1 / 39

Mechanikai vizsgálatok

Mechanikai vizsgálatok. Szakítóvizsgálat EN 10002-1:2002. Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása

dagan
Télécharger la présentation

Mechanikai vizsgálatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Mechanikai vizsgálatok

  2. SzakítóvizsgálatEN 10002-1:2002 • Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása • egy szabványosan kialakított próbatestetegytengelyű igénybevétellel a szabványban előírt sebességgel szakadásig terhelnek, és közben mérik a próbatest által felvett erőt és a megnyúlást.

  3. A szakítóvizsgálat elve

  4. Szakítópróbatest Arányos próbatest

  5. Szakítópróbatest Menetes befogás Lemez próbatestek Betonacél

  6. Lágyacél szakítódiagramja A I. a rugalmas alakváltozás szakasza.  = E . (Hook törvény), ahol  - feszültség, E - rugalmassági modulus  - alakváltozás.

  7. Lágyacél szakítódiagramja II.a.folyási szakasz a folyási szakasz az FeH erőnél kezdődik maradó alakváltozásmegindulása

  8. Lágyacél szakítódiagramja II.b. egyenletes alakváltozás szakasza. próbatest minden keresztmetszete egyenletesen alakváltozik. keményedés jelensége

  9. Lágyacél szakítódiagramja III.kontrakciós szakasz a próbatest alakváltozása egy meghatározott téfogatrészre korlátozódik .

  10. A szakadás folyamata

  11. Mérnöki rendszer feszültség :  = F/ So alakváltozás, fajlagos nyúlás :  =L/Lo ahol F az erő So az eredeti keresztmetszet Lo a jeltávolság eredeti értéke L a megnyúlás

  12. Valódi rendszer feszültség: alakváltozás azaz az integrálás után F az erő S a megváltozott keresztmetszet dL a pillanatnyi megnyúlás a pillanatnyi hossz do az eredeti átmérő d a pillanatnyi átmérő

  13. Folyáshatár A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültség Mértékegysége: N/mm2

  14. Folyáshatár – egyezményes folyáshatár

  15. Egyezményes folyáshatár A terhelt állapotban mért egyezményes folyáshatár : N/mm2 adott maradó alakváltozáshoz tartozó feszültség

  16. Finom-nyúlásmérés

  17. Szakítószilárdság A szakítószilárdság a vizsgálat során mért legnagyobb terhelő erő és az eredeti keresztmetszet hányadosa: Mértékegysége: N/mm2

  18. Alakváltozási mérőszámok • Szakadási nyúlás vagy nyúlás. Jele: A Mértékegysége: %

  19. Alakváltozási mérőszámok • Keresztmetszet csökkenés vagy kontrakció . Jele: Z Mértékegysége: %

  20. A szakítóvizsgálat során kapott eredményeket befolyásolják a próbatest alakja, mérete, felületi minősége a terhelés növelésének sebessége a vizsgálati körülmények pl. a hőmérséklet

  21. Fajlagos törésmunka Az anyag szívósságát jellemzi. A fajlagos törésmunka (Jele: Wc) sima, bemetszés nélküli próbatesten, a törés helyén mérve a külső erők munkája, amely a próbatestet törésig felemésztődik. Mértékegysége J/cm3.

  22. Korszerű szakítógép

  23. Szakítóvizsgálat nagy hőmérsékleten

  24. Az acél viselkedése magasabb hőmérsékleten

  25. Nyomóvizsgálat Nyomószilárdság:

  26. Példák a nyomóvizsgálatra

  27. Hajlító vizsgálat Nyomott oldal Húzott oldal

  28. Meghatározható mérőszám Hajlító szilárdság Jele: Rmh Mértékegysége: N/mm2 ahol M a maximális hajlítónyomaték a K a keresztmetszeti tényező, ami kör keresztmetszet esetén négyszög keresztemetszetre

  29. Hajlító vizsgálat

  30. Keménységmérés a mérés gyors, egyszerű a darabon "roncsolásmentesen" elvégezhető az eredményekből egyéb anyagjellemzőkre is következtethetünk a technológiai folyamatba beilleszthető

  31. A Brinell keménység értelmezése • Brinell keménységen az F terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosát értjük. • Jele: HB. A gömbsüveg felülete Dh. Ezzel a keménység számértéke: • A keménység mértékegység nélküli szám!

  32. Vickers keménység mérőszáma A Vickers keménység a Brinellhez hasonlóan a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A lenyomat felületének meghatározásához a terhelés megszüntetése után a négyzet alakú lenyomat átlóit (d) mérjük.

  33. A Rockwell keménységmérés elve

  34. Hordozható keménységmérő

  35. A különböző anyagok keménységi értékei

More Related