1 / 130

KUTATÁSMÓDSZERTAN

KUTATÁSMÓDSZERTAN. Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet. A szakdolgozat és írásának „apróságai”. Irányelvek és célok Formai követelmények Tartozékok pontos használata. Formai követelmények. Tagolás (vettük)

edythe
Télécharger la présentation

KUTATÁSMÓDSZERTAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. KUTATÁSMÓDSZERTAN Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

  2. A szakdolgozat és írásának „apróságai” • Irányelvek és célok • Formai követelmények • Tartozékok pontos használata

  3. Formai követelmények • Tagolás (vettük) • Részek és fejezetek (önálló oldalon kezdődnek) • Bekezdések tagolása • Betűtípus és nagyság • Margó • Fejléc • Oldalszámozás – első oldal a belső borító, de ott nincs szám! - Helye - Típusa • Címek • Helyük • Nagyságuk

  4. Formai követelmények (folyt) • Kiemelések • Típusa - egységes • Gyakorisága • Hivatkozáson belül • Felsorolások - Típusa - egységes - Hivatkozása • Lábjegyzetek - Sorszámozásuk - folytatólagos - Betűnagyság - Lábjegyzeten belüli kiemelés, hivatkozás

  5. Ábrák és táblázatok • Címük és a cím helye • Sorszámozása és helye • Megjegyzések – ábra alá • Források • Ábrák, táblázatok szövegen belüli - Elhelyezése - egységes - Hivatkozása (szöveg közben)

  6. Táblázatok (speciális) • Megnevezések - cím • Mértékegységek és feltüntetésük helye • Betűtípus és –nagyság – egységes • Megszerkeszteni! • Vonalazás • Tizedespont, avagy –vessző • Tizedesjegyek száma • Oszlopok pozicionálása • Kisbetű, nagybetű • Megjegyzések - Eltérő időpontok (*, **) megadása - Mértékegységek pontosítása (nem evidens mértékegység esetén)

  7. Ábrák (speciális) • Megnevezések • Betűtípus és –nagyság • Grafikai jelek alkalmazása • Gyakorisági sorok • Diagramok: - Kör - Oszlop - Egyéb diagram • Ábrán belüli szöveg

  8. Egyebek • Színes ábrák • Fényképek • Képletek • Szakszemináriumon kérdezzék meg! Jó munkát!!

  9. KUTATÁSMÓDSZERTAN(1. foglalkozás, 2007. szept. 11.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

  10. A félév témái • Témaválasztás (szakdolgozatnál, TDK-munkánál) és vázlat, hipotézisek • A kutatómunka szervezése: a kutatás koncepciója, szakirodalom feldolgozása, jegyzetelés, információk rendszerezése • Kutatási és elemzési módszerek: a mintavétel logikája, a megfigyelés módjai (kísérletek, kérdőíves vizsgálatok, terepkutatás, hatásvizsgálatok) • Az irodalmazás és információgyűjtés számítógépes hálózat segítségével: Internet, böngészés, kulcsszavak, könyvtárak • Az információk megbízhatóságának ellenőrzése • A gazdasági adatelemzés alapmódszerei számítógéppel: EXCEL, SPSS • A tudományos dolgozat felépítése, szerkezete, a dolgozat kellékei • A szakirodalom feldolgozásának módszerei, a hivatkozások, irodalomjegyzék, jegyzetek • A tudományos dolgozat szerkesztése, tördelése: Word 7.0-ban táblázatok, ábrák

  11. IRODALOM Kötelező irodalom: • Majoros Pál (2004): A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt,Budapest Ajánlott irodalom: • Babbie, Earl (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest • Eco, Umberto (1996): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó • Gyurgyák János (2000): Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest • Szabó Katalin (2001): Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest

  12. Számonkérés Írásbeli vizsga (M3): tesztkérdések és rövid, definíciószerű kifejtések a kötelező irodalom és az előadások alapján Legalább 51 % elérése szükséges a megfelelt minősítéshez

  13. Esettanulmány Málovics György SZTE GTK KGI tanársegéd

  14. 1. Esettanulmány lényege • Egy szervezet mélyreható elemzése • Pl. kiválasztott változók szervezetre gyakorolt hatása – pl. globális verseny • Szervezeti értékek, vezetés, kultúra változása • Tényezők és események egymásra gyakorolt hatása • Nem egy egyszerű példa – szisztematikus adatgyűjtés (makrogazdasági keretek és elméleti háttér) • Előny: adott probléma mély megismerése – látókör szélesedése (armchair research) • Általános és egyedi tulajdonságok • Egyszerű/összehasonlító esettanulmány

  15. 2. Hogyan írjunk esettanulmányt? I. Tartalmi követelmények 1. Bevezetés Legfeljebb egy-két bekezdés terjedelmű, mely segíti az olvasót azonosulni a vállalkozás helyzetével 2. A vállalkozó és vállalkozás bemutatása, története/történelme 3. Az iparág bemutatása • Az iparág mérete, a jellemző tendenciák • Termékek és szolgáltatások • Piac, szegmentumok, vásárlási folyamat • Termelés, disztribúció, marketing

  16. 4. A vállalat helyzetének elemzése: • a vállalkozás háttere, kulcsfontosságú események, • a vállalkozás erősségei és gyengeségei, • anekdoták a vállalkozás történetéből, • a fő szállítók és vásárlók bemutatása, • a fő versenytársak, termékeik és stratégiájuk bemutatása, • a vállalkozás szervezeti felépítésének szemléltetése. 5. Függelék, mellékletek • Az esettanulmány megértéséhez szükséges ábrák, táblázatok, vállalati dokumentumok, stb. megjelenítése

  17. 3. Hogyan tehetünk egy esettanulmányt élővé? Egy esettanulmány élvezhetőségéhez nagymértékben hozzájárul, hogy mennyire élő. Néhány olyan elemet sorolunk fel a következőkben, amelyek ezt segítik: • Alkalmazottak bemutatása, gondolataik, mondataik idézése • Ellentétek alkalmazása (2 termék, 2 piac, 2 időszak) • Bekezdések, felsorolások és kronologikus sorrend használata • Képek, ábrák, mellékletek, függelékek beszúrása • Összefogottan, tömören írjunk (a szöveg ne legyen több 15 oldalnál, a függelék pedig 10 oldalnál) • De legyen teljes: minden legyen benne

  18. 3. Esettanulmány „menete” • Szekunder és primer adatgyűjtés • Felkészülés az első látogatásraa vállalkozásnál: külső adatok gyűjtése (szekunder) (sajtó, kiadványok stb.), melyek segítségével egy általános kép alakítható ki (szervezeti környezet – SWOT, PEST, Porter) • Első látogatás: felderítés – a vállalkozás telephelyének, környezetének megismerése, általános adatok gyűjtése. • Második látogatás során sort kell keríteni interjúra a vállalkozás vezetőjével és más olyan alkalmazottakkal, akik lényeges információt tudhatnak szolgáltatni a vállalkozással kapcsolatban. Tőlük kérhetünk belső adatokat a vállalkozásról (alkalmazottak száma, számviteli adatok stb.). • A követő látogatások során kell sort keríteni a hiányosságok, a „lyukak” betömésére. Ekkor kell törekedni a hibák javítására is, melynek során sokat segíthetnek a vállalkozás dolgozói is.

  19. KUTATÁSMÓDSZERTAN(3. foglalkozás, 2006. szept. 25.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

  20. 1. Szakirodalom gyűjtése, feltárása • Bibliográfia készítés (cédulák) • Olvasás • Jegyzetelés és cédulázás

  21. 1. Szakirodalom gyűjtése Források típusai: • Elsődleges forrás: • Saját adatgyűjtés • Adott szerző esetén – műve és azok kritikai kiadása • Statisztikai kiadványok • Vállalati dokumentumok • Másodlagos forrás: • Elemző szakirodalom – bemutat, elemez, értékel (határ szubjektív lehet) - tudományos könyvek és folyóiratok • Szürke irodalom Fontos: kritikus szemmel olvassunk, elemezzünk! versengő irányzatok – pl. fenntarthatóság közgazdaságtani értelmezései!

  22. Total debts amassed by the world's poorest countries shot up from $25bn in 1970 to $523bn in 2002, resulting in endless misery and widespread poverty as many of these economies spiralled out of control.

  23. 1. Szakirodalom gyűjtése • Könyvtári katalógus • Irodalom követés: összefoglaló mű (survey, review), monográfia • „Szerző követés” • Szaksajtó: utolsó 2-3 év, az újabbaktól időben visszafelé haladva (az irodalomjegyzéket érdemes megnézni) • Témafigyelő, referálólapok

  24. 2. Bibliográfia készítése Gyűjtésnél és szelekciónál csak „lapozni” lehet, a fontosakat kiválogatni, amiket később részletesen kijegyzetelünk és értékelünk: • Szerző elismertsége: név szerinti keresés • Címekben, abstract-ekben kulcsszavak keresése • Kiadó elismertsége • Folyóirat elismertsége • Tartalomjegyzék átnézése • Előszó, utószó átnézése • Felhasznált irodalom • Tárgyszójegyzék/névmutató a könyv végén Lásd http://www.amazon.com/

  25. 2. Bibliográfia készítése Megtalált források, anyagok áttekinthető rendszerezése Tényleges olvasás-megértés-jegyzetelés előtt kell Szakdolgozatban később ugyanezen irodalomjegyzék felhasználható, célszerű ugyanolyan formában elkészíteni Lehet: • Manuálisan, bibliográfiai kártyán (anyagonként 1-1 kártya) • EXCEL-ben

  26. Források fajtái: • Folyóiratok: lektorált (rendelkezik szerkesztőbizottsággal és független, elismert szakértők anonim véleményezik a megjelenő cikkeket) és referálható (van idegen nyelvű összegzése: abstract) • Publicisztika (napi és hetilapok): nem legitim forrás, de kiváló ötletgyűjtemény • Tudományos információ: ellenőrizhető információ, amit két független, szakmailag elismert hírforrás is megerősít (avagy a megadott módszertannal a vizsgálat megismételhető és ellenőrizhető) • Kézikönyv (handbook) • Monográfia • Tanulmánygyűjtemény • Segédkönyvek - Lexikonok - Enciklopédiák • Évkönyvek • Jogszabálygyűjtemények • Forrásmegjelelölés/plágium

  27. Név, évszám, cím, szám, kiadó, város, terjedelem (Harvard) Könyv, kötet: Dőry T.–Rechnitzer J. (2000): Regionális innovációs stratégiák. Oktatási Minisztérium, Budapest. Lengyel I. – Rechnitzer J. (szerk.) (2002): A hazai építőipar versenyképességének javítása: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. RégióArt, Győr. Tanulmánykötetben tanulmány (fejezet): Krugman, P. (2000): Where in the World is the ’New Economic Geography’? In Clark, G.L. - Feldman, M.P. - Gertler, M.S. (eds): The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press, pp. 49-60. Deák Sz. (2000): A Porter-féle rombuszmodell főbb közgazdasági összefüggései. In Farkas B.–Lengyel I. (szerk.): Versenyképesség – regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged. 67–87. o.

  28. Folyóiratcikk: Krugman, P. (1999): The role of geography in development. International Regional Science Review, 2, pp. 142-161. Patik R. (2005): A regionális klaszterek feltérképezéséről. Területi Statisztika, 6. 520-541. o. Bizottsági anyag: DTI (2004): A Practical Guide to Cluster Development. Department of Trade and Industry, London. EC (2002): Benchmarking of business incubators. Final Report, European Cimmission, Luxembourg. Rendezni kell: - Ábécé sorrendben - Szerzőnél ugyanazon évben: • Porter, M.E. (1998a): Clusters and the New Economics of Competition. Harvard Business Review, 11-12. pp. 77-90. • Porter, M.E. (1998b): On Competition. The Free Press, New York

  29. 4. Könyvtárazás Katalógusok • Papíralapú (főleg 1995 előtti anyagokról) - Cédulák - Tárgymutatók, indexek - Fiókok - + könyvtárost meg kell kérni • ETO: Egységes Tizedes Osztályozási Rendszer (ismeretkörök rendszerezése fastruktúrába) • Tárgyszavak: szerzők, könyvtárosok állítják össze • JEL Classification: nemzetközi kódrendszer

  30. 5. Digitális könyvtárak • SZTE Corvina katalógus: http://opac.bibl.u-szeged.hu/opac • EBSCO http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/online/ebsco/ebsco.html • EISZ http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/online/eisz/eisz.html • Akadémiai kiadó, Springer http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/online/eisz/eisz.html • EU oldalai http://europa.eu/ • Európai Unió hivatalos lapja http://eur-lex.europa.eu/ • UN, WB, IMF, FAO • Matarka • Pressdok, Hundok • Írj a szerzőnek!

  31. 6. Jegyzetelés Két menetben 1. menet: átlapozás, elsődleges benyomások és formai jegyek (használható??) • Bibliográfia készítése • szöveg aláhúzása, szövegkiemelés 2. menet: a kiválasztott anyagok részletes kijegyzetelése • „szó szerinti idézetek” (max 2-3 mondat) • adatok, gondolatok kiírása • Anyagonként külön lapokon • Pontos oldalszámokat megadva

  32. Szó szerinti idézet Idegen szöveg, tömörített mondanivaló Tételek, megállapítások, képletek Vélemény Ellentmondás Hibafelismerés Asszociációk Összevetés másokkal Pontosítás, kiegészítés Saját szöveg Rövid forrásjelzés Jelzet

  33. KUTATÁSMÓDSZERTAN(4. foglalkozás, 2006. okt. 2.) Málovics György tanársegéd SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

  34. Előadás témája 1. Elemzési módszerek 2. Információgyűjtés

  35. 1. Elemzési módszerek • Az elemzés a kutatás, a megismerés módszere, segítségével a folyamatok és jelenségek közötti kapcsolatokat, a folyamatok kialakulását befolyásoló tényezők összefüggéseit, törvényszerűségeit lehet feltárni (pl. részvényárfolyamok). • Mindegyik vizsgálat egy részelem: egy nagyobb egész speciális része (célszerű jól lehatárolni) • Ezt a speciális részt ki kell emelni az egészből, de a legfontosabb háttérfolyamatokra is röviden ki kell térni Az elemzés három lépése: • Információgyűjtés (de ezek leírása nem elég!!) • A jelenség okainak, mozgatórugóinak feltárása az információk segítségével • Komplex ok-okozati kapcsolatok értékelése

  36. Az elemzés fajtái Terjedelme szerint: • Átfogó elemzés • Részleges elemzés Megközelítés módja szerint: • Műszaki—gazdasági elemzés (mennyiségi) • Gazdasági szemléletű (értékoldalú) • Komplex műszaki—gazdasági elemzés (mindkettő) Vizsgált folyamat időbeli helyzete, állapota szerint: • Statikus elemzés • Dinamikus elemzés

  37. Az elemzés formái • Történelmi áttekintés és elemzés: mi történt és hogyan - múlt • Esettanulmány: konkrét szervezeti egység, vállalkozás – múlt és jelen • Jelentés, tanulmány: statikus (pl. közvélemény-kutatás) - jelen • Helyszíni (terep) kísérlet

  38. Elemzéshez használt módszerek • Összehasonlítás: csak azonos módszerrel és tartalommal számított adatok (pl. nominális GDP-t nem!!), nemzetközi vizsgálatoknál és adatoknál legyenek óvatosak!! → idősoros adatok homogenizálása (most újraszámolják a GDP-t) • Tényezőkre bontás: multiplikatív módszerrel (dekompozíció, pl. versenyképesség képlete – GDP/lakónépesség=GDP/foglalkoztatott*foglalkoztatott/munkaképes korú*munkaképes korú/lakónépesség, I=PAT, Impact=népesség*GDP/fő*környezetterhelés/GDP), avagy egyéb egyszerű statisztikai eljárás • Számviteli-elemzési módszerek • Statisztikai módszerek: EXCEL-ben is • Matematikai módszerek: modellek Lényeg: alaposan nézzenek utána az egyes módszerek alkalmazási feltételeinek (és konzultáljanak felkészült szakértővel!!)

  39. Információgyűjtés • Statisztikai adatok – később • Megfigyelés • Kísérlet • Megkérdezés • Esettanulmány

  40. Megfigyelés, kísérlet • Megfigyelés • Egy tőlünk független esemény megfigyelése, leírása (megfelelő előképzettséggel, és valamilyen pre-koncepcióval rendelkezik a megfigyelő) • Pl.: vásárlók milyen útvonalon járják be a boltot – hogyan helyezzük el az árukat a polcokon • Kísérlet • valamilyen (független) tényező és a függő változó kapcsolata, reprodukálható, kontrollálható • Üzleti tudományokban gyakoribb, de a közgazdaságtanban is felbukkant (pl. kísérleti közgazdaságtan Kahneman – Tversky)

  41. Példa egy kísérletre Példa: egy járvány tör ki, amely várhatóan 600 ember életét követeli • A program: 200 ember életét mentik meg bizonyosan. (A kísérleti alanyok 72 százaléka választotta ezt az opciót.) • B program: 1/3 a valószínűsége annak, hogy mind a 600 ember életét megmentik, 2/3 a valószínűsége, hogy egyetlen ember életét sem mentik meg. (A kísérleti alanyok 28 százaléka választotta ezt az opciót.) • C program: 400 ember hal meg bizonyosan. (A kísérleti alanyok 22 százaléka választotta ezt). • D program:1/3 valószínűsége, hogy senki sem hal meg, 2/3 a valószínűsége, hogy mind 600 ember meghal (a kísérleti alanyok 78 százaléka választotta ezt).

  42. KUTATÁSMÓDSZERTAN(9. foglalkozás, 2006. november 21.) Prof. Dr. Lengyel Imre intézetvezető egyetemi tanár, az MTA doktora SZTE Gazdaságtudományi Kar (Szeged) Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet

  43. Szakdolgozat szerkezete 1. Címválasztás 2. Főbb szerkezeti elemek 3. Tartozékok

  44. 1. Címválasztás • Mit várunk el mi a címtől? • Mit vár el a bíráló? (avagy a munkaadó??) • Olyan, mint egy jó reklám!! • A cím: iránytű A cím funkciói: • Megnevezi a dolgozatot • Kifejezi az írásmű tartalmát • Felkelti az olvasó érdeklődését • Sugallja a szerző véleményét (bizonyos mértékig) • De!! Másoktól plagizálás a cím másolása

  45. Főcím - alcím Címhierarchia • Részcím (általában római számmal jelölt 2-3 rész) • Fejezetcím (szakdolgozatban 4-5 fejezet van): 1 szint • Alfejezetcím (fejezeten belüli 3-4 rész): 2 szint • Szakaszcím (alfejezeten belüli): lehet sorszám nélküli is • Pontcím • Alpontcím • Bekezdéscím

  46. I. A régiók gazdasági szerepének felértékelődése 1. Globalizációs folyamatok és hatásaik az új térszerveződésre 3 1.1. A globális verseny alapvető jellemzői 5 1.2. A globális-lokális paradoxon 10 1.3. A gazdaság térszerveződésének újabb jelenségei 14 1.4. Lokális gazdaság: lehetséges válasz a globális kihívásra? 21 2. A gazdaság térbeliségének „újrafelfedezése” 23 2.1. A lokális extern hatások jelentősége 27 2.2. A térgazdaságtan alapgondolatai 33 2.2.1. A regionális gazdaságtan korábbi irányzatainak kritikája 35 2.2.2. A térgazdaságtan kiinduló feltevései 40 2.3. Az iparági versenyelőnyök forrásainak földrajzi koncentrálódása 45 2.3.1. Agglomerációs előnyök és hazai bázis 47 2.3.2. Rombusz-modell: a lokális üzleti környezet elemeinek rendszerezése 53 2.4. A regionális tudomány újabb irányzatai 59 2.4.1. „Regionális motorok”: externáliák és tranzakciós költségek 62 2.4.2. Nem-üzleti interdependenciák: a „szentháromság” modell 66 2.5. A térbeliség közgazdaságtani megítéléséről 69 II. Területi verseny és versenyképesség III. Térségek versenyképessége Magyarországon Mindegyik részben 4 fejezet van!!

  47. 2. Főbb szerkezeti elemek • Nagyobb, legalább 30-40 oldalas anyagot célszerű tagolni: fejezetekre osztani és külön-külön megírni • Egy fejezet egy logikai egység: egy bekezdés egy kisebb gondolati egység • Bevezetés (1-2 fejezet): 10-20 % • Tárgyalás (2-4 fejezet): a téma kidolgozása: 70-80 % • Befejezés (1 fejezet): 10 %

  48. Bevezetés • A koncepció átdolgozása (a téma érdekessége, alapvető gondolatai, fogalomrendszerének bevezetése, a téma gyakorlatias előzményei), kutatási hipotézisek újrafogalmazása • A téma feldolgozásának rövid módszertana (csak jelzésértékű) • A témakörben elért „legjobb gyakorlatok”, szakirodalmi előzmények, amelyekre támaszkodik Javaslat: csak vázlatszerűen írja meg, az ötleteit, megjegyzéseit írja fel és a szakdolgozat lezárásakor írja véglegesre a bevezetést

More Related