KUTATÁSMÓDSZERTAN

1. KUTATÁSMÓDSZERTAN BAJA, EJF I.évfolyam Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes dardai@lib.pte.hu

2. Főbb témakörök • Az emberi megismerés sajátosságai (okt.6.) • A megismerési folyamat módszerei (okt.6.) • A megismerési folyamat felépítése – Kutatástervezés (nov.10.) • A megismerési folyamat felépítése - Mintavétel, megfigyelés, adatfeldolgozás (nov.17.) • A források feltárása és kezelése (dec.1.) • A szakirodalom feldolgozása (dec.1.) • A dolgozat szerkezete és megszövegezése (dec.8.)

3. 1/1 Az emberi megismerés sajátosságai • Cél: megismerés • Megismerés = tudásszerzés, tanulás • Tudás: tapasztalati tudás + elfogadott tudás (rántott giliszta!) • Tapasztalati valóság + konszenzuális valóság • Honnan tudjuk mi igaz, és mi nem? • Válasz =Tudomány • Episztemológia: a megismerés tudománya • Metodológia: a „kiderítés” tudománya

4. 1/2 Az emberi megismerés sajátosságai • Ránk hagyományozódott tudás (előny is, hátrány is) • A tekintély szerepe (előny, hátrány) • A hétköznapi megismerés hibái: • Pontatlan megfigyelés (mi van, miért van?, szempontok) • Túláltalánosítás (következtetések levonásának kényszere, nagy minta, ismétlés) • Szelektív észlelés (túláltalánosítás, előítélet, opponencia) • Hozzáköltés (magyarázatok a váratlan eredményekre) • Illogikus okoskodás („a kivétel erősíti a szabályt”?) • Elfogultság (reflexió, opponencia) • Misztifikálás (megmagyarázhatatlan, tehát természetfeletti, misztikus) Tudományos alapelv: potenciálisan minden megismerhető!

5. 2/1 A megismerési folyamat módszerei Két logikai rendszer • Dedukció: a gondolkodás a megfigyelés felé halad, azaz sejtéseket, hipotéziseket vezetünk le az elméletből Pl. Minden ember halandó. Szókratész ember. Tehát: Szókratész halandó

6. 2/2 A megismerési folyamat módszerei B)Indukció a gondolkodás a megfigyelések felől indul, azaz bizonyos megfigyelések általánosítása történik Pl. Szókratész halandó. Az emberek meghalnak. Tehát: Minden ember halandó.

7. Indukció és dedukció összekapcsolódása Elméletek Empirikus Hipotézisek Általánosítások Indukció Megfigyelések Dedukció

8. Alapfogalmak • Valóság: tapasztalati, tapasztalatunktól függetlenül létező • Objektivitás, szubjektivitás, interszubjektivitás: • Megfigyelés: információk gyűjtése • Tény: igaz állítás, megfigyelt dolog • Törvény: tények egy osztályára vonatkozó egyetemes állítás • Elvek: fontos állítások arról, hogy valami hogyan van • Elmélet: megfigyelt tények és törvények szisztematikus magyarázata • Fogalmak: az elmélet legkisebb építőelemei • Változók: a fogalom empirikus megfelelője • Állítások: igaznak tekintett megállapítások, amelyekre az elmélet épül • Paradigma: séma, modell, amely szemléletünket szervezi és rendezi.

9. Feladat: • Megfigyelés (azonnal, szempontok alapján) • Írjunk példát dedukcióra és indukcióra! • Alkossunk deduktív elméletet! - érdekes téma kiválasztása - leltár készítés: mit tudunk már róla? - a téma leszűkítése egy konkrét kutatási területre - témába vágó kulcsfogalmak - a fogalmak (változók) közötti kapcsolatok azonosítása A 3. feladatot írásban: 2005.nov.10.-re!

10. 3. A megismerési folyamat felépítése • Kutatástervezés • Mintavétel • Megfigyelés • Adatfeldolgozás

11. 3/1 Kutatástervezés A kutatások általános osztályozása • Alapkutatások (új ismeretek gyakorlati cél nélkül) • Alkalmazott kutatások (új ismeretek gyakorlati céllal, a tudományos ismeretek alkalmazása) • Akciókutatások (a létező gyakorlat kritikája alapján egy új elmélet bemutatása, a felvetett probléma megoldása)

12. 3/1 Kutatástervezés • Kutatói kérdés megfogalmazása (probléma azonosítása, újdonsága, jelentősége, önállóság) • Előzmények vizsgálata • Hipotézis felállítása (a probléma beazonosítása, szaktudományi kontrollja, tudományos feltártsága, a tartalomjegyzék, mint munkahipotézis) • Kutatási módszerek számbavétele • A kutatás menetének megtervezése (idő- és költségigény, ütemezés, forrásbázis felmérése, ajánlások beszerzése)

13. Feladat: • Idézzen fel egy természeti katasztrófát, amellyel kapcsolatban fogalmazzon meg egy kutatói kérdést/hipotézist! • Vállalkozna-e Ön a következő problémák kutatására? Válaszát indokolja! a) A kábítószerfüggő fiatalok kábítószer fogyasztásának okait kívánja megvizsgálni. b) Magyar szakos tanárként felkérik, hogy segítsen a tanulók matematikai tudásszintjéhez mérőeszközt készíteni. Milyen feltételek mellett vállalná a kutatást?

14. 3/1 A kutatási téma kiválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései • Témavezető kiválasztása (szimpátia, a téma elismert képviselője, szakértője) • Témaválasztás (személyes érdeklődés, célszerűség, hozzáférhetőség, határidők) • A téma határai (minta nagysága, megfigyelések száma, megkívánt terjedelem) • Túl tág téma (előnye, hátránya) • Túl szűk téma (előnye, hátránya) • Vitatott téma (előnye, hátránya) • Példák!!!

15. 3/2 A kutatási téma kiválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései A kutatás tudományosságának feltételei • Érvényesség (validitás): a kutatás valóban azt vizsgálja, ami a tárgya • Megbízhatóság (reliabilitás): az ismételt vizsgálatok az eredetivel megegyező eredményt adnak • Objektivitás (tárgyilagosság): tárgyszerűen

16. 3/3 A kutatási téma kiválasztásának elméleti és gyakorlati kérdései A kutatás etikai kérdései • A kutatásban résztvevők kockázatát minimumra csökkenteni. • A kutatásban való részvétel előnyei haladják meg a hátrányokat. • A résztvevők biztonsága, jogai (adatvédelem!) • Plágium • Kutatási adatok meghamisítása • Kedvezőtlen eredmények eltitkolása

17. 4/1 Mintavétel Cél: mintabeli információk alapján a teljes sokaságra teszünk megállapításokat, vonunk le következtetéseket. Teljes körű kutatás: a kutatás mindenkire, (a teljes populációra), illetve minden szituációra kiterjed. Populáció: azon egyedek összessége, akikre vonatkozóan következtetéseket akarunk megfogalmazni.

18. 4/1 Mintavétel Mintavétel: a populáció egy meghatározott részsokaságának bevonása a kutatásba Minta: A populációnak az a sokasága, amelyre a kutatás kiterjed Példák!!

19. 4/1 Mintavétel A mintavétel formái: • Véletlen mintavétel: ha a populáció minden egyede egyforma valószínűséggel kerülhet a mintába. - ezt akkor, ha: a populáció homogén - ezt akkor, ha: az alapsokaságról van nyilvántartásunk Pl. Egy lakótelepen mindenkinek bedobnak egy szórólapot, majd azt vizsgáljuk, hogyan hasznosul a szórólapon lévő információ. Populáció=lakók, homogenitás=mindenkihez

20. 4/1 Mintavétel b)Rétegzett mintavétel: ha a populáció heterogén rétegképző ismérvek kiválasztása Pl. A tanuló szüleinek iskolai végzettsége és a tanuló továbbtanulása között kapcsolat van. A mintában úgy kell szerepeltetni az egyes réteget reprezentánsait, ahogy a populáció rétegződik. Rétegzett mintából arányos kiválasztás a reprezentatív mintába!

21. 4/1 Mintavétel c)Csoportos mintavétel: ha nincs teljes nyilvántartásunk, de vannak csoportos listáink. Pl. 6. osztályos tanulók, könyvek, folyóiratok listája, férfiak és nők listája stb. d) Nem véletlen mintavétel: ha a kiválasztásnál tudatos elv dominál. Pl. Azon pedagógusok, akik két idegen nyelven beszélnek.

22. Mintavétel Feladat: Milyen mintaválasztás alkalmazna, ha meg akarná vizsgálni: • Valamennyi 8. osztályos tudásszintjét • A 16 éves élsportolók tanuláshoz való viszonyát • Ha esettanulmányt akar készíteni elkényeztetett gyerekek szociális magatartásáról.

23. Mintavétel Feladat: Egy iskolában meg akarjuk vizsgálni a tanulók viszonyulását a matematika tantárgyhoz, és ehhez reprezentatív mintát akarunk választani. Melyek lehetnek a rétegképző ismérvek?

24. 4/2 Megfigyelés • Információgyűjtés, statisztikai adatgyűjtés. Elsődleges és másodlagos forrású adatok • Primér kutatási technikák: kísérletek, kérdőíves vizsgálatok, információs beszélgetés, személyes interjú, csoportos interjú, terepkutatás

25. Kérdőíves vizsgálatok • Pontosan behatárolni, mi a vizsgálat tárgya • Kérdőív megszerkesztése • Kiket, mit vizsgálunk? (Mintavétel!) • Kérdőív tesztelés kipróbálás előtt • Hogyan mérjük a válaszokat, milyen „mértékegységeket” alkalmazunk? • Hogyan elemezzük ki a válaszokat?

26. Kérdőíves vizsgálatok Kérdéstípusok: • Zárt (alternatív, több válaszelemű, előnyök-hátrányok) • Nyílt (spontán válasz, saját szókincs, • Félig zárt (egyéb kategória felkínálása) • Értékelési skálák (grafikus, numerikus, deskriptív, skálafokok definiálása)

27. Kérdőíves vizsgálatok Skálafokok definiálása ---------------------------------------- Feladat: a tanítási-tanulási folyamat differenciáltságának értékelése Gyenge: Megfelelő: Közepes: Jó: Kiváló:

28. Interjúk Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer • Kutatás elején: hipotézis megfogalmazására • Kutatás közben: az adatgyűjtés eszköze • Kutatás végén: eredmények összefoglalása, összefüggések magyarázata

29. Interjúk Fajtái • Stukturálatlan: szabad beszélgetés (nehéz a kódolása) • Dinamikus, non-direktív: irányító kérdések, nem szabad közbekérdezni • Strukturált: irányított beszélgetés (kódolható, statisztikai feldolgozásra alkalmas

30. Adatfeldolgozás • Kvantitatív elemzés • Kvalitatív elemzés

31. Írásbeli feladat!Határidő: 2005. december15. Legyen a hipotézisünk: „A humán alapképzettségű emberek többet olvasnak, mint a természettudományos vagy műszaki végzettségűek.” • Milyen információk összegyűjtését tartja szükségesnek a fenti hipotézis vizsgálatához? • Milyen vizsgálati módszereket tart alkalmasnak a vizsgálathoz?? A válasz elküldése emailben: dardai@lib.pte.hu A file elmentése: KM_ejf_KissVirag

32. 6. A források feltárása és kezelése Források: • Személyes tapasztalatok és megfigyelések • Adatok • Könyvtárban, interneten elérhető források

33. Könyvtári források Tartalmuk szerint: • Elsődleges (eredeti kutatási beszámoló, felmérés) • Másodlagos (ezekre épülő összefoglaló monográfiák, tankönyvek • Harmadlagos (Az előbbiekről szóló beszámoló, szemle, kivonat, bibliográfia)

34. Papíralapú könyvtári források • Könyvek: Monográfiák, kézikönyvek, tanulmánykötetek, enciklopédiák, lexikonok, szótárak, bibliográfiák, biográfiák • Időszaki kiadványok: hírlapok, folyóiratok, évkönyvek, sorozatok, adat-és címtárak, jelentések, közlemények • Egyéb (szürke irodalom): konferenciakiadványok, kutatási jelentések, disszertációk, szakdolgozatok, szabadalmi leírások, szabványok

35. Elektronikus források • On-line újságok (pl. www.hvg.hu) • On-line referencia források (pl. www.britannica.com, www.szotar.sztaki.hu) • On-line irodalom (pl. www.mek.oszk.hu ) • On-line katalogusok (pl. www.mokka.hu, www.odr.hu, www.oszk.hu ) • Általános keresők (pl. AltaVista, Excite, Google, Hotbot, Infoseek • Magyar könyvtárak honlapjai (pl. www.konyvtar.lap.hu • Stb.

36. 7. A szakirodalom feldolgozása • Jegyzetelés • Jegyzékek készítése • A hivatkozás szabályai • Bibliográfiai leírás Feladat: a hivatkozás szabályainak bemutatása A: könyvek B: folyóiratcikkek C: könyvfejezetek D: egyéb művek (kéziratok, szakdolgozatok, disszertációk, konferenciaelőadások E: elektronikus források Jegyzetelés: cédulázás, kivonat, vázlat

37. 8.A dolgozat szerkezete és megszövegezése • Makroszerkezet címoldal tartalomjegyzék bevezetés kidolgozás összefoglalás hivatkozások jegyzéke (ha nem lábjegyzetben) felhasznált irodalom függelék/melléklet

38. 8. A dolgozat szerkezete és megszövegezése • Mikroszerkezet Felépítés A fejezetek arányai A fő- és alfejezetek tagolásának logikája I. Címsorok II. Bekezdések II. 1. A bekezdés formája, típusai II. 2. A bekezdés tartalma II.2.1. A tételmondat elhelyezkedése a bekezdésben Feladat: tételmondat megtalálása a bekezdésben

39. 8. A dolgozat szerkezete és megszövegezése • Terminológia • Érvelés(logikai következetesség, objektivitás a vélemények bemutatásában, összefüggések meglátása, új és koherens következtetések, alternatív magyarázatok, az érvelés induktív és deduktív útja) • Stílus • tudományos stílus • a jó stílus jellemzői: világos és érthető, szabatos és konkrét, egyszerű és tömör • A leggyakoribb stilisztikai hibák: helytelen szóhasználat, nyelvhelyességi hibák, mondatszerkezeti hibák, szóismétlés, stílustévesztés

40. A konklúziók megfogalmazása • A dolgozatban kifejtett probléma rövid összegzése • A hipotézis igazolása, elvetése • Az önálló tudományos eredmény számbavétele • A módszerválasztás helyességének igazolása/elvetése • A kutatás távlatai, nyitott kérdések

41. Jó tanácsok a témaválasztáshoz • Legyen körülhatárolt a téma • A Téma időbeli határai legyenek egyértelműek. • Érdekes téma, amit még mások nem csináltak (lerágott csont!) • Valódi kérdése, megoldatlan dilemmák • Készítsünk egy feltételes vázlatot • Teszteljük a témát, és a vázlatot • Győződjünk meg, hogy kutatható-e, van-e elegendő forrás, idő, energia stb. hozzá

42. Jó tanácsok a forráskereséshez • Konkrét témával keressünk! • A forrásokat tudjuk kezelni (számítógépes adatbázisok, idegen nyelv!) • Túl tág keresés – véletlen bolyongásos módszer • A témába vágó legújabb irodalom megrendelése a könyvtárban • A legújabb cikkek átolvasása • Az irodalomban hivatkozott fontosabb művek átlapozása

43. Jó tanácsok a dolgozat megírásához • Helyes cédulázás és jegyzetelés • Jó vázlat elkészítése • A vázlat és a cím összhangba hozása • Jó cím megkeresése • A szöveg megírása a vázlat alapján pontról pontra haladva • Nem plagizálni!! • Pontos hivatkozásokat feltüntetni!

44. Jó tanácsok a dolgozat megírásához • A bevezetőben leírni a kutatás előtörténetét, módszereit, nehézségeit, problémáit • A befejezésben leírni a legfontosabb konklúziókat, kitekintést, távlatokat felvillantani • Helyesírást, és stílust ellenőrizni. • Nem az utolsó pillanatra hagyni a megírást! • Irodalomjegyzéket folyamatosan írni! • (Sokat) írni csak akkor tudunk, ha sokat olvastunk, sokatdolgoztunk a témával kapcsolatban!

45. Ajánlott irodalom • Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Kairosz, 2003. • Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. II. kiad. Bp., Krónika Nova, 2003. • Kuziak, Michail – Rzepczynski, Slavomir: Tanuljunk meg írni! Bp., Magyar Könyvklub, 2004. • Bertáné Németh Ágnes: Az irodalomkutatástól a hivatkozásig. Hallgatói segédlet. Pécs, PTE Könyvtára, 2002. • Majoros Pál: Kutatásmódszertan, avagy hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.