Állam- és jogtudományi ismeretek

1. Állam- és jogtudományi ismeretek A jog és állam fogalma

2. A jog és állam fogalma • A jog mibenlétéről mindenkinek van valamilyen elképzelése. Vannak, akik az igazságosság vagy helyesség fogalmával jellemzik azt. Ezt bizonyítja már az ókori római szóhasználat is (ius), mely a jogot az igazságosság (iustitia) szóból eredezteti. A császárkori Róma jogtudománya pedig a jog művelését a helyesség és a méltányosság szolgálatába állítja. • Mások véleménye szerint viszont a jog éppen ellenkezőleg, negatív értelmet nyer: parancsol, tilt, megenged, vagy büntet. • E két felfogás nincs teljesen ellentétben egymással. Legyen az akár igazságos, vagy igazságtalan, szankcionáló jog, minden szabályt – már a 19. század elejétől kezdve – valamilyen embereken felül álló hatalomtól eredeztettek. • Ahhoz, hogy a „pozitív” vagy „negatív” szabályt érvénybe tudjuk léptetni, kötelezővé tudjuk tenni, mindenképpen szükségünk van valamilyen kényszerítő, néha-néha erőszakos oldalát mutató szervezetre, ami nem más, mint az állam.

4. A jog és állam fogalma • [Miért van szükség erőszakszervezetre? Erre Thomas Hobbes a következőket válaszolja: Homo homine lupus est – ember embernek farkasa, mindenki mindenki ellen tör, az emberek egymással háborúznak, kell egy erőszakszervezet, aki megfékezi őket: ez nem más, mint a Leviatán (bibliai tengeri szörny, az állam), aki még az embereknél is kegyetlenebb. • Hobbes nagyon sötéten látja tehát az ember és ember, illetve az állam és az ember közötti viszonyokat. Nem csoda, hiszen ekképpen vall születéséről: „Anyám ikreket szült: engem és a félelmet.” Anyja tolófájdalmait a Spanyol Armada ágyúdörgései indították meg. Életét végigkíséri az alá- fölérendeltség érzése, hiszen jórészt mindig valakinek a szolgálatában állt. Megélte Anglia felemelkedését, a hatalom válságát, és a forradalmat. • Hobbes-al szemben Rousseau viszont az emberek természetes állapotát képzeli el az állam létezése előtt. E természetes állapotban az emberek egyenlők, boldogok és békések voltak, csupán a természeti katasztrófák és a társadalmi igények fejlődése törte meg e békés állapotot. Kialakul a magántulajdon, az erősebbek félrevezetik a gyengébbeket, ami által hatalmuk lassan önkényuralommá válik. Az államra azért van szükség, hogy újra biztosítsa a most már polgári szabadságot és egyenlőséget, megtörje az erősek önkényuralmát. [Ezen szellemi macskaköveken tör ki majd Párizsban a forradalom és végzik ki a királyt, XVI. Lajost.]

5. A jog és állam fogalma • Más álláspont szerint az elfogadott jogi normák nem mást képviselnek, mint emberi magatartási szabályokat. Ezeket a közösség közmegegyezéssel elfogadja, védi és megbízott képviselői útján, garantálja is. Ehhez kapcsolódik a jognak, mint jogosultságként való felfogása is: „jogom van valamihez”, ezt az állam törvények útján, vagy akár az alkotmány útján garantálja a jogalanyok számára • Pl.: [Ptk. 76. § „A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti a magánszemélyek bármilyen hátrányos megkülönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekezetük szerint, továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság védelme.” Alk. 54. § (1) „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”] • Az előbb felsorolt jogértelmezések rengeteg új kérdést vetnek fel: Mit jelent az igazságosság? Ki hivatott ennek elbírálására? Ki hozhat jogszabályokat? Mit tehet az állam az állampolgáraival? Milyen jogai lehetnek az állampolgárnak? stb.

6. A jog és állam fogalma • E sok kérdés mind azt sugallja, hogy a jog művelői még ma sem tudják pontosan, hogy mi a jog, honnan származik, stb. A jog mibenléte utáni kutakodásunk hasonlít Nagy Sándor által úgymond „kibogozott” gordiuszi csomóhoz, illetve a Szent Grál kutatásához. I. Kant a nagy königsbergi bölcselő találó megfogalmazása szerint a jogászok még ma is „keresik” a jog fogalmát. A nagy középkori humanista Rotterdami Erasmus ezt még annyival megtoldja, hogy idézve „a művelt emberek között a jogászok követelik maguknak az első helyet, és nincs is más emberfajta, mely annyira gyönyörködne magában. Sisyphos visszagördülő szikláját tologatják állandóan, és tömérdek törvényt citálnak egyszuszra. Hogy ezek a szóban forgó ügyre tartoznak-e, nem számít. Miközben glosszát glosszára, jogi nézetet jogi nézetre halmoznak, azt a látszatot keltik, mintha ez lenne a világ legnehezebb tudománya, azon az alapon, hogy ami fáradságos, az mindjárt kitűnő dolog is.” • Azok a nézetek, amelyek a fenti kérdésekre keresik a választ két csoportra oszthatók. Azok, akik a jogot az emberi akarattól függetlenül létező, örökérvényű, felsőbbrendű [természetes isteni törvény], helyes és igazságos jogként képzelik el, a természetjog oldalán állnak; azok viszont, akik a jogot csakis emberi képződménynek tekintik, a jogpozitivisták mellett teszik le a voksukat.

7. A jog és állam fogalma • Atermészetjog, az emberben benne rejlő örök törvény gondolata nem csak a szofisták írásaiban lelhető fel, hanem már a Szentírásban is: „nem az égben vannak, hogy azt kellene mondanod: Ki hatol fel értük az égbe, ki hozza le és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? De a tengeren túl sincsenek, hogy azt kellene mondanod: Ki kel át értük a tengeren, ki hozza el és hirdeti őket, hogy hozzájuk szabhassuk tetteinket? Egészen közel van hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet.” • A törvény isteni eredetének hangsúlyozása már az ókori görög bölcseletben is megjelenik. Szophoklész így ír az íratlan törvényről híres, örök életű művében, az Antigoné-ban: „Parancsiadban nem hiszem, hogy oly erő lehet, mely engem istenek nem változó íratlan törvényét áthágni kényszerít. Mert nem ma vagy tegnap lépett életbe az, de nincs ember, ki tudná, hogy mióta áll. • Cicero így ír a lex naturalisról: „Olyan nem írott, hanem velünk született törvény, amelyet nem tanultunk, nem örökül kaptunk, nem olvastunk, hanem magából a természetből vettünk, merítettünk, szívtunk magunkba; nem oktattak vagy tanítottak reá, hanem hozzáidomultunk s átitatódtunk vele.” • Az előbb említett felfogás az egész középkoron végighúzódik, még Werbőczy István híres Hármaskönyvében (Tripartitum) is megtalálható: „Természeti jog: az összes nemzetek közös joga, mivelhogy az mindenütt a természet ösztönzése következtében, nem pedig valamely törvény megállapításából létezik: vagyis, amire a természet minden állatot megtanított és megtanít.” • A descartes-i ész győzelmével a természetjogi gondolkodás is fordulatot vesz a 18. században. Az iskola képviselői a transzcendes helyett az emberi természet, az emberi ész, gondolkodás, irányába fordulnak, abban keresik az örök, egyetemes értékek forrását. Leibniz szerint a ius naturale az, amely egyedüliként megfelel az emberi természetnek. • A természetjogtehát egy térben és időben abszolút jellegű, örökérvényű és igazságos jogrendszer, mely összhangban áll a világmindenséget átható és szabályozó törvényekkel, a természet ésszerű rendjével. Ez a rend örök és változatlan, kötelező mércéül szolgál az emberi cselekedetek megítélésénél.

8. A jog és állam fogalma • A pozitivista felfogás ezzel szemben a jog, emberi, tértől és időtől függő, változó jellegét hangsúlyozza, és elutasítja a természetjognak jogként való elfogadását. • A jogpozitivizmus a már a görög szofistáknál megjelenik. A jogot, mint a népgyűlés döntésében megjelenő magatartási szabályt, a hatalmasok eszközét, a gyengék védelmezőjét szemlélik. • A pozitívjog (ius dispozitivum, vagyis lefektetett, adott jog) fogalmát Pierre Abélard (Petrus Abaelardus), a párizsi egyetem nagyhírű tanára használta először a 11-12. században minden emberi kéz által alkotott jogra. • A XIX. század elejétől fogva A. Comte francia szociológus adott új értelmezést a pozitív jognak. A valóságot, a jelenségeket valóságos létezésükben kell vizsgálni, a fellelt törvényszerűségeket tudományos módszerrel le kell írni, az összefüggésekre rá kell világítani. A jogot magában, mint egységes egész kell vizsgálni, a jog életre kell, önállóan létezik a saját törvényszerűségei szerint keletkezik, módosul, és szűnik meg. A legtökéletesebb dolog a világon, kiterjed az élet minden területére, mindent áthat, szabályoz, irányít a legracionálisabb elvek szerint.

9. A jog és állam fogalma • A társadalmi normák joggá válása: • A társadalmi normák kialakulása az emberi szükségletek különbözőségére, eltérő mértékére vezetnek vissza. A közösség tagjai eltérő erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy azokat elérjék, szűkebb környezetük számára biztosítsák. Az embert a kéj és a kín vezeti: az előbbi arra ösztökél, hogy mindig újat és újat akarjunk, mindig többet és többet szerezzünk, míg az utóbbi viszont a kudarc kínos élményét szolgáltatja számunkra. A létfenntartást biztosító, legcélszerűbbnek bizonyult eszközök és módszerek a közösségen belül elfogadottá válnak, a gyakorlat szokássá válik. • A szokás fogalmához rögtön után hozzáilleszkedett a helyesség elve is: azt kell elfogadnunk, ami mindenkinek jó, de legfőképpen az egyénnek. A szokások általánossá váltak, apáról fiúra hagyományozódtak, mércévé alakultak a nemzedékek számára. Az emberi együttélés fejlettebb időszakában a közvetlen célkitűzéseket felváltották másodlagos célok, melyek azt az igényt vetették fel, hogy az általánosan elfogadott magatartási normák váljanak kiszámíthatóakká a jövőben is, kialakulnak a társadalmi normák. • Ezek, mint a békés együttélést biztosító szabályok, maguktól nem válhattak érvényessé, ehhez kellett a közösség hatalma, tekintélye, mely biztosította betartatásukat. Aki a társadalmi normákat megsértette, azokkal szemben szankciókat foganatosítottak (sacer-ré váltak). A bűnös kivetése, valamilyen szempontból büntetést is jelentett számára, nem élvezhette a biztonságot, a közös előnyöket. • Az eredetileg közösségi jellegű hatalom – a társadalomban végbement vagyoni differenciálódás hatására – fokozatosan önállósult, a közösségtől különvált viszont a közösség céljait felhasználta sajátos céljai eléréséhez. • A vagyoni különbségek egy differenciálódott, hierarchikusan felépített társadalmat hoztak létre, létrejön az állam. Az állam fennmaradásához, tevékenységéhez új, formalizált, intézményesen szankcionált, védett magatartási szabályok létrehozatalára volt szükség, megjelent a jog. Ezzel párhuzamosan elkezdődött az ember elmagányosodása.

10. A jog és állam fogalma • Normarendszerek kialakulása az ókori Rómában: • A legrégebbi idők (archaikus kor) normarendszerét a rómaiak, a „mores maiorum” (ősök szokásai) elnevezéssel illették. A mores maiorum differenciálatlan, vallási-erkölcsi-jogi normák összessége volt. A normák differenciálódásával, szétválásával alakul ki a jog, mint önálló normarendszer: a jogot abban a formájában, ahogy ma ismerjük, a rómaiak „találták ki”. • A ius szó az idők folyamán, többszöri jelentésváltozáson esett át. Eredetileg a Forum Romanumon azt a helyet jelentette, ahol a praetor törvénykezett, úgymond a feleknek igazságot szolgáltatott. A későbbiekben a ius-t szembeállították az iniuriával, mint jogsértő magatartással. A XII. táblás törvény szerint az éjszakai tolvajt, ha a gazda rajtakapta, jogosan megölhette, iure, jogszerűen cselekedett; az viszont, aki viszont alaptalanul a praetor elé citált valakit, iniuriát követett el, jogszerűtlenül, igazságtalanul járt el. A későbbiekben a szó jelentése elvált a szűken vett magatartási formától, és kialakult a jog két elvont kategóriája: alanyi és tárgyi jog. • Az alanyi jog jogosultságot jelent, vagyis valamely személynek bizonyos körben cselekvési és perindítási lehetősége van. • A tárgyi jog alatt magukat a jogszabályokat értjük, vagy azok körülhatárolt csoportját: pl. ius civile, ius publicum. A korabeli jogtudósok kidolgozták a tárgyi jog tartalmát is. Celsus-t idézve: „ius est ars boni et aequi – a jog a jó és a méltányos művészete”. Ulpianus szerint a jogi norma lényege az, hogy érvényre jusson az igazságosság (iustitia): „Az igazságosság az arra való állandó és örökös törekvés, hogy mindenkinek megadjuk az őt megillető jogot.” • A fas alatt a rómaiak a vallási normák összességét, minden olyan magatartásformát értettek, mely nem sérti az isteneket. Idővel a jogi szabályok betartatásától élesen elkülönítették a vallási normák érvényesíthetőségét. A vallási ünnepeknek fenntartott napokon például tilos volt a törvénykezés. • A rómaiak kezdetben a mos szóval az erkölcsi normák összességét, a szokásjogot, ill. az egyszerű szokást jelölték. A censori jogalkalmazás alakította ki azt a felfogást, miszerint a mos olyan társadalmi normák összessége, melyek nem tartoznak sem a ius, sem a fas körébe.

11. Állam- és jogtudományi ismeretek Jogforrási rendszerünk

12. Jogforrási rendszerünk 1. • Alkotmányjogi szempontból kétféle jogforrás jelentést különíthetünk el: • Anyagi, vagy belső jogforrás az a jogalkotó hatalom (szerv vagy személy), aki jogosult a jogalkotásra. • Alaki vagy külső jogforrás a jog külső megjelenési formája, amelyből az megismerhető. • A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere: • Magyarország Alaptörvénye • Jogszabályok • Közjogi szervezetszabályozó eszköz (állami irányítás egyéb jogi eszközei). • Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai • Az Alkotmánybíróság határozatai • Nemzetközi szerződések • Az EU jogforrásai • Szokásjog • Bírói jog

13. Jogforrási rendszerünk 2.

14. Jogforrási rendszerünk 3. JOGSZABÁLY: Az Alkotmány által jogalkotási hatáskörrel felruházott szervek által kibocsátott és szabályszerűen kihirdetett normatív aktus, amely elvileg az állam területén, ill. önkormányzati rendelet esetén, a kibocsátó szerv illetékességi területén mindenkire nézve kötelező, ill. állami kényszer útján érvényre juttatható.

15. Jogforrási rendszerünk 4. • „Mindenkire nézve”: • Magyar Köztársaság területén tartózkodó valamennyi természetes és jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet tekintet nélkül állampolgárságra, vagy bejegyzés helyére. • Magyar állampolgárok esetén akkor is ha külföldön tartózkodnak. • Úszó és repülő államterület: magyar lobogó alatt közlekedő hajón nemzetközi vizeken és magyar lajstromozású repülőgép fedélzetén nemzetközi légtér felett. • „Állami kényszer”: konkrét joghátrány, vagy annak kilátásba helyezése (pl. vagyoni szankció).

16. Jogforrási rendszerünk 5. • Jogszabályok érvényessége: kiváltja a szándékolt jogi hatásokat: • Az arra feljogosított szerv, • Jogilag megfelelő eljárás folyamán alkotta meg, • és hirdette ki. • A jogszabály illeszkedjék a jogszabályok hierarchiájába. • Jogszabályok hatálya: az érvényesség terjedelmét értjük alatta. • Területi hatály: mely földrajzi területen alkalmazhatjuk a jogszabályt. • Időbeli hatály: mely kezdő időponttól, mely végső időpontig alkalmazhatjuk a jogszabályt. (Kezdő időpont hatályba lépés, hatályvesztés: saját maga irányozza elő egy jövőbeli időpontra nézve, azonos vagy magasabb szintű jogszabály helyezi hatályon kívül, az AB megsemmisíti.) • Személyi vagy alanyi hatály: mely személyekre nézve alkalmazhatjuk a jogszabályt.

17. Jogforrási rendszerünk 6. • Jogszabályok hatálya: az érvényesség terjedelmét értjük alatta. • Visszaható hatály tilalma: a jogszabály a kihirdetését megelőző időszakra, visszamenőlegesen nem állapíthat meg kötelezettséget, vagy tehet valamely magatartást jogellenessé – jogállamiság egyik garanciája. • Elképzelhető, hogy valamely hatályon kívül helyezett rendelkezést mégis alkalmazunk a múltban megtörtént esemény, cselekmény elbírálására: polgári jog – szerződések, büntetőjog – bűncselekmény elbírálása. • Törvény: • A jogforrási hierarchia élén az alaptörvényünk található, mely formailag egyezik a többi törvényünkkel, kivéve a módosítási módját, melyhez az országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik. • A többi törvényünk között viszont nincs rangsor, valamennyi egyaránt fontos. • Jat. felsorolja a kizárólagos törvényhozási tárgyköröket: gazdasági, társadalmi rend, államszervezet, alapvető jogok és kötelességek szabályozása.

18. Jogforrási rendszerünk 7. • Törvény: • Az országgyűlésnek joga van ezen kívül bármely társadalmi vagy gazdasági viszonyt törvényben szabályozni. • Törvények fajtái, tárgyuk szerint: • Alapjogi törvények, • Költségvetési törvények, • Szervezeti törvények, • Egyéb törvények. • Normatív tartalmuk szerint: • Normatív törvények, • Nem normatív törvények. • Elfogadási mód szerint (jelenlegi képviselői létszám szerint): • 1949. évi XX. tv. módosításához az összes országgyűlési képviselő 2/3-nak igenlő szavazata szükséges: 258 fő, Alk. 24. § (3) (képviselők létszáma: 386 fő), • Jelen lévő országgyűlési képviselők 2/3-nak szavazata szükségeltetik: 129 fő (határozatképesség: 194 fő), • Egyszerű szavazattöbséges, „fapados” törvények: jelen lévő országgyűlési képviselők több mint felének szavazata szükséges (50%+1, 98 fő).

19. Jogforrási rendszerünk 8. • Törvényerejű rendelet (tvr.): • Kibocsátó a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, • Kollektív államfői testület, • Ellátta mind a köztársasági elnök, mind az országgyűlés feladatait. • Az Országgyűlést az évi 4-5 napos ülésezések között helyettesítette. • Alkotmányt nem módosíthatta. • Ha kifogást emeltek ellene, azt az OGY megvitatta, és döntött felőle. • Módosítása, ill. hatályon kívül helyezése csak törvénnyel lehetséges. • Kormányrendelet: • A Kormány, mint testület rendeleteket alkothat, melyeket a Miniszterelnök ír alá. • Törvénnyel nem lehet ellentétes. • Törvényi vagy tvr-i felhatalmazás alapján, ill. saját feladatkörében hozhat rendeletet. • Hivatalos lapban ki kell hirdetni. (Alk. 35. § (2)).

20. Jogforrási rendszerünk 9. • A Kormány tagjainak rendelete: • Fajtái: Miniszterelnök rendelete (egyenrangú a Kormány többi tagjának rendeletével), tárcát vezető Miniszter rendelete, tárca nélküli Miniszter rendelete. • Saját feladatkörében, vagy törvényi felhatalmazás alapján, végrehajtási céllal adhat ki rendeletet az érintett kormánytag. • Pl. 123/2004. (XII. 12.) FVM rendelet ….. • Önkormányzat rendelete:törvény végrehajtását, vagy a helyi gazdasági és társadalmi viszonyok szabályozását jelenti (helyi adók, szociális ellátások, építésügyi szabályok). • Államtitkári rendelkezés: • 1989. előtt a Minisztertanács alárendeltségében működő országos hatáskörű szerv vezetője adhatta ki (államtitkár, nem tévesztendő össze a mai államtitkárokkal). • ÁBMH – Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, ÁISH – Állami Ifjúsági és Sporthivatal, ÁH – Országos Árhivatal, Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, stb. • Miniszteri jogállású személyeknek számítottak.

21. Jogforrási rendszerünk 10. • Állami irányítás egyéb jogi eszközei • Csak a kibocsátóra és annak alárendelt szervére vonatkoznak. • Nem érintik közvetlenül a polgárok jogait és kötelezettségeit. • Felsorolásuk nem jelent hierarchiát. • Határozat: • Kibocsáthatja: OGY, Kormány, Önkormányzat, [NET] • Csak a normatív, szabályozó határozat minősül állami irányítás egyéb jogi eszközének, az egyedi határozat (közigazgatási ügyben, vagy valamely személyi döntésben) nem. • Határozat pl. a Kormány ügyrendje, az OGY Házszabálya, SZMSZ. • Utasítás: • Csak normatív utasítások tartoznak ide, az egyediek nem. • A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője adhat ki közvetlen irányítás szándékával az alárendelt szervek felé. • Pl. nemzeti erőforrás miniszter egy oltóanyag előállítására és tárolására adja ki az összes tiszti főorvos részére.

22. Jogforrási rendszerünk 11. • Statisztikai közlemény: • A KSH elnöke adhatja ki. • Statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet szabályoz vele. • KSH hivatalos lapjában kell kihirdetni. • Nemzetközi szerződések: • Dualista és monista rendszer, kell-e transzformáció? • Alkotmánybíróság vizsgálhatja meg az Alkotmánnyal való összhangot (előzetes normakontroll), ill. más jogszabály és állami irányítás egyéb jogi eszközének a nemzetközi szerződésbe való ütközése.

23. Jogforrási rendszerünk 8. • Az Európai Unió jogforrásai: • Luxemburgi Bíróság gyakorlata szerint akár a magyar Alkotmány fölött is állnak. • Fajtái: • Rendelet – egészében és mindenkire nézve közvetlenül kötelező, • Irányelv – a kötelezően elérendő célt, ill. elveket határozza meg, de a megvalósítás a tagállamra vár. • Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve közvetlenül kötelező Határozat vagy döntés – a címzett tagállamra nézve közvetlenül kötelező, • Ajánlások, vélemények, állásfoglalások – nem jelentenek kötelezettséget. • A „Bírói jog”: • Preator ius facere non potest – a praetor nem alkothat jogot. • Alkotmánybíróság határozata: negatív jogalkotó, jogszabályszöveg egészének vagy egy részének átalakításával a jogi norma értelmét is alakítja. • Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata az ítélkezés egységét biztosítja.

24. Állam- és jogtudományi ismeretek Magyar Államszervezet

25. Államszervezet • Népszuverenitás, népképviselet: Minden hatalom a népé, aki a népszuverenitást… • Közvetlen – népszavazás (véleménynyilvánító és ügydöntő), népi kezdeményezés, közvetett – választott képviselők útján … gyakorolja. • Aktív és passzív minden magyar állampolgárt megillet, kivéve akit ezen jogaitól (közügyektől) eltiltották. • Hatalmi ágak szétválasztása, viszonylagos egyensúlya (fékek és ellensúlyok rendszere – amerikai terminológia). • Szervezeti és személyi szétválasztás: Különböző szervek, különböző tevékenységeket látnak el. Ugyanaz a személy csak meghatározott tisztségeket láthat el egyszerre. • Klasszikus hatalmi ágak, Montesqieu-i megfogalmazásban: törvényhozó, végrehajtó, bírói. Jelentősége – diktatúra, önkény elkerülése.

26. Államszervezet • A magyar államszervezet mind vertikálisan, mind horizontálisan tagolt. • A horizontális tagoltságon az egyes államhatalmi ágak elkülönülését, megosztását értjük, míg a vertikális beosztás a területi elkülönülést szimbolizálja. • Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagolódik. A főváros kerületekre tagozódik, míg a városokban is kialakíthatók kerületek. Alkotmányunkban mind a mai napig – politikai konszenzus híján – nem szerepel a régiók és a kistérségek rendszere, az arra való utalás. • Közigazgatásilag ma létező egységek a régiók és a kistérségek is, viszont a megyének és a „járásnak” újra, egyre jobban növekszik a jelentősége. • A helyi hatalmi átrendeződés a továbbiakban is folytatódik a megyei és kistérségi (járási) szintek felé.

27. Államszervezet • Magyarország területi (közigazgatási) beosztása a jelen pillanatban a következő: • 1949-50. közigazgatási reform:a valamikori 25 megyéből 19-et hoztak létre, 1949. a fővárost 22 kerületre osztották, amelyhez 1996-ban csatlakozott a mai XXIII. kerület. • Megyei jogú város: 23 db, többi városok: 299 db, község: 2655, nagyközség 118, az összes településszám: 3095. • Tervezési statisztikai régiók száma 7 (Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld). • 3 statisztikai nagyrégió: Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak és Alföld. • 174 db statisztikai kistérség, mely a területfejlesztés alapjául szolgál.

28. Államszervezet • Országgyűlési Biztosok: • Személyükre a Köztársasági elnök tesz javaslatot. • Megválasztásukhoz az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. • A biztosi funkciókat, az alkotmányos jogok védelmét négy biztos látja el: állampolgári jogok országgyűlési biztosa, jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, adatvédelmi országgyűlési biztos. • Tevékenységükről évente beszámolnak az Országgyűlésnek. Megbízatásuk 6 évre szól, újraválasztásuknak 1× van helye. • Köztársasági elnök: • A Köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, kívül áll, felette áll a hatalmi ágaknak, egyfajta kiegyensúlyozó-közvetítő szerepet tölt be az államszervezet csúcsán. • Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. • Az Országgyűlés 5 évre választja akár háromszori választási procedúra során (összes képviselő 2/3-a, összes képviselő 2/3-a, többségi szavazat) A szavazást legfeljebb egymást követő 3 nap alatt be kell fejezni.

29. Államszervezet • Alkotmánybíróság: • Fő feladata a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata. • Az Alkotmánybíróság 11 tagját az országgyűlési képviselők (összes) választják 2/3-os többséggel. • Az alkotmánybírák az elnököt maguk közül választják titkos szavazással 3 évi időtartamra. • Az egyes alkotmánybírók megbízatása 9 évre szól, egy alkalommal kerülhet sor újraválasztásra. • Ügyészség: • A törvényesség őre, gondoskodik a jogi és természetes személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak védelméről. Üldözi az ország biztonságát, függetlenségét és az alkotmányos rendet veszélyeztető vagy sértő valamennyi cselekményt. • Az ügyészség a végrehajtó hatalomtól független (jelen pillanatban), sajátos hatáskörű állami szervezet. • A legfőbb ügyész az Országgyűlésnek felelős, és működéséről köteles beszámolni, ugyanakkor nincs alárendelve az Országgyűlésnek, sem közvetlenül, sem közvetlenül nem utasítható. • A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja 6 évre. A legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

30. Államszervezet • Bíróságok: • A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit. • A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja az összes országgyűlési képviselő 2/3-nak szavazatával 6 évre. A LB elnökhelyetteseit az LB elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. • A hivatásos bírákat is a köztársasági elnök nevezi ki. A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács végzi. • A bírák függetlenek és csak a törvényeknek vannak alárendelve. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozataival biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Ítélőtáblák székhelyei: Pécs, Szeged, Debrecen, Győr, Budapest • Állami Számvevőszék: • Az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve. • Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket, ellenőrzi az állami vagyon kezelését. • Az ÁSZ elnökeit és alelnökeit 12 évre az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-nak szavazatával.

31. Államszervezet • Kormány: • A Kormány testület, mely a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest jelöl ki. • A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés, tagjai többségének szavazatával választja meg. • A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A miniszterek a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az egyes minisztériumokat, és irányítják az alájuk rendelt szerveket. • A Kormány az Országgyűlésnek felelős, munkájáról rendszeresen köteles beszámolni. • Jelenlegi minisztériumok: Miniszterelnökség, Belügyminisztérium, Külügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Nemzeti Erőforrás Minisztérium • Országos hatáskörű szervek: pl. Gazdasági Versenyhivatal, Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Energia Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. • Központi hivatalok: Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Országos Mérésügyi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

32. Állam- és jogtudományi ismeretek Közigazgatási eljárási törvény

33. Ket. • Ok az új kodifikációra: • 1989-90. rendszerváltás. A pártállami hatalmi berendezkedés helyett többpárti parlamenti demokrácia épült ki az országban. Átalakult a közigazgatás intézményrendszere, létrejöttek a helyi és területi önkormányzatok. • Kialakult az új demokratikus jogállam. A jogállam közigazgatására jellemző, hogy lehetővé teszi az eljárási alapelvek tényleges érvényesülését, a jogait az ügyfél az eljárás során közvetlenül gyakorolhatja. • Jogállam: a hatóság van az ügyfelekért, és nem fordítva: együttműködés, önkéntes jogkövetés elősegítése, figyelembe venni a reális teljesítőképességet. • Magyarország a zárt országból, nyílt országgá változott: külföldiek tranzitforgalma, egyre több külföldi él az országban, nemzetközi kapcsolatok, multinacionális cégek.

34. Ket. • Ok az új kodifikációra: • Az ország csatlakozott az Európai Unióhoz: új kötelező jogi normák érvényesítése, Európai Bíróság döntései, joggyakorlata, közigazgatási szervek határon átnyúló kötelező együttműködése. • Rendkívül gyors ütemben terjednek a modern technikai, informatikai eszközök. • Eldurvult mind a közélet, mind a mindennapi élet. A közigazgatási szerveknek akár a rendőrhatósági szervek segítségét kell igénybe venniük: pl. munkaügyi ellenőrzés, fogyasztóvédelmi helyszíni ellenőrzés. • A végrehajtási eljárás gyengeségei: kis települések – mindenki ismer mindenkit, kellő gyakorlat hiánya.

35. Ket. • A Ket-ben meghatározott eljárásfajták: • Olyan eljárások, melyre nem terjed ki a Ket. hatálya. • Ket. hatálya alá tartozó, de privilegizált eljárások: különös eljárási törvény hiányában a Ket-et alkalmazzuk. • Kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, hogy mely szakaszon térhet el törvény az általános rendelkezésektől. • Még kevésbé privilegizált eljárások. A Ket. felsorolja, hogy mely szakaszon térhet el törvény vagy kormányrendelet az általános rendelkezésektől. • Versenyfelügyeleti eljárás: bármely Ket-ben foglalt szabálytól eltérhet. • Csak akkor térhetnek el a Ket-től, ha azt a Ket. megengedi.

36. Ket. • Eljárási alapelvek: • Törvényesség elve: a Magyar Köztársaság jogszabályai kötelező érvényűek az ország felségterületén tartózkodó jogi és természetes személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá a magyar állampolgárokra akkor is, ha nem tartózkodnak az ország felségterületén. A magyar közhatalmi szervek az anyagi és eljárási szabályok szerint végzik tevékenységüket. • A hatáskör rendeltetésszerű gyakorlásának elve: a hatósági jogkört kizárólag arra a célra elehet felhasználni, amelyre a jogalkotó szánta: pl. vasutassztrájk, ingatlan megadóztatása. • A hatáskör célhoz kötöttségének elve, mérlegelési jogkör: az anyagi és eljárási szabályok kétféle döntési mozgásteret nyújtanak a szervek részére: • Bizonyos tényállások esetén konkretizálják a döntés formáját és tartalmát. • Az ügyek többségében a hatóság mérlegelési jogkört kap, melyhez a jogalkotó a jogszabályban a mérlegelési szempontokat is mellékeli (intézkedési módok, szempontok). • Egyenlőség elve: az eljárás során a részrehajlás tiltott.

37. Ket. • Eljárási alapelvek: • Méltányosság elve: jogszabály fő szabályként meghatározza a határozat tartalmát, ugyanakkor felhatalmazza a döntéshozó szervet arra, hogy különösen méltányolható esetben eltérhet a főszabálytól (általában a méltányossági okok is felsorolásra kerülnek). • Hatáskörrel való visszaélés tilalma: az egyes eljárási cselekmények lehet, hogy jogszerűek, viszont összességében vizsgálva őket elképzelhető, hogy tendenciózusak. Pl. többszörös ellenőrzés esetei. • Egyszerűség, szakszerűség, gyorsaság, ügyféllel való együttműködés kötelezettsége. • A közigazgatási hatóság az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.

38. Ket. • Eljárási alapelvek: • Törvény előtti egyenlőség elve: minden embert azonos méltóságú személyként kell tekinteni; az indokolatlan megkülönböztetést a törvény tiltja. • Szabad bizonyítás elve: a hatóság a valósághű tényállás kiderítése érdekében bármely rendelkezésre álló bizonyítási módot, bizonyítékot felhasználhat. • Kitanítási kötelezettség: a közigazgatási hatóság a jogi képviselő eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről. • Jóhiszemű eljárás elve: ha az ügyfél él nyilatkozattételi jogával, akkor igazmondási kötelezettség fogja terhelni. Valótlan állításokkal nem vezetheti félre a hatóságot.

39. Ket. • Eljárási alapelvek: • Költségtakarékos eljárás: pl. több hatóság együtt végezzen helyszíni szemlét, elektronikus kapcsolattartás, nem kell túlbizonyításra törekedni. • Anyanyelvhasználat joga: a közigazgatási hatósági eljárás hivatalos nyelve a magyar. A települési, a területi és az országos kisebbségi önkormányzat testülete határozatában meghatározhatja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárás magyar nyelv melletti hivatalos nyelvét. A kisebbségi szervezet nevében eljáró személy és a természetes személy, aki a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a közigazgatási hatóságnál használhatja az adott kisebbség nyelvét.

40. Ket. • Alapfogalmak: • Hatósági ügy: minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság jogot vagy kötelezettséget állapít meg; adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez; valamely tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel vagy törlés. • Közigazgatási hatóság: államigazgatási szerv; helyi önkormányzat képviselő-testülete, megyei önkormányzat közgyűlése, valamint átruházott hatáskörben szervei és társulása; polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke, megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője; főjegyző, jegyző, körjegyző; képviselő testület ügyintézője; egyéb szervezet, köztestület vagy személy.

41. Ket. • Alapfogalmak: • Ügyfél: • az a természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, ill. • kire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. • Jogszabály esetén meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa, ill. kire nézve az ingatlan-nyilvántartás jogot tartalmaz. • Törvény ügyfél jogával ruházhatja fel az érdekvédelmi vagy társadalmi szervezeteket, melyek tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy közérdek érvényre juttatására irányul. • Eljárási képesség: • Természetes személy esetében akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképes. • Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személy is rendelkezhet eljárási képességgel. • Eljárási képesség hiánya esetén a törvényes képviselő vagy ügygondnok vonható be az eljárásba.

42. Ket. • Alapfogalmak: • Joghatóság: más névennemzetközi hatáskör, mely azt mutatja meg, hogy közigazgatási hatósági ügyben melyik ország közigazgatási szerve jár el. • Magyar állampolgár, vagy nem magyar állampolgár ügyfél hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el. • Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; külföldön nyilvántartásba vett jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hatósági ügyében a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el.

43. Ket. • Alapfogalmak: • Hatáskör azt mutatja meg, hogy az országon belül a közigazgatási szervek közül melyik hatóság jár el (vertikális ügyelosztás). • A hatáskör egy szervezet vagy szerv feladatának, az e feladatokhoz kapcsolódó jogosítványait jelenti. • Hatóság hatáskörét vagy annak gyakorlását más hatóságra nem ruházhatja át. • A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. • Illetékesség azt határozza meg, hogy az azonos hatáskörű szervek közül melyik szerv jár el a konkrét közigazgatási hatósági ügyben (horizontális ügyelosztás). Illetékesség „telepítési” formái: • Ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, szálláshelye, ill. székhelye, telephelye, fióktelepe. • Ahol az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik. • Ahol az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet folytatják. • Ahol a jogellenes magatartást elkövették. • Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen, akkor az utolsó lakcíme alapján kell az illetékességet megállapítani. Ennek hiányában a Fővárosban eljárásra jogosult hatóság, jegyző hatáskörébe tartozó ügyben a fővárosi főjegyző jár el. • Megelőzés intézménye: az jár el, ahol az eljárás előbb indult meg.

44. Ket. • Alapfogalmak: • A hatóság hatáskörét, joghatóságát, hatáskörét, illetékességét az eljárás valamennyi szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. • Áttétel: Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közigazgatási szervhez (5 munkanapon belül). • Ideiglenes intézkedést a hatóság köteles megtenni, ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna akkor is, ha nincs hatásköre vagy illetékessége az adott ügyben.

45. Ket. • Alapfogalmak: • Hatásköri, illetékességi vita (kollízió): • Negatív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörének vagy illetékességének hiányát. • Pozitív hatásköri kollízió: több hatóság állapította meg hatáskörét vagy illetékességét az adott ügyben. • Kollízió esetén a hatóságok kötelesek egymással hivatalból vagy kérelemre egymással egyeztetni, a kérdést megoldani. • Ha az előző egyeztetés az illetékesség eldöntéséről nem vezetne eredményre a közös felügyeleti szerv dönt a kollízió feloldásáról, ill. esetleg a Kormány illetékes területi államigazgatási szerve. • Illetékességi vita esetén a Fővárosi Ítélőtábla dönt.

46. Ket. • Alapfogalmak: • Belföldi jogsegélyre akkor kerül sor, ha a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervnek olyan adatra, tényre, iratra vagy bizonyítékra van szüksége, amely más hatóságnál van, ill. az elvégzendő hatósági cselekményt más hatóság illetékességi területén belül kellene elvégeznie. • Esetei: • A megkereső hatóság illetékességi területén kívül kell valamely eljárási cselekményt foganatosítania. • Az ügyfél jogos érdeke, vagy költségtakarékosság indokolja. • Olyan adat vagy irat szükséges, amellyel más hatóság vagy állami, önkormányzati szerv rendelkezik. • A megkeresést a megkereső hatósággal azonos hatáskörű illetékes hatósághoz, ennek hiánya esetén a települési önkormányzat jegyzőjéhez kell intézni.

47. Ket. • Elsőfokú eljárás: • Az eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indulhat meg. • Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül értesíteni kell. Az egyes kivételeket a törvény külön felsorolja. • A hatásterületen élő ügyfeleket, ill. az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesíteni kell. • Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság a pénzkövetelés biztosítását vagy meghatározott dolog zárlatátideiglenes biztosítási intézkedésként az ügy érdemében való döntéshozatalt megelőzően elrendelheti.

48. Ket. • A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 5 munkanapon belül, ha • a magyar hatóságnak nincs joghatósága, • a hatóságnak nincs hatásköre, vagy illetékessége, áttételnek nincs helye, • a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, • ha jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, • a hatóság a kérelmet már érdemben elbírálta, • a kérelem nem előterjesztésre jogosult személytől származik, • a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.

49. Ket. • Az eljárást a hatóság megszünteti, ha • ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, • az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, • az ügyfél a kérelmét visszavonta, • az ügyfél halála, vagy a jogi személy, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése miatt az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás nem következett be, • az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, • az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén nem gondoskodik a képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról, • jogszabályváltozás miatt az ügy elintézése a továbbiakban nem hatósági hatáskörbe tartozik, • hatósági igazgatási szolgáltatási díjat, ill. eljárási illetéket az ügyfél felhívásra sem egyenlíti ki, • Az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget.

50. Ket. • Az eljárást a hatóság felfüggeszti, ha • ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak a döntése nélkül nem lenne megalapozott, • ha a közigazgatási bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi, de a bírósági döntés ellen perújítással vagy felülvizsgálati kérelemmel élnek, • az eljárás felfüggesztését egy alkalommal az ügyfél is kérheti, ha az nem sérti más személy jogos érdekét, és jogszabály nem zárja ki, ill. az ellenérdekű fél hozzájárul, • ha az eljárásban a jogutód kiléte vitás, • hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatóság az eljárást maximum hat hónapra egy alkalommal felfüggesztheti.