaptörvény nemzeti vagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei • Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett. • Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható. • Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekönállóan és felelősen gazdálkodnaka törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.
A nemzeti vagyongazdálkodás feladata A nemzeti vagyon • rendeltetésének megfelelő, • az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, • elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, • egységes elveken alapuló, • átlátható, hatékony és költségtakarékosműködtetése. További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon • értékének megőrzése, • állagának védelme, • értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, valamint • az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.
Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja: • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, • a Magyar Fejlesztési Bank, illetve • tulajdonosi joggyakorló szervezet útján
A kincstári rendszer, szerepe, feladatai Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben • Jellemzői, főbb funkciói: • állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása; • nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van; • az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik; • törzskönyvi nyilvántartást vezet. • Szervezete: • Magyar Államkincstár, • Államadósság Kezelő Központ Rt. • Kincstári ügyfelek: • Kincstári kör • Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.
Államadósság kezelése • Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Rt.) • Az ÁKK Rt. főbb funkciói: • az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása; • az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása; • az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása; • az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.
A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai A költségvetés főbb bevételei: • A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, EVA) • Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó) • Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek) • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei • Befizetések az államháztartás alrendszereiből • Egyéb bevételek
A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai A költségvetés főbb kiadásai: • Támogatások (egyedi és normatív támogatások, fogyasztói árkiegészítés, családi támogatások, szociális juttatások, civil szervezetek támogatása) • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai • Államháztartás alrendszereinek támogatása • Adósságszolgálat • Egyéb kiadások (befizetés az EU költségvetésébe, kormányzati rendkívüli kiadások, állami vagyonnal kapcsolatos kiadások) • Tartalékok(általános tartalék, céltartalékok)
A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői • Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer. • Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. • Alapszerű gazdálkodás; a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai: Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások. • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások) • Mögöttes állami felelősség. • TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Az elkülönített állami pénzalapok működése • Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. • Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek) • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség • Jelenleg működő alapok: Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.
Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között: • gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; • meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; • e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; • dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.
Az önkormányzatok vagyona VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok I. Önkormányzati törzsvagyon • Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja • forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek) • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek) II. Forgalomképes önkormányzati vagyon • hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján • vállalkozásban való részvétel korlátai (!)
A helyi önkormányzatok bevételei • SAJÁT BEVÉTELEK • helyi adók; • díjak; • bírságok; • vállalkozásból, az önkormányzati vagyon hozadékából származó bevételek; • önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszközök; • vadászati jog haszonbérbe adása; • a pénz- és tőkepiacról felvett pénzeszközök
A helyi önkormányzatok bevételei • ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK • személyi jövedelem adó, • gépjárműadó, • illeték, • termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó
A helyi önkormányzatok bevételei • ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK • Normatív költségvetési hozzájárulások; • normatív, kötött felhasználású támogatások; központosított előirányzatok; • működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások; • fejlesztési és vis major támogatás; • cél- és címzett támogatások.
Költségvetési ciklus • A költségvetés előkészítése • költségvetési koncepció • költségvetési tervezet elkészítése • költségvetési egyeztetések • A költségvetési döntés • a költségvetés tartalmi elemei • A költségvetés végrehajtása • helyi önkormányzati költségvetési szervek • A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése • zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)
A költségvetési szerv fogalmi ismérvei Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy,amely • jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) • közérdekből, • alaptevékenységként, • haszonszerzési cél nélkül, • jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, • jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, • az alapító okiratban megjelölt működési körben • közfeladat-ellátási kötelezettséggel, • a költségvetéséből gazdálkodva végez.
Költségvetési szerv alapítására jogosultak(alapítás szerinti csoportosítás)
Költségvetési szerv alapításának főbb szabályai • A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. • Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.) • Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény (Áht.) írja elő. • A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint). • A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás)
A költségvetési szerv irányítása, felügyelete Irányítási jogosultságok • Alapítói jogok gyakorlása • Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása, • Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása, • A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése, • A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása, • Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, • Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása, • Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására. A dőlt betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak!
A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése • Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv. • Az átalakítás történhet: • egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás), • szétválasztással (különválás, vagy kiválás) • Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell: • a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, • valamennyi jogáról és kötelezettségéről, • meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. • A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg.
A költségvetési szerv tevékenysége • Közfeladat-ellátási kötelezettség • A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek. • Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység. • Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. • Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata(irányító szerv)
A költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának általános jellemzői • Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés. Tartalma: • kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve, • személyi juttatásainak és létszámának összetételét, • szakfeladatrend szerinti mutatók állománya és értékei. • Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények: • Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen) • Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait) • Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)
A költségvetési szerv bevételei, kiadásai A költségvetési szerv bevételei • Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány • Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány, valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül. A költségvetési szerv kiadásai • Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások. • Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások.
A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést. TELJESÍTÉS (átadás/átvétel) Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése. ÉRVÉNYESÍTÉS A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés. UTALVÁNYOZÁS Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!
