Munka: fogalomtisztázás

1. 1) A munka fogalma. Lehetséges definíciók. A munka értelmezésének változásai a nyugati gondolkodásban.

2. Munka: fogalomtisztázás • „Valamilyen cél elérése érdekében kifejtett fizikai vagy mentális erőfeszítés.” (Oxford English Dictionary) • „Az embernek − szükségletei kielégítésére irányuló − tudatos, célszerű (termelő)tevékenysége; …; valamire fordított erőkifejtés; tennivaló, feladat; kenyérkereset, állás (Magyar Értelmező Kéziszótár) • „Az ember … által energia (erőfeszítés) kifejtése révén hasznos, rendszerint ellenszolgáltatásért elvégzett különböző tartalmú tevékenységek. A munka célirányos tevékenység: valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására szolgál azért, hogy a keletkező javakat az ember használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja.” (Wikipédia) • „Az ember anyagcseréje a természettel.” (Marx) • „Az a tevékenység, amelynek során az ember a természeti világból termékeket állít elő saját megélhetése érdekében.” (Giddens: Bevezetés a szociológiába) • „A munkát szociológiailag általánosan az emberek célirányos, tudatos tevékenységeként definiálhatjuk, amelyet fizikai erő és pszicho-fizikai képességek és készségek bevetésével végeznek.” (G.G.Voß, in Schäfer: Grundbegriffe der Soziologie)

3. Munka: fogalomtisztázás 2. • Cselekvéselméleti megközelítés: • Arisztotelész: poészisz - praxisz • Habermas: munka - interakció (célracionális - kommunikatív cselekvés) • Hannah Arendt: munka-készítés-cselekvés • Hétköznapi értelmezés: • munka ↔ szabadidő, hobbi • A munka kulturális alapértelmezése a modern társadalmakban: ‘job’, állás: foglalkozásszerűen, rendszeres bérért / fizetésért végzett munka Alapvető funkció: megélhetés biztosítása

4. A munkaerőpiac • A munkaerőpiac - a munkaerő mint termelési tényező keresletének és kínálatának megjelenési, találkozási helye; munkaadók és munkavállalók közötti cserék összessége. - a dolgozókat allokálja a munkahelyek között, összehangolja a foglalkoztatási döntéseket. • ! munkaerőpiac gazdasági és társadalmi jelenségek színtere egyszerre: a gazdasági hatékonyság eszköze és a társadalmi integráció médiuma • Munkaerőpiac: • amióta meghatározó a bérmunka (szabad munkaerő) • léteznek ennek az intézményei, van információcsere és létrejön szerződés • mindkét fél részéről feltételezhető racionális, haszonmaximalizáló viselkedés (Kuczi 2011)→ vagyis: csak a ‘bérmunka társadalmában’

5. A munka története • Ókor – görög polisz: szabadság ↔ szükségszerűség „… a legtökéletesebb városállam nem csinál a kézművesből polgárt. … a polgári erényt, amelyről szóltunk, nem tulajdoníthatjuk mindenkinek, még a szabadoknak sem, hanem csak azoknak, akik a kényszerű munkától mentesek”. (Arisztotelész, i.e. 4.sz.) • Kereszténység: a munka felértékelődése? „… a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat … Arcod verítékével eszed kenyeredet …” (Ter 3,17-19.) „aki tehát más módon nem tudja a megélhetését biztosítani, annak kétkezi munkát kell végeznie” (Acquinói Szent Tamás, 13.sz.)

6. A munka története 2. • Újkor: a munka „felemelkedése” 1/ Reformáció: az ember evilági kötelessége „Mert bizony az Isten fáradozik majd általad minden dologban; ő feji meg általad a kecskét, és a legszolgaibb teendő is az ő javára van, s egyaránt kedves neki a legnagyobb és a legkisebb szolgálat.” (Martin Luther, 16.sz.) 2/ A polgárság felemelkedése: státusz a munka által 3/ Újkori természettudományos fejlődés: a világ megismerhető és meghódítható munka és tudás „Egyes állatokat természetes nagyságuknál nagyobbá teszünk, másokat viszont törpékké, megfosztva őket normális nagyságuktól; egyeseket termékenyebbé és szaporábbakká, mint amilyenné a természet tette őket, másokat ellenben terméketlenekké és szaporodásra alkalmatlanokká.” (Bacon: Új Atlantisz 1624)

7. A munka története 3. • A munka előtérbe kerülése az elméletben (de: elmélet ↔ gyakorlat) - A munka mint az érték forrása: Locke, Smith, Marx „… azoknál a dolgoknál, amelyeket ezen a világon élvezünk, az érték messze legnagyobb részét a munka teszi ki” (John Locke 1690) - Az embert emberré tevő tevékenység: Hegel, Marx, Lukács „(az emberek) akkor kezdik magukat az állatoktól megkülönböztetni, amikor termelni kezdik a létfenntartási eszközeiket … magát az anyagi életüket …” (Karl Marx 1846) • A modernitás: a világ meghódítása a munka útján

8. 2) A „bérmunka társadalma”. A pénzkereső munka szerepe és funkciói a modern társadalomban. Munkaattitűdök.

9. A bérmunka társadalma • A modern ipari társadalmak  munka és háztartás szétválása (munka megjelenése “tiszta” formájában és mennyiségének növekedése)  a társadalom minden rétegére kiterjed és az egyénen belül szerepként különül el  differenciálódik - munkamegosztás  ipari termelés és munkaszervezet: hatások az időstruktúrára, életmódra  bérmunkán alapuló tömegtermelés – bérmunkaviszony lesz a modern gazdaság alapja  hosszú út a korai ingatag bérmunkaviszonytól az erős kollektív szabályozásig, kapcsolódó ellátások és jogosultságok rendszeréig – a modern bérmunkás társadalomig

10. A bérmunka társadalma 2. Középpontban a munka … • munkatevékenység meghatározó jelentősége - az egyes ember életében: a munka mint  életút-strukturáló tényező  megélhetés elsődleges forrása  az identitás alapja  az önmegvalósítás fő terepe  a társadalmi részvétel elsődleges formája  társadalmi helyzet legfontosabb meghatározója  „megélhetés, státusz, identitás” (ezenkívül: időstruktúra, kapcsolatok, aktivitás …)

11. A bérmunka társadalma 3. • munkatevékenység meghatározó jelentősége - a társadalom intézményeiben:  többi differenciált tevékenységszféra és intézmény a munkához képest határozódik meg  társadalom szerkezetét, konfliktusait a munkamegosztás belső viszonyaiból magyarázzák biztosítja a társadalom integrációját • jellemző: határozatlan idejű szerződés, teljes munkaidő, alkalmazotti viszony, kollektív védelmek és biztosítékok rendszere → változások …

12. A munka mint a modern társadalom elemzésének kulcsfogalma • Marx: a munka minden érték forrása, termelőerők fejlődése, munka-tőke ellentét, elidegenedés, kikényszerített munkamegosztás • társadalomtudományi evolucionizmus: fejlődés = strukturális és funkcionális differenciálódás → növekvő munkamegosztás • Weber: racionalizálódás, munkaetika, célracionális cselekvés • Durkheim: munkamegosztáson alapuló integráció, organikus szolidaritás, korporációk • modern szociológia: társadalom leírása a kereső munka felől (rétegződés, politikai preferenciák, értékrend, orientációk, konfliktusok) funkcionalista rétegződéselmélet (Davis-Moore): munkamegosztásban elfoglalt hely alapján kialakult rétegződés és az ebből következő egyenlőtlenség funkcionális és igazságos → vita konfliktuselmélet: szűkösen rendelkezésre álló javakért folyó vetélkedés, hatalom, kényszer

13. A munka „terepe”: a gazdaság • alapvető működési mechanizmusok: piac, reciprocitás, redisztribúció modern gazdaság = piacgazdaság • felépítése: primer, szekunder, tercier szektor posztindusztrializálódás: foglalkoztatott munkaerő arányának változása mint a “fejlettség” mutatója

14. 3) A munkaerőpiac fogalma, jellemzői, szereplői. A keresletet és kínálatot befolyásoló társadalmi folyamatok. A munkaerőpiac szegmentáltsága.

15. Munkaerőpiac • Amunkaerőpiac: - a munkaerő mint termelési tényező keresletének és kínálatának megjelenési, találkozási helye; munkaadók és munkavállalók közötti cserék összessége - a dolgozókat allokálja a munkahelyek között, összehangolja a foglalkoztatási döntéseket • Szereplői: - munkaadók, foglalkoztatók (kereslet) - gazdaságilag aktív népesség / munkaerő-forrás (kínálat) - fentiek érdekvédelmi szervezetei - állam

16. A kereslet és kínálat a munkaerőpiacon A munkaerőkínálatot befolyásoló tényezők • demográfiai tényezők • termékenység • halandóság • nemzetközi vándorlás • munkaképesség • munkaképes kor alsó és felső határa • munkaképes koron túli munkavállalás • egészségi állapot • munkavállalási hajlandóság • a társadalom időfelhasználása dilemmák - választási lehetőségek: munka / szabadidő, pénzkereső munka / háztartási munka, legális / rejtett gazdaság

17. A kereslet és kínálat a munkaerőpiacon • A munkaerő iránti keresletet befolyásoló tényezők • pótlási szükséglet (demográfiai csere) • bővítő szükséglet (konjunktúrától függően) • egyensúlyi bérszint és reálbérszint viszonya • politikai döntések, állami beavatkozás • A „normális” állapot: az egyensúly hiánya • munkahelyhiány (munkanélküliség) • munkaerőhiány

18. Formális és informális munka Formális: szervezett gazdaságban foglalkozásszerűen, pénzért végzett munka, dokumentáltan elszámolt jövedelmek, jogszabályok szerinti működés (→ munkaerőpiac) Informális: informális gazdaságban végzett tevékenység (nincs nemzeti jövedelem számításban, hivatalos foglalkoztatási statisztikákban  értéktermelő, jólétnövelő)  háztáji mezőgazdaság  önellátó munka, “csináld magad”  háztartási munka  kölcsönös segítség  pénzért végzett munka formális munkakapcsolat nélkül – rejtett gazdaság: adó és statisztika alól kivont termelés (GDP 5-15%-a)

19. Munkaerőpiac • Egy piac mint a többi? Két nézet: • nem különbözik alapvetően a termék- vagy pénzpiacoktól → liberalizáció, dereguláció • lényegileg eltérő jellegzetességekkel bír → sajátos (alkalmazkodási merevséget okozó) intézmények működtetésének szükségessége mert: - nem tökéletes versenyzői piacok információs aszimmetria piaci erőfölény munkavállaló kiszolgáltatottsága munkaerőállomány heterogenitása korlátozott átláthatóság, rugalmasság és mobilitás sajátos partneri viszonyok (érdekegyeztetés) állami beavatkozás - társadalmi értékválasztásból adódó kötelezettségek

20. Munkaerőpiac sajátos jellemzői • munkaerő az emberhez kötődik → munkaerőpiac gazdasági és társadalmi jelenségek színtere egyszerre: a gazdasági hatékonyság eszköze és a társadalmi integráció médiuma (! normatív szempontok, morális igények: „tisztesség”, „igazságosság”, „értelmes munka”) • differenciált érdekek, szubjektív, összetett döntések → a munkaerőpiac nehezen kiszámítható és tervezhető • szereplők egyenlőtlen hozzáférési esélyei (diszkrimináció, hátrányos helyzetek) • külső szabályozás szükségessége (társadalmi és gazdasági elvárások) - törvényhozás, kormányzat: közvetlen (törvényalkotás, foglalkoztatáspolitika) vagy közvetett (elosztás-, népesedés-, oktatás- és szociálpolitika, gazdaságélénkítés) - szociális partnerek, érdekegyeztetés

21. Munkaerőpiaci beavatkozások állami eszközrendszere • Passzív: kialakult problémák enyhítése • átmeneti szükségmunkahelyek létesítése („munkaközelben” tartás) • munkaközvetítés intézményrendszere, tanácsadás • (pénzbeni) munkanélküli ellátás rendszere • speciális csoportok számára védett munkahelyek kialakítása • Aktív: munkaerőpiaci kereslet-kínálat változásainak befolyásolása • munkaidő szabályozása • nyugdíjkorhatár meghatározása • képzés / szakképzés szerkezetének és létszámának alakítása • átképzés / továbbképzés (kínálat átstrukturálása) • állami alkalmazottak számának változtatása • húzóágazatok támogatása (munkaerőkereslet struktúrája) • törekvés a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére • demográfiai jellemzők befolyásolására való törekvés • konjunktúrapolitika, gazdaságélénkítés

22. A munkaerőpiac szegmentáltsága • Belső és külső munkaerőpiac belső ↔ külső adminisztratív, belső közvetlen piaci befolyásolás szabályozás, jogok, privilégiumok, védelem, rangidősség, munkáltató által finanszírozott képzés • Belső munkaerőpiac típusai • vállalati munkaerőpiac • szakmai / foglalkozási piac (‘craft market’) • kompetitív (pl. szezonális munkaerő, belső hierarchia hiánya)

23. A munkaerőpiac szegmentáltsága Duális munkaerőpiac Primer↔Szekunder - magasabb fizetés - alacsonyabb fizetés - jobb munkakörülmények - kedvezőtlen munkakörülmények - állásbiztonság, érdekérvényesítés - bizonytalanság, érdekérvényesítés hiánya, kiszolgáltatottság - előrejutás, karrierpálya, strukturált belső - szerény előrejutási lehetőségek, gyengén munkaerőpiac kiépített, strukturálatlan belső piac - erős kapcsolat a munkaadó és - munkaadó és munkavállaló közötti munkavállaló között laza kötődés, magas fluktuáció - vállalatspecifikus ismeretek, - hagyományos, könnyen pótolható szakmai tapasztalat fontossága, képzés ismeretek pl. nagyvállalatok, szervezett munkavállalók

24. Szegmentáltság okai: - munkaerőpiaci kereslet-kínálat - állami gazdaságpolitika preferenciái - árupiaci monopolhelyzet vagy versenyhelyzet - urbanizáció, hagyományos ágazatok, földrajzi fekvés - munkavállalók szervezettsége, érdekérvényesítő képessége - diszkrimináció

25. Részpiacok a munkaerőpiacon Tagolódás a kereslet és a kínálat összekapcsolódásának módja szerint: Foglalkozási / szakmai részpiac meghatározott végzettséggel, általános tudással rendelkező, kicserélhető munkavállaló, konvertálható ismeretek, kötődés inkább a szakmához, kevésbé munkaadó és munkavállaló között • Szervezeti / vállalati részpiac (vagy szétbontva: vállalati + bürokratikus részpiac) vállalatspecifikus ismeretek, nehezen pótolható, költségesen betanítható munkavállaló, a két oldal erős kölcsönös függősége • Marginális részpiac alacsonyan képzett, rossz érdekérvényesítő képességű munkavállalók, kevés kötődés, nagy fluktuáció

26. Helyi - országos - nemzetközi munkaerőpiac • Helyi munkaerőpiac: az a földrajzilag elhatárolható terület, ahol a munkáltatók és a munkavállalók választásai közvetlenül hatnak egymásra, és ahol a belső és külső munkaerőpiacok közvetlenül érintkeznek egymással Lehet: - álláskeresés szempontjából strukturálatlan, erősen strukturált vagy monopolizált - térbelileg zárt vagy nyitott • Helyi munkaerőpiacról biztosítható: képzetlen vagy hagyományos képzettségű munkaerő • Országos / nemzetközi munkaerőpiacról: magas vagy speciális képzettségű, főleg vezető állásokat betöltő munkaerő

27. Munkaattitűdök Miért dolgozunk? Miért lépünk be a munkaerőpiacra? Kötelesség? Kényszer? Önmegvalósítás? motivációk:  normatívan előírt kötelesség  anyagi kényszer (instrumentális viszonyulás)  személyesen fontos tevékenység (tartalmi viszonyulás)

28. A munka motivációi • A „túlélés” kényszerétől a folyamatosan növekvő fogyasztás kényszere felé? • Vagy: a munka szubjektivizálódása? „[a szubjektivizálódás]…eltolódást jelent abban, ahogyan a menedzsment elképzeli a munkaerő és a személy közötti kapcsolatot: (…) napjainkban a menedzserek gyakran arra törekszenek, hogy teljesen kihasználják az ‘egész személyt’ azzal, hogy megkövetelik, hogy a dolgozók a maguk szubjektivitását, azaz a találékonyságukat, ítélőerejüket, megbúvó készségeiket stb. is nagyobb mértékben beleadják a munkafolyamatba. Egyre inkább azt is elvárják a dolgozóktól, hogy motiválják saját magukat, és találjanak értelmet a munkájukban.” (www.worksproject.be) „a munkavállalók jelentős csoportjai körében terjedőben van az a törekvés, hogybelsőleg részt vegyenek a munkájukban, belevihessék személyiségüket, és a munkán keresztül saját kompetenciáik megerősítését tapasztalják meg, (…) és lehetőségük legyen tevékenységüket a személyes kibontakozás és önmegvalósítás dimenziójában értelmezni.” (Baethge 1994)

29. Változó értékrend Értékváltozás: materiális →posztmateriális értékek felé (jól-lét és életminőség szubjektív oldalai) • tradicionális értékek →szekuláris-racionális értékek • túlélés-érték →önkifejezéshez kapcsolódó értékek • elmozdulás a ’kényszer’ felől a ’választás’ irányába (World Values Survey)

30. 4) Fordizmus-posztfordizmus összehasonlítása. Posztfordista átmenet hatása a munkavállalókra.

31. Fordizmus • kb: 1920-as – 1970-es évek • vállalatvezetési-termelési rendszer • társadalmi-gazdasági rendszer „Autót fogok gyártani, nagy tömegekben, mindenki számára (…) A legjobb anyagokból készítik majd a legjobb emberek, akiket csak alkalmazni tudok, a lehető legegyszerűbb terv szerint, amilyet a modern mérnöki tudomány csak kifejleszteni képes (…) Ára pedig olyan alacsony lesz, hogy mindenki, aki rendszeres jövedelemmel rendelkezik, vehet egyet magának, és családjával boldog órákat tölthet el Isten szabad ege alatt”.

32. Fordizmus 2. fordista termelési rendszer: a standardizált tömegtermelés alapmodellje • futószalagra épülő sorozatgyártás (munkaintenzitás szabályozása) (T-modell összeszerelése: 728 → 93 perc) • nagy tömegben gyártott termékek (T-modell:19 év – 17 millió db) • alacsony ár (T-modell: 950 → 290 $) • taylorista munkaszervezés • F.W.Taylor(1856-1915) tudományos munkaszervezési elvei: • összetett munkafolyamatok feldarabolása elemi egységekre • időelemzés, mozdulatelemzés, optimalizálás, standardizálás • tervezett termelési folyamat, vezetés és végrehajtás szétválasztása → szakképzetlen munkaerő tömeges bevonása • szigorúan kötött munkaidő • tisztességesen megfizetett munkások

33. Fordizmus 3. tágabb értelemben mint társadalmi-gazdasági rendszer: • nagyüzemi tömegtermelés diadala (tömegigények kielégítése) • bérmunka általánossá válása → bérmunka társadalma • tömeges fogyasztás • keynesiánus gazdaságpolitika, J.M.Keynes(1883-1946): • foglalkoztatásbővítés (piaci egyensúly nem feltétlenül teremt teljes foglalkoztatottságok), • mesterséges keresletösztönzés, • állami beavatkozás • →középosztályosodás • a fejlett ipari társadalmak „jóléti” modellje

34. A fordizmus válsága 1970-es évek közepétől • tömegtermékek piaca telítődik, a jólét növekedésével a fogyasztói igények változatosabbá válnak, elfordulás a tömegtermékektől → új iránti igény, termékek rövidülő életciklusa • globalizáció kihívásai, növekvő konkurencia • első olajválság (1973) nyomán fellépő gazdasági nehézségek, jóléti államok válsága, keynesi gazdaságpolitika kudarca

35. Posztfordizmus • rugalmas termelési rendszer ↑ változatos fogyasztói igényekhez, élesedő versenyhez és változó gazdasági körülményekhez való alkalmazkodás: változó gyártási igények, változó szervezési- és munkafeladatok ehhez: • termelési technológiák, munkaszervezés átalakulása: team-munka, lean-production, „toyotizmus” • flexibilis foglalkoztatás, atipikus munkaformák • sokoldalúan képzett munkaerő • munkavállaló teljes személyiségének bevonása, rugalmasság, élethosszig tartó tanulás, innováció, kreativitás Cél: széles termékskála kis sorozatok magas minőség, minőség-ellenőrzés alacsony hibaszázalék a lehető legkisebb ráfordítás → hatékonyság, gyors alkalmazkodás

36. Posztfordizmus 2. Termelés átalakulása: • rugalmas termelés • vertikálisan szervezett nagyvállalatok helyett horizontális integráció, vállalatközi hálózatok • decentralizált struktúrák • innováció, tudás, kompetenciák előtérbe kerülése Tendenciák: • állami szerepvállalás változása: neoliberális gazdaságpolitika • jóléti állam ‘leépítése’ • nemzetközi szabályozás változása, dereguláció • közlekedés, infokommunikáció fejlődése • gazdaság globalizálódása • gazdaság / termelés átalakulásának szélesebb körű társadalmi hatásai: rétegződés, életmód, mentalitás, időbeosztás … • regionális, ágazati különbségek: posztfordizmus / neofordizmus → periféria országai: „kevert” modellek, ebből adódó problémák

37. 5) A munkaerőpiaci folyamatok leírásának alapfogalmai: foglalkoztatottság, aktivitás, munkanélküliség. Definíciók, mutatók, adatforrások.6) A munkanélküliség. Története és lehetséges definíciói. A munkanélküliség mint integrációs probléma, kirekesztés és szegénység kapcsolata a munkanélküliséggel.

38. Makroszintű gazdasági változások: nagyipari tömegtermelés visszaszorulása piaci igények megváltozása szolgáltatási szektor növekedése verseny kiéleződése a globális piacon gazdaságpolitika fő irányának megváltozása alacsonyabb gazdasági növekedés / válságok A munka világának válasza: alkalmazkodás a változó feltételekhez  dereguláció flexibilizálás individualizálódás munkanélküliség atipikus munkaformák (részmunkaidő, határozott idejű szerződés, önfoglalkoztatás stb.)  a munkavállalókkal szembeni elvárások radikális átalakulása! A munkaerőpiacra ható folyamatok (fordizmus-posztfordizmus átmenet)

39. A munkaerőpiacot leíró főbb fogalmak, mutatók Gazdaságilag aktív népesség Foglalkoztatási korú népesség Foglalkoztatott Munkanélküli Passzív munkanélküli („reményvesztett”) Regisztrált munkanélküli (álláskereső) Aktivitási arány Foglalkoztatási arány Munkanélküliségi ráta

40. A munkanélküliség Lehetséges definíciók • Munkanélküli az, akinek nincs munkája … • Munkanélküli az, aki annak érzi magát ...  • „A munkanélküli … olyan bérmunkás, aki szándéka és szükségletei ellenére nem dolgozhat.” (Bánfalvy) • Munkanélküli, aki az adott munkaerő-piaci feltételek mellett, az adott bérszinteken elhelyezkedne, de aktuálisan még sincs fizetett munkája (egyáltalán nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő után talál elfogadható munkát). • ILO /KSH: Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. • NFSZ: Álláskereső az a személy, aki munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, öregségi nyugdíjra nem jogosult, nem nappali tagozatos tanuló, aktív foglalkoztatási eszközben (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem vesz részt, munkát akar és tud vállalni, a mielőbbi elhelyezkedés érdekében a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát és a kirendeltséggel együttműködik.

41. A munkanélküliség definíciójából adódó különbségek – 15-61 éves, nem nappali tagozaton tanulók (Köllő, 2010)

42. Munkanélküliség történeti szempontból • Kapitalizmus kialakulása: ‘munkátlanokból’→ ‘munkanélküliek’ • Korai kapitalizmus: önhiba, reziduum-elméletek, „laissez-faire”, szociáldarwinizmus, dologházak … • 19/20. század fordulójától: empirikus vizsgálatok, állami szerepvállalás szükségessége, érdemesek-érdemtelenek megkülönböztetése • A „nagy válság” 1929-1933: ‘keleti’ (totalitárius) és ‘nyugati’ válaszok, erőteljes állami beavatkozás, munkanélküliség és az arra adott reakciók vizsgálata (pl. Marienthal) → szakaszmodellek (sokk /optimizmus /pesszimizmus /fatalizmus) → következmények (időérzékelés zavara /társadalmi kapcsolatok beszűkülése /kollektív tevékenységektől való visszahúzódás /státusz megrendülés és identitás elbizonytalanodása /rendszeres tevékenységek hiánya) • 2. vh. után: jóléti állam kiépülése, közmegítélés változása (‘áldozat’), állami felelősségvállalás • A bérmunka társadalmának válsága, mai problémák … →

43. Fogalmak • Gazdaságilag aktív népesség: akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek („munkaerőállomány”) • Foglalkoztatási korú népesség: nemzetközi összehasonlításban általában a 15-64 vagy 15-74 év közötti népesség, az aktivitási és a foglalkoztatási arányok viszonyítási alapja • Foglalkoztatott: akinek van fizetett munkája, akkor is, ha betegség vagy szabadság miatt éppen nem dolgozik • Munkanélküli: akinek nincs fizetett munkája, aktívan állást keres és készen áll az elhelyezkedésre • Passzív munkanélküli („reményvesztett”): a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, munkába is tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja • Regisztrált munkanélküli (álláskereső): aki a munkaközvetítést végző állami szervezetnél regisztráltatta magát

44. Legfontosabb mutatók • Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában • Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. • Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában

45. Adatforrások • KSH Munkaerő Felmérés Statisztikai adatgyűjtés a lakosság gazdasági aktivitásának mérésére 1992-től. A ‘MEF’ a magánháztartásokra kiterjedő, reprezentatív, nagymintás (kb. 38000 cím) felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. • Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai (a ‘regisztráltak’) a munkaügyi központokban nyilvántartásba vett álláskeresők adatai

46. A munkanélküliség típusai • abszolút (recessziós) munkanélküliség összességében kevesebb állást kínálnak a munkaerőpiacon, mint ahányan állást keresnek • strukturális munkanélküliség kereslet és kínálat nem illeszkedik össze (pl. átalakulás idején) • súrlódásos (frikcionális) munkanélküliség munkahelyváltoztatáshoz, -kereséshez kötődő átmeneti munkanélküliség

47. Foglalkoztatottság Magyarországon és az EU-ban - általános helyzetkép EU • a világ más fejlett térségeihez képest alacsonyabb foglalkoztatottság és magasabb munkanélküliség • 2008-ig pozitív tendenciák: növekvő foglalkoztatási és csökkenő munkanélküliségi arány • szolgáltatási szektor meghatározó a foglalkoztatásban • nők alacsonyabb foglalkoztatási aránya • atipikus munkaformák terjedése Magyarország • 2004-ig alacsony foglalkoztatás, alacsony munkanélküliség → fő probléma az inaktivitás • ezt követően növekvő, EU-átlagot meghaladó munkanélküliség • fiatalok és alacsony iskolai végzettségűek kirívóan alacsony részvétele a foglalkoztatásban

48. 7) Az „atipikus” munkaformák jellemzői, típusai és elterjedése, ennek okai és következményei.

49. Eltérés a munka … - időtartamában - helyében - időbeosztásában - munkaadó – munkavállaló viszonyában Atipikus munkaformák Formái: • részmunkaidő • határozott idejű szerződés • önfoglalkoztatás • szezonális munka • alkalmi munka • bedolgozás • alvállalkozás • távmunka • kölcsönmunka • munkakörmegosztás

50. Foglalkoztatási stratégia az EU-ban • foglalkoztatáspolitika nemzeti hatáskörben • integráció elmélyülése, globalizáció kihívásai: igény az összehangolásra • 1997-től: Európai Foglalkoztatási Stratégia • foglalkoztatási irányvonalak • nyitott koordinációs mechanizmus • nemzeti foglalkoztatási akciótervek, véleményezés, ajánlások, szankciók nélkül • Lisszaboni (2000) célkitűzések 2010-re: 70%-os foglalkoztatási arány és 60%-os női foglalkoztatási arány • Göteborg (2001): 50%-os foglalkoztatási arány a 55-64 éves népesség körében 2010-re • alapvető cél: több és jobb minőségű munkahely − teljes foglalkoztatás, − a munka minőségének javítása és a produktivitás növelése, − a társadalmi kohézió erősítése és a befogadás elősegítése • 2005: „újraindítás”, középpontban a növekedés fokozása és a foglalkoztatás bővítése, integrált iránymutatások