A rendszerváltozás és az egészségbiztosítás

1. A rendszerváltozás és az egészségbiztosítás dr. Jávor András

2. Nem változhatnak az etikai alapelvek • A fiatalok fizetnek az öregekért • Az egészségesek fizetnek a betegekért • A gazdagok fizetnek a szegényekért • Az egyedülállók vagy kevés gyerekkel rendelkezők fizetnek a nagycsaládosokért Mert a betegség okozta költségek nem terhelhetnek erején felül senkit sem! S Z O L I D A R I T Á S ! ! ! I G A Z S Á G O S S Á G ! ! ! M É L T Á N Y O S S Á G ! ! !

3. A RENDSZERVÁLTOZÁS • Miért alakult ki a társadalombiztosításon alapuló egészségbiztosítás? • Relatív független forrásteremtési mechanizmus • A lakosságban tudatosuljon, hogy az egészségügy nem ingyenes – járulékfizetés! • A kereszténydemokrata alapelvek érvényesüljenek!

4. Alternatívák • Marad az állami finanszírozás • Teljes konszenzus volt a felszámolására • MDF programja: több-biztosítós rendszer legyen, mint Németországban vagy Ausztriában • Non-profit biztosítás! • Elvetve: nincs elég szakember, tapasztalat, fogyó gazdaságban finanszírozási zavarok, ne az ábrándok irányítsák az egészségpolitikát!

5. Kronológia • 1989 – tv a forráscseréről – forráskivonás az egészségügyből! • 1991 OGY határozat az egészségbiztosítás bevezetéséről • 1992 bevezetés – Parlamenti felügyelőbizottság • 1993 TB önkormányzatok megválasztása, megszűnik az egységes társadalombiztosítás, létrejön az OEP

6. Kezdeti zavarok • Csökkenő gazdaság – csapnivaló járulékfizetési fegyelem • A TB állam az államban, noha kormányirányítás alatt áll! • Nincs szakértelem, nincs kornak megfelelő informatika sem! • A TB önkormányzati választás inkább előrehozott politikai választás • A TB önkormányzatok minden kormány alatt politikai kontroll nélküli szerepre törnek – parlamenti vizsgálóbizottság!

7. Vagyonjuttatás • Máig ható vágyálom – része az 1991-es OGY határozatnak • Mi lenne a célja: forráshiány kipótlása (időnként!) • Költségei: • Vagyonkezelés • reorganizáció

8. 1998 - TB önkormányzatok feloszlatása Előbb a MEH, majd a PM, végül az Eü.Min. felügyelete alá kerül az OEP 1998 – Fidesz választási programban ismét szerepel a több-biztosítós rendszer bevezetése Előkészítő bizottság alakul Politikai döntés – marad a rendszer Korrrekció és korrekciós kísérletek

9. Legújabb történelem • Alacsony színvonalú vezetői és szakmai teljesítmény az OEP-ben – „de azért mi mondjuk meg…” • Ugyanez a minisztériumi apparátusban is! • Deficites OEP kassza – eleve így tervezték évekig • Év elején így kisebb hiány mutatható be • „úgy is pótolnunk kell!” • Szétvert finanszírozási rendszer • SZDSZ-es program a több-biztosítós rendszer bevezetésére – koalíciós megállapodás

10. Az állam és az önkormányzatok szerepének törvényi tisztázása az egészségügy működtetésében A kórházak új vezetési rendszere Betegbiztosítás társadalombiztosítási alapon Törvény az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról Háziorvosi rendszer új finanszírozással --- fejkvóta! Teljesítményfinanszírozás a járó- és a fekvőbeteg szakellátásban Német pontrendszer Homogén Betegség Csoportok (DRGs) Ápolási nap alapú finanszírozás a krónikus betegellátásban Induló privatizáció (gyógyszertárak, háziorvosok) Az egészségügyi reform Magyarországon – 1990-1994

11. 1994 - 1998 Egészségügyi törvény Néhány technikai módosítás a finanszírozási rendszerben Adminisztratív ágyszámcsökkentés a kórházi szektorban törvény útján 1998 - 2002 Az egészségbiztosítás átalakítása: megszűnő önkormányzatiság – állami felügyelet Rezidens rendszer a pályakezdő orvosok számára állami forrásokból Irányított betegellátási kísérlet (a lakosság 5%-a körében) Népegészségügyi Program a prevenció erősítéséért Az egészségügyi reform Magyarországon – 1994 - 2004

12. Egészségdeficit! Az egészségügy forráshiányos! Potyautasok jelenléte! A járulékfizetés nem transzparens! A finanszírozási rendszer erősen diszfunkciós! A paraszolvencia etikátlan és szakmapolitikailag kezelhetetlen! A fejlesztéspolitika ad-hoc jellegű, az amortizáció kezelése megoldatlan! Összeomló intézményrendszer – dezintegrált ellátás – rossz hatékonyság! A gyógyszerköltségek kezelhetetlenek! Egyre jobban feszítő humánerőforrás gondok! Veszélyben az orvosi tudás megszerzése és karbantartása! Megrokkant a prevenció bázisintézménye az ÁNTSZ! Az egészségügy közigazgatása, szakigazgatása alacsony színvonalú! A korszerű információ- és kommunikációtechnológia csak elvétve van jelen az ágazatban! Informatikai fejlesztési koncepció egy évtizede nincs! Mi a probléma lényege?

13. Elöregedő társadalom – fenntartható finanszírozás?

14. Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok

15. A jövő? Közli: Varga A.: Népmozgalmi folyamatok

16. A munkaképes lakosság aránya az össznépesség százalékában

17. Egy főre jutó átlagos éves egészségügyi kiadás:összes kassza (2003) Forrás: Kiss József

18. Kórházi igénybevétel időskorban • Demográfiai trend következtében

19. Következtetések • Az idősödő népesség egyre több betegséget mutat fel (kieső aktív prevenciós politika hiányában még hatványozottabban). 2. Az elszegényedés, a gazdasági problémák a legfontosabb betegséget okozó faktorok 1+2 = növekvő morbiditással kell számolni Magyarországon! 3. Az orvostudomány innovatív eredményei folyamatosan, évről-évre több forrást igényelnek.

20. Kezelhető így a jövő? Pillantás a jövőbe - Németország A kötelező egészségbiztosítás járulékai 2050-ig A jövedelem százalékában Prognose Cassel (mittleres Szenario) Prognose Hof (mittleres Szenario) Prognose Breyer/Ulrich (mittleres Szenario) 31,1 30 28 (TÁRKI) 26 23,2 23,1 22 18 14 2005 10 15 20 25 30 35 40 45 2050 Forrás: Leienbach: Die PKV im deutschen Gesundheitssystem

21. Következtetések 4. Ezért alapjaiban felül kell vizsgálni az egészségügy forrásteremtési mechanizmusát! • Kizárólag munkajövedelmek járulékából nem finanszírozható már rövid, ill. középtávon sem az egészségügy, hisz a járulék, mint munkateher nem emelhető, mert rontja a gazdasági verseny-képességünket. • Vizitdíj és társai nem pótolják az elmaradt járulékbevételekből hiányzó forrásokat, hisz a lakosság terhelhetősége véges (rossz gazdasági helyzetben az előtakarékosság irreális, ill. elég csak a nyugdíjra irányozva bevezetni)

22. Következtetések 5. Fokozatosan szélesíteni kell az adóalapú forrásteremtési lehetőségeket • kizárólagos jelleggel? • részbeni, megosztott jelleggel • USA minta – MEDICARE 65 év felettiek számára? • Fogyasztási adóterhelés • Jövedéki adóterhelés • Illetve ezek kombinációi ALAPJAIBAN KÉRDŐJELEZI MEG A JELENLEGI REFORM-IDEOLÓGIÁT, A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER KRITIKÁTLAN FAVORIZÁLÁSÁT!

23. Következtetések 6. A biztosítási rendszer maradjon • Egységes járulékmérték • Bérből-fizetésből, kamatból, tőkejövedelmekre és bérletből származó jövedelmekre is kiterjesztve vagy • Egységes egészségügyi hozzájárulás szociálpolitikai csomaggal együtt (hozzátartozók, gyerekek, stb.)

24. Felelős egészségpolitikát! A biztosítási rendszer a járulékfizetésen alapul A demográfiai változások megváltoztatják a társadalom korösszetételét Nem adósodhatunk el gyerekeink, unokáink kontójára! A mai biztosítottak felelőssége a következő generációk iránt Az adóalapú megoldások szétterítik a terhelést, erősítik a szolidaritást és a felelősséget! Szolidaritás és öngondoskodás A potyautasok is fizetik Minden generáció a saját ellátását finanszírozza Tárgyalási alap: Koncepcióváltás az egészségügy forrásteremtésében! 1 2 • Járulékcsökkentés = gazdaságélénkítés • Megbeszélés tárgya: • Járulékmérték/fix járulékteher? • Nem finanszírozott ellátások (3) Balesetek Több ember fizet adót, mint járulékot! PARADIGMAVÁLTÁS

25. Mire nem ad választ a versengő magánbiztosítói modell • Népegészségügyi helyzet javítása • Forrásbevonás helyett forráskivonás • Amortizáció finanszírozása • Duális finanszírozás kezelhetetlen • Orvosok, egészségügyi dolgozók bére, jövőképe • Egészségügyi szolgálatok finanszírozási rendszerének anomáliái

26. A lakosság egészségi állapota • Az aktív prevenciós politika hiánya csak növeli a jövőbeni forrásigényt! • A születéskor várható átlagos élettartam önmagában a gazdasági fejlődés hatására növekszik! • Gazdasági versenyhátrányba kerül az ország az egészségdeficit miatt! • Tudás-intenzív gazdaság igényli az egészséges, minőségi életévekben alkotó munkaerőt!

27. Legyen az egészségügyi reformnak, az egészségpolitikának is minőségbiztosítása! • Helyes-e a stratégia? • Szükséglet analízis, stratégiai célok, követelmények, alternatívák kritikai elemzése • Eredmény és haszon-analízis • Bizonytalanságok számbavétele, várható társadalmi-gazdasági eredmények és a költségek, eredményesség/ hatékonyság/ fenntarthatóság, menedzsment stratégia • Mibe kerül ez, ha a politikai váltógazdálkodás áldozatává válik? Ki viseli a veszteséget ekkor?

28. Fenntartható eü.-i reform – mit mutatnak az európai tapasztalatok • Minden szereplőt be kell vonni az előkészítésbe – konszenzus szükséges! • Ki kell dolgozni és garantálni kell a leginkább elesettek, rászorultak védelmét! • Flexibilitás, tolerancia és türelem – időfaktor!!! • Transzparencia! • Legyen bennünk kurázsi állandóan új megoldások felkutatására, ne ragaszkodjunk sikertelen ötleteinkhez!

29. Fazit: „Reformálni, nem szétverni!“ • A demográfiai változások az orvostudomány fejlődésével együtt a legnagyobb egészségpolitikai kihívást testesítik mameg ! • Forrásbevonás nélkül nincs sikeres egészségpolitika ! • Az emberek terhelhetősége véges és ez még sokáig így is marad ! • A biztosítási rendszer tervezett átalakítása nem ad választ a főbb problémákra és az adminisztratív költségek emelkedése okán további feszültségek forrása ! • A jövedelemtulajdonosok terhelhetősége több tényező függvénye – elszegényedés, gazdasági növekedés, öngondoskodás mértéke • Fokozott mértékben építeni kell az adóalapú megoldásokra, ugyanakkor fenntartva a biztosítási rendszer meghatározó komponenseit (társadalombiztosítás, egészségpénztárak, kiegészítő magánbiztosítások)

30. AKKOR MOST MERRE IS MEGYÜNK ELŐRE?

31. Isten, aki meghallgat, nem vállalja át tőlünk felelősségünket, hanem a felelősség vállalására tanított meg bennünket! (Joseph Ratzinger: Isten és világ, Szent István Társulat, Budapest, 2004.)

32. KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!