A mondattan Általános kérdések

1. A mondattanÁltalános kérdések 1. A mondattan tárgya 2. A mondat fogalma 3. A mondat kétarcúsága 4. A mondatok osztályozása • szerkezetük szerint • a beszédcselekvés szerint

2. A mondattanÁltalános kérdések 1. A mondattan tárgya A mondat belső szerkezetét vizsgálja • A mondat fajtáit • A mondatrészeket • A szerkezeti elemek mondattá szerveződésének szabályait SZINTAGMATAN+ MONDATTAN= SZINTAXIS

3. A mondattanÁltalános kérdések 2. A mondat fogalma Többféle meghatározás – egyik sem elégséges • Logikai • Lélektani • Formális • Funkcionális megközelítés

4. A mondattanÁltalános kérdések Többféle megközelítés – önmagában egyik sem elégséges • Logikai – a mondat mint kijelentés Log.Á = állít valamit (propozíció, dictum) Log.A = az Á erről állít vmit A Á Pistaír. Katinakkönyve van. • Lélektani – a mondat mint kifejezés Á A Nagyonszereti Katit. Katitszereti nagyon.

5. A mondattanÁltalános kérdésekMegközelítések (folyt.) c) Formális – a mondat mint szerkezet (ált. érvényes) • Minimum egy szóból áll • Lezárt intonációs szerkezete van • Szintaktikailag szabad (bővíthető) d) Funkcionális – a mondat mint beszédegység a beszéd elemi egysége

6. A mondattanÁltalános kérdések Mondatleírás: „A mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs szerkezet jellemzi. A mondat a legnagyobbnyelvi egység, amely a nyelv szabályai szerint nyelvi elemekből megszerkeszthető. Egyben a legkisebb nyelvi egység, amely egy adott beszédhelyzetben közlésegységgé (a nyelvi kommunikáció egységévé) válhat.” (Magyar grammatika)

7. A mondattanÁltalános kérdések A mondat kétarcúsága A nyelvi rendszer legnagyobb és a kommunikáció legkisebb eleme egyben. mondat -- megnyilatkozás rendszermondat -- szövegmondat A két szempontból más a hiányosság fogalma: Ír. rendszermondatként hiányos (Ő ír.) szövegmondatként teljes (lehet) a kontextusban ((Mit csinál Pista?) Ír.)

8. A mondattanÁltalános kérdések 3. A mondatok osztályozása • szerkezetük szerint • a beszédcselekvés szerint

9. A mondattanÁltalános kérdések A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Mondat │ │ EgyszerűÖsszetett │ │ │ tagolt tagolatlan alárendelő mellérendelő │ │ │ │ mrész- │ nem min. bőv. szerk. szerk.tlenkif. │ mrész- │ kif. sajátos jelentéstartalom

10. A mondattanA mondatok osztályozása szerkezetük szerint Régen: egyszerű || teljes (tőm), hiányos= tagolt tagolatlan minimális || teljes hiányos || tőm.bőv. m.

11. A mondattanA mondatok osztályozása szerkezetük szerint Egyszerű mondat 1 tagmondat = 1 A—Á szerkezet vagy tagolatlan egység Pista levelet ír. • tagolt= van állítmánya: Pista levelet ír. • minimális szerkezetű: Á+ kötelező vonzatok Pista ír. Pista levelet ír. • bővített: Pista hosszú levelet ír.

12. MondattanA mondatok osztályozása szerkezetük szerint • tagolatlan = nincs állítmánya, és nem is lehet: A mindenit! • szerkesztelten: Jaj! • szerkesztett: szintagma, de nincs Á Azt a fűzfán fütyülőjét!

13. MondattanA mondatok osztályozása szerkezetük szerint Az összetett mondatok Osztályozásuk szerkezetük szerint: • Összetett mondat min. kéttagmondat = min. kétÁ + bővítmény • Többszörösen összetett mondat kettőnél több tagmondat = kettőnél több Á + bővítmény

14. A mondattanA mondatok osztályozása szerkezetük szerint Osztályozásuk a tagmondatok közti grammatikai- szemantikai viszonyok alapján • Alárendelő főmondat + mellékmondat → mondatrészkifejtő (A, Á (N), T, H, J) utalószó ─kötőszó → jelöltség • Mellérendelő tagmondatok: köztük alapvetően logikai viszony van Lehet jelölt: kötőszóval

15. MondattanA mondatok osztályozása szerkezetük szerint Átmenet az alá- és mellérendelés között 1. Alárendelő forma, mellérendelő jelentés Behozta a dolgozatokat, amelyeket azonnal szét is osztott. (~Behozta a dolgozatokat, és azonnal szét is osztotta őket.) Három évet vártam rá, amit nem sajnálok. (~ Három évet vártam rá, és nem is sajnálom.) A mellérendelésre jellemző: • A tagmondatok sorrendje nem fordítható meg. • Egyidejűek, vagy a 2. utóidejű.

16. MondattanA mondatok osztályozása szerkezetük szerint 2. Nem mondatrészkifejtő alárendelés Bár süt a nap, [↔mégis] esik az eső. ~ Esik az eső, [↔pedig] süt a nap. • Logikai viszonyt fejez ki, de a tagmondatok felcserélhetők a jelentés változása nélkül • Megengedő sajátos jelentéstartalmú is lehet

17. MondattanMondatfajták • „A beszélő szándéka szerint” • „Modalitásuk (a beszélői attitűd) szerint” • A beszédcselekvések (beszédaktusok) szerint Az illokúciós aktus grammatikalizálódott formái

18. MondattanMondatfajták Illokúció: a nyilatkozat kimondásával végrehajtjuk a cselekvést (a kijelentéssel kijelentünk, a kérdéssel kérdezünk stb. A mondatfajták (grammatikai) jellemzői: • Igemód • Partikula • Intonáció • Szórend

19. MondattanMondatfajták • Kijelentő kijelentő mód ─ tipikus feltételes mód ─ lehetséges alapintonáció: elöl emelkedő ─ ereszkedő szórend: egyenes fordított ─ gyakran kötetlen

20. MondattanMondatfajták • Óhajtó • Óhajtó formájú feltételes mód ─ tipikus modális partikula: bár, csak, bárcsak, ha… • Felszólító formájú (módú) felszólító mód: Gyógyulj meg! Hadd menjen! Legyen úgy! szórend: a partikula a mondat elején intonáció: emocionális

21. MondattanMondatfajták • Felszólító felszólító mód E/2. : Add ide! T/2.: Adjátok ide! T/1.: Igyekezzünk! intonáció: emocionális sajátos formák: Leülni! Jer! Gyere! Addsza!

22. MondattanMondatfajták • Kérdő mód: tipikusan kijelentő + feltételes • Eldöntendő: válasz: igenlés v. tagadás Partikula: -e, ugye + alapintonáció Partikula nélkül: kötelező kérdőintonáció (emelkedő ─ eső) • Kiegészítendő: kérdő névmás + alapintonáció • Választó: vagy Válasz: is ─ is, sem ─semis lehet, ismétlődő alapintonációval • Nyitott: kérdő névmás Válasz: hosszabb kifejtés

23. MondattanMondatfajták • Felkiáltó tipikusan kijelentő mód + feltételes Indulatszó, interakciós mondatszó: Jaj, de szép! Nyomósító partikula: Milyen jó! Emocionális intonáció

24. MondattanMondatfajták • Az összetett mondatok és a mondatfajták • Alárendelő: a főmondat határozza meg mellékmondat: kijelentő, kiv., ha idézetszerű Kiáltsd, hogy éljen! – felszólító Csak tudnám, hogy jöttök-e! – óhajtó Megkérdezte, hogy jövök-e. – kijelentő Nem mondták, hogy itt vagyok? – kérdő

25. MondattanMondatfajták • Ellipszis Kinézett az ablakon, hogy ki jön. Mellérendelő: mindegyik tagmondat megőrzi eredeti típusát, a mondatzáró írásjel az utolsó tagmondat típusához igazodik. De megenném, meg is eszem! Nagyon várom, de vajon eljön-e? Mikor találkoznak, talán soha sem!