Dr. Biró Borbála MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet és Dunaújvárosi Főiskola

1. Hasznos talajlakók és a globális felmelegedés. Hogyan lesz szüksége a növénynek a kicsik segítségére, ha jön a felmelegedés? Dr. Biró Borbála MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet és Dunaújvárosi Főiskola biro.borbala@gmail.com

2. A talajok fontosságáról! Bolygónk élettörténete során egy élő faj, vagy egyed mindig is egy másik faj számára szolgált táplálékforrásul: felhasználás, kiválasztás és újra-felhasználás örökös körforgása ez. A talaj a vízhez és levegőhöz hasonlóan az élet olyan kritikus forrása, melyet testünk legmélyebb rejtekébe is beépítünk. A talaj ezért különleges tiszteletet érdemel: „amit a talajjal művelünk, azt magunkkal műveljük.”(David Suzuki)

3. A talaj legfontosabb tulajdonsága az életképessége, illetve az élő volta, azaz, hogy benne különös egységben találhatók meg azok az élőlények, amelyek nélkül a talaj tulajdonságai, szerepe nem valósulhatnának meg! A talajon nemcsak állunk, hanem élünk is!!

4. A talajélőlények típusai, rendszere

5. Klimatikustényezők Hőmérséklet Csapadék Fény T a l a j t u l a j d o n s á g o k Biológiai -rovarok -férgek -gombák -baktériumok Kémiai -humusz -tápelemek -nyomelemek Fizikai -víz -levegő -szerkezet A talaj-növény rendszerekre ható környezeti tényezők!

6. Műtrágyák ÁLLATOK Szimbionta N2 kötés Atmoszféra Szabadonélő N2 kötés NÖVÉNYEK Mikorrhiza Hormontermelés Felvehető tápanyagok Gyökér exudátumok Immobilizáció Oldékonyság MIKROORGANIZMUSOK Nem felvehető tápanyagok Ásványosítás Talaj szerves anyag

7. A mikoorganizmusok segítik a növényt! Anövények és a mikroorganizmusok folyamatosan kommunikálnak egymással

8. Mitől függ a mikrobák száma? • Az adott talaj tulajdonságától • A gazda-növény típusától, fajtájától • A gazdanövény élettani állapotától • A többi növény jelenlététől • Az éghajlati tulajdonságoktól Egy adott rendszerre jellemző a mikrobiota mennyisége! De bizonyos határok között változik is.

9. A talajszervezetek mennyisége az egészséges ökoszisztémában

10. A talajt és a talajéletet számos tényező rombolja

11. Nyírőlapos Zám Apajpuszta Zabszék A hazai talajok az éghajlatváltozásra igen érzékenyek –dupla stresszhatás

12. M%: 65 M%: 70 M%:79 M%: 44 M%: 5 M%:66 Növekvő só koncentráció Minden növénynek határozott helye van a sorban attól függően, hogy mennyi sót bír elviselni

13. Nyírőlapos Zám A sóra a talajgombák is érzékenyek A sót csak egyféle gomba viseli el!

14. A tűrőképességnek határa van

15. De hogyan alakul a kicsik, a mikrobák mennyisége? • Ehhez rendszeres mintavételre van szükség. • Havonként vizsgálva évszakos különbségeket vehetünk észre. • Két éven keresztül követve évjárathatást is regisztrálhatunk.

16. A mikrobiális aktivitás szezonális lefutása hazánkban Korai nyár Nyárutó Őszi csúcs Tavasz

17. A gomba aktivitása és az évszakok Meghatározott évszakok szerinti mintázat egyféle környezeti tényezőnél! Ha nincs stabilitás, pl. szélsőséges a klíma, akkor nincs rendezett mintázat!

18. A nyári szárazság idején a növény segítségért kiállt! A gomba-szám ismét nő, ha a só mellé még a meleg is társul!

19. Megnövelt gyökérfelület, vagy védőburok jól jön a szárazságban!

20. Összefoglalás • A talajélőlények a környezetváltozásra számukban és aktivitásukkal is reagálnak. • Bizonyos mértékig javulhat is a kölcsönhatás – a küzdelemben. • DE! • Az alkalmazkodóképességnek határa van! • A rendszer nem bírja a végletekig!

21. ZÁRSZÓ „A természet világa földi létünk tápláló, anyai forrása, fizikai, érzelmi, esztétikai, erkölcsi és vallási létünk életadó tápláléka. Ettől elidegenedni annyit tesz, mint elveszteni mindent, ami emberivé tesz. Ennek a megkárosításával saját létezésünket csorbítjuk.” (Thomas Berry: A Föld álma)

22. „Egy maroknyi élet.” Köszönöm a figyelmüket!