LTAL NOS KOMMUNIK CI 1-4. eload s

1. 1 �LTAL�NOS KOMMUNIK�CI�1-4. eload�s

2. 2 A kommunik�ci� le�r�sa Szemiotikai iskola: a kommunik�ci� jelent�sek kialakul�sa �s cser�je, sz�veg �s kult�ra vizsg�lata Folyamatiskola: a kommunik�ci� �zenet�tad�s, k�ldo �s befogad� k�dol�si �s dek�dol�s folyamata

3. 3 A kommunik�ci� sz� jelent�se latin communis sz�, jelent�se: �k�z�s, k�z� communicare ige: �megoszt, k�zz�tesz� A kommunik�ci� teh�t: k�zl�s, mely �ltal k�z�s tud�sunk gyarapodik, a k�z�ss�gi l�t alapja.

4. 4 A kommunik�ci� jellemzoi Szimbolikus folyamat T�rsadalmi folyamat Egy�ni �rtelmez�st v�lt ki Megosztott jelent�st felt�telez Kontextusban j�n l�tre

5. 5 A kommunik�ci� t�pusai Intraperszon�lis (belso) kommunik�ci� Interperszon�lis (szem�lyk�zi) kommunik�ci� Csoportkommunik�ci� Szervezeti kommunik�ci� T�megkommunik�ci� (nyomtatott, elektronikus, fotografikus, digit�lis) Interkultur�lis kommunik�ci� (b�rmelyik szinten vizsg�lhat�)

6. 6 H�T TRADICI� A KOMMUNIK�CI�S ELM�LETEK TER�LET�N Forr�s: Em Griffin: Bevezet�s a kommunik�ci�elm�letbe. 3. fej. (A feloszt�s Robert Craig alapj�n k�sz�lt.)

7. 7 1. A SZEMIOTIKAI HAGYOM�NY A kommunik�ci�: jelek seg�ts�g�vel t�rt�no jelent�s�tvitel (szemiotika=jeltudom�ny) Charles S. Peirce, A. Richards �s C.K Ogden, Ferdinard de Saussure, Roland Barthes elm�letei Jel fogalma (ikon-index-szimb�lum), konvencion�lis �s term�szetes jelek, a szimpt�ma fogalma A nyelv mint jelrendszer (F. de Saussure)

8. 8 A JEL TERM�SZETE A jel: egy �rz�kelheto dolog �s egy inform�ci� kapcsolata, egys�ge: JEL�LO+JEL�LT �Jel az, ami az �rz�kel�snek �nmag�t, a l�leknek pedig �nmag�n k�v�l valami m�st t�r el�be.� Szent �goston

9. 9 A JEL: �rz�kelheto, k�zvet�to szerepu, viszony r�sze, ahol a m�sik k�t tag: 1. amire a jel utal, a vonatkoz�sa, 2. aki a jelet haszn�lja, �rtelmezi.

10. 10 Az �rz�kelt dolog �s a k�zvet�tett inform�ci� kapcsolata term�szetes, oks�gi kapcsolat konvencion�lis kapcsolat hasonl�s�gon alapul� kapcsolat

11. 11 Az �rz�kelt dolog �s a k�zvet�tett inform�ci� kapcsolataCharles S. Peirce feloszt�sa Ikon: hasonl�s�gi kapcsolat Index: oks�gi kapcsolat Szimb�lum: �nk�nyes, konvencion�lis kapcsolat Peirce szerint az ide�lis jel�l�si folyamatban a jel mindh�rom aspektusa jelen van.

12. 12 Jelek k�z�tti k�l�nbs�g a k�zl�si sz�nd�k alapj�n Term�szetes, oks�gi viszony eset�ben nincs k�zl�si sz�nd�k. Konvenci�n alapul� jel eset�ben: lehet. A sz�nd�ktalan term�szetes vagy konvenci�n alapul� jel: szimpt�ma.

13. 13 Roland Barthes a jelekrol Z�rt sz�vegek (pl. jelzol�mpa) Nyitott sz�vegek � t�bbjelent�suek, t�bb lehets�ges olvasat K�z�s k�drendszer Prefer�lt olvasat

14. 14 A nyelvi jel JEL�LO (hangk�p) �s JEL�LT (fogalom) kapcsolata fogalom+hangk�p

15. 15 A nyelvi rendszer mint jelrendszer(Ferdinand de Saussure alapj�n) Konvenci�n alapul K�zl�si sz�nd�k jellemzi Rendszerszerus�g (a r�sz az eg�szbol magyar�zhat�, elemek viszonyrendszer r�szei)

16. 16 2. A RETORIKAI HAGYOM�NY A kommunik�ci�: j�l megszerkesztett nyilv�nos besz�d Klasszikus (g�r�g-r�mai) hagyom�ny: a sz�noklattan Befoly�sol�s, meggyoz�s, �rvel�s A besz�d hangz�sa, muv�szi besz�d (Ld. A k�sobbiekben RETORIKA c�msz� alatt!)

17. 17 3. A KIBERNETIKAI HAGYOM�NY A kommunik�ci�, mint inform�ci�feldolgoz�s Kibernetika sz� (Norbert Wiener, MIT, 1967) a mesters�ges intelligencia jel�l�s�re szolg�l, k�zponti fogalma a visszacsatol�s: a kommunik�ci� �sszek�to kapocs egy rendszer (csal�d, sz�m�t�g�p, szervezet) k�l�n�ll� r�szei k�z�tt Claude Shannon �s Waren Weaver, Shannon (Bell Telefont�rsas�g) matematikai elm�letet dolgozott ki a jelz�sek tov�bb�t�s�ra, c�lja az volt, hogy min�l nagyobb vonalkapacit�st biztos�tson, min�l kisebb torz�t�s mellett Az �zenet jelent�se, annak a hallgat�ra gyakorolt hat�sa Shannont nem �rdekelte

18. 18 A kommunik�ci� modelljeShannon �s Weaver (1938) alapj�n inform�ci�forr�s?�tad� ? jel ?fogadott jel ?befogad� ?v�gc�l ? zajforr�s 1. K�lso v. belso inger 6. Visszacsatol�s (a modellben nem szerepelt) 2. K�dol�s 7. Redundancia 3. Tov�bb�t�s 4. Dek�dol�s 5. Zaj

19. 19 Csatornakapacit�s = Inform�ci� + Zaj Mi lehet zaj? (Csatornazaj, k�rnyezeti zaj, szemantikai zaj) Az ism�tl�s, t�bbsz�ri kifejt�s (redundancia) szerepe K�d = jel + haszn�lati szab�ly

20. 20 4. A SZOCI�LPSZICHOL�GIAI HAGYOM�NY A kommunik�ci�: interperszon�lis befoly�sol�s Carl Hovland (Yale Egyetem) kommunik�ci�s hat�sok k�s�rleti (empirikus) kutat�ja A kommunik�ci�s hat�s a v�lem�ny-v�ltoztat�ssal f�gg �ssze �Ki mit mond kinek �s milyen hat�ssal?�

21. 21 Ki? � az �zenet forr�sa Mit? � az �zenet tartalma Kinek? � a befogad� jellemzoi Milyen hat�ssal? � a meggyoz�s Hat�s: attitudv�ltoz�s, azaz az egy�n megv�ltoztatja v�lem�ny�t vagy cselekv�s�t (attitudsk�l�n m�rheto az �zenet v�tele elott �s ut�n)

22. 22 Eredm�ny: nagyobb a v�lem�nyv�ltoz�st okoz a hitelesebbnek tuno forr�s Hiteless�g forr�sa: szak�rtelem �s jellem (az �zenetforr�s oldal�r�l) A befogad� oldal�r�l: szem�lyis�g �s befoly�solhat�s�g Retorikai hagyom�nnyal �rintkezo ter�let: v�. a �j� sz�nok� (Cato sz�nokide�lja: �becs�letes, besz�dben j�rtas f�rfi� ) N�h�ny p�lda: hat�svizsg�latok a rekl�mokkal kapcsolatban

23. 23 5. A SZOCIOKULTUR�LIS HAGYOM�NY A kommunik�ci�: a t�rsadalmi val�s�g l�trehoz�ja �s megtestes�toje A kult�ra megteremt�se az emberi besz�d �ltal Val�s�gr�l alkotott k�p�nket befoly�solja anyanyelv�nk Nyelvi relativizmus elm�lete: Edward Sapir, Benjamin Lee Whorf (Sapir-Whorf hipot�zis)

24. 24 A NYELV �S A GONDOLKOD�S �SSZEF�GG�SE Mi az �sszef�gg�s nyelv �s megismer�s k�z�tt? A nyelv hat�rozza meg a megismer�st (gondolkod�st)? VAGY A megismer�si folyamatok �ltal�nos t�rv�nyszerus�gei �ltal�nos nyelvi jellemzoket eredm�nyeznek?

25. 25

26. 26 Szociokultur�lis elm�letek szerint: a val�s�g l�trehoz�sa, fenntart�sa �s �talak�t�sa a kommunik�ci�s folyamatokon kereszt�l t�rt�nik, azaz: az egym�ssal besz�lgeto (kommunik�l�) emberek k�z�sen szerkesztik t�rsas vil�gukat. Pl. p�rbesz�dek elemz�se, strukt�r�ja t�rt�netmond�sok szerepe (A K�SOBBIEKBEN A NYELVI KOMMUNIK�CI�R�L R�SZLETESEN LESZ SZ�!)

27. 27 6. A T�RSADALOMKRITIKAI HAGYOM�NY A kommunik�ci� mint intellektu�lis kih�v�s az igazs�gtalans�g ellen �Frankfurti Iskola� neomarxista tud�sai (Max Horkheimer, Theodor Adorno) �A t�rt�nelmet a szenved�s igazs�gtalan eloszt�sa jellemzi� Egyes kommunik�ci�s gyakorlatok ellen dolgoztak. Melyek ezek?

28. 28 1. A nyelv kisaj�t�t�sa a hatalmi elony�k fenntart�sa �rdek�ben. Egyenjog�s�got g�tl� nyelvi form�t: v�. f�rfiak �rdekviszonyait t�kr�zo domin�ns nyelvhaszn�lat (�eln�m�tott csoportok�) 2. A t�megkommunik�ci� szerepe az elnyom�sban. Az emberek tudat�t �tform�lja a t�megkommunik�ci� hat�sa, v�. manipul�ci� 3. A tudom�nyos m�dszerekbe vetett vak hit, az eredm�nyek kritika n�lk�li elfogad�sa. �� naiv �s �lszent dolog kiz�r�lag a tudom�ny nyelv�n gondolkodni �s besz�lni� /Horkheimer/

29. 29 7. A FENOMENOL�GIAI HAGYOM�NY A kommunik�ci�: �nmagunk �s m�sok felfedez�se a dial�guson kereszt�l A k�zvetlen�l �szlelheto jelens�gek saj�toss�gaira �s �sszef�gg�seire koncentr�l� elm�let Carl Rogers pszichol�giai elm�lete Szem�lyes tapasztalatok, szubjekt�v t�nyezok d�nto jelentos�guek Az egy�n belso fejlod�se, �s kapcsolatainak jav�t�sa lehets�ges. Milyen m�don?

30. 30 Kongruencia: az egy�n belso �rz�sei �s k�lso megnyilv�nul�sai k�z�tti �sszhang (Hiteles, oszinte, ny�lt, harmonikus szem�lyis�g) Felt�tel n�lk�li pozit�v odafordul�s: elfogad� attitud Empatikus meg�rt�s: bele�rzo meghallgat�s Hiteles emberi kapcsolatok kialak�t�sa p�rbesz�den kereszt�l

31. 31 A kommunik�ci�elm�let trad�ci�i M�sfajta megk�zel�t�sek is lehets�gesek, de ezek is besorolhat�k a h�t hagyom�ny k�z�. Egy-egy kommunik�ci�s elm�let t�bb hagyom�nyban is gy�kerezhet. A hat�ros ter�letek alapvet�sei hasonl�ak. Mindig a feladatnak, �rdekelts�gnek megfelelo elm�let a c�lravezeto.

32. 32 A kommunik�ci� alapfunkci�i Informat�v funkci� (pl. kijelent�sek �s k�rd�sek) Kontroll funkci� (pl. parancsok) T�rsas funkci� (pl. kapcsolat megteremt�se �s fenntart�sa) Expressz�v funkci� (pl. felki�lt�sok)

33. 33

34. 34

35. 35 Kutat�sok szerint a kommunik�ci� sor�naz �zenetek hat�sa70-80%-bana nem verb�lis elemeken m�lik. A NONVERB�LIS KOMMUNIK�CI�

36. 36 A nem verb�lis kommunik�ci� l�tv�nyra �p�lo elemei Kinezika: testmozg�s, gesztusnyelv Mimika: arckifejez�s Proxemika: t�rk�zszab�lyoz�s Tekintet A t�rgyak nyelve

37. 37 A gesztusok t�pusai Embl�m�k: k�zvetlen�l sugallnak bizonyos szavakat (pl. V-jel, �gyere ide!�) Illusztr�torok: az �zenetet megeros�to, al�t�maszt� mozdulatok (pl. egy t�rgy nagys�g�nak bemutat�sa) Szab�lyoz�k (pl. r�mutat�s: a m�sik f�l megsz�lalhat) �rzelmeket kifejezo mozdulatok Alkalmazkod� mozdulatok (az egy�nt seg�tik a kommunik�ci�s helyzetben: j�t�k a gombokkal)

38. 38 Testnyelv �s kult�ra Egyezm�nyes jelek kult�r�nk�nt k�l�nb�zoek �rint�s szerepe �s gyakoris�ga is k�l�nb�zhet Z�nat�vols�g is k�l�nb�zo

39. 39 Mozg�sok � Testhelyzet

40. 40 Gesztusok Teny�rgesztusok K�zfog�s �sszekulcsolt kezek Archoz illesztett k�zgesztusok A kar helyzete A l�b helyzete

41. 41

42. 42 Mimika A szem �s a sz�j k�r�li izmok finom �s �sszerendezett mozg�sainak eredm�nye. Leggyakrabban �rzelmeket fejez ki. Az �rzelemkifejez�si mimik�k lehetnek biol�giailag szab�lyozottak, amelyek �ltal�nosak, kult�r�kt�l f�ggetlenek (pl. f�lelem, harag, meglepet�s, undor, szomor�s�g, �rdeklod�s, �r�m.) Vannak kult�r�k, t�rsadalmak �ltal szab�lyozott �rzelemkifejez�sek.

43. 43 A mimika n�h�ny jelent�se Kifejez: attitud�t, �rdeklod�s, �rzelmi intenzit�st, szitu�ci�ban val� aktivit�s fok�t, az �zenet tartalm�nak �rthetos�g�t.

44. 44

45. 45 Z�nat�vols�gok (E. Hall vizsg�latai, USA, �szakkeleti partvid�k) Intim z�na: 15-45 cm. �rzelmileg k�zel�ll�k: sz�lok, h�zast�rs, k�zeli bar�tok. L�tezik egy belso z�na is, amely legfeljebb 15 cm-re terjed a testtol, ez a szoros intim z�na. Szem�lyes z�na: 45 cm - 1,2 m. Partikon, hivatalos �s t�rsas �sszej�veteleken vagy t�rsas tal�lkoz�kon. T�rsadalmi z�na: 1,2 m - 3,6 m. Idegenek, ismeros�k. Nyilv�nos z�na: 3,6 m- . Nagy l�tsz�m� csoporthoz int�zz�k szavainkat. T�RK�Z (PROXEMIKA) sok esetben szitu�ci�f�ggo!

46. 46 Tekintet Az emberi kapcsolatokban �zenettartalma, ir�ny�nak jel�rt�ke van. Kifejezhet: szimp�ti�t, szeretetet, de �rdektelens�get is (merev, �res tekintet). T�pusai: 1. Hivatalos n�z�s: homlok-�ll 2. T�rsas�gi n�z�s: homlok-mellk�z�p 3. Bizalmas: homlok-combk�z�p 4. Oldalpillant�s